Az európa parlamenti választások közeledésével egyre több szó esik Európáról, annak előnyeiről és hátrányairól. Szép számmal akad mindkettő, de valószínűleg a legelszántabb euroszkeptikusok sem vitatják, hogy a határok átjárhatósága az Unión belül jó dolog. Hogy nem kell órákat várakozni egy autóban a határon, miközben határőrök turkálnak a csomagjainkban, vagy a vízumot keresgélni a repülőtéren. Létezik egy város Belgium és Hollandia határán, amely az európai integráció és a határok átjárhatósága nélkül igen nagy gondban lenne.

Határsértő muskátliállvány (forrás)

Valószínűleg sohasem gondolta volna Godfried, Breda ura és Henrik, Brabant hercege, hogy az európai integráció egyik magját vetik el 1198-ban amikor aláírtak egy egyszerű földszerződést, melyben a herceg átadta Bredát és Baarle falut Godfriednek. Brabant hercege azonban ragaszkodott néhány megművelt területhez az azokból befolyt adók miatt. Ez a gyakorlatias ember tulajdonképpen megtartott néhány neki kedves szántóföldet, parcellát, melyek közül a legkisebb alig volt 2632 négyzetméter. Ettől kezdve Baarle falu két részre oszlott, a hercegi Baarle-Hertogra és a "holland" Baarle-Nassaura. Utóbbi akkor kapta a nevét, amikor 1404-ben a Nassau-család vált Breda urává. A döntés meghatározta a Brabanti hercegség és később Belgium határait is. A határvonal túlélte a Vesztfáliai békét (1648), a Napóleon utáni rendezést (Bécsi Kongresszus 1815) és Belgium függetlenedését (1830). Túlélte az első világháborút is, amikor a német csapatok nem merték megszállni Baarle-Hertogot, mert igencsak könnyű lett volna megsérteni a holland semlegességet.

Baarle település felosztása (KÉK: Belgium, FEHÉR: Hollandia, PIROS, holland exklávék a belga exklávékon belül) (forrás)

A belga rész, Baarle-Hertog 2,34 négyzetkilométeres területe 22 különálló exklávéból tevődik össze, ezen a részen 2200 lakos él. Baarle-Nassau 8 holland exklávét foglal magában, ezek közül 7 a belga exklávén belül helyezkedik el, azaz kétszeresen is exklávé. Ezek területe 0,15 négyzetkilométer 130 lakossal. Hogy könnyebben megértsük a helyzetet: ez egy olyan holland tó, amiben egy 22 belga sziget van, a legnagyobb belga szigeten pedig hét másik holland tó található. Nem túlzás azt állítani, hogy a két királyság határvonala a világon a legbonyolultabb és legésszerűtlenebb.

Baarle-Nassau térképe (nagyobb méretben: wikipédia)

A középkorban azonban nem volt ennyire párját ritkító a helyzet. Sőt ez volt az általános. Néhány bérlő ennek a földesúrnak fizetett adót, a többi pedig amannak. A ritkaság éppen az, hogy ez a feudális örökség a mai napig fennmaradhatott. Akkoriban mindenki tudta, hogy az egyes parcellák kinek a tulajdonát képezik nem volt szükség különösebben megjelölni a határ vonalát sem. Ehhez hasonló mozaikos terület a Magyar Királyságban is előfordult, például a kun területek, a székely és szász székek, a Lengyelországnak elzálogosított szepességi városok, valamint Felső-Fehér vármegye. Az ilyen határokat később sajnos mindenütt kiegyenesítették, leegyszerűsítették. Azonban Európában és a világban maradt néhány hírmondó, melyek közül a baarlei helyzet kétségtelenül a legbonyolultabb.

A helyzet Baarle falu fejlődésével kezdett bonyolódni, amikor az egykori szántók helyén házak épültek, új utcákat kellett kialakítani, valamint létre kellett hozni a közműveket. A település fejlődése sokkal inkább az ésszerűséget követte, mint a határokat. Manapság ezért fodulhat elő, hogy a határvonal legkevésbé sem követi az utcahálózatot, a telekhatárokat, sőt az is megesik, hogy lakóházakat választ ketté. Ez az elrendezés rengeteg nemzetközi bonyodalmat okozott miután Belgium 1830-ban függetlenné vált Hollandiától. Általában aszerint döntötték el ki melyik ország állampolgára, hogy a bejárati ajtó merre nézett. A helyiek persze ezt könnyedén kijátszhatták a régi ajtó elfalazásával és egy újabb nyitásával a szomszédos utcafronton. Függhetett ez attól is, melyik országban voltak szigorúbbak a törvények és súlyosabbak az adóterhek. Persze az emberi leleményesség felülmúlhatatlan, volt aki úgy pozicionálta az ajtaját, hogy a határ pontosan a közepén fusson keresztül. Hatóság legyen a talpán aki itt el tud igazodni. 

