Pangea

Minden, ami földtudomány

Magyarország egyetlen területi nyeresége Trianonban

2020. február 04. 07:00 - timargabor

Micsoda szamárság már ez a cím? Hiszen bárki, akit valaha megérintett a trianoni diktátumon való mérgelődés szele, pontosan tudja, hogy „Magyarország csak saját magával határos”, bárhol átlépjük a trianoni határt, olyan területre lépünk, ami a miénk volt korábban.

Ez azonban csak akkor igaz, ha a Trianon előtti Horvátországot is Magyarország integráns részének tekintjük. Jogi értelemben viszont ez nem teljesen pontos – közös államiságon belül külön territóriummal bíró horvát nemzet, a 1868-as magyar–horvát kiegyezés értelmében. Ahogy a Pangea blog korábbi bejegyzésében is említés esik róla, még a magyar békeküldöttség sem tartotta lényegesnek Horvátország hovatartozását, elfogadták a horvát különválást, és a vonatkozó etnikai térképek sem ábrázolták a horvát területeket. Amikor Magyarország egyetlen – bár mégoly csekély – trianoni területi gyarapodását keressük, csakis a horvát határszakasz jöhet szóba, ha elfogadjuk, hogy Horvátország bizonyos értelemben külön entitás volt Trianon előtt is. És még a horvát határszakasz sem végig érdekes nekünk: mind a határ nyugati, mind a keleti végén területet vesztettünk: nyugaton a Muraköz, keleten a baranyai háromszög, a Dráva, a Duna és a mai határ által közrefogott terület korábban Magyarországhoz tartozott, ma ezek Horvátország részei.

Marad tehát vizsgálódásra a gyékényesi hídtól a baranyai háromszögig húzódó határszakasz, amelyről a trianoni szerződés szövege a következőket mondja:

azután a volt magyar–horvát határral való találkozópontjáig, a gyékényes–kaproncai vasúti hídtól körülbelül 1500 m-re felfelé;

a Dráva folyása lefelé;

innen délkelet felé, Miholjacdolnjitól keletre körülbelül 9 km távolságnyira választandó pontig:

Magyarország és Horvát–Szlavonországok volt közigazgatási határa, azzal a kiigazítással, hogy a gyékényes–barcsi vasútvonal a gólai állomással együtt teljesen magyar területre essék;

innen kelet felé a 93. magassági pontig, körülbelül 3 km-re Baranya-vártól délnyugatra:

vagyis a Magyarország és a volt „Horvát–Szlavonországok” közti határvonal maradt a trianoni határ. Egyetlen, a szerződésben is említett kitétellel, ismételjük meg:

azzal a kiigazítással, hogy a gyékényes–barcsi vasútvonal a gólai állomással együtt teljesen magyar területre essék.

Ha megnézzük a mai térképet, akkor láthatjuk, hogy a megmaradt régi magyar–horvát határ nyugati részén a Dráva északi partján egy horvát hídfő húzódik. Ennek eredetét nem tudom megmondani, de már az 1780-as években készült I. katonai felmérés térképein is horvát területként van feltüntetve. A hídfő északnyugati határán húzódik magyar területen a gyékényes–barcsi vasútvonal. Klasszikus „vasúti határ”, amilyen Trianon eredményeként sajnos sok keletkezett. Magyarország, vesztes államként nem kérhetett olyan „biztonsági távolságot”, mint a románok a Nagyvárad–Szatmárnémeti vasútvonal határhoz közeli szakaszai esetén. Itt a határ közvetlenül a vasútvonal mellett húzódik, azt – a szerződés szövegének megfelelően – magyar területen tartva.

Hol van a „gólai állomás”? Ilyent ma nem találunk, sem a menetrendben, se a térképen, bár a blog törzsolvasói talán emlékeznek egy régi rejtvényre, amelyben ez már szerepelt. Volt ilyen: 1868 és 1951 között üzemelt, a horvát területen levő (mai horvát helyesírással) Gola falunak volt állomása ezen a vasútvonalon. Az állomás is horvát területen feküdt, így a „gólai állomás” az egyetlen olyan, korábban nem magyar területen fekvő földrajzi objektum, amelyet a trianoni szerződésszöveg Magyarországhoz rendel csatolni.

Egy vasútállomás? Nem valami komoly terület. Valóban nem az, de érdemes egy pillantást vetni a térképre, ennél ugyanis kicsit többről van szó. A horvát hídfő határát ezen a szakaszon a Zsdála-árok képezte Trianon előtt. A vasútvonal ennek az ároknak hol északi, hol déli oldalán haladt pár kilométeres szakaszon. A trianoni szerződést végleges formába öntő helyszíni határkijelölő bizottság attól a ponttól, ahol a vasút először a déli oldalra lép, addig, amíg végleg vissza nem vezet onnan, a határt a vasút déli oldalán, attól 50-60 méterre jelölte ki, két nagyobb területrészt Magyarországhoz, köztük egy kisebbet pedig Horvátországhoz rendelve. Ezek sem valami nagy területek, azonban mégis elmondhatjuk, hogy Berzence és Gyékényes külterületén, Lankóc-puszta térségében csaknem két négyzetkilométer területi nyereséghez juttatta a trianoni szerződés Magyarországot. Igen csekély vigasz persze ez az ország elvesztett nagyobb részéért és az idegen uralom alá került több millió magyar honfitársunkért.

gola_trianon.jpg

Területváltozások a trianoni szerződés következtében Gola–Berzence–Gyékényes térségében. Fekete, szaggatott vonal: történelmi magyar–horvát határ; vörös vonal: trianoni határ. Függőleges csíkozás: magyar területnyereség. Vízszintes csíkozás: szerb–horvát–szlovén (horvát) területnyereség. Sárga négyszög: az egykori gólai vasútállomás helye.

És ha megnézzük még egyszer ezt a gyékényes–gólai határszakaszt, azt is látjuk, hogy az nem követi szó szerint a trianoni szerződés szövegében írtakat. A Zsdála-ároknak Gola község nyugati oldalán, a vasúttól délre tett kanyarulata, a fenti térképen vízszintesen csíkozott terület, a szerződésszöveg értelmében Magyarországhoz tartozna (hisz ott volt a határ a „Horvát–Szlavónországokkal”). Nyugatabbra, ahol a gyékényesi vasúti hídról a vasútvonal Barcs felé fordul, az ma egy kanyart vetve fordul „a gólai állomás” felé, az új gyékényesi pályaudvar keleti oldalán. Trianon idején ez a pályaudvar itt nem létezett, a vasút egyenesen haladt keletre, egy szakaszon átszelve a régi államhatár egy kanyarodását. A szerződésszöveg értelmében ezt a kanyart is le kellett volna vágni és hazánkhoz csatolni. Ez nem történt meg, az új vasútvonal a határt kikerüli. A régi vonal helye az eltérő művelés miatt és ma is felsejlik Horvátországban. A szerződés ilyen, kismértékű helyi felülírása azonban teljesen szokásos volt, és összességében ebből legalább „jól jöttünk ki”, ha már Trianonból borzalmasan rosszul.

Hasonló helyi módosítással találkozunk a gyékényesi híd és a zákányi vasútállomás térségében. Horvátországnak a Dráva északi oldalán fekvő hídfője már itt elkezdődik, ez azonban nem a trianoni országcsonkítás, hanem a folyó mederváltozásának következménye. Az I. katonai felmérésen még látható a Drávának az a medervonala, amely a Trianon előtti határt jelzi erre. Így a gyékényesi (akkor: zákányi) vasúti híd (ahogy ezt a Habsburg kataszter is mutatja) teljesen horvát területen épült, hídfője is Horvátországhoz tartozott, és a régi határ egy fura kanyart tett északra, egészen a mostani zákányi állomás széléig. Itt is a helyszíni határkijelölés módosította ezt: Magyarország javára a vasútállomásnál, Horvátország (illetve akkor a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság, a későbbi Jugoszlávia) javára pedig a hídfő kibővítésével, ahol ma is fordul Gola felé a hídról érkező közút.

