Pangea

Minden, ami földtudomány

Kínai Nagy Csatorna

2014. július 20. 16:12 - Tranquillius

Mi az, kínaiak építenék, kétszer annyiba kerülne mint a Három Szurdok duzzasztómű, hasonló ökológiai károkat okozna és drasztikus hatással lenne a világkereskedelemre? A megfejtésért érdekes módon nem Kínába, hanem Közép-Amerika egyik legszegényebb országába kell ellátogatnunk.

Brito_dsacasa.jpgAbráziós formák vulkanikus kőzeten Brito mellett

Nicaragua, nyugati part. Egyetlen település sem áll a Brito folyó torkolatánál. A Csendes-óceán partján nincsenek végeláthatatlan napernyő-erdők, emeletes szállodák, minden csendes és nyugodt. A vulkanikus kőzetből felépülő sziklafalak alatt beömlő Brito folyó vize elveszik az óceánban, hordalékából finom föveny, playa lesz a tengerparton. Semmi jel nem utal arra, hogy itt hamarosan a világ egyik legjelentősebb kikötője fog felépülni.

Rivas_elcoyolrivas.jpgSzivárvány Rivas városa felett, háttérben a Concepción vulkán

Földutakon átkelve az erdővel borított alacsony gerinceken apró parcellákra bukkanunk melyeken szétszórva kalyibának inkább nevezhető házak állnak és valahogy sehogyan sem sikerül nekik egy falu kinézetét felvenni. A Rivas-földszoros legfeljebb 300 méter magas vízválasztóján megpihenve csodálatos kilátás nyílik a Fonseca-öböltől a Nicaragua-tóig gyöngysorként felfűzött, két tucatnál is több szabályos vulkáni kúp láncolatára. Lábaink alatt, a tóparton halad a Pánamerikai autóút.

ometepe_Streurs.jpgÁtkelés a Nicaragua tavon

A látóhatárt egyértelműen az Ometepe-sziget ikervulkánja, a Concepción és a Maderas uralja. Közülük a Concepción a magasabb, 1610 méter magas mindmáig aktív rétegvulkán. Utolsó kitörése 2009-ben volt. Szabályos, a Fujihoz hasonló kúpjának szépségét a Nicaragua-tó víztükre szinte megkettőzi, a Maderas-szal együt pedig megnégyszerezi.

Concepcion_Kendzia_Ewald.jpgFelhősapkába burkolózik a Concepción

A földkerekség 19. legnagyobb tava a Nicaragua. A helybéliek Mar Dulce néven emlegetik, ami spanyolul annyit tesz: Édes tenger. Vízfelszínének kiterjedése 8264 négyzetkilométer, magassága a tengerszint felett 32,7 méter. Annak ellenére, hogy a Csendes-óceánhoz sokkal közelebb fekszik, a szomszédos Managua-tóval együtt a Karib-tenger vízgyűjtőjéhez tartozik. Ezért fordulhatott elő, hogy a Karib-tenger kalózai többször felhajóztak a tóra a parti városok fosztogatása céljából. E bejegyzésben később még visszatér az a nevezetes útvonal, melyen 1665-ben Henry Morgan kalózkapitány 6 db egyenként 12 méter hosszú kenuval felevezett a tóra, hogy egy meglepetésszerű rajtaütésben félmillió font sterling értékű ezüstöt zsákmányoljon Granada városából.

lago_Nicaragua_adriano_castagnet.jpgÉdesvizű tenger

Nem csak a kalózok vándoroltak fel a Nicaragua-tóhoz, ugyanezt tették egyes bikacápa és fűrészesrája fajok. Ez nem elírás, az édesvizű tóban valóban megtalálhatók ezek az amúgy sósvízi élőlények. Egyes elméletek szerint egy óceánról lefűződött tóban rekedtek benne és a fokozatos kiédesedés során alkalmazkodtak az új körülményekhez. Később azonban kiderítették, hogy az emberre igen veszélyes tavi cápák a San Juan folyón időnként leúszkálnak a Karib-tengerhez és idővel vissza is térnek.

san_juan_afp.jpgRio San Juan

A San Juan folyón keresztül távozik a Nicaragua-tó felesleges vize. 192 kilométeren mért esése 17 centiméter/kilométer, meglehetősen sekély vize sok helyen sziklazátonyokon és sellőkön folyik keresztül, nagyon megnehezítve a hajózást. Partján a spanyolok erődöket emeltek, nehogy a kalózok visszatérhessenek, de a dzsungelben elszigetelt őrhelyek a legkevésbé sem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket.

