Ha valaki szereti a régi (és nem annyira régi) térképeket böngészgetni, annak ma egy olyan oldalt ajánlunk, ami valószínűleg meg fogja határozni a következő két hetét, miközben radikálisan csökkenti munkahatékonyságát.
A német landkartenarchiv.de-ről van szó, mely egy olyan magánweboldal, ami digitalizált történelmi térképek gyűjtésével és közzétételével foglalkozik. Persze ez még nem annyira különleges, arra viszont valószínűleg már többen felkapják a fejüket hogy már több mint 21.000 térképnél tartanak, és ezeket jól tematizáltan kínálják fel megtekintésre, az "antik" várostérképektől egészen a komplett világatlasz-sorozatokig, vagy a német és orosz (szovjet) topográfiai térképsorozatokig.
Magyarországon Berlin - részlet az 1911-es Stieler-féle világatlaszból - Forrás: landkartenarchiv.de
Az adatbázis fókusza szükségképp német, de természetesen olyan területekre is kiterjed, melyek már nem igazán németajkúak, illetve Közép-Európa (és a Balkán) egyéb részeinek is komoly szerep jut a gyűjteményben.
Az egyedülálló munkát a mönchengladbachi Michael Ritz kezdte el 2003-ban, először elsősorban az 1900-1945 közötti jellegzetes német várostérképsorozatok tagjait közzétéve, de amikor a "rajongók" gyűjtéséből sikerült egy komoly és drága szkennert vennie, felgyorsultak az események, lehetővé vált komplett atlaszok és nagy részletességű térképsorozatok igen jó minőségű szkennelése is. A munkát "színesítették" az olyan epizódok, hogy Ritz úr eredetileg messze alulbecsülte a honlap népszerűségét és látogatottságát, és a valós helyzethez képest némileg rosszul választott tartalomszolgáltatót - az pedig egy 700 Eurós számlával díjazta a honlap sikerét. (Ekkor derült fény a munkát finanszírozó adományok kiemelt fontosságára.)
Königsberg elpusztult belvárosának utolsó állapota, a híres hidakkal 1940-ben - Forrás: landkartenarchiv.de
A térképgyűjtemény egészét természetesen lehetetlen lenne teljes egészében bemutatnunk, ugyanakkor kedvcsináló jelleggel felvillantunk néhány érdekességet, illetve próbálunk némi segítséget nyújtani a 99%-ban német nyelvű felületen való eligazodáshoz.
A berlini Potsdamer Platz környéke 1941-ben, 1963-ban és 1989-ben, rombolással fallal, határváltozásokkal... Forrás: landkartenarchiv.de
A szinte a teljes 20. századot felölelő német várostérképgyűjteményben rengeteg érdekességre bukkanhatunk. Tanulmányozhatjuk például a még ép Königsberg városszerkezetét, elgondolkodhatunk, hogy is élt jóval kisebb beépítettség mellett 4,2 millió ember Berlinben (szemben a mai 3,7 millióval), tanulmányozhatjuk több német város háborús kárait, beépítettségének változását, közlekedési hálózatának fejlődését. A berlini sorozatban követhetjük Kelet- és Nyugat-Berlin fokozatos "szétválását", a fal felépítésének hatásait és a határ újranyitásának és az újraegyesítés hatásait. (Ez elsősorban a közlekedési hálózatok változásaiban és a senkiföldje átalakulásaiban érhető jól tetten.)
Az Oszmán Birodalom utolsó éve a Balkán belsejében - részlet az 1911-es Stieler-féle világatlaszból - Forrás: landkartenarchiv.de
A gyűjtemény számomra legvonzóbb része az atlaszgyűjtemény (Weltatlanten), közülük is a meglehetősen részletes Stieler-féle atlaszsorozat, melynek 1860 és 1925 közötti kiadásaiból áll rendelkezésre 7 komplett példány, térképlaponként (!), de az elődatlaszok egészen 1730-ig visszamenőleg fent vannak. A megoldás előnye, hogy a Stieler atlaszok nagyjából azonos felbontásban és jelkulcsot használva készültek (igaz, a koraiak még kevesebb kis méretarányú lapot tartalmaznak), így kiválóan tanulmányozható mondjuk a balkáni határok alakulása, a Préri és a Vadnyugat "benépesülése", a transszibériai vasútvonal építése, valamint Afrika gyarmatosításának előrehaladása valamint az Osztrák-Magyar Monarchia is megcsodálható teljes valójában az egyes atlaszokban. Az 1911-es és 1925-ös atlasz néhol már zavarbaejtően részletes, az akkor még inkább üres Szibériában még egyes "állandóbb" jurtákat is jelölni próbáltak. (Persze ezen adatok hitelessége azért megkérdőjelezhető, akárcsak Afrika egyes tájai esetében.)
A csaknem lakatlan terület nem gátolja meg a részletes ábrázolást - Kelet-Szibéria a Stieler-féle világatlaszban - Forrás: landkartenarchiv.de
Aki inkább hazánk és tágabb térsége iránt érdeklődne, annak az "Österreich" fülön érdemes keresgélnie, itt található több topográfiai térképsorozat a közép-európai térségről és a Balkánról, az egyik sorozatban területenként jellemzően három időpontban (1890-es években, 1910-es években és a két háború között) készült térképlapokkal.
Természetesen még rengeteg "nyalánkság" található az oldalon: teljes német katonai térképsorozatok, vasúti és közúti térképek, térképes ismertető az 1936-os berlini és az 1972-es müncheni olimpiához, humoros térképek (vagy térképszerű ábrázolások). Aki nem csak német anyagokra vágyik, az sem csalódik: megtalálható itt a teljes szovjet topográfiai térképsorozattól az amerikai-brit katonai és navigációs térképsorozatig elég sokminden.
Szingapúr és környéke a navigációs térképgyűjteményből - Forrás: landkartenarchiv.de
Az adatbázis használatát némileg nehezíti a németül nem tudók számára, hogy szinte minden csak németül van - igaz azért meglehetősen jól áttekinthető az egész és Google (vagy egyéb) fordítóval egész jól el lehet boldogulni. A főoldalt megnyitva navigálhatunk a vízszintesen feltüntetett fő kategóriák szerint is, de legörgetve szépen (képekkel is segítve) csoportosítva találhatunk mindent. Az alkategóriákba lépve előbb-utóbb megjelennek a térképlapok, amikre kattintva középtájon nagyítható és navigálható formában fognak megjelenni a térképek. A helységkereső funkció nálam nem működött jól.
Pár kulcsszó az eligazodáshoz:
Stadtkarten, Stadtpläne - várostérképek
Landkarten - "országos" térképek
Weltatlanten - világatlaszok
Einzelblätter - (egyedi) térképlapok
NAGYON FONTOS! A szerzői jogi kitételek szintén csak németül találhatóak meg, ezek alapján tilos az oldalról egyedi térképlapokat belinkelni máshová, a további felhasználáshoz Michael Ritz írásos engedélye szükséges, amit az oldal alján az Impressum linken lehet kérni. (Pár napon belül válaszol is a gyűjtemény gazdája) Természetesen engedély esetén is forrásmegjelöléssel lehet csak felhasználni az anyagokat. Akarom mondani, számunkra természetesen, sok felhasználónak sajnos nem annyira magától értetődő ez.
És végül a mekkák Mekkája 1911-ben - még az Oszmán Birodalom részeként, északon a Hidzsáz-vasúttal - Forrás: landkartenarchiv.de
Az oldalnak még van néhány fontos funkciója: egyrészt (némi adományozással egybekötve) lehet információt is kérni, illetve lehet nekik térképeket is küldeni. Magyarul így szó szerint fel lehet tenni Magyarországot a "térképre", egy hazai várostérképgyűjteményre pedig szerintem nagy szükség lenne, vagy a landkartenarchivon, vagy a mintájára létrehozott hazai gyűjteményben. Ma ezek meglehetősen nehezen kereshetően kallódnak a neten (ha egyáltalán fent vannak), viszonylag komplettebb gyűjteménye például a hazai várostörténeti facebook csoportok "ősanyjának", a Régi Győr csoportnak van (értelemszerűen Győrről). Ezeket mindenképpen jó lenne valahogy összefogni, mielőtt végleg elvesznének - ahogy ezt Németországban megteszi a Landkartenarchiv.