Baarle-Hertog (sárgával) és benne a hét holland exklávé (forrás: wikipédia)

Hollandia és Belgium 1843-ban a Maastrichti egyezményben rögzítette a két ország bonyolult határvonalát, a határ pontos kijelölése komoly levéltári munkát igényelt és csak 1995-ben (!!!) fejeződött be végleg. 1996-ban tettek egy utolsó kísérletet a helyzet rendezésére, de mindkét ország Parlamentje elutasította, hogy Baarle-Hertog Turnhout-hoz, Baarle-Nassau pedig Alphen és Chaanhoz csatlakozzon kiegyenesítve a határokat. 

Baarle városkában a térkő burkolaton fehér keresztek jelölik a pontos vonalat, de találkozhatunk néhány valódi határkővel is, melyen az 1198-as dátum szerepel, mint a megosztottságuk kezdetének időpontja. Van, hogy egy ajándékbolt falában tűnik el az utcán átlósan keresztbe futó határjelzés, majd a másik oldalon egy szupermarket oldalában bukkan elő ismét.

Telekhatár=országhatár (forrás)

Belga, vagy holland lakik itt? (forrás)

Két országra kiterjedő akciók. (forrás)

A helyiek azonban ezt a helyzetet egyáltalán nem bánják, szerintük ha ez sem lenne, kifejezetten unalmas és egyhangú életük lenne. Egy másik szembeötlő érdekesség, hogy a településen mindenből kettő van, két városháza, két templom, két postahivatal, két tűzoltóság, és két rendőrség (utóbbi szigorúan ugyanabban az épületben).

Belga nyitás Hollandia felé.  (forrás)

A megosztottság még mindig hatással van a helyiek életére is, sokkal jobban, mint azt az európai integráció után gondolhatnánk. Az előző európai parlamenti választáson, 2009-ben a BBC Baarle-ból tudósított. A helyiek szerint a belga részen élő flamandoknak eszük ágában sincs hagyni, hogy esetleg Hollandia bekebelezze őket, ők jól érzik magukat a különálló Baarle-Hertogban. Létezik ugyanis a városon belül a flamand-holland ellentét, mely egyre kevésbé írható le vallásos okokkal, sokkal inkább kezd kulturálissá válni. Az eltérő törvények is okozhatnak érdekes helyzeteket. Például holland oldalon az éttermek korábban zárnak, ilyenkor a vendégek átteszik a székeiket asztallal együtt a belga részre. Mivel a belga oldalon kevésbé szigorú a tüzijátékok forgalmazása, rengeteg holland zarándokol át "külföldre", hogy méltóképpen ünnepelhessék az Újévet. Holland részen tilos egy disznóteleptől 300 méteren belül házat építeni, ezért volt olyan, aki áttelepült Belgiumba, mert ott ilyen szabály nincs. Volt aki azért költözött el a településen belül, mert nem tetszett neki a holland rendszám stílusa. Kettősség tapasztalható a választásokon is, itt a belga szabályok szigorúbbak, aki felvéteti magát a választói névjegyzékbe az pénzbírság terhe mellett tudja csak ellógni a voksolást. Belga közműcégek szolgáltatják az áramot és a telefont, hollandok a vizet és a gázt. Már-már olyan szimbiózis ez, mint amilyet a tömlősgombák és a moszatok alkotnak egy zuzmóként.

Nem túlzás tehát azt állítani, hogy az európai, határokon átívelő együttműködés gyökereit valahol Baarle település környékén kell keresni. A II. Világháború alatt is tervezett, de csak 1949-ben aláírt Benelux államok szövetségével Belgium, Hollandia és Luxembourg végül is átvágta a gordiuszi (baarlei) csomót, és nincs már szükség arra, hogy minden sarkon határőrök vegzálásának legyen kitéve az egyszerű baarlei polgár. 

Egy kattintás és nem maradsz le az új posztokról: