Pangea

Minden, ami földtudomány

Mars a tanösvényre!

2014. január 22. 09:48 - BendeA

A Vértes-hegység déli nyúlványai között megbújó Gánt községtől néhány kilométerre délre fekvő Bagoly-hegyen tárták fel a mai Magyarország első művelésre alkalmas bauxittelepét. A bauxit fejtését 1920-as években kezdték meg, és egészen az 1980-as évekig művelték, míg a bauxitvagyon kimerülésével a kitermelés meg nem szűnt a területen. Fénykorában a gánti bányát Európa legnagyobb bauxitbányájaként tartották számon. A bauxit külszíni művelése következtében az egykori ércvagyon helyén most hatalmas méretű bányagödör éktelenkedik. A rekultiválási munkálatok végeztével az ország egyik leggyönyörűbb és egyben legvalószerűtlenebb geológiai bemutatóhelyét nyitották meg az aktív pihenés szerelmeseinek. A tanösvény kialakítása során tökéletesen kihasználták a bányagödör adottságait, ugyanis egy kellemes séta erejéig úgy érezhetjük, mintha a Curiosity elnevezésű marsjáró nyomdokain járó asztronauták volnánk. Ami viszont tényleg meglepő, hogy az ember valóban egy marsbeli környezetbe csöppen, mikor erre a csodálatos tájra vezeti az útja...

gant_bauxitbanya.jpgAz egykori bauxitbánya tanösvénye a Marsra kalauzolja a geo-szerelmeseit... (forrás: wikipédia) 

A bányagödör elképesztő monumentalitása mellet annak szín kavalkádja is megfogja az arra utazókat, ugyanis bármerre nézünk a vörös különböző, hol erősebb, hol fakóbb színárnyalati vesznek körül bennünket, így kedvelt célpontjává vált a geo-szerelmeseinek körében. A vörös és lila különböző színárnyalatait a bauxit (Gánti Bauxit), illetve a karsztosodott alapkőzet (Sédvölgyi Dolomit) magas vas-oxid és mangántartalma kölcsönzi a nem eviláginak tűnő tájnak. A vas és mangán nem csupán felületi elszíneződést okozott a Sédvölgyi Dolomiton, hanem az évmilliók során több méteres vastagságban átitatta, impregnálta a kőzetet.

 A terület éppen a valószerűtlensége miatt vált potenciális tudományos munkák, főként űrkutatási vizsgálatok helyszínévé. A vörös sziklasivatagra emlékeztető táj vízmosásai, kőzetkibúvásai és egyedi felszíni formakincse tökéletes Marssal analóg tájjá tette a gánti külszíni fejtést. Ebből kifolyólag 2005 október elsején terepi látogatásra került sor a Hunveyor és a Husar elnevezésű magyar egyetemi gyakorló űrszondákkal. A gyakorló robotokat kezdetben terepasztalokon, majd később terepgyakorlatokon is tesztelték. Több alkalommal főként belföldön, de külföldön is kipróbálták különféle élethelyzetekben a robotokat. Az ilyen munkálatok során többnyire a Hunveyor űrszonda végzi a főbb tevékenységeket, a Husar-rover pedig körülötte mozog és mér. Főként  talajkeménységet, pH-t mérnek, szélsebességet és szélirányt határoznak meg, illetve a körülöttük lévő felszíni formakincset kamerák segítségével képesek érzékelni. Ezért az űrszondák többnyire talajtani, geológiai és térképezési, illetve meteorológiai vizsgálatok elvégzésére alkalmazhatók.

Kép1.jpgA felszíni formakincs lehetővé tette, hogy Mars analóg terepgyakorlatot végezzenek a Hunveyor-4 űrszondával a gánti külszíni fejtés bányagödrében... (kép)

