Mi az, kínaiak építenék, kétszer annyiba kerülne mint a Három Szurdok duzzasztómű, hasonló ökológiai károkat okozna és drasztikus hatással lenne a világkereskedelemre? A megfejtésért érdekes módon nem Kínába, hanem Közép-Amerika egyik legszegényebb országába kell ellátogatnunk.

Abráziós formák vulkanikus kőzeten Brito mellett

Nicaragua, nyugati part. Egyetlen település sem áll a Brito folyó torkolatánál. A Csendes-óceán partján nincsenek végeláthatatlan napernyő-erdők, emeletes szállodák, minden csendes és nyugodt. A vulkanikus kőzetből felépülő sziklafalak alatt beömlő Brito folyó vize elveszik az óceánban, hordalékából finom föveny, playa lesz a tengerparton. Semmi jel nem utal arra, hogy itt hamarosan a világ egyik legjelentősebb kikötője fog felépülni.

Szivárvány Rivas városa felett, háttérben a Concepción vulkán

Földutakon átkelve az erdővel borított alacsony gerinceken apró parcellákra bukkanunk melyeken szétszórva kalyibának inkább nevezhető házak állnak és valahogy sehogyan sem sikerül nekik egy falu kinézetét felvenni. A Rivas-földszoros legfeljebb 300 méter magas vízválasztóján megpihenve csodálatos kilátás nyílik a Fonseca-öböltől a Nicaragua-tóig gyöngysorként felfűzött, két tucatnál is több szabályos vulkáni kúp láncolatára. Lábaink alatt, a tóparton halad a Pánamerikai autóút.

Átkelés a Nicaragua tavon

A látóhatárt egyértelműen az Ometepe-sziget ikervulkánja, a Concepción és a Maderas uralja. Közülük a Concepción a magasabb, 1610 méter magas mindmáig aktív rétegvulkán. Utolsó kitörése 2009-ben volt. Szabályos, a Fujihoz hasonló kúpjának szépségét a Nicaragua-tó víztükre szinte megkettőzi, a Maderas-szal együt pedig megnégyszerezi.

Felhősapkába burkolózik a Concepción

A földkerekség 19. legnagyobb tava a Nicaragua. A helybéliek Mar Dulce néven emlegetik, ami spanyolul annyit tesz: Édes tenger. Vízfelszínének kiterjedése 8264 négyzetkilométer, magassága a tengerszint felett 32,7 méter. Annak ellenére, hogy a Csendes-óceánhoz sokkal közelebb fekszik, a szomszédos Managua-tóval együtt a Karib-tenger vízgyűjtőjéhez tartozik. Ezért fordulhatott elő, hogy a Karib-tenger kalózai többször felhajóztak a tóra a parti városok fosztogatása céljából. E bejegyzésben később még visszatér az a nevezetes útvonal, melyen 1665-ben Henry Morgan kalózkapitány 6 db egyenként 12 méter hosszú kenuval felevezett a tóra, hogy egy meglepetésszerű rajtaütésben félmillió font sterling értékű ezüstöt zsákmányoljon Granada városából.

Édesvizű tenger

Nem csak a kalózok vándoroltak fel a Nicaragua-tóhoz, ugyanezt tették egyes bikacápa és fűrészesrája fajok. Ez nem elírás, az édesvizű tóban valóban megtalálhatók ezek az amúgy sósvízi élőlények. Egyes elméletek szerint egy óceánról lefűződött tóban rekedtek benne és a fokozatos kiédesedés során alkalmazkodtak az új körülményekhez. Később azonban kiderítették, hogy az emberre igen veszélyes tavi cápák a San Juan folyón időnként leúszkálnak a Karib-tengerhez és idővel vissza is térnek.

Rio San Juan

A San Juan folyón keresztül távozik a Nicaragua-tó felesleges vize. 192 kilométeren mért esése 17 centiméter/kilométer, meglehetősen sekély vize sok helyen sziklazátonyokon és sellőkön folyik keresztül, nagyon megnehezítve a hajózást. Partján a spanyolok erődöket emeltek, nehogy a kalózok visszatérhessenek, de a dzsungelben elszigetelt őrhelyek a legkevésbé sem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket.

Az egyetlen út a dzsungelen át

Pedig híres víziútvonal ez, a kalózok és a tengerbe/ből igyekvő bikacápák mellett személyszállításban is jelentős forgalmat bonyolított le. Fekete rabszolgák mellett a kaliforniai aranyláz idején is sokan választották ezt az utat, hogy átkelhessenek a Csendes-óceán partjára. Cornelius Vanderbilt amerikai vállalkozó gőzhajótársasága szállította az utasokat fel a San Juan folyón egészen a Nicaragua-tó partján fekvő kikötőbe, ahonnan postakocsi járat röpítette a telepeseket/aranyásókat a Csendes-óceán partján várakozó hajókra. Akkoriban ha az aranyásás nem is, de az aranyásók bizony jó üzletnek bizonyultak.