RioSanJuan_maix.jpgAz egyetlen út a dzsungelen át

Pedig híres víziútvonal ez, a kalózok és a tengerbe/ből igyekvő bikacápák mellett személyszállításban is jelentős forgalmat bonyolított le. Fekete rabszolgák mellett a kaliforniai aranyláz idején is sokan választották ezt az utat, hogy átkelhessenek a Csendes-óceán partjára. Cornelius Vanderbilt amerikai vállalkozó gőzhajótársasága szállította az utasokat fel a San Juan folyón egészen a Nicaragua-tó partján fekvő kikötőbe, ahonnan postakocsi járat röpítette a telepeseket/aranyásókat a Csendes-óceán partján várakozó hajókra. Akkoriban ha az aranyásás nem is, de az aranyásók bizony jó üzletnek bizonyultak.

Impenetrable_forest_Bruno_Locatelli.jpgSelva inpenetrable - az áthatolhatatlan erdő

Ez csupán egy ideiglenes megoldás volt, Vanderbiltnek később meg kellett volna építenie a Nicaragua-csatornát a Csendes-óceánig, ez azonban a nicaraguai polgárháború és William Walker kalóztámadása miatt nem valósulhatott meg. A Nicaragua-csatorna ellen szólt az élénk vulkáni működés is, 1902-ben Martinique-szigetén 30000 ember pusztult el egy kitörés következtében, amely végleg meggyőzte a befektetőket, hogy más utat kell keresni. Végül az amerikaiak a bedőlt francia vállalkozásba szálltak be, így épülhetett meg a Panama-csatorna.

 

Nueva_Guinea_leon_chile.jpgErdős dombvidék a Nicaragua-tótól keletre

A Nicaragua-tó és a Karib-tenger között egy 250-300 méter magas fennsík húzódik. Erdős szavanna és trópusi esőerdő borítja ezt a tájat, ahol embert alig látni. A művelésre alkalmatlan földön csak a folyóvölgyekben jöhetett létre településhálózat. Sokatmondó adat, hogy az ország területének mindössze 15%-a áll művelés alatt. Errefelé még ennyi sem.

RioMico_aminreyes1.jpgRio Mico

A fennsíkon húzódó vízválasztó egyben belső tartományhatár is. Keleten, a Moszkító-part két részre oszlik, az északi ill. déli Atlanti Autonóm Tartományra. Új-Spanyolország, majd az 1821-ban kikiáltott függetlenség után Nicaragua fennhatósága sokszor kérdőjeleződött meg ezen a területen. Az ember számára szinte elviselhetetlen éghajlat ellenére szökött rabszolgák, angol és holland kalózok, majd Nagy-Britannia alapított itt kvázi államot, melynek emlékét mindmáig őrzik a karib partok nem spanyol eredetű településnevei. Bluefields-nek hívják például a déli autonóm tartomány székhelyét, ahol a napi átlaghőmérséklet 25-27 fok között váltakozik. Az éves csapadékmennyiség 4320 mm (ez ötszöröse a magyarországi évi maximumnak). Egy átlagos júliusban 31 napból 26 napon esik az eső.

Pasto_Retana_zimdeg.jpgHelybéli cowboy az erdős szavannán

Ahogy közeledünk a tengerparthoz úgy nő az átlaghőmérséklet, a páratartalom és a csapadékmennyiség, ezzel együtt a folyók vízhozama. E folyók széles és mocsaras ártéri síkságot alkotnak, hordalékukból a tengerár turzásokat épít, melyek egyes tengeröblöket lagúnává alakítanak. A costa ricai határtól a hondurasi határig hat nagyobb lagúna található a karibi partok mentén, melyek közül a legnagyobb a Perlas-öböl az Escondido folyó torkolatától északra. Ugyanettől a folyótól délre található a Bluefields-lagúna, mely nagy valószínűséggel a Nicaragua-csatorna keleti kiindulópontja lesz. Nicaraguában ugyan nincs egyetlen nemzeti park sem, helyette azonban vannak rezervátumok, a San Juan és az Escondido folyó között például három. A Cerro Silva, Punta Gorda és Indio Maíz rezervátum közvetlenül határos egymással és lefedik az egész partvidéket 40-50 kilométeres mélységben. 

Punta_Gorda_erwinspeed.jpgTurzás által elzárt lagúna a Moszkító-parton

Britótól a Moszkító partig bejárt utunk nyomvonalán készül a nicaraguai kormány hong kongi befektetők pénzén megvalósítani egy több száz éves tervet, a Nicaragua-csatornát. A legkorábbi nyomvonal a kalózok, rabszolgakereskedők és Vanderbilt gőzhajós vállalkozásának útvonala, azaz a San Juan folyó a Nicaragua-tóig, onnan pedig a lehető legrövidebb útvonalon át a Csendes-óceánra a Rivas-földszoroson át. Ez a nyomvonal azonban sok szempontból kétséges. A legkomolyabb probléma az, hogy a San Juan határfolyó Costa Ricával, azaz közös tervezésre, megvalósításra és üzemeltetésre lenne szükség. Ökológiailag is ez a legérzékenyebb terület, áthatolhatatlan, érintetlen trópusi őserdő. A folyó hajózhatóvá tétele miatt szükséges lenne a duzzasztás. Alsó szakasza nem követné a folyót, egy közeli dombvonulatot átvágva nyílegyenesen érné el a Karib-tengert.

Rivas.jpg

Sokkal valószínűbb, hogy a San Juan folyótól északra tervezett két nyomvonal egyike lesz végül a befutó. Közülük a legrövidebb is 270 kilométer hosszú, azaz háromszorosa a Panama-csatorna hosszának. Ez Punta Gorda kikötőjéből indulna és a hasonló nevű folyó futását követné a vízválasztóig, ahonnan a Tute-folyó völgyébe ereszkedne alá. Létezik még egy nyomvonal északabbra, amely a Rama- és az Oyate-folyó csatornázásával és duzzasztásával számol. A bizonytalanságot kiválóan tükrözi, hogy itt két másik lehetséges verzióról keringenek hírek, az egyik szerint az Oyate-folyó völgyéből a Rio Mico völgyébe vezetne a csatorna, onnan pedig az Escondidóba. Egy másik ötlet szerint a Rio Rama folyását követné egészen az Escondidóig, majd onnan végig a Karib-tengerig.

Sanjuan.jpg

Mindegyik nyomvonal kifejezetten dimbes-dombos vidéken haladna át, ahol a természet még viszonylag érintetlen. Nem esik útba sem nagyobb város, sem kisebb, sőt település is alig. Nincsenek művelt területek, csak erdős szavanna és dzsungel. A folyóvölgyekben nemhogy vasút, burkolt út is alig van. Településhálózata nagyon ritka, a környék legnépesebb településén körülbelül 50000-ren élnek. Elsősorban a legmagasabb térszíneken (még bőven a Tierra caliente zónában) és a Rio Mico völgyében koncentrálódik a lakosság.

Nicaragua úgy döntött, számukra kiváló lehetőség a kínaiak által tálcán felkínált gazdasági fejlődés, és nem aggodalmaskodnak azon honnan kerít elő a hong kongi (amúgy távközléssel foglalkozó) befektető 40 milliárd dollárt a projektre. Nem aggodalmaskodnak azon sem, mi lesz akkor, ha az ország fő édesvízforrásának számító Nicaragua-tóba a zsilipeken keresztül sós víz kerül. Nem is beszélve az óceánjáró hajók testén megtapadó innen-onnan származó élőlényekről. Nem aggodalmaskodnak azon sem, hová kerül az a tömérdek kiásott föld, mely várhatóan egy nagyságrenddel több lesz a Panamában megmozgatottnál. Mi lesz a több száz négyzetkilométernyi elárasztott területtel? És nem aggodalmaskodnak azon sem, hogy a decemberben meginduló munkálatok milyen hatással lesznek az ország bel és külpolitikai helyzetére. Emlékezhetünk, Panama állam éppen a csatorna építésének kapcsán szakadt el Kolumbiától amerikai sugalmazásra, 1903-ban.

Bluefields.jpg

Felmerülhet bennünk a kérdés: mi szükség lehet a Nicaragua-csatornára, ha már ott van tőle nem is olyan messze a Panama-csatorna? Minek még egyszer átvágni Közép-Amerikát, helyrehozhatatlan környezeti károkat okozva egy viszonylag érintetlen ökoszisztémában? Helyesen azok tippelnek akik nem a világgazdaság és a gazdaságföldrajz táján keresik a választ, hanem mondjuk a geopolitikai elméleteknél.

Jelenleg a Panama-csatorna mélysége és szélessége határozza meg a világ hajógyárai számára, hogy mekkora hajókat építhetnek. Ez egyfajta korlátot jelent a számukra: eddig és ne tovább, vagy ha mégis, akkor irány a Tűzföld, vagy a Jóreménység-foka. Nem véletlen, hogy tervben van a Panama-csatorna elközelgő szélesítése és mélyítése. A Nicaragua-csatornát ezzel szemben már eleve szélesebbre és mélyebbre lehet tervezni. Amennyiben az új csatorna méretei alapján jobban megfelel a nagyobb hajók számára eztán ez lesz a standard és nem a Panama-csatorna. A Nicaragua-csatorna legalább 800 kilométer spórolást jelenthet távolságban egy New York - San Francisco útvonalon. Amennyiben tényleg kínai-orosz tőkéből fog megépülni a Nicaragua-csatorna úgy az Egyesült Államok szabadon dönthet arról, hogy kisebb hajóival továbbra is a hosszabb útvonalon hajózik, vagy vállalja, hogy ezentúl minden egyes hajója után Nicaragua (Kína, és a finanszírozásba vélhetően beszálló Oroszország) zsebébe csordogál a dollár.

Ship_Providence_Bay_at_panama_canal.jpgForgalom a Panama-csatornán

Tulajdonképpen a Nicaragua-csatorna lesz az egyik legnagyobb erőpróbája a Monroe-elvnek Kuba óta. Még az idén eldől, hogy megdől-e az "Amerika az amerikaiaké" princípium, esetleg éppúgy mint ahogy Oroszország sem tűrte el, hogy a szomszédos Ukrajna NATO érdekszférába kerüljön, Amerika sem fogja hagyni a "szomszédos" Nicaragua elvesztését. Utóbbi esetben - kissé cinikusan mondva - az amerikai titkosszolgálatoknak decemberig van idejük megdönteni a nicaraguai szandinista kormányt. 

 

Fényképek: panoramio.com

 

Egy kattintás és nem maradsz le az új posztokról:

30 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://pangea.blog.hu/api/trackback/id/tr796511911

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

na ez azért mindennek a teteje 2014.07.21. 08:51:38

"hasonló ökológiai károkat okozna"

hagyjuk már ezt az üres hülyezöld süketelést!

Ugyanezt ugatta a sok sötétzöld tahó pl, az Eufrátesz duzzasztóinak építésekor, miközben a duzzasztott tavak mentén nedves (wetland) élőhelyek alakultak ki gazdag madárvilággal

milliliteratura · http://milliliteratura.blog.hu/ 2014.07.21. 09:05:50

nem csak politikai, közgazdasági értelme is lehet a dolognak. ugye 800 km vízen az minimum egy nap nyereség. ezenkívül, mivel e csatorna nagyobb kapacitású lesz, nagyobb hajók fognak épülni, amik ha akarnak se tudnak a panamain elférni. ergo a panama-csatorna forgalmának jelentős részével heylből számolhat a konkurrens, miközben panamát (ha jól tudom, csak egy szakaszon) gyakorlatilag újra kell építeni.
emellett persze benne lehet a kínaiak azon szándéka, hogy a "harmadik világ" országait felvásárolják.
a ciának nem csak decemberig van ideje, ha kettő-öt év múlva kirobbantanak egy polgárháborút, az bőven ellehetetlenítheti a csatorna befejezését.

milliliteratura · http://milliliteratura.blog.hu/ 2014.07.21. 09:06:45

@na ez azért mindennek a teteje: na és a duzzasztás alatt mi van? mert a nilus esetében asszuán nem kevés problémát okozott.

Tranquillius 2014.07.21. 09:12:29

@na ez azért mindennek a teteje: Ugyanezt ugatta a sok sötétzöld amikor még létezett az Aral-tó és a többi.

protézisesh 2014.07.21. 09:44:43

"Erdős szavanna és trópusi esőerdő borítja ezt a tájat, ahol embert alig látni. A terméketlen földön"

a "terméketlen föld" a sivatag. A trópusi esőerdőre sok mindent lehet mondani, de a "terméketlen" baromira nem illik rá.

Amúgy meg a Panama-, vagy a Szuezi-csatorna sem tette tönkre a környezetét, szóval ettől sem kell fázni.

A kínaiakról meg csak annyit: tegnap láttam egy filmben, hogy Kínában 1989ben 160km autópálya volt. 2013ban meg 80.000km van készen. 25 év alatt. Az évi 3200km frissen épült autópálya. Ilyenekkel tele: www.skyscrapercity.com/showthread.php?t=154903&page=33

Szóval amit akarnak, azt megépítik.

Tranquillius 2014.07.21. 10:04:12

@protézisesh: Pontosítottam művelésre alkalmatlanra.

"Amúgy meg a Panama-, vagy a Szuezi-csatorna sem tette tönkre a környezetét, szóval ettől sem kell fázni." - sokan gondolkodnak így, egészen addig, amíg nem a szomszéd telken valósítják meg az ilyen beruházást.
A bözödújfalui tározó sem tette tönkre a környezetét?

mikka 2014.07.21. 10:49:29

A helyzet az hogy ha az amerikaiak politikai -gazdasági érdekeit bármi a legkisebb módon veszélyezteti akkor az vagy terrorista címkét vagy ökológiai katasztrófa címkét kap. Ha ök csinálnak valami orbitális faszságot, mint a mexikói öbölben található 200 olajfúró torony vagy az alaszkai csővezetékek, vagy az olajhomok bányászat miatt szétbaszott természet akkor az rendben van. Ezzel együtt szeretem Amerikát. A politikai irányvonallal van gond. Ron Paul kellett volna elnök legyen, nem Obama, a szájhős semmittevő.

Hungarian Geographic · https://www.facebook.com/hungarian.geographic 2014.07.21. 11:07:09

Abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy több hónapot eltöltöttem Közép-amerikában és pár hetet Nicaraguában és az alapján azt gondolom, hogy a csatorna megépitése jót tesz Nicaraguának, az egész amerikai kontinensnek és a világnak is. Néhány lobbista és egy szűk gazdasági körnek ez nem tetszik, és ilyenkor jó tudni, hogy Kina is odateszi magát. A világ fejlődik, amitől Nicaragua iszonyatosan le van maradva jelenleg, de nekik ez a csatorna nem csak lehetőség, hanem joguk is a kitörésre.

magyar bucó 2014.07.21. 11:32:38

Az amerikaiaknak nem tetszik, hogy elvesztik monopóliumukat, mindenki más jól jár a csatornával.

tableno 2014.07.21. 11:55:01

A Panama-csatorna bővítése előreláthatólag jövőre kész lesz. Innentől nem fog gondot okozni a poszt-panamax méretű hajók áthaladása. Kérdés, hogy akkor miért és kinek éri meg 40 milliárdért egy újabb csatornát építeni, ami semmi újat nem nyújt?

gigabursch 2014.07.21. 12:06:52

Tanulságos cikk volt.
Köszönöm.

Végre valahol leírásra kerültek a természeti értékek, annak összefüggéseiben is.

Ugyanakkor az is, hogy az aranyásókon megint kik jártak jól... :-/

Őszintén remélem, hogy lesz valami természetféltési része is a projktnek, aminek lesz tettenérhető eredménye is és nem csak negatívumum.

magyar bucó 2014.07.21. 17:32:55

@tableno: Az amerikai monopólium elvesztése és a verseny neked semmi új? Mindenkinek jó lesz, kivéve a jelenlegi helyzet haszonélvezőit. Ők minden piszkos eszközt be fognak vetni ellene.

tableno 2014.07.22. 08:10:26

@magyar bucó: Arról hallottál, hogy a Panama-csatorna már 15 éve nincs az USA ellenőrzése alatt?

magyar bucó 2014.07.22. 08:24:34

@tableno: Dehogy nincs. Lehet, hogy formálisan nem, de gyakorlatilag mégis.

sanyix 2014.07.22. 13:04:25

Szerintem terroristákat fognak találni az új csatorna nyomvonalán :)

2014.07.22. 16:24:47

Ez nagyon erdekes volt, koszonjuk szepen :) Jo, hogy ilyen sok keppel van illusztralva, az elejen az ikervulkanok pont olyan szepek mint a Fudzsi.

En mindig szomoru leszek, ha a termeszetnek ilyen durva karokat okozunk es egyedi bioszferakat, meg kulonleges videkeket teszunk tonkre. De erthetoek az emberek ervei is es tisztaban vagyok vele, hogy a logisztika a legfontosabb dolog a vilagon, csak akkor is szomoru, hogy ilyen durva arat kell erte fizetni. :(

Magyarnaba 2014.07.23. 16:46:15

@protézisesh: Ritka szép és tájbaillő autópályák ezek. Gondolom, hogy a csatorna is ilyen szinten lenne környezetbarát. A kínaiak amúgy is a természetvédelemről híresek.

magyar bucó 2014.07.23. 17:26:37

@Magyarnaba: Igazad van, nem tudnak ezek autópályát építeni. Nem tettek bele látványelemeket, sehol egy műszakilag indokolatlan alagút, viadukt, amatőrök, na.
Csak úgy építeni évi több ezer kilométer autópályát? Hülyeség. :D

Magyarnaba 2014.07.24. 13:21:36

@magyar bucó:

Nem értem, ezt nekem írtad? Melyik részére reagáltál a hozzászólásomnak?

magyar bucó 2014.07.24. 13:31:22

@Magyarnaba: "Ritka szép és tájbaillő autópályák ezek."

