Pangea

Minden, ami földtudomány

„Atombombával elterelt folyók, búzatáblák a sarkkör mentén”

2019. március 12. 08:14 - nyasszamegatanganyika

A sztálini természetátalakítás víziói az ötvenes évek magyar földrajztankönyveiben

„Nem várunk könyöradományt a természettől!
Feladatunk elvenni azt, amit akarunk!” 

Ez, az ötvenes évek egyik magyar földrajztankönyvéből származó micsurini idézet találóan összegzi, miképp gondolkodtak Sztálin talpnyalói az ember és a természet kapcsolatáról. Korábbi blogbejegyzésemben dédapáink középiskolai földrajzkönyveiről adtam keresztmetszetet, melyek  az adott kor földrajzi ismeretei mellett többé-kevésbé tükrözik a társadalmi politikai viszonyokat is. Ezúttal a 65-70 évvel ezelőtti földrajztankönyvekbe pillantunk be azért, hogy ízelítőt kapjunk a Sztálin és Rákosi nevével fémjelzett korról. Lépjünk hát be az időkapun! Utazzunk vissza az ötvenes évek földrajzóráira, ismerkedjünk meg a korszak természetátalakítási terveivel! Sztálin lázálmaival, melyek tragikus környezeti következményei mind a mai napig érzékelhetők Közép-Ázsiában.

dsztalin.JPG

Földrajztankönyveink „színeváltozása” a II. Világháború után és az 1950-es években:

A régi magyar földrajzkönyvek megsárgult oldalait lapozgatva drámai változást fedezhetünk fel az 1945-1948 közötti, és az 50-es és az években íródott (ez utóbbi esetben inkább íratott) tankönyvek tartalmában. A II. világháború utáni tankönyvekben már megjelenik a szakítás a két világháború közötti, a Trianoni békediktátum igazságtalanságát bemutató földrajzkönyvekkel: „Hamis az a felfogás, amelyre a felszabadulás előtt tanították a tanulókat az iskolában, hogy minél nagyobb az ország területe, annál erősebb és boldogabb a nemzet…Nem a terület nagyságától függ a nemzet sorsa.”

tk3.jpg

Földrajztankönyv borítója Rákosi -címerrel. Időalagút az ötvenes évekbe...Forrás: Markos Gy. – Pécsi M.- Szabó L. (1953)

Az 1946-ban és 1947-ben írt tankönyvekben találunk leírást a népek, nemzetek lelki alkatáról. Németország, illetve a német nemzet jellemzésénél, - vélhetően a világégés friss traumája okán – a szerzők fontosnak tartották megjegyezni, hogy: „a német népet szorgalom és kitartás jellemzi, de indokolatlan gőg és önhittség is. A szomszédos népek feletti uralomvágyából számos háború keletkezett.” E sorok már a háborús bűnbakkeresésről is tanúskodnak, mely egyik tragikus következménye lett a  magyarországi németek kitelepítése.

Ekkor még csak nyomokban jelennek meg a könyvek szövegében a „hatalmas” és a „baráti”- jelzők a Szovjetunió említése kapcsán, melyek az 50-es évektől kezdődően már az alap szókincs elengedhetetlen részeivé válnak a Sztálin és Rákosi neve előtt szereplő „bölcs” szóval együtt.

tk_kisero.jpg

a_jo_konyv_fegyver.jpg

A hátlapra nyomtatott "Tankönyvkísérő" utal rá, hogy többen is használták ugyan azt a könyvet.  A "mutasd meg könyvedet megmondom ki vagy"  a "takarékosság-országépítés" és a "jó könyv fegyver a tudásért vívott harcodban"-szlogenek viszont időtlenek!

A történelmi tények ismeretében nem meglepő, hogy az 1950-es évek szovjet mintára íródott tankönyvei már kivétel nélkül minden tantárgy esetében a sztálini személyi kultusz, és ideológia szócsövei. De mi volt az a téma, mely szinte kizárólag csak e kor a földrajzkönyveiben került bemutatásra?

Az ötvenes évek ideológusai úgy tekintenek a földrajzra, mint a szocialista természetátalakítást megalapozó tudományra, az oktatásra (és nem csak a földrajzoktatásra) pedig úgy mint a sztálini propaganda szócsövére. Ez egyáltalán nem meglepő. Az viszont igen, ahogy a korabeli tankönyvírók vélekednek az ember-természet viszonyáról: „az ember állandóan harcban áll a természettel, a szocialista ember legyőzi a természetet.

Ekkortól tehát a földrajzoktatás egyik fő célja már e grandiózus természetátalakító tervek, és a természetet uraló, azt leigázó szocialista embertípus bemutatása volt. A hetedikesek számára készült földrajz tankönyv pedig meg is nevezi a természetet megzabolázni kívánó tervek kiötlőjét: „a természet átalakításának első hatalmas tervét a Szovjetunió bölcs vezére, Sztálin dolgozta ki.”

jelentosege.jpg

A gimnáziumi tankönyvek előszavában a tanulók világos útmutatást kaptak arról, hogy miért kell földrajzot tanulniuk.  Forrás: Koch F. - Molnár B. (1953).

Ekkortól a földrajz - és más tudományok számára is – az a Szovjetunó vált a kötelezően követendő mintává, ahol a „földrajztudomány új öntözött területek és erdőzónák kijelölésével nagy léptékkel viszi előre a természet megváltoztatásának, átalakításának munkáját. A népi demokráciák a Szovjetunió példájára ugyancsak megkezdték a természet tudatos átformálását”

erdosites_1.jpg

Ukrajna erdősítését hálózat szerű erdősávok formájában képzelték el. A korabeli tankönyv szövege szerint ez nem csak a szélerózió ellen véd, de jótékony hatással van a terület klímájára is. Az első állítás ugyan igaz, de a csapadék mennyisége nyilvánvalóan nem fog növekedni az erdősítések következtében. Forrás: Markos Gy. – Pécsi M.- Szabó L. (1953).

Leigázni a természet erőit!

A természetföldrajzi (klimatikus, talajtani, domborzati, vízrajzi) adottságok lebecsülését, elhanyagolását hirdető úgynevezett nihilista földrajzi gondolkodás szerint az ember teljesen függetleníteni tudja magát a természettől, „le tudja győzni” azt. E szélsőséges szemléletmód vadhajtásai számos valóságtól elrugaszkodott környezet-átalakítási terv formájában öltöttek testet a Sztálinista érában. A mindenféle ésszerűséget, tudományos elemzést nélkülöző terveket iszonyatos, később teljesen felesleges pénzkidobásnak bizonyult gazdasági erőfeszítések árán próbálták megvalósítani a „béketábor” országaiban (pl. gyapot, vagy gumipitypang termesztését hazánkban). Ekkoriban például úgy tartották, hogy az erdősítés jótékonyan befolyásolja majd a klímát, csapadékosabbá téve azt! Bizonyos tervekkel (szerencsére) meg sem próbálkoztak, azok örökre az asztalfiókban maradtak. Lássuk mit, és hogyan írnak a tankönyvek a grandiózus sztálini tervek legnagyobbikáról, a Davidov-tervről?

Atombombákkal megváltoztatni a folyók irányát… a Davidov-terv.

Szinte mindegyik az 50-es évek elején megjelent magyar földrajz tankönyv részletesen beszámol arról a tervről, mely nagyságát tekintve a legnagyobbnak ígérkezett a sztálini természetátalakítások közül.

Az M. M. Davidov mérnök nevével fémjelzett elképzelés (aki nem tévesztendő össze A. Davidovval, aki állítólag Sztálin „balkézről” született gyermeke volt) célja annak a szembetűnő természetföldrajzi különbségnek a feloldása, ami Ázsia két egymás melletti nagytája, a folyóvízben gazdag, nyaranta mocsártengerré változó Nyugat-Szibériai-alföld, és a kopár, száraz és sivatagos Közép-ázsiai sztyeppék között feszül. A térség domborzati térképét szemlélve szembetűnő, hogy míg a Nyugat-Szibériai alföld végtelen tajga rengetegében kanyargó vízfolyások (Ob, Irtis, Jenyiszej) több ezer kilométeres útjuk végén az Északi-jeges tengerbe ömlenek, addig Közép-Ázsiában az Aral-tó vizét mindössze két, a szibériai folyóknál jóval kisebb vízhozamú vízfolyás az Amu-darja és a Szir-darja táplálja. A mindössze 280 m-es tengerszint feletti magasságú hátságon, a Turgáj-kapun keresztül pedig néhány tíz millió éve még tengeri összeköttetésben állt egymással Közép-Ázsia és a Nyugat Szibériai alföld.

vizhozamok-1_1.jpg

Szibéria és Közép-Ázsia folyóinak vízhozama közötti hatalmas különbségek. a vonalak vastagsága a folyók vízhozam adataival arányos. Forrás

A tervet kiötlő Davidov és munkatársai szerint „pofon egyszerű” a korabeli középiskolai földrajzkönyvekből is visszaköszönő megoldás: „a Davidov-terv végrehajtása során megfordítják az Ob és a Jenyiszej folyását, s vizük egy részét az Aral-tavon át a Kaszpi-tóba vezetik”

A tervlapokon jól mutató, ám a földrajzi viszonyokat semmibe vevő ötlet szerint hatalmas (78 m magas) duzzasztógátak révén mesterséges tavakat alakítottak volna ki az Ob-Irtis folyók, és a Jenyiszej felduzzasztásával. Az tankönyvekben közölt adatok szerint ily módon a Nyugat-szibériai tajga fenyőrengetegéből kb. 2,5 Magyarországnyi terület került volna víz alá. Az így keletkezett hatalmas mesterséges tavakat egymással és az Aral-tóval, az Aral-tavat pedig a Kaszpi-tóval is több ezer kilométer összhosszúságú csatornákkal kötötték volna össze.

 untitled-122.jpg

A Davidov-terv lényege a Markos Gy. – Pécsi M.- Szabó L. (1953) tankönyve alapján...

A térképek, rajzasztalok melletti elmélkedések torz szüleményeként kialakított fantazmagória (terv) legnagyobb nehézséget jelentő (legnagyobb földmunkával járó) részét, a Turgaj-kapu átvágását, a legegyszerűbben és leggyorsabban néhány atombomba felrobbantásával szerették volna megoldani. Sőt, a korabeli tankönyvek szerint mindezt már meg is oldották: "Itt vették először igénybe az atomerőt a természet átalakításáért vívott harcban."

A földrajztankönyvek arról is beszámolnak, hogy a csatornák és öntözőrendszerek révén kb. Franciaországnyi terület alakult volna át termékeny mezőgazdasági területté. A megvalósításhoz szükséges mesterséges csatornák összes hosszát 2200 km-re becsülték. Viszont a földmunkák mennyiségét egyes források a Panama-csatorna földmunkáinak háromszorosára, míg más középiskolai földrajztankönyvek a százszorosára becsülték. Lehet, hogy a szerzők versengtek egymással, hogy ki tudja nagyobb nagyságúnak beállítani a tervezett munkálatokat? Vagy az atomrobbantások szükségességét szerették volna minél jobban alátámasztani? Nem tudhatjuk.

Nyilvánvaló, hogy a tervezők egyáltalán nem számoltak e hatalmas térség természetföldrajzi (domborzati, talajtani, klimatikus) adottságaival, tervük beláthatatlan környezeti hatásaival. Az atomrobbantások okozta radioaktív szennyezéstől kezdve a visszafordíthatatlan ökológiai hatásokon keresztül a párolgási veszteségen át a szikesedés problémájáig számtalan „sebtől vérzik” ez az ötlet. Alapvetően már a terv technikai megvalósíthatósága is kérdéses, de akkoriban a cél a természet minden áron való megzabolázása, és új termőterületek kialakítása volt minden áron. A cél tehát szentesítette volna az eszközt!

A térség természetföldrajzi viszonyai alapján tudjuk, hogy hatalmas környezeti katasztrófa lett volna abból, ha ez a terv, vagy akár egy részlete is megvalósul! Sajnos a környezeti katasztrófa az Aral-tó térségében néhány évtizeddel később be is következett annak ellenére, hogy a Davidov tervét a „nagy Sztálin” halála után elvetették,  fiókba került.

A Davidov-terv eredeti formájában ugyan soha sem került elő, de az 1980-as években ismét felvetődött egy csatorna ötlete, mely az Ob magas vízállása esetén táplálná az Aral-tavat. Ebben azonban már szó sem volt 2,5 Magyarországnyi mesterséges tavakról, vagy a földmunkák gyorsítását szolgáló atomrobbantásokról. A munkálatok meg is kezdődtek, de a Szovjetunió szétesésekor ez a terv is csak terv maradt. Viszont már a 1960-as években megvalósult e tervek „kistestvére” az Amu-darja és a Szir-darja vizének elöntözése, mely bolygónk egyik nagy környezeti krízisterületévé változtatta az évtizedek alatt a negyedére zsugorodó Aral-tó környékét.

Az ötvenes évek földrajzkönyvei szerint a mezőgazdaság teljesítményének fokozására, a szűzföldek feltörésére nem csak a Szovjetunió sivatagos tájain, de fagyos észak tundráin is  folytak kísérletek. Liszenko, és Micsurin az öröklődés genetikai alapjait tagadó áltudósok búzamagvakat tartottak hosszabb időn keresztül 3 °C-os vízben, hogy a növény „megtanulja” hogy kell kibírnia a hideget. A korabeli középiskolai földrajz tankönyvekben ennek kapcsán a természetet (hideget) legyőző szocialista embertípus képe így jelenik meg: „A micsurini biológia alkalmazásával az európai részen 3-400, az Ázsiain több mint ezer kilométerrel tolták északabbra. A hideg elleni vívott harc teremtette meg az arktikus (sarki) mezőgazdaságot a tundravidéken” A sarkkör környéki tundrán kialakított új mezőgazdasági termőterületekről szóló nyilvánvaló hazugságot még meghamisított térképeken is bemutatták.

hatar.jpg

Nem csak szóban és írásban, de térképen is lehetett, sőt kellett hazudni...Forrás: Markos Gy. – Pécsi M.- Szabó L. (1953)

„Kicsi, sárga, savanyú, de a mienk” ….a magyar gyapot és a gumipitypang

Bár a Tanú című filmből ismert magyar narancs termesztése szerencsére nem került sosem szóba, de a magyar mezőgazdaságot bemutató 50-es évekbeli földrajz tankönyvekből nem hiányozhattak a „micsurini biológia alkalmazásával” kialakított növénytermesztésére vonatkozó adatok sem. Megtudhatjuk például belőlük, hogy Magyarország mely városaitól délre vannak megfelelő klimatikus adottságok (főként magas napfénytartam) a gyapot termesztéséhez, valamint hogy a gyapot „1949 évi 600 holdas vetésterületét 1950-ben 10 00, 1951-ben 50 000 holdra” növelték, azaz 1951-ben kb. 287 km²-en termelték ezt a növényt. Bár a gyapottermesztés "sikereiről" a korabeli filmhíradók is beszámoltak 1953-as majd a következő év aszályos nyara és csapadékos ősze aztán ahogy mondani szokták „végleg betette a kaput” a magyar gyapottermesztés számára.

gyapotszuret.jpg

Mezőberény, 1950. október 21. Gyapotszüret a Mezőberényi Állami Gazdaságban. A kép felirata: "K. E. a 119 kg-os rekorderedményét még fokozza és ezt november 7-re ajánlja fel Rákosi elvtársnak. Erről szóló levelét olvassa fel a munkacsapat előtt." Magyar Fotó: Bereth Ferenc Forrás

 

gyapotfold-3.jpg

Gyapotföld Üzbegisztánban (ott jó, azaz földrajzilag indokolt helyen is van) Forrás

A korabeli földrajztankönyvek említik még egy másik ipari növény, a gumipitypang vagy kokszagiz (Taraxacum kok-saghyz) termesztésével kapcsolatos, szintén kérész életűnek bizonyult próbálkozásokat.

img_3398.JPG

A gumipitypang sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Forrás

Ezt a növényt az ország „hűvösebb, csapadékosabb” vidékeken vezettek (volna) be, nem sok sikerrel.

Korkép és kórkép az 50-es évekről.

A régi földrajzkönyvek több szempontból is tanulságosak. Bemutatják azt a kort amelyben születtek, hogyan gondolkodtak szerzőik a körülöttük lévő világról, és hogy mit és hogyan tanítottak róla. Mit tartottak fontosnak kiemelni földrajzi folyamatok közül? Miként vélekedtek az ember-természet viszonyáról? Milyen  módszereket, térképeket grafikonokat és ábrákat használtak fel a földrajzi folyamatok bemutatásához? Mennyire volt tele lexikális ismeretekkel az adott kor földrajzkönyve, és mennyire inkább a földrajzi folyamatok bemutatására helyezték a hangsúlyt?

Az ötvenes évek földrajzkönyvei egy olyan letűnt kor sokszor meghamisított mementói, amikor az emberek egy csoportja azt hitte magáról, hogy büntetlenül leigázhatja és kizsigerelheti a természetet, fittyet hányva annak törvényeire, figyelmen kívül hagyva a mezőgazdaság tervezéséhez annak természetföldrajzi alapjait. Az egykori Szovjetunió területén élő lakosság drága árat fizetett az „édenkerté változtatni Közép-Ázsiát” sztálini víziójáért. Helyrehozhatatlan, vagy csak hosszú évek alatt helyrehozható az a környezeti katasztrófa ami ott történt. A magyar mezőgazdaságban szerencsére a gumipitypang és a gyapot rossz emléke már rég a múlté, csak egy néhány éves kísérlet volt és semmi több.

 

Felhasznált és ajánlott irodalom:

  • Csehily G. 1949 Az Ob —Arai—Kaspi víziösszeköttetés Davidov  mérnök terve, Hidrológiai Közlöny 19.évf.. 11-12. szám 341-344.pp. https://library.hungaricana.hu/hu/view/HidrologiaiKozlony_1949/?query=davidov%20terv&pg=340&layout=s
  • Hajósy F. 1946 Földrajz az általános gimnáziumok és a tanítóképzők III. évfolyama számára. Egyetemi nyomda, 215.p.
  • Koch F. – Kazár L.- Molnár B. 1950 Földrajz III. rész 170.p.
  • Koch F. - Molnár B. 1953. Földrajz a középiskolák 1. osztálya számára. Tankönyvkiadó, 236 p.
  • Láng S. – Hajósy F. 1947. Földrajz III. Egyetemi nyomda, 172.p.
  • Markos Gy. – Pécsi M.- Szabó L. 1953. Földrajz az általános iskolák 6. osztálya számára 187.p.
  • Molnár Cs.2018 A Szovjet tudós akinek kísérletei milliók éhhalálához vezettek. magyar Nemzet 2018. január 14. https://magyarnemzet.hu/archivum/hetvegi-magazin/a-szovjet-tudos-akinek-a-kiserletei-milliok-ehhalalahoz-vezettek-3866610/
  • Micklin P. 2014. The Siberian Water Transfer Scheme in Micklin P. et al. (eds.), The Aral Sea, Springer Earth System Sciences, DOI 10.1007/978-3-642-02356-9_16, https://www.researchgate.net/publication/302888269_The_Siberian_Water_Transfer_Scheme
  • Udvarhelyi K. – Bona I. 1951. Földrajz a közgazdasági középiskolák számára 208.p.
64 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://pangea.blog.hu/api/trackback/id/tr9114674571

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Scorp09 2019.03.12. 09:57:50

Gnóm agyszülött elképzelések voltak... És a mai földrajzkönyvek?...

pitcairn2 2019.03.12. 17:06:57

két megjegyzés:

1. a SZU ezeket az elképzeléseket is nyugatról importálta... a kiindulóhelyen - az angolszász államokban "Technokrácia mozgalom" néven futott/fut ez az agyrém

en.wikipedia.org/wiki/Technocracy

2. a szibériai folyóknál, ma környezeti szempontból nagyságrendekkel érzékenyebb ökoszisztémák kapcsán folyik efféle ötletelés...

March 2 2018 - Italy, China ponder 2,400km canal to save Lake Chad

www.globalconstructionreview.com/news/italy-china-ponder-2400km-canal-save-lake-chad/

en.wikipedia.org/wiki/Lake_Chad_replenishment_project

pitcairn2 2019.03.12. 18:50:58

@MAXVAL bircaman közíró:

ebben akár egyet is tudunk érteni, azzal a kitétellel, hogy gazdasági értelemben fenntartható módon kell ezt csinálni...

és az efféle megaprojektek általában elvéreznek ezen a ponton...

nem véletlen, hogy magánvállalkozó állami támogatás nélkül nem fog ilyenbe...

pitcairn2 2019.03.12. 18:54:33

@MAXVAL bircaman közíró:

és hogy a dolog egy fokkal bonyolultabb legyen a technokraták ma gyakran zőőődnek álcázzák magukat...

ugyanaz a világmegváltó - tudományos alapokon álló - kollektivista duma némi zőőőcséggel leöntve...

The Socialist Insanity of a Green Utopia – Ep. 443
www.schiffradio.com/socialist-insanity-green-utopia-ep-443/

gigabursch 2019.03.12. 19:15:25

Köszönöm az írást, szerves kiegészítése az Aral tavas cikkeknek.
Az a helyzet, hogy a tervet mai fejjel nem lenne hülyeség végig és újragondolni. Nyilván bomba nélkül.

Erdősítéssel növelni lehet a csapadékmennyiséget.
Tessenek megnézni "Az ember, aki fákat ültetett" c filmet. Valós eset. Ismerem a területet
Tessenek elmenni a Maghreb országokba és utánajárni a Zöld Fal projektnek.
Az elmúlt időszakban több cikk is volt róla az Erdészeti Lapokban. Sikerek, hibák, tapasztalatok, továbblépés.

Aki még nem akar olyan messzire menni nézze meg a Dalmát tengerpart kopárfásításait.

S mindezen példàkhoz nézze meg a csapadék adatokat.
Aki nem hiszi, járjon utána.
Egy gyakorlat tapasztalat: Az erdő hozzá magával a klímát. Durván.

gigabursch 2019.03.12. 19:17:32

@MAXVAL bircaman közíró:
Nem hiszem hogy helyes a megfogalmazásod.

Sigismundus · https://csakugyirkalok.blogspot.com/ 2019.03.12. 19:24:29

Jók ezek a korai ötvenes évekbeli könyvek. Megvan nekem Teknős Péter Ezerszinű kincs-e a szénbányászatról, meg Plonszkij, a Hajó története. Jah, és valahol albumba kötve a Szovjetunió képes újság :-)

exterminador 2019.03.12. 20:47:45

Micsurin és Liszenko nem ugyanaz a kategória. Előbbi jórészt még a cári Oroszországban működött, és hasznos dolgokat is csinált.

Brix 2019.03.12. 21:03:26

Azt is hozzá lehetne tenni, hogy a földrajztudományban, állami támogatással , sok jelentős kutatási eredmèny született, az 50-es, 60- as èvekben. A szocialista táborban komoly geomorfológiai, hidrogeográfiai, talajföldrajzi ès klimatológiai kutatások folytak, amelyeket felhasználták a nagyszabású tervekhez...

Rigóczki Csaba 2019.03.12. 21:08:57

@pitcairn2: Köszi, hogy ezt írod, nem kell nekem fogalmazgatnom. A cikk jó, csak koncepcionista.

Rigóczki Csaba 2019.03.12. 21:12:26

ÁáÁáÁ ügyetlen vagyok, segíts, hol látom, ki a szerző? (A kommentelők is betüvirágokkal határozzák meg magukat, de ennél érdekesebb, hogy nem jövök rá, kit tisztelhetek a cikk szerzőjeként,

cavalry 2019.03.12. 21:56:50

"Ekkoriban például úgy tartották, hogy az erdősítés jótékonyan befolyásolja majd a klímát, csapadékosabbá téve azt!" Nyilvánvalóan megváltoztatják az erdők a klímát egy bizonyos területen. Több oka is van. A területre hullott csapadék egy része a talaj párolgásával és a növények párolgásával jut a légtérbe. A nap sugárzás pedig az erdővel borított területen nem melegíti fel a talajt így jóval kevesebb lesz a talaj kipárolgása. Ha folyók közelében van az erdő, akkor nagy mennyiségű vizet vesz fel a talajból és így csökkenti az árvízveszélyt is. Ha lejtős a terület akkor a termőtalaj pusztulása is fékezve van. A szél szárító hatását is fékezik az erdősávok. Ahol magas a talajvíz (1-+2 m) és tavasszal vizzel borított a talaj , ott az erdők bizonyos fafajtákkal létrehozva csökkenthetik az elöntési károkat és hasznosíthatóvá válik a terület. Szóval az erdő nem butuska ötlet. Ma a CO2 mennyiség lekötésének egyik megoldása a z erdők jelentős növelése lenne.

cavalry 2019.03.12. 22:00:31

"a csapadék mennyisége nyilvánvalóan nem fog növekedni az erdősítések következtében" Az adott területen belül miért ne növekedne? Ha több víz kerül a légtérbe, akkor eső is lehet.

Mr. Neutron 2019.03.12. 22:32:36

Nem vagyok szakember, de én is úgy olvastam, hogy az erdősítéssel meg lehet változtatni egy terület vízháztartását, a talajvíz megtartását, a párolgást stb., ezzel nedvesebbé/csapadékosabbá lehet tenni a helyi klímát.

És azt is csak erősíteni tudom, hogy a múlt század ötvenes éveiben nemcsak a szovjet blokkban volt általánosan elfogadott gondolat a "természet leigázása", hanem a nyugati országokban is. A hajmeresztő nyugati tervek között vsz. dobogós volt pl. a hidrogénbomba robbantás a Holdon (amiről szerencsére éppúgy letettek, mint a szovjetek a folyók irányának megfordításáról).

pitcairn2 2019.03.12. 23:18:06

@regisz:

mindössze a "bibliai világképet" idézte a Föld kapcsán

pitcairn2 2019.03.12. 23:19:54

@gigabursch:

a mikroklímát biztos a többi azonban már kétséges

pitcairn2 2019.03.12. 23:21:31

@Rigóczki Csaba:

vhogy nagyon odakívánkozott ez az Aral tó mellé

pitcairn2 2019.03.12. 23:29:45

@MAXVAL bircaman közíró:

a kisajátítási eljárás törvényen kívül helyezésével egyszer és mindenkorra el lehetne lehetetleníteni ezeket a megalomán őröltségéket

boldogabb hely lenne így a világ...

gigabursch 2019.03.13. 06:25:47

@pitcairn2:
Tudom javasolni olvasásra Wohllebentől a Fák titkos élete C könyvet.
Ebben érthetően le vagyon írva a tudomány a tengerek felől jövő páratömegek kicsapódása, majd újbóli felszállása és tovább görgetődése kérdésében.

Úgyhogy: De!

Az erdő hozzá magával a klímát.

gigabursch 2019.03.13. 07:13:32

@Rigóczki Csaba:
Persze, hogy az.
Egy koncepcionista korról nehéz nem úgy írni.

Egyébként szerintem nem az, de ezen már igazán nem veszünk össze.

gigabursch 2019.03.13. 07:27:58

@Sigismundus:
De vannak mégis igazi különlegességek.
Morozov könyve az Erdő élettanáról a cári kortól haláláig megélt vagy 18 kiadást. Tudni kell, hogy Morozov haláláig kommancs-ellenes volt, viszont volt akkora szaktekintély, hogy nem merték piszkálni, illetve neki pár év Szibéria nem volt kicseszés.
A mű az erdészeti gyakorlatban sokáig alapmű volt és ma is annak kéne lennie, csak már nincs belőle sehol egy példány.
Az igazán érdekes, hogy Roth Gyula, a hazai erdőművelés kútfője és a nemzetközi erdőművelési szaktekintélye . ha jól emlékszem - 1948-ban lefordította a könyvet magyar nyelvre.
De Roth nem csak zseniális fordítást készített, hanem azt is ügyesen megoldotta, hogy a könyv garantáltan átmenjen az állambiztonsági rostán.
A könyv legfontosabb bekezdéseire úgy hívta fel a figyelmet, hogy lábjegyzeteket alkalmazott.
A lábjegyzetekben meg kb. ilyen szövegek voltak: "Ez ellentmond a Liszenkói elveknek, reakcionista gondolat" vagy "A micsurini elvek kihagyásával a szocialista nemzetgazdaságnak kára keletkezik".
Ezzel három dolgot oldott meg:
1.) A mű teljes fordításban kinyomtatásra került.
2.) Az ÁVO boldog volt, mert ők is meg Moszkva is jóváhagyta a fordítást (nyilván volt keresztellenőrzés).
3.) Minden diák és szakember tudta, hogy ott, ahol lábjegyzet van, az tényleg az adott fejezetek sava-borsa. Tehát megtanulta a lényeget.

@Brix:
Ez így van. Sok szempontból a béketábor ilyen kérdésekben messze meghaladta a nyugatot.

gigabursch 2019.03.13. 07:35:39

@cavalry:
Az erdősávoknak volt még egy, mindettől teljesen független célja is.
Honvédelem. Ez elsőre persze furcsának tűnik.

A kérdésről bővebben - és közérthetően, de főleg a magyar erdősítési tervekre vonatkozóan - kb. egy évvel ezelőtt írt Dr. Oroszi Sándor. A Mi Erdőnk c. újságban.

Tudnivaló, hogy a ruszkikat baromira zavarta, hogy Magyarország a tervezett egy hónappal szemben bő 8 hónapig állta a sarat a világ legnagyobb hadseregével szemben.
Katonai stratégák megvizsgálták ennek okát és megállapították, hogy az 1920-as években - kényszerből - elkezdődött alföld fásítási programban létrehozott erdősávok, fasorok sokasága olyan szinten rontotta a lerohanhatóságot, hogy az a ruszkikat mélyen megfogta.
Ebből a kérdéskörből kiindulva volt szempont, hogy hogyan alakítsanak ki úgy erdősávokat, hogy az a védekező háborút elősegítse és mindeközben még a mezőgazdasági hatások is érvényesüljenek.

LebensraumamOsten 2019.03.13. 09:12:59

@MAXVAL bircaman közíró: Benneteket kéne gazdáddal és az ő gazdájával együtt pórázra kötni, mielőtt valami jóvátehetetlen állatságot műveltek.

Bicepsz Elek77 2019.03.13. 11:30:49

@gigabursch:
Hat...
Valojaban a Karpatok, Budapest meg Szekesfehervar allt ellen hosszabb ideig. Az Alfoldon keresztulzudultak gyorsan.
1944 elejen Antonescu javasolta Hitlernek, hogy a Karpatokig vonuljon vissza, es ott assak be magukat, de az oktondi ragaszkodott ahhoz, hogy nem ad fel semmi foldet holmi strategiai okokbol.
Karpataljan sem az elso sem a masodik vilaghaboru idejen nem tudtak attorni, azert is kellett nekik, nem holmi ukran(valojaban ruszin)kisebbseg miatt.
1944 ben csak delrol(Del-Erdely es Arad kornyeke) megkerulve tudtak betorni Magyarorszagra.

cavalry 2019.03.13. 11:52:00

@gigabursch: Magyarországon a síkvidékek védelem szempontjából nem előnyös. Ahol voltak komolyabb harcok ott lehet a valóságban is védelmi tevékenységet folytatni (ha keletről jön az ellenség. Az erősebb katona földrajzi elemek a folyók, árterületek, hegységek, szűk völgyek, hidak, és az erdők is, ha nem lehet megkerülni. Az a jó ha egyszerre van minden jelen. Ausztria szinte bevehetetlen. Ha elárasztották volna amit csak lehet, akkor nehezebb lett volna a szovjetek dolga.

gigabursch 2019.03.13. 13:45:48

@Bicepsz Elek77: @cavalry:

OK, pontosítok:
A sík területeken a fátlan, kontra erdősávos területek.

Tranquillius 2019.03.13. 13:59:28

@gigabursch: A fásított alföldön mentek át a szovjetek a leggyorsabban. A Torda melletti harcok, a debreceni páncéloscsata, Budapest erőd és a Margit-vonal tartotta fel őket huzamosabb ideig.

cavalry 2019.03.13. 14:29:47

@gigabursch: Egy erdősáv nem okoz akadályt, a harckocsik átmennek rajta simán ha nem kifejezetten nagy a tőátmérő, a nagy erdő az más helyzet (pld Lengyelországban és ha még mocsaras is). Nem kezelik műszaki akadályként. Egy ilyen nagy síkterület védéséhez nagyos nagy erők kellenek, és többlépcsős védelem, ezt meg sem kísérelték a németek. Soha nem védtük ezt a területet, mert a védő kiépített állásait meg lehet kerülni. Most vettünk 44 vagy akármennyi korszerű harckocsit, az ott elveszik a térben. Az erdősáv hasznos, a nyári melegben lehet pihentetni a katonákat az árnyékban.

nyasszamegatanganyika 2019.03.13. 21:02:07

Mennyi volt Magyarország erdősültsége 100 éve? 10% Mennyi most? 21% azaz a duplája! Magyarország évi csapadék mennyisége változott-e számottevően száz év alatt? Nem! Sőt inkább csökkent főként a nyári hónapokban!
Vajon hány százalékát kellene erdősítenünk az országnak ahhoz, hogy az.érzékelhetően növelkedjen a csapadék évi mennyisége Magyarországon? 70-80%-ra? Na ennyit az erdőnövekedés csapadéknövelő jatásáról!

nyasszamegatanganyika 2019.03.14. 09:03:19

@gigabursch: Mennyi volt Magyarország erdősültsége 100 éve? 10% Mennyi most? 21% - azaz a duplája! Magyarország évi csapadék mennyisége változott-e számottevően száz év alatt? Nem! Sőt inkább csökkent főként a nyári hónapokban! Vajon hány százalékát kellene erdősítenünk az országnak ahhoz, hogy az.érzékelhetően növekedjen az évi csapadékmennyiség a Kárpát-medencében? 70-80%-át?

lezlidzsi84 2019.03.14. 09:17:11

Az erdősültségnek elsősorban a mikroklímára van komoly hatása, nagyobb területeken már nagyobb a szerepe a földi légkörzés sajátosságainak, a kontinensek alakjának, tagoltságának, illetve a nagyobb léptékben vett domborzatnak. Lásd pl. az ausztrál kontinenst egykor borító erdőségek visszaszorulását.

gigabursch 2019.03.14. 09:28:20

@cavalry:
Hol bújkálsz egy szál RPG-el könnyen? Csakhogy kilőjj egy tankot. Hogy könnyen ledobj embereket helikopterről?
- kint a mezőn
- bent a nagy erdőségben
- vagy a "fázishatárokon"?

Mindegy nem erőlködök...

gigabursch 2019.03.14. 09:32:08

@nyasszamegatanganyika:

Mik a fő összetevői a klímának?
- csapadék
- páratartalom
- hőösszeg
- napsütéses órák
- napi és éves hőingások ritmusa, mértéke, kilengései
- jellemző szélirányok

Stabilabb az erdőklíma, mint a szabadtéri?
Igen.
A lehullott csapadékot jobban hasznosítja?
Igen
Néztél mondjuk a kifejezetten famenetes alföld közepére csapadékadatot (mondjuk Császártöltés és térsége) az elmúlt 80 évben?
Kétlem.

Nem erőlködök...

gigabursch 2019.03.14. 09:33:00

Azért Császártöltés és térsége, mert ott "kissé" megnőtt az erdősültség.
(igaz a Duna vize meg elment alulról, de az egy másik kérdéskör)

cavalry 2019.03.14. 09:57:32

@gigabursch: Az RPG nem tétel ma már. A Javelin már jobban érdekes (és a hasonló technika TOW stb.). A felderítés sokkal jobb a drónok miatt és egyéb komolyabb technika miatt (műhold, repülők stb.) A pontos tüzérség miatt , irányítható lövedékek 30-50 km-r megint csak nehezebb az előretörés. A folyókon is gyorsabban tudnak ártkelni az önjáró kompok miatt. ez olyan eszköz halmaz amit komolyabb hadserege mozgat, a többi meg csak céltábla. Az erdő nem érdekes. A lovasíjászat éppen feljön :) abban jók vagyunk.

gigabursch 2019.03.14. 18:42:08

@cavalry:
Hajlandó vagy visszalapozni 70 évet és az akkori fejjel gondolkodni?

Szerintem a mai tankvásárlás nettó marhaság egyes szemszögekből, mert ugrott e technológia. De ez akkor volt têma.

Untermensch4 2019.03.15. 00:30:52

@cavalry: A komoly (és drága) technikát használó (saját emberveszteségre érzékeny) hadsereg vs "fapados" (saját veszteségre sokkal kevésbé érzékeny) hadsereg esetén még a csúzli is versenyképes lehet*. És sokkal gyakoribb az ilyen aszimetrikus harcászkodás mint a "rendes", nagyjából egyenlő erők közti meccs.

* irak vagy afganisztán. Helyi kreatív a katonai bázis közelében talált egy alig látható mélyebb részt és egy fa maradványaira újrahasznosított egy biciglibelsőt csúzlinak. Egy kézigránát kézbesítéséhez tökéletes volt. Éppen nem oda néztek a műholdak :)

cavalry 2019.03.15. 20:57:58

@Untermensch4: Lehetnek kellemetlenségek, és járulékos veszteség. De biciglibelsővel még nem foglaltak el jelentős területeket,és ha mégis, akkor nem tudták megtartani. A veszteségek arányát is meg kell nézni, lásd vietnami korlátozott háború. A II. Vh partizán sikerei is nagyrészt a kellemes történet mesélés és a politikai marketing része volt. Ma a helyzet romlott. Ne állj be gerillának, nem egészséges, Che is ráfázott.

Untermensch4 2019.03.15. 21:21:45

@cavalry: Sztem átsiklottál a kommentem kb 25%-án. A "saját veszteségre való érzékenység"-részen. Vietnam esetében a (tényleges harctéri) veszteségeknél némi vérfrissítés-kádercsere is bejátszott azon felül hogy a vietnámiak kevésbé voltak érzékenyek a saját veszteségre. Mellesleg nem a technikai fölény győzött, a COIN-részt (ahol a nem harci alkalmazásos biciglibelsők helye van) a technikai fölényben bízva elhanyagolták.

David Bowman 2019.03.16. 08:35:35

Korántsem volt ez akkora marhaság, mint ahogy ez a cikk állítja.

David Bowman 2019.03.16. 08:49:31

"ervük beláthatatlan környezeti hatásaival. Az atomrobbantások okozta radioaktív szennyezéstől kezdve a visszafordíthatatlan ökológiai hatásokon keresztül a párolgási veszteségen át a szikesedés problémájáig számtalan „sebtől vérzik” ez az ötlet."
Hol tartják ma az évi hirosímai nyavalygásokat? A ground zeron?
Pont a visszafordíthatatlan ökológiai hatás a lényeg. Se a mocsáron, se a sivatagon rontani már nem lehet.
A szikesedés se nagy gond ott, ahol van lefolyás, és ott se ahol nincs. Most ugyanis nincs ott semmi. Se ember, se állat, se szik.
Az erdősítés mindig jó.
Az Aral-tó ma is meglenne, ráadásul édesvízzel.
Az Aral és a Kaszpi között nem kell csatorna, mert van. Tízezer éve szárazon.
A bazi nagy tótól biztos több lessz az eső. Valahol.

David Bowman 2019.03.16. 09:11:12

Ez a cikk semmivel se jobb, mint az által bírált tankönyv. Csak a negatívumokra tér ki, és nem ismeri fel a dolog gyökerét, és a szükségszerűségét.
Nevezetesen a probléma fő forrása, a rengeteg ember. Ha meg ezek megvannak, ezeknek élni is kell valamiből. Középázsia érintett részén ma jó hússzor annyian élnek, mint száz éve. Persze, hogy elfogyott az Aral-tó. Épp ezt kellett volna megakadályozni.
Az egész nem komenista összesküvés, hanem szükségszerűség. A komenizmus mindössze akadályozta a műveletet. A Napa-völgyben és az Imperiál-völgyben pl nem akadályozta. A világ legjobb termőföldjei lettel a Kolorádó folyó beáldozásával. Amúgy a Jangce is csak a térképeken ér el a tengerig. Rég elöntözik az egészet.
Ausztráliában megcsinálták, Indiában teljes erővel csinálják. És jól teszik. A sztyepp jobb a sivatagnál, a mező jobb a sztyeppnél. Az erdő meg a legjobb.

David Bowman 2019.03.16. 09:16:20

Tavaly selejteztem a könyveimet. Már nem fértek el. Kezembe került egy korabeli szovjet könyv, pont erről a témáról. Valami termelési regény. Az érdekes téma miatt el akartam olvasni, de nem lehetett. Valami rossz író írhatta állami megbízásra. Végül elégettem.

David Bowman 2019.03.16. 09:18:55

@pitcairn2: Magánvállalkozó utat sem épít.

David Bowman 2019.03.16. 09:20:20

A Tanganyikába tervezett két Magyarországnyi mogyorótáblát se sztálin találta ki.

David Bowman 2019.03.16. 09:22:53

@gigabursch: A Nagy Zöld Fal egy kilóméterét se találtam meg a gugliőrtszön.

David Bowman 2019.03.16. 09:31:07

@exterminador: Ezeréves dogmák dőlnek meg mostanában. Pl a szerzett tulajdonságok átörökléséről.
Másrészt a Szovjetunió élelmiszer gondjait a rendszer okozta, nem a természet. Ha kihagyták volna a téeszesítést, nem kellett volna barackfákat álmodni a tundrára. Termett volna elég az eredeti hazájában. Nevezetesen Közép-Ázsiában. Éppen ott, ahol öntözni akartak. A hűtővagon meg egyszerűbb és olcsóbb, mint a sarkköri barackültetvény.

David Bowman 2019.03.16. 09:39:36

@Mr. Neutron: Most is megy, csak máshogy hívják. Pl "nem akarunk egymiliárdan szomjan dögleni".
en.wikipedia.org/wiki/Indian_Rivers_Inter-link

David Bowman 2019.03.16. 09:41:15

@pitcairn2: Az a "mikroklíma" százezer négyzetkilómétereket jelent.

David Bowman 2019.03.16. 09:47:17

@pitcairn2: Tavak mindig keletkeztek, aztán eltüntek. A Hoower gát pl legalább a tizedik a Coloradón. Az eddigi kilencet a természet építette, és néhány ezer évig álltak fenn. Szerintem arra kell vigyázni, hogy a lazacok és ilyesmit valahogy át tudjanak kelni rajtuk.

David Bowman 2019.03.16. 09:52:39

@gigabursch: Szuper könyv "A Terület". Nem lehet mexerezni, de filmen hozzáférhető. A könyv hangulata nem jön át, de gyönyörű. Oleg Kuvajev. Geológusokról szól.

cavalry 2019.03.17. 10:29:35

@Untermensch4: A technika fejlődik. A mai eszközök használata esetében már nulla esélye van a partizánkodásnak. Napelemes mozgásérzékelők, és drónok használata + ezer más esetében nem lehet eredményt elérni a partizánoknak. Precíziós bombák és tüzérségi lövedékek vannak, 40 kilométerről is eltalálnak egy autót, stb. Harckocsizónak is kihívás az élet arra a félórára amíg ki nem lövik mer eldugni nem lehet, hőérzékelőkkel is megmutatja a felderítőknek a technika hol van, ha betemeted homokkal akkor is. Hülyeség az egész. Addig van ilyen játék ameddig nem akarják lezárni a konfliktust, elvégre jó üzlet, eldobálják a régi cuccokat, az ember meg fogyóanyag.

Untermensch4 2019.03.18. 11:58:18

@cavalry: A jelen és a közeli jövő még a városi gerillaharcászkodásról szól. Akinek van pénze a legjobb technikára (és hajlandó is költeni rá) az vmekkora költséggel el tud érni vmekkora eredményt. Kérdés hogy megéri-e..?
Mellesleg a fejlődő technika mindenkinek fejlődik. Ha jól emlékszem irakban esett meg hogy száz dolcsi körüli eszközigénnyel meghekkeltek amcsi drónt.

cavalry 2019.03.18. 13:23:47

@Untermensch4: Gerilla még nem nyert meg háborút, ő csak eszköz. Amit okoz az járulékos veszteség, nem érdekel senkit. Hatékony elrettentéssel a valódi gerillák megfékezhetőek, a szervezett nagy államok által finanszírozott "gerilla" egységeket meg semlegesíteni kell, ez a háború része. Lényegtelen dolog, hatásuk csekély volt. Afganisztánt is tudnák rendezni csak nem akarják bármi okból, jó ez így ahogy van - valakiknek. Szuper üzlet.

Untermensch4 2019.03.22. 11:44:04

@cavalry: Az oroszok sem akarták vmi okból afganisztánt "rendezni"?! :)
A "hatékony elrettentés"-nek is ára van, így vagy úgy. Attól még jól hangzik.

David Bowman 2020.06.28. 00:36:49

@pitcairn2: Talán mert nincs egymiliárd hektár földje.
süti beállítások módosítása