A trianoni szerződésszöveg kitér néhány, az új határok által átvágott vasútvonal használati jogára is. Bár a vasút itt „egyben maradt”, Gola elvesztette állomását, amit a szerződés orvosolni próbált:

303. Cikk. Avégből, hogy a szerb–horvát–szlovén területen fekvő Gola város és kerülete részére a magyar területen levő golai vasúti állomásnak, úgyszintén ezeket a vonalakat és ezt a kerületet szolgáló vasútnak használata biztosítva legyen és abból a célból, hogy a csáktornya–nagykanizsai és zágráb–gyékényesi vonal között a szerb–horvát–szlovén forgalom részére a közvetlen vasúti összeköttetés szabad használata a fentemlített vonalak között szerb–horvát–szlovén területen levő közvetlen vasúti vonal kiépítéséhez szükséges idő alatt biztosítva legyen, a golai pályaudvar és a kotor–barcsi vasúti vonal üzemének rendjét az érdekelt magyar és szerb–horvát–szlovén igazgatások között létesítendő egyezmény fogja megállapítani. Ha ezek az igazgatások nem tudnának megegyezésre jutni ennek az egyezménynek rendelkezéseire nézve, a vitás kérdéseket a jelen szerződés 301. Cikkében említett illetékes Szakértőbizottságok döntik el.

Látható, hogy a szöveg szerint szerb–horvát–szlovén területen is felmerült a területet elérő vasút építésének terve (és a gyékényesi hídfő keleti folytatásán ezzel indokolták a helyi határkiigazítást is), ez azonban soha nem készült el. A forgalmat egy Belgrádban 1926-ban kötött, és 1929-ben ratifikált egyezmény alapján szervezték, amelyről, és az állomás történetéről itt olvashatunk bővebben. Ma már gyakorlatilag semmit nem találunk a helyszínen: petegabi felhasználó videóján gyorsítva roboghatunk végig Szentlőrinctől Murakeresztúrig; a hajdani gólai állomás helye 20:50-nél van.

Timár Gábor (ELTE TTK Geofizikai és Űrtudományi Tanszék)

A Trianon100 projekttel együttműködésben

29 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://pangea.blog.hu/api/trackback/id/tr3315449648

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Gery87 2020.02.05. 14:06:20

Mindig tanul valamit az ember:)
Persze, nem volt ez valós államterületi növekedés....mondjuk úgy Somogy megye területe nőtt..

Terézágyú 2020.02.05. 14:14:39

Amikor Kálmán meghódította Horvátországot, akkor - tudtomal - még a Száva volt a határ a két ország között...

Ha nem hódítja meg, hanem továbbra is két külön ország marad - akkor most is a Száva lenne a határ...

gigabursch 2020.02.05. 20:55:46

Ezt már régen is nézegettem, de sosem értettem. Érdemes volt várni.

Berborosz 2020.02.05. 21:56:38

A Dráva mederváltozásai miatt több olyan terület is van, ami a Dráván innen Horvátországhoz, a folyón túl pedig Magyarországhoz tatozik.
Mondhatni, a Dráva meghágta a trianoni határt.

geegee · http://eszakonelunk.blog.hu 2020.02.06. 06:17:41

Haha, vicces az egész, de jó, érdekes volt, köszönjük.
:-)

totii 2020.02.06. 06:38:07

@Terézágyú: igen, a középkorban (a török előtt) még Magyarország szerves része volt a mai Szlavónia (Szerémség és még a szomszédos területek), az akkori Szlavónia (kb. Zágrábtól északra) nyugatabbra volt, és Szent István hódította meg. Mellesleg a Gvozd-hegyi csatát még Szent László vívta, öt évvel később koronázták horvát királlyá Kálmánt Tengerfehérváron - ez a ceremónia még bő száz évig fennmaradt.

totii 2020.02.06. 06:39:25

@Terézágyú: ja, ha nem hódítja meg, nem biztos, hogy van ma Horvátország.

totii 2020.02.06. 08:33:18

vasutallomasok.hu/allomas.php?az=gola

A hozzászólásoknál van egy link a harmadik katonai felméréshez, ott látszik, hogy a vasútvonal Gyékényesnél és Barcsnál is átlépte az országhatárt. Gyékényesnél változott a nyomvonal, Barcsnál viszont nem.

Terézágyú 2020.02.06. 09:03:55

@totii:
" ja, ha nem hódítja meg, nem biztos, hogy van ma Horvátország."
Arra gondolsz, hogy akkor a török elnyelte volna később? lehet, ámbár Szerbiát is elnyelte, aztán mégis megmaradt.

Egyébként efelől főjön a horvátok feje :)
Én most - isten bocsássa meg a nacionalista gondolkozásomat :) - magyar szempontból néztem a dolgot. Azzal, hogy Horvátország betagozódott a Magyar Királyságba, megteremtődött a lehetőség, hogy a horvátok "felszivárogva" eltolhatták a két ország határát...

totii 2020.02.06. 09:34:17

@Terézágyú: Inkább nyugatról volt akkoriban egy bekebelezési veszély.

Rendesen felszivárogtak, még a Balatontól északra is, majd vissza, de volt egy igen erős keletről nyugatra történő "szivárgás" is a török elől menekülés közben - a helyükre meg vlachokat (akik szerbek) telepítettek, nagyjából így alakult ki a mai horvát-bosnyák határ (azért nem pontosan az etnikai határok mentén van). A török kiszorítása után persze nem nagyon lehetett magyarral feltölteni azokat a területeket - de nagyon szándék sem volt rá Habsburg részről.

Hogy mennyire magyar terület volt még a török előtt például a Szerémség, jelzi, hogy a Tarcal-hegység bora volt a királyok bora - amit ma a Tarcal község közelében termő tokaji borokra mondanak.

2020.02.06. 10:03:38

@Terézágyú:
Ha nem hódítja meg a Magyar Királyság a területet, akkor többféle változat lehetett volna (tudom nincs mi lett volna ha):
1. Ma Olaszország része lenne nagyrészt, mert a középkorban a Velence erősebb befolyást tudott volna szerezni, ha nincs a magyar befolyás, és a lakosságban is megnövekedett volna az olaszok vagy elolaszosodottak aránya.
2. Az osztrákok teszik rá a kezüket, majd az 1. világháború után elfelezik Szerbia és Ausztria között, és később sem önállósodik.
3. A szerb-horvát kultúrális távolság nem növekszik annyira, mindkettőt meghódítja a török, mindkettő együtt szabadul, és mára egy nép lennének.
4. Vagy simán önálló marad, a velenceiek, törökök és az osztrákok sem hódítják meg.

Terézágyú 2020.02.06. 11:03:08

@Zabalint:
"Az osztrákok teszik rá a kezüket, majd az 1. világháború után elfelezik Szerbia és Ausztria között, és később sem önállósodik."

Hát, Szlovénia a példa, hogy nincs elfelezés, és önállósodhat is (még akkor is, ha sosem volt önálló állam)

Lehet, hogy az osztrák bekebelezés azt hozta volna, hogy a szlovének és a horvátok olvadnak össze egy néppé...
Talán ez se rossz forgatókönyv egy délszláv számára...

pitcairn2 2020.02.06. 17:15:08

@Zabalint:

a velencei befolyás kapcsán érdekes adalék, hogy Dalmáciában még a Habsburg uralom alatt is olaszul folyt az államigazgatás és az oktatás egészen az 1860-as évekig

Gery87 2020.02.06. 17:32:40

@Terézágyú:

Hát ezt nem tudhatjuk....Máshol meg a Kárpátok volt a határ, ma meg már nem:)

@totii:

Valójában a Dráva és Duna minkét partja volt biztosan magyar etnikumú....attól délre már a honfoglalás óta vegyes-szláv illetve szláv lakosságot sejtenek....a Szerémségben pedig szintén a kezdetektől vannak szerbek is...

72varmegye.eu/images/jatekok/29/monemz15w.jpg

(Slendrián módon a '14-es határokkal, de a XV-századi etnikai viszonyokat mutatja)

Stb:

https://miro.medium.com/max/806/1*DsQrm0zzUFG6e4wniGph3g.jpeg

www.petofiprogram.hu/tudastar/nepek-nemzetek-karpat-medenceben

www.sulinet.hu/oroksegtar/data/magyarorszagi_nemzetisegek/nemetek/nemzetisegek_a_tortenelmi_magyarorszagon/pages/images/017_irodalom_clip_image002_0000.jpg

Gery87 2020.02.06. 17:35:30

@Zabalint:

A szlovéneknek sosem volt államuk, 18-ig mindig német-osztrák befolyás alatt éltek, mégsem tűntek el, olvadtak be....

