Pangea

Minden, ami földtudomány

Habsburg Google Earth

2014. február 19. 18:28 - timargabor

Az elmúlt években már megcsodálhattuk a Habsburg Monarchia katonai térképészetének remekét, a Második Katonai Felmérés felmérési térképsorozatát. A térképekből DVD-kiadványokat is szerkesztő Arcanum kiadó honlapján is élvezhettük a felmérés magyarországi részének online változatát. Most azonban sokkal kiterjedtebb és szebb adatokkal találkozhat a nagyközönség: kedd óta elérhető a a teljes Habsburg Birodalom felmérési anyaga Lichtensteintől Brassóig, Milánótól Tarnopolig. Akár három dimenzióban is.

hge.jpgA teljes felmért és böngészhető terület kiterjedése

A térképsorozat kb. 4000 eredeti szelvénye a bécsi archívumban található, másolatait egyes utódállamok - így hazánk is - saját levéltáraikban őrzik. De mi is kell ahhoz, hogy e sok "élettelen" papír a nagyközönség elé léphessen? Hogy életre keljen például a Google Earth két- vagy háromdimenziós hátterén? Röviden: szkennelés, geo-referálás és webes publikáció. Mind a három lépésnek megvan a maga szépsége és nehézsége.

fiume.jpgFiume térsége. A háttérben az Osztrák Tengermellék tartomány nem tart a horizontig: azon túl a Google műholdképén látható erdők zöldje tűnik fel.

A szkennelés nehézségét a mennyiség jelenti. A 4000 darab, 65*45 centiméteres, sokszor évtizedek óta a fiókban levő térképlapot az Arcanum szakemberei néhány hetes munkával dolgoztak fel képfile-okká. Ezek ugyanolyan TIFF vagy JPG formátumú képek, mint amilyenekben a családi képeink vannak a digitális fotóalbumunkban. A következő lépésben ezeket a Google Earth felületére kell illsztenünk úgy, hogy a korabeli térképi tartalom pontosan fedje a mait. Ez a folyamat a geo-referálás; az alkalmazott eljárást az ELTE TTK Geofizikai és Űrtudományi Tanszékének munkatársai fejlesztették ki. Alkalmazásával elkerülhetővé vált az, hogy a szelvényeken tereppontokat kelljen keresgélni: jól megválasztott koordináta-rendszerek definiálását követően minden térképlap négy sarokpontjának adtuk meg a koordinátáit. Ez a módszer a terület túlnyomó részén 40 méteres vízszintes illeszkedési pontosságot biztosít, az illeszttési hiba csak néhány helyütt "szalad el" és romlik néhány száz méteres értékre (Tirol, Salzburg és a Bánát egyes részei), a következő, fejlettebb algoritmussal ezt hamarosan pontosítjuk.

bozen.jpgBozen/Bolzano, Dél-Tirol (ma Olaszország)

A Google rendszerébe átmintavett és felkoordinátázott képeket az OpenLayers webes publikáló szoftver juttatja el a nagyközönséghez. A tartomány/terület kiválasztása után először OpenStreetMap alapon, kétdimenzióban kapjuk meg a régi térképszelvényekből összeállított mozaikot. Nagyítás, kicsinyítés és mozgatás mellett az átlátszóságot is változtathatjuk: ez a címben említett "időgép" funkció: ekkor hasonlíthatjuk össze a táj mai és másfél évszázaddal ezelőtti térképét. Egy gombnyomással átléphetünk a Google Earth felületére, ahol a térkép megjelenítése már háromdimenziós, így a domborzattal kiegészítve csodálhatjuk meg az Alpok, az Adria-part vagy akár az erdélyi dombvidék szépségeit, korábbi természeti és épített állapotát. A domborzatot itt a űrrepülőgépről felvett radar-adatokból készült SRTM domborzati modell adja. Az űrtechnológia és a XIX. század első felének műszaki megoldásait tükröző térképek kapcsolatát pedig a pontos koordináta-transzformációk biztosítják.