 A bauxit egy olyan kémiai mállástermék, mely trópusi, szubtrópusi klímán, meleg és csapadékos éghajlaton keletkezik. A mállási folyamatok során a csapadékvíz a vas, az alumínium és a titán kivételével minden egyéb kémiai elem kimosott. A geológus szakemberek éghajlatjelző üledékes kőzetként tartják számon. Ahol a Földön ma is található bauxit, ott biztosak lehetünk abban, hogy a kőzet képződése idején trópusi éghajlat uralkodott. A benne levő magas alumínium-tartalmú ásványok (gibbsit, böhmit, diaszpor) miatt elsődleges nyersanyagként használják az alumíniumiparban. Az alumíniumot hidroxidos, Al(OH)3 - formában tartalmazó bauxitból először alumínium-oxidot (Al2O3), fehér színű porra emlékeztető timföldet állítanak elő, majd ebből kohászati úton készítik el az alumíniumot. Az alumínium mellett a hazai bauxitokból vanádiumot, galliumot és titánt is kinyertek, melyek (had)ipari és gazdasági jelentőségük vitán felüli.

13_10_bauxit_terkep.jpgA magyarországi bauxit előfordulások eloszlása. (forrás)

 A Gánti bauxit, geológus fejjel nem is olyan régen, mintegy 45 millió évvel ezelőtt, a földtörténeti harmadidőszak eocén korában hordódott be egy már korábban kialakult kőzettest egyenetlen felszínére. Ez a kőzettest egy világosszürke, sárga színű, a földtörténeti középidőben képződött késő-triász dolomit volt (Sédvölgyi Dolomit). A Sédvölgyi Dolomit olyan karbonátos kőzet, mely 200 millió évvel ezelőtt létezett Tethys-ősóceánban képződött. A már létrejött dolomitból álló kőzettest jelentősen kiemelkedett a szerkezeti mozgásoknak köszönhetően (Alpi hegységképződési ciklus), melynek eredményeként szárazulatra került az egykori tengerfenéket alkotó kőzettest. A dolomit tengerszint fölé kerülésével megindult annak lepusztulása és karsztosodása, így létrejöhetett annak egyenetlen felszíne. A Gánti Bauxit az őskarszt mélyedéseiben, töbreiben és dolináiban halmozódott fel műrevaló mennyiségben, ezért a többi, Magyarországon feltárt bauxittelephez hasonlóan a Gánti Bauxit is karsztbauxit.

 

13_11_bauxit_szelveny_eocén_bauxit.jpgA Gánt tágabb környezetének vázlatos földtani keresztszelvénye a bauxit előfordulásokat ábrázolja (forrás)

 A bauxit vagyon megőrződéséhez szükség volt egy további eseményre, mely nem sokkal a bauxit felhalmozódása után, a középső-eocén végén be is következett. Ez a bauxittal fedett karsztfelszín lassú és fokozatos süllyedését eredményezte. A térszín általános süllyedésének következtében kezdetben a karsztos mélyedésekben kisebb-nagyobb édesvizű tavak jöttek létre. A terület további süllyedésével fokozatosan növekvő sótartalmú lagúnáris környezet alakult ki. Végül már a karsztos mélyedéseket körülölelő magasabb gerinceket is elérte a tenger előrenyomulása, így normál tengeri körülmények váltak uralkodóvá a terület tágabb környezetében.

Cerithium subcorvinum&.jpgAz eocén rétegek tornyos ősmaradványai. A) Cerithium subcorvinum B) Tympanotonus hungaricus (forrás)

 A bauxit lepusztulását tehát a középső-eocén idején megindult fokozatos tengerelöntések során lerakódott üledékek akadályozták meg. Hazánk egyik legjellegzetesebb eocén korú tenger előrenyomulási rétegsorát a gánti külfejtés nyugati falán tanulmányozhatjuk. A tenger sótartalom változását jól tükrözi a fedő rétegsor ősmaradvány együttese. Maga a rétegsor néhány méter vastag, ősmaradvány nélküli tarkaagyag-réteggel kezdődik. Fölötte mészkő, mészmárga és agyag váltakozásából felépülő rétegek települnek, melyek nagy mennyiségben tartalmazzák az édesvízben élt csigák ősmaradványait. A rétegösszlet felfelé egyre agyagosabbá válik (Fornai Agyag Formáció), s bennük a tengervíz növekvő sótartalmához fokozatosan alkalmazkodó ősmaradvány együttes jelenik meg. Ebből a néhány méter vastag rétegsorból páratlanul gazdag és jó megtartású puhatestű-fauna került elő. Közülük az egyik legjellegzetesebb a kőzetalkotó mennyiségben előforduló, akár 10 cm-t is elérő, tornyos megjelenésű Cerithium subcorvinum, vagy az ugyancsak tornyos megjelenésű Tympanotonus hungaricus. Az ősmaradvány-tartalom, különösen a nagy mennyiségben megőrződött, többé-kevésbé ép csiga maradványok alapján jól megfigyelhető a puhatestű fajok alkalmazkodása a víz sótartalmának fokozatos növekedéséhez, olyannyira, hogy a rétegsor felső részében már megtalálhatók a tisztán tengeri korall fajok is.