Adani 2020.02.06. 18:36:26

@Berborosz:

Valahol volt még ilyen korrekció, ahol egy patak vagy folyó volt a határvonal asszem az osztrák határnál, és a 90-es években volt némi felülvizsgálat, mert pár métert arrébb ment a patak az évek alatt így pár arasznyi területet visszakaptunk.

timargabor · http://kard.blog.hu 2020.02.06. 19:20:05

@Adani: olyan sok van, Ipoly, Lendva, stb. "Visszakapás" nincs, csak négyzetméterre pontos területcsere.

Ez itt teljesen más: egy hely, ami régen nem tartozott (a szűken vett) Magyarországhoz, és a trianoni szerződés idecsatolta.

Gery87 2020.02.06. 21:04:36

@Adani:

A román-magyar határ a Marosnál is ilyen. Mert a folyó a határ...ha változik a meder akkor korrigálni kell...így pár hektár ide oda vándorol....ezek nem igazi nyereségek...

Gery87 2020.02.06. 21:24:46

Egyébként azóta az utódállamok megörökölt "történelmi határa" is változott pár helyen (a mindenki által ismert Árva és Szepes régió mellett)...pl a Muraköznél pár falut Szlovéniához csatoltak...pár falut a horvátoktól meg Boszniához....1975-ben a Dunajecnél, 2002-ben pedig Skalite (Sziklaszoros) volt szlovák-lengyel határváltozás...

gigabursch 2020.02.09. 18:49:01

Egyébiránt érdekes, hogy hasonló szituban az Ipolytarnóc közelében a vasút csuklás nélkül lépegeti át a határt.

gigabursch 2020.02.09. 18:53:05

@Terézágyú:
Rosszul tudod.
Szerény, Verőce, Kőrös és Várasd magyar területek voltak. A török kor kinyírta innen a magyarságot, a hapszbúh kör még totálisan felforgatta a populációkat.
De azok sem pont a legutolsó megyehatárok szerint húzódtak.

Ferriviarius 2020.02.11. 15:41:12

@totii: Valószínűleg amiatt is változott a nyomvonal, mert érdemes volt a Murakeresztúr–Barcs DV-szárnyvonalat (a korábban államosított Duna–Dráva vonalon épült) Gyékényes MÁV állomásba bekötni Zákány DV (DSA) állomás helyett, és így elkerülhették a szintbeni keresztezést: mapire.eu/hu/synchron/thirdsurvey25000/hungary1941/?bbox=1883284.9044236755%2C5816690.564771038%2C1891301.2377650836%2C5822423.341892425&map-list=1&layers=129&right-layers=29

Barcs és a mai Barcs felső közt a Pécs–Barcsi Vasút vonala valóban az akkori Szlavónai területén épült meg: mapire.eu/hu/synchron/secondsurvey-hungary/hungary1941/?bbox=1934544.7488695253%2C5765893.463892771%2C1950577.415552341%2C5777359.018135548&map-list=1&layers=5&right-layers=here-aerial%2C29

Ferriviarius 2020.02.11. 15:52:23

@gigabursch: Az ipolytarnóci passage-forgalom sosem lépte át a trianoni határt, a párizsi békeszerződés után keletkezett: translate.google.hu/translate?sl=auto&tl=en&u=https%3A%2F%2Fsk.wikipedia.org%2Fwiki%2F%25C5%25BDelezni%25C4%258Dn%25C3%25A1_tra%25C5%25A5_Lu%25C4%258Denec_%25E2%2580%2593_Ve%25C4%25BEk%25C3%25BD_Krt%25C3%25AD%25C5%25A1

Érdekesség: mivel nem tudjuk garantálni a pályasebességet, emiatt kárpótolnunk kell a szlovák felet.

gigabursch 2020.02.11. 20:47:44

@Ferriviarius:
Több új dolgot is mondtál, köszönöm.

Ferriviarius 2020.02.12. 15:52:00

@gigabursch: Ahol hasonló helyzet van, az a Sopron–Kőszegi HÉV, ami idővel teljes egészében Ausztriához került (míg ugye a DV-t területi alapon elosztották), emiatt a Sopron GYSEV–Harka nyíltvonal is ausztriai tulajdonú, BBÖ kezelésű lett, a Sopron-Déli–Marhapu.–Harka DV vonal meg DSA.

Akkor jött a bibi, amikor a II. vh. után az előbbi elejébe az utóbbi végét kötötték a későbbi-mai rendezőnél, és a maradékot (tehát a DSA soproni szakaszát meg az ausztriai tulajdonú nyíltvonalat) felszedték. A nemzetközi balhé vége az lett, hogy a DSA vágányt át kellett adni az ÖBB-nek, máig nem a mi tulajdonunk (jó kérdés, hogy a hév társaság létezik-e még).
(Ne feledjük, az államhatár túloldalán szovjet megszállási zóna volt, szerintem emiatt maradt meg a GYSEV is, és kezelték másképpen, mint a DR vonalait.)

Harka (akkor: Magyarfalva, Rajk László szerk. : ) és Nagycenk közt olyan közel volt a DSA (1968-tól MÁV) vonalhoz az államhatár, hogy ott vész esetén is tilos volt megállni.
mapire.eu/en/synchron/secondsurvey-hungary/hungary1941/?bbox=1841568.658589143%2C6040771.661781326%2C1857601.3252719587%2C6052237.216024103&map-list=1&layers=5&right-layers=29

Sopron (GYSEV) állomás a VOR díjszabása szerint belföldi állomás. Az V. és VII. vágány peronja külön aluljárón át vezet az épülethez (ahol korábban a vámvizsgálat történt, ha nem másik ausztriai vonatra szálltál át).

Ma ugye a Bécsújhely–Sopron meg a Bécs–Ebenfurth–Sopronkeresztúr vonatok a svájci modell szerint, sarokforgalmi párperces hangolt átszállásban csatlakoznak – az állomás többi (magyar) vonatával ellentétben. Sőt: a Sopron–Szombathely vonalat úgy építették át a közelmúltban (villamosítás, pályarekonstrukció, ívek helyesbítése stb.), hogy lehetetlen rajta bevezetni az órás ütemet. A svájciak túl gazdagok ahhoz, hogy fölöslegesen építsenek valamit – mi akkor is gigaberuházásban építünk át, ha ezzel csatlakozásokat verünk széjjel, és utasokat űzünk el közben és utána. De ez már két külön cikk lenne…

Hasonló helyzetek merültek fel pl. a Sz–H–Sz Királyság meg a Román királyság közt is a Bánságon való marakodáskor és utána.

gigabursch 2020.02.17. 13:08:01

@Ferriviarius:
Pár évet eltöltöttem Sopronban, de ezt csak most értettem meg.
Több embert kérdeztem, de csak nyomokban tudtak válaszolni.
Persze az is látszik, hogy Kőszegtől a határig felszedték a síneket.
Milyen jó is lehetne ma.

Viszont amit a Szombathely-Sopron vonallal mondtál nem értem:
Az a baj, hogy túl jó lett?
Merthogy bitang szar volt, az vitán felül áll...

gigabursch 2020.02.17. 13:16:55

@gigabursch:
Sőt, az osztrákok is vastagon felszedték a síneket. Gyakorlatilag a térséget vasúttalanították.

Ferriviarius 2020.02.17. 15:14:10

@gigabursch: Az a baj, hogy nem órás ütem van, mindkét végén hangolt csatlakozási rendszerrel (és nem is lesz). Próbáld meg a menetrendkeresőben a Bécs–Szombathely vagy Bécs–Sárvár keresést! Sajnos itthon a fejlesztés semmit nem emel át ezekből az elvekből, amivel hatékony lenne a pénzköltés vasúton: itf.hu

Alsó-Asztriában, Bécs környékén is nyírják a vasutat folyamatosan (bár Burgenlanddal együtt a VOR kezeli az egészet). https://www.google.com/search?q=eingestellte+Eisenbahnen+Österreich

Groß Schweinbarth környékén 36 km szűnt meg most decemberben, részben a korábbi megszűnések következményeként (ha nem építik el a helyét, a tram-train is felmerült volna).
de.wikipedia.org/wiki/Gro%C3%9F-Schweinbarth#%C3%96ffentlicher_Verkehr

Donauuferbahn: Alsó-Ausztria a teljes, területére eső részt leállította 2010-ben, Felső-Ausztria egy állomásközt szüntettett meg most decemberben. de.wikipedia.org/wiki/Donauuferbahn_(Wachau)
süti beállítások módosítása