Venezia.jpgVelence, mint osztrák város

A Mapire (Historical Maps of the Habsburg Empire) projektnek várhatóan ez csak az első lépése: az együttműködő partnerek további térképi adatbázisok hasonló technológiájú publikálását tervezik, amelyekről a Pangea blog is tájékoztatja majd olvasóit.

 Timár Gábor (ELTE)

Egy kattintás és nem maradsz le az új posztokról:

15 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://pangea.blog.hu/api/trackback/id/tr185822507

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Albu 2014.02.20. 18:01:23

Igen király! Várom a III.-ból is.

2014.02.20. 19:15:05

Huh, erdekes technologia. Tokre jo, hogy igy ossze lehet hasonlitani a mai allapotokkal amugy, marmint, varosok fejlodeset, termeszet alakitasat elegge szemlelteti.... megneznek egy ilyet pl. Kinarol a gazdasagi nyitas elotti idoszakrol, es a mai allapotokrol is....

fingerbangs 2014.02.21. 03:14:23

Milyen csodas hely volt a monarchia.
Hulye Petofi jol elbaszta a sorsunkat tobbszaz evre

Void Bunkoid 2014.02.21. 11:31:49

@fingerbangs: nem, Petőfi elősegítette. Addig voltunk kényelmetlen-kelletlen társbérlő, '48 után először egyértelműen - a levert forradalom miatt - megszállt/végre áhítottan meghódított gyarmat, utána, miután a Deák-pártiak belátták, hogy végső soron nem is olyan rossz az osztrákok gyarmataként "sínylődni", 1867-től boldog Monarchia.

Aztán annak a jóvilágnak is vége lett, de már nem említem meg azt a bizonyos dátumot, mert még a végén egyes hebehurgyább emberek lenáciznak.

szbi 2014.02.21. 13:12:41

Köszönöm a munkájukat!

Pézsma · http://pezsma.blog.hu 2014.02.23. 00:19:04

@Void Bunkoid: Magyarország voltaképpen osztrák gyarmat volt, ezen kívántak 48-ban változtatni, nem mellesleg meghozva egy csomó olyan törvényt, amely véget vetett a feudalizmusnak (pl. jobbágyfelszabdítás), és amit a forradalom leverése után sem állítottak már vissza. Az önrendelkezés nem csacsi dolog egy nemzet részéről, és különösen nem volt az a 19. században. Ha a forrdalaom győz, megkaptuk volna az esélyt, hogy modern polgári országot építhessünk. A bukással egy lassan rohadó birodalom tagjaként mi cefrésedtünk tovább az immár csak félfeudalizmusban, míg szét nem rohadt az egész. A monarchia nem volt tündérkert, inkább egy kasztosított és mindinkább szklerotizálódó, megpimpimpósodó vezetéssel menedzselt erjedő népkomposzt. Piszkosul drágán fizettünk érte, hogy ráhúztunk még a lejtmenetben lévő Habsburgokkal egy fél évszázadot.

Void Bunkoid 2014.02.23. 08:17:19

@Pézsma: a "félfeudalizmus a 19. században amúgy szilárdan tartotta magát nemcsak a Monarchiában, de gyakorlatilag az Európa által akkor még igazából erős, szépszál, de faragatlan bunkógyereknek tartott Egyesült Államokon kívül az összes többi alkotmányos monarchiává szelídült államban már lehetett a polgár gazdag, indíthatott saját vállalkozást, amit akart, DE az arisztokrácia, az urak ettől függetlenül még a nagyon felvilágosult országokban is igenis ragaszkodtak az előjogaikhoz, mindenféle szokásaikhoz a "régi világból", aminek mindig az volt a vége, hogy ők többek, te meg kevesebb vagy, állj a sor végére. Csak mert az ő neve előtt ott áll, hogy "gróf", a tied előtt meg nem.

Pézsma · http://pezsma.blog.hu 2014.02.23. 12:18:58

@Void Bunkoid: Kedves Void,

Valóban, de nem mindenhol a Szent szövetség adta hozzá a keretet, és így a változás, polgári világ is elindulhatott, az, ami nálunk a reformkor után jórészt elakadt. Ehelyett mi egy társadalmi skanzen lettünk, a 20. sz. elejére döbbenetes mértékű elvándorlással (a szintén nehéz sorsú Írországban volt ehhez hasonló). egy reumatikus változni képtelen birodalomban egy szenilizálódó, morózus uralkodóval, aki nem igazán értette, hogy mi is történik a világban, miközben családja folyamatosan veszítette a gyarmatait. A bizarr az, hogy Horthy később pontosan ezeket a tulajdonságokat vitte tovább örökségként, miután elzavarta Jánost.

Pech. Valahogy az utóbbi pár évszázadban nem tudtunk jól kijönni a történelemfordító korszakokból.

Tranquillius 2014.02.24. 10:05:15

@Pézsma: Ritkán olvasni ennyi ostobaságot egyszerre. Gratulálunk! (Amúgy milyen Jánost üldözött el a Horthy, a kádárjánost?)

Pézsma · http://pezsma.blog.hu 2014.02.24. 12:48:14

@Tranquillius: Sorry, a János az természetesen Károly (IV.).
Amúgy jó napot neked is. Van esetleg valamilyen érdemi mondanivalód is?

Tranquillius 2014.02.24. 14:49:06

@Pézsma: 1, Magyarország sosem volt osztrák gyarmat. 2, Magyarországon sosem volt feudalizmus, ezt még a wikipédián is tudják. 3, nem voltunk "társadalmi skanzen" 4, nem volt döbbenetses mértékű a kivándorlás 5, Ferenc József sem morózus, sem szenilis nem volt 6, a családja nem veszítette el "folyamatosan" a "gyarmatait". 7, Horthy nem vitte tovább ezeket a "tulajdonságokat"
A többi, erősen szubjektív megjegyzésedre most nem térnék ki.

Pézsma · http://pezsma.blog.hu 2014.02.24. 15:14:35

Akkor ezekről tényleg mást gondolunk. Nem baj, előfordul.

kertesz 2014.05.15. 13:29:54

@Tranquillius:
Csak annyit mondok, olvasd el a Why Nations Fail c. könyvet Daron Acemoglu-tól. Szörnyű volt olvasni, hogy Ausztriát (hibásan Osztrák-Magyar Monarchiának nevezve, 1867 előttről is- de ez nem von le a következtetései erejéből) és az Oszmán Birodalmat hozza fel példának arra, hogy mennyire extraktív intézményeket működtettek azért, hogy a hatalmuk alatt álló népeket fedő alatt tartsák. Vagyis mindent kézben próbáltak tartani, pont azért, hogy a független polgárság ne erősödjön.

A kiegyezéssel szépen lemeszeltük az Osztrák Birodalom düledező épületét, és abba a hitbe ringatta magát az ország, hogy csudajó minden. Hát nem. A Monarchián belül még külön ott volt Magyarország megoldatlan nemzetiségi helyzete. És inkább mindenki homokba dugta a fejét, csakhogy ne kelljen semmit csinálni.

A tragédiánk, hogy a polgárosodás Csehországban indult be, és nem nálunk- azaz beindult, de a nagypolgárságunk német és zsidó* volt. Az arisztokráciánk pedig ugyanabban volt érdekelt, mint a Habsburgok.
Szoktam is mondogatni, hogy csuda, hogy ekkora országunk maradt a trianoni bukás után...

(*)Pont a zsidók lettek a leggyorsabban magyarrá, és emelték fel a hangjukat a modern, polgári Magyarországért. Az arisztokrácia fanyalgott, a parasztság meg gyanakodott az újsütetű magyarságon, Adyn kívül kevesen ismerték fel ennek a jelentőségét. A többi már történelem. Nem sikerült a magyar polgári állam megteremtése. Horthy teljesen másképp képzelte el, és építette fel.

Albu 2015.11.10. 00:27:01

@kertesz: Hagyaték - Zsenik vakvágányon Ady Endre és József Attila youtu.be/O2tgl1Itv1o

David Bowman 2019.10.24. 23:38:30

Meg lehet venni papíron az első katonai felmérést?
süti beállítások módosítása