Selva inpenetrable - az áthatolhatatlan erdő

Ez csupán egy ideiglenes megoldás volt, Vanderbiltnek később meg kellett volna építenie a Nicaragua-csatornát a Csendes-óceánig, ez azonban a nicaraguai polgárháború és William Walker kalóztámadása miatt nem valósulhatott meg. A Nicaragua-csatorna ellen szólt az élénk vulkáni működés is, 1902-ben Martinique-szigetén 30000 ember pusztult el egy kitörés következtében, amely végleg meggyőzte a befektetőket, hogy más utat kell keresni. Végül az amerikaiak a bedőlt francia vállalkozásba szálltak be, így épülhetett meg a Panama-csatorna.

Erdős dombvidék a Nicaragua-tótól keletre

A Nicaragua-tó és a Karib-tenger között egy 250-300 méter magas fennsík húzódik. Erdős szavanna és trópusi esőerdő borítja ezt a tájat, ahol embert alig látni. A művelésre alkalmatlan földön csak a folyóvölgyekben jöhetett létre településhálózat. Sokatmondó adat, hogy az ország területének mindössze 15%-a áll művelés alatt. Errefelé még ennyi sem.

Rio Mico

A fennsíkon húzódó vízválasztó egyben belső tartományhatár is. Keleten, a Moszkító-part két részre oszlik, az északi ill. déli Atlanti Autonóm Tartományra. Új-Spanyolország, majd az 1821-ban kikiáltott függetlenség után Nicaragua fennhatósága sokszor kérdőjeleződött meg ezen a területen. Az ember számára szinte elviselhetetlen éghajlat ellenére szökött rabszolgák, angol és holland kalózok, majd Nagy-Britannia alapított itt kvázi államot, melynek emlékét mindmáig őrzik a karib partok nem spanyol eredetű településnevei. Bluefields-nek hívják például a déli autonóm tartomány székhelyét, ahol a napi átlaghőmérséklet 25-27 fok között váltakozik. Az éves csapadékmennyiség 4320 mm (ez ötszöröse a magyarországi évi maximumnak). Egy átlagos júliusban 31 napból 26 napon esik az eső.

Helybéli cowboy az erdős szavannán

Ahogy közeledünk a tengerparthoz úgy nő az átlaghőmérséklet, a páratartalom és a csapadékmennyiség, ezzel együtt a folyók vízhozama. E folyók széles és mocsaras ártéri síkságot alkotnak, hordalékukból a tengerár turzásokat épít, melyek egyes tengeröblöket lagúnává alakítanak. A costa ricai határtól a hondurasi határig hat nagyobb lagúna található a karibi partok mentén, melyek közül a legnagyobb a Perlas-öböl az Escondido folyó torkolatától északra. Ugyanettől a folyótól délre található a Bluefields-lagúna, mely nagy valószínűséggel a Nicaragua-csatorna keleti kiindulópontja lesz. Nicaraguában ugyan nincs egyetlen nemzeti park sem, helyette azonban vannak rezervátumok, a San Juan és az Escondido folyó között például három. A Cerro Silva, Punta Gorda és Indio Maíz rezervátum közvetlenül határos egymással és lefedik az egész partvidéket 40-50 kilométeres mélységben. 

Turzás által elzárt lagúna a Moszkító-parton

Britótól a Moszkító partig bejárt utunk nyomvonalán készül a nicaraguai kormány hong kongi befektetők pénzén megvalósítani egy több száz éves tervet, a Nicaragua-csatornát. A legkorábbi nyomvonal a kalózok, rabszolgakereskedők és Vanderbilt gőzhajós vállalkozásának útvonala, azaz a San Juan folyó a Nicaragua-tóig, onnan pedig a lehető legrövidebb útvonalon át a Csendes-óceánra a Rivas-földszoroson át. Ez a nyomvonal azonban sok szempontból kétséges. A legkomolyabb probléma az, hogy a San Juan határfolyó Costa Ricával, azaz közös tervezésre, megvalósításra és üzemeltetésre lenne szükség. Ökológiailag is ez a legérzékenyebb terület, áthatolhatatlan, érintetlen trópusi őserdő. A folyó hajózhatóvá tétele miatt szükséges lenne a duzzasztás. Alsó szakasza nem követné a folyót, egy közeli dombvonulatot átvágva nyílegyenesen érné el a Karib-tengert.

Sokkal valószínűbb, hogy a San Juan folyótól északra tervezett két nyomvonal egyike lesz végül a befutó. Közülük a legrövidebb is 270 kilométer hosszú, azaz háromszorosa a Panama-csatorna hosszának. Ez Punta Gorda kikötőjéből indulna és a hasonló nevű folyó futását követné a vízválasztóig, ahonnan a Tute-folyó völgyébe ereszkedne alá. Létezik még egy nyomvonal északabbra, amely a Rama- és az Oyate-folyó csatornázásával és duzzasztásával számol. A bizonytalanságot kiválóan tükrözi, hogy itt két másik lehetséges verzióról keringenek hírek, az egyik szerint az Oyate-folyó völgyéből a Rio Mico völgyébe vezetne a csatorna, onnan pedig az Escondidóba. Egy másik ötlet szerint a Rio Rama folyását követné egészen az Escondidóig, majd onnan végig a Karib-tengerig.

Mindegyik nyomvonal kifejezetten dimbes-dombos vidéken haladna át, ahol a természet még viszonylag érintetlen. Nem esik útba sem nagyobb város, sem kisebb, sőt település is alig. Nincsenek művelt területek, csak erdős szavanna és dzsungel. A folyóvölgyekben nemhogy vasút, burkolt út is alig van. Településhálózata nagyon ritka, a környék legnépesebb településén körülbelül 50000-ren élnek. Elsősorban a legmagasabb térszíneken (még bőven a Tierra caliente zónában) és a Rio Mico völgyében koncentrálódik a lakosság.

Nicaragua úgy döntött, számukra kiváló lehetőség a kínaiak által tálcán felkínált gazdasági fejlődés, és nem aggodalmaskodnak azon honnan kerít elő a hong kongi (amúgy távközléssel foglalkozó) befektető 40 milliárd dollárt a projektre. Nem aggodalmaskodnak azon sem, mi lesz akkor, ha az ország fő édesvízforrásának számító Nicaragua-tóba a zsilipeken keresztül sós víz kerül. Nem is beszélve az óceánjáró hajók testén megtapadó innen-onnan származó élőlényekről. Nem aggodalmaskodnak azon sem, hová kerül az a tömérdek kiásott föld, mely várhatóan egy nagyságrenddel több lesz a Panamában megmozgatottnál. Mi lesz a több száz négyzetkilométernyi elárasztott területtel? És nem aggodalmaskodnak azon sem, hogy a decemberben meginduló munkálatok milyen hatással lesznek az ország bel és külpolitikai helyzetére. Emlékezhetünk, Panama állam éppen a csatorna építésének kapcsán szakadt el Kolumbiától amerikai sugalmazásra, 1903-ban.

Felmerülhet bennünk a kérdés: mi szükség lehet a Nicaragua-csatornára, ha már ott van tőle nem is olyan messze a Panama-csatorna? Minek még egyszer átvágni Közép-Amerikát, helyrehozhatatlan környezeti károkat okozva egy viszonylag érintetlen ökoszisztémában? Helyesen azok tippelnek akik nem a világgazdaság és a gazdaságföldrajz táján keresik a választ, hanem mondjuk a geopolitikai elméleteknél.

Jelenleg a Panama-csatorna mélysége és szélessége határozza meg a világ hajógyárai számára, hogy mekkora hajókat építhetnek. Ez egyfajta korlátot jelent a számukra: eddig és ne tovább, vagy ha mégis, akkor irány a Tűzföld, vagy a Jóreménység-foka. Nem véletlen, hogy tervben van a Panama-csatorna elközelgő szélesítése és mélyítése. A Nicaragua-csatornát ezzel szemben már eleve szélesebbre és mélyebbre lehet tervezni. Amennyiben az új csatorna méretei alapján jobban megfelel a nagyobb hajók számára eztán ez lesz a standard és nem a Panama-csatorna. A Nicaragua-csatorna legalább 800 kilométer spórolást jelenthet távolságban egy New York - San Francisco útvonalon. Amennyiben tényleg kínai-orosz tőkéből fog megépülni a Nicaragua-csatorna úgy az Egyesült Államok szabadon dönthet arról, hogy kisebb hajóival továbbra is a hosszabb útvonalon hajózik, vagy vállalja, hogy ezentúl minden egyes hajója után Nicaragua (Kína, és a finanszírozásba vélhetően beszálló Oroszország) zsebébe csordogál a dollár.

Forgalom a Panama-csatornán

Tulajdonképpen a Nicaragua-csatorna lesz az egyik legnagyobb erőpróbája a Monroe-elvnek Kuba óta. Még az idén eldől, hogy megdől-e az "Amerika az amerikaiaké" princípium, esetleg éppúgy mint ahogy Oroszország sem tűrte el, hogy a szomszédos Ukrajna NATO érdekszférába kerüljön, Amerika sem fogja hagyni a "szomszédos" Nicaragua elvesztését. Utóbbi esetben - kissé cinikusan mondva - az amerikai titkosszolgálatoknak decemberig van idejük megdönteni a nicaraguai szandinista kormányt. 

Fényképek: panoramio.com

Egy kattintás és nem maradsz le az új posztokról: