Pangea

Minden, ami földtudomány

5 perc geológia - Miről mesél a visegrádi korallzátony?

2016. november 06. 18:00 - Tranquillius

Ha Visegrád szőlőművesei nem dobálják ki annak idején a talajművelés közben talált köveket szép szabályos halmokba valószínűleg senki sem tudna arról, hogy a fellegvárral szemközti, 348 m magas Fekete-hegyen egy 16 millió éves alsó-badeni korallzátony rejtőzik.  Egy olyan korallzátony, melyhez napjainkban a legközelebbi analógiát 15 szélességi fokkal délebbre, a Bermuda szigetcsoport tengereinek eufotikus zónájában találni.

visegrad_dsc04742.jpgKilátás a Szent Mihály-hegyre

Először Báldi Tamás: Egy geológus barangolásai Magyarországon c. munkájában találkoztam a visegrádi korallzátonyokkal, egészen addig azt hittem, hogy a Visegrádi-hegység csupa andezit. Mást nem is nagyon tanítanak róla középiskolában. Báldi Tamás a Schafarzik és Vendl-féle Geológiai kirándulások Budapest környékén c. könyv alapján jutott el erre a tenyérnyi lelőhelyre, ők pedig valószínűleg Koch Antal geológus egy korai, 1871-es monográfiája alapján. Az már a múlt homályába vész, hogy Koch Antal honnan tudta, hogy ezen a szőlőhegyen nem csupán szőlő, de 9 fajta korall is "terem". De hagyjuk is a szakirodalmi áttekintést, nézzük hol is található a fehér korallok és lajtamészkő ellenére is feketének nevezett hegy. A hely beazonosításában az Időkép Dömösről felengedett meteorológiai műholdját hívjuk segítségül: 

ng-g0011313_jpg-2016-10-28-19-43-29_jpg_hd.jpgFekete-hegyi elhelyezkedése a Visegrádi-hegységen belül (forrás: Időkép)

A Fekete-hegyet északról és nyugatról az Újkert-völgy, délről pedig az Apát-kúti völgy határolja. Keleti irányból lehet legkönnyebben megközelíteni, a bobpályáról lesétálva. Viszonylag kevés turistával lehet itt összefutni, talán azért mert nem tudják, hogy a középső miocén korallok közül sokkal jobban esik a Dunakanyar csodálatos kilátásában gyönyörködni és megtenni mindezért a 2—3 kilométeres kitérőt. 1968 körül épült meg a hegy oldalában a Panoráma út, mely megkönnyítette a fellegvár és a hotel megközelítését, és a geológusok legnagyobb örömére az út bevágása feltárta az kora-badeni során kialakult transzgressziós rétegsort. 

feketehegy_abra.jpg

Mivel a Fekete-hegyen szálban álló kőzetet csak foltokban lehet tanulmányozni egy apró lajtamészkő feltárásban, a Panoráma-út rétegsorai alapján ismerjük a miocén elején lezajlott szerkezeti mozgásokat. Ahogy haladunk felfelé a hegyoldalban, mondjuk az Újkert-völgy zsákutcájának irányából az első szembejövő kőzet a vulkáni kitörésből származó amfibolandezit agglomerátum, mely andezittufával váltakozik. A rétegsorban feljebb, az időben előrébb haladva gyengén koptatott andezittömböket látunk tufás mátrixban. Ez a kőzet áthalmozott, ami azt jelenti, hogy a kitörési központtól elszállítódott, és távolabb halmozódott fel. Ilyen szállítóközeg lehetett a vulkáni kitöréseket kísérő heves esőzés, mely a frissen kihullott vulkáni hamut és lávaanyagot iszapáradat (ún. lahar) formájában szétterítette a vulkán lábánál. 

Az időszakos vulkáni működések között lezajló tektonikai folyamatok emlékét a kőzetek őrzik a Fekete-hegyen. Ahogy haladunk feljebb a hegy oldalában egyre szebb kilátás tárul elénk a Dunakanyarra. Az andezit láva és tufakőzet lassan elmarad, helyüket felváltja az andezitkavics, amely a vulkáni kúp lepusztulásából származott. A tufarétegek egyre több márgát és homokot tartalmaznak, majd egy szinten megjelennek az osztrigahéjak, jelezvén, hogy a tenger betette a lábát a vizsgált területre. Ilyen osztrigahéjakat magunk is találhatunk a hegyen. Vajon a középkori, kora újkori szőlőművesek mit gondolhattak, honnan került osztriga Visegrádra? Ez a szint kijelöli az árapály-övet, ahol az elöntés még csak időszakos volt. Körülbelül 20 méteres konglomerátum-üledék jelzi a környező területek lepusztulásának mértékét, amire egyre távolabbról behordott, egyre finomabb szemcséjű üledékek rakódtak. Visegrádot fokozatosan ellepte a Bádeni-tenger, és egy sekély selfterület alakult ki, amely minden tekintetben alkalmas volt arra, hogy korallzátonyok képződjenek rajta. 

metszet_fekete_hegy.png

Visegrád a 47 és a 48. északi szélességi kör között található, nem éppen szubtrópusi éghajlati körülmények között. Pillanatnyilag az északi félgömb legészakabbi korallzátonya a Bermudáknál van, amely a 33. szélességtől kissé délre található. Szélességi körökben a távolság 15 fok, a havi átlaghőmérsékletben a különbség télen +19, nyáron +7 Celsius fok Bermuda javára. Felmerülhet a kérdés, hogyan kerülhetett 16 millió éve korall a Visegrád helyén hullámzó tengerbe? 

1. 16 millió éve Visegrád még tektonikailag délebbi helyzetben volt

2. 16 millió éve jóval melegebb volt a Földgolyón mint manapság

x. 1. és 2. egyszerre.

A helyes megoldás az x.

65_myr_climate_change.pngAz utolsó 65 millió év hőmérsékletváltozásai (az alsó-badeni csúcs a MIO felirat alatt) forrás: wikiépdia

Amikor a sós, oxigéndús vízben bohóchalak ősei úszkáltak a Fekete-hegy ősének tekinthető korallzátonyok között, éppen a miocén kor legmelegebb periódusa zajlott. Az északi sarkon nem volt jégtakaró, az Antarktiszon is csak helyenként. A klíma a badeni időszak alatt is ingadozott, az Etnánál is nagyobb  Ős-Borzsönyt környezetében főként meleg mérsékelt volt, de előfordultak szubtrópusi hőmérsékleti csúcsok is. E periódusok során az éghajlat a mai Dél-Japán szigetvilágéhoz volt hasonló, ilyen körülmények között keletkeztek a korallzátonyok is. 

A Visegrádi-hegység a Pelso-mikrolemezen található, amely az Alpok felgyűrődése idején olyan mozgással, mint amikor egy szilvamagot kilövünk két ujjunk közül kelet és északkelet felé mozgott. A két ujj itt az afrikai és az európai kontinens volt, kettőjük közül lökődött ki ez a lemeztöredék. Mivel a mozgás nem délről észak felé történt szinte elképzelhetetlen, hogy a korallzátony kialakulása valahol a 33. északi szélességen ment volna végbe. Legfeljebb 2 vagy 3 fokkal lehetett délebbre a mai helyzetnél. Ebből következik, hogy az éghajlatnak kellett jóval melegebbnek lennie. Ha hozzávesszük azt, hogy alsó-badeni korallokat Dél-Lengyelországban, a Szent Kereszt-hegységben is találunk, Visegrádtól további 3 fokkal északabbra (é. sz. 50,47°), azt kell feltételeznünk, hogy a miocén közepén (a mostani éghajlatváltozás legeslegdurvább szcenáriójánál is) jóval melegebb volt. 

feketehegy_201611027.jpgLajtamészkő feltárás a Fekete-hegy oldalában

Korallok ugyanis nem teremnek akármilyen tengerben, több fontos feltételnek is passzolnia kell:

  • A tenger vizének hőmérséklete nem csökkenhet tartósan 18 °C fok alá.
  • 35 ‰ sótartalom szükséges, 
  • Eufotikus környezet, kb. 20 méternél nem mélyebb aljzattal, ahová még leér a napsugárzás
  • Intenzíven áramló, oxigéndús, jól átszellőzött víztömeg, amely egyben tápanyagot szállít és elhordja az üledéket.

Aki kirándult már Visegrádon tudja, hogy mennyire hihetetlennek hangzik mindez.