Egy autópályának nem az a dolga, hogy szép legyen. Csak mi turbózzuk fel olyan költséges látványelemekkel, mint egy felesleges viadukt meg egy síkvidéki alagút.

Magyarnaba 2014.07.24. 14:47:14

Aha. Szóval az rendben van, hogy az autópálya (az építésével keletkezett) holdbéli tájban halad, és szerinted ez mindenhol így szokás. Érdekes. Nekem nem ez a véleményem, de elfogadom, hogy neked más, csak remélem, hogy te soha nem építesz majd autópályát.

Meg az is érdekes, hogy szerinted a magyar alagutak, völgyhidak a szépség miatt lettek építve. Ez viszont nem vélemény, hanem tévedés.

magyar bucó 2014.07.24. 15:09:43

@Magyarnaba: Igazad van, nem a szépség miatt, hanem mert több pénzből többet lehet lopni.

na ez azért mindennek a teteje 2014.07.27. 22:02:16

@protézisesh:

"A trópusi esőerdőre sok mindent lehet mondani, de a "terméketlen" baromira nem illik rá."

Sajnos azt kell mondja, te is hülyeséget beszélsz:

A trópuson jellemző savanyú vörös erdőtalajok egyáltalán nem nevezhetőek termékenynek. Ha gondolkodnál, nemcsak okoskodnál, rájönnél, hogy ez esőerdei bujaságot, a folyamatos biomasszakörforgás (a folyamatosan pusztuló növényzet szolgáltatta, azonnal felvételre kerülő tápanyag) tartja fenn, magának atalajnak nem sok tartaléka van. Ezért merül ki hamar a kiirtott esőerdő helyén művelésbe fogott föld.

Vagy ha magadtól ennyi gógyid nincs, akkor legalább a nyamvadt wikit olvasnád el, mielőtt kinyitod a szádat:

"Most tropical soils are characterized by significant leaching and poor nutrients;"

en.wikipedia.org/wiki/Tropical_rainforest#Soil_types

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2017.07.01. 15:05:49

Lassan 3 éves a poszt, aztán a csatorna építéséről azóta se hallani?

pitcairn2 2018.03.15. 18:05:17

@Tranquillius:

igen érdekes (magyar) figurák tűntek fel anno Walker mellett:)

Schlesinger II. Lajos, nicaraguai tábornok (Magyar zsidó lexikon)

mek.oszk.hu/04000/04093/html/szocikk/14326.htm

Louis Schlesinger
(Hungary, March 9, 1825 - Paris, April 29, 1906)

www.latinamericanstudies.org/filibusters/louis-schlesinger.htm

pitcairn2 2018.03.15. 18:11:51

@Tranquillius:

Walker különben állítólag arra cseszett rá, hogy Vanderbilt riválisai finanszírozták, Vanderbilt meg az ellene összetákolt "közép amerikai" koalíciót finanszírozta (5 közép-amerikai államnak kellett összefognia azért, hogy kiverjék a "filibuster-eket Nicaraguából)

az alábbi honlapon meglehetősen "kimerítően" foglalkoznak ezzel az egyébként kalandregénybe illő történettel

mises.org/library/historical-controversies

pitcairn2 2018.03.15. 18:24:11

@Tranquillius:

Schlesinger egyébként a nicaraguai kaland előtt már a Kuba elleni filibuster akcióban is részt vett, ott 14 (!!!!) magyar "szakértő" segítette a sziget szakszerű megtámadását...

a vezérkari főnök is magyar volt

Prágay János

hu.wikipedia.org/wiki/Pr%C3%A1gay_J%C3%A1nos

Nicaragua kapcsán is lehet még magyar idegenlégiós, elég gyakran térnek ki arra, hogy Walker mellett (relatíve) nagy számban harcoltak New York-ban felbérelt európaiak
süti beállítások módosítása