A trópusi tengerekben megtalálható legoptimálisabb élőhelyektől távolodva a fajgazdagság csökkenő tendenciát mutat. A már említett Bermuda-szigetek körüli zátonyokon 10 korallfaj él. A Bahamákon (é. sz. 23,5°) 35, A Vörös -tengerben (é. sz. 20°) 71, míg a Fülöp-szigetek környékén (é. sz. 13°) 180 faj. Scholz Gábor Visegrádon 9 korallfajt azonosított, ami azt jelenti, hogy ez a térség lehetett a kora-badeniben a korallok egyik legészakibb előfordulása. Mivel a tenger előrenyomulása a melegebb tengerek irányából, délnyugat felől történt, megvolt a forrása a korallok szempontjából ideális hőmérsékletű tengervíznek.  

coral_outcrop_flynn_reef.jpgVisegrád nagyon régi képeken. Élő és elhalt korallok (Nagy- Korallzátony, Ausztrália)

A Fekete-hegy oldalában még az is rábukkanhat a korallokra, aki eredetiben még sohasem látott ilyesmit. A mészkőfelszínt ugyan talaj borítja, de a szőlőművelés során kidobált kövek közt is nagyon szép és érdekes példányokra lehet bukkanni. Kellő segítséggel a fellelhető fajok alacsony száma miatt azonosításuk nem túl bonyolult. Az alábbi négy fajból kettőt sikerült névvel is ellátni Scholz Gábor cikkének táblái alapján.

visegrad_korall_1.jpg

Brokkoli-formában nőtt Mussilia vindobonensis koralltelep, mely a saját törmelékébe ágyazódva maradhatott fenn. A felszínen található korallokat a külső erők, és a mozgatás is pusztította, de még mindig jól felismerhetők. 

visegrad_korall_3.jpg

Mintha ezek a korall-vázak még mindig az oxigéndús, napsütéses tenger felé nyúlnának. 

visegrad_korall_5.jpg

A koralltelepek mészkövét már a képződést követően elkezdte lebontani a bioerózió. Főként a fúrókagylók nyomai feltűnőek ezen a Cyphastraea distans telepen. 

visegrad_korall_6.jpg

Visegrádon a korallzátony üledékei csupán egy kis részét adják az alsó-badeni transzgressziós rétegsornak. A fokozatosan mélyülő tengerben a korallokat felváltotta a kőzetben pici fehér gumókat alkotó vörösalga (így képződött a lithothamniumos mészkő), mely jobban bírja a hidegebb vizet és a kevesebb napfényt (kb. 40 méter mélységig). A sekélytengerben képződött fehér lajtamészkő fedője az évmilliók során lepusztult, ezért csupán egy kis területen nyomozható a Fekete-hegyen. 

Korallzátonyból több is létezett az Etnánál is nagyobb Ős-Börzsöny mellett hullámzó tengerben. Elhelyezkedésük alapján egy szunnyadó és süllyedő vulkáni kúp körüli atoll képe rajzolódhat ki, azonban a folytonosságukra nincs bizonyíték. Ezért valószínűbb, hogy kisebb elszigetelt foltzátonyok voltak ezek Törökmezőn, Zebegényben, Kemencén és Szokolyán.

14—13,5 millió évvel ezelőtt a miocénben gyorsan csökkent a hőmérséklet, amely jelentős kihalási periódust eredményezetett. Valószínűleg ez a lehűlés (és ennek következtében a tengerszint csökkenése) pecsételte meg a Kárpát-medence szigettengerében tenyésző korallok sorsát. 

 

Ajánlott és felhasznált irodalom:

3 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://pangea.blog.hu/api/trackback/id/tr5811836645

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Lobo Marunga 2016.11.08. 08:37:24

Köszönet a cikkért! Már régóta keresek egy jó leírást a helyről.

Szekeres Gábor · <b>http://blog.hu</b> 2016.11.08. 18:42:12

Szuper cikk. Biztosan felkeresem a közeljövőben a helyet. Hátha találok is valamit :)

Tranquillius 2016.11.09. 14:14:08

@Szekeres Gábor: Hajrá! Amiket én találtam vissza fogom vinni legközelebb. Lássa más is.
süti beállítások módosítása