A Gánt melletti bauxitbánya 1923-as megnyitása nem csupán a hazai bauxitbányászat első mérföldkövének tekinthető, mely hozzá segített az egykoron méltán híres magyar bauxitbányászat létrejöttéhez, hanem akár annak a szimbóluma is lehet, hogyan járuljon hozzá egy felhagyott bányagödör a geo-szerelmeseinek szórakoztatásához és tudásuk gyarapításához. A külszíni fejtés megtekintését mindenképp meleg szívvel ajánlom azoknak, akik a hétköznapok szürkesége helyett egy feledhetetlen, színekben mindenképp bővelkedő kikapcsolódásra vágynak...

Jó szerencsét!

17 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://pangea.blog.hu/api/trackback/id/tr245766241

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

559 2014.01.24. 12:20:10

Csak tudnám hogy minek kellett ezeket a képeket ennyire túlszaturálni, kiszínezni.
A hely amúgy egy sima bányagödör kijelölt turista útvonallal, néhol nem is veszélytelen, mert nincs, vagy rozoga a korlát vagy használhatatlan életveszélyes a lépcső. Igaz mindezért belépőt sem kérnek, szabadon bejárható bármikor.
A helyszín amúgy tényleg klassz.

storm · http://napirokk.blog.hu 2014.01.24. 14:58:37

és ha ahelyett, hogy a tanösvényre mennél - ami fehérvár felől az út bal oldalán található - a bejárattal szemben az út túloldalán kezdődő túristaúton indulsz meg, sokkal nagyobb, szebb és háborítatlanabb területen találhatsz ilyen marsi tájat. kb. 15 perc séta az úttól.

BendeA 2014.01.24. 17:34:08

@559: A képek kiválasztásakor azt tartottam szem előtt, hogy minél figyelemfelkeltőbbek legyenek, azért, hogy minél több emberhez eljusson a poszt üzenete: Magyarországon igen is vannak olyan természeti értékek, amiket feltétlenül látni kell :) És igazad van, maga túraösvény nincs jó állapotban (legalábbis nem volt, amikor én ott jártam), de szerintem a hely varázsán ez a hiányosság nem változtat. Oda kell figyelni kell ahogy a túra közben szokás, és akkor nem lesz gond :)

BendeA 2014.01.24. 18:07:56

@storm: A tansövény meglátogatása erősen ajánlott program minden túrázónak, de úgy néz ki vannak még a környéken felfedezésre váró "érintetlen" területek :) Egyébként a túraútvonal érinti a parkolóval szemben lévő nagyobb dombot? Ha jól emlékszem ott egy háborús emlékhely, egy bunker is megnézhető. Talán legközelebb egy rövid, fotókkal teli poszt erejéig el is kalandozok arra :)

Első mohikán 2014.01.25. 00:33:16

Az út másik oldalán valóban van egy másik felhagyott külszíni fejtés, egy kicsivel beljebb, néhány percnyi sétára, amit nem látogatnak és sokkal háborítatlanabb. Talán még csigából is több maradt. :-)
Az a "bunker" egy bányamúzeum, amit érdemes megnézni, bár szerény belépőt azért szednek. Ha betértek a múzeumba -szerintem érdekes, már csak azért is, mert Apám is közreműködött annak idején a létrehozásában :-)-, vegyetek fel még egy réteg ruhát, mert fázni fogtok, mint az aggteleki cseppkőbarlangban.

BendeA 2014.01.25. 17:08:15

@taxi33: Nem a Balás Jenő bányamúzeumra gondoltam, azt ott van a parkolónál közvetlenül, hanem ha fehérvár irányából jövünk, akkor jobb oldalt van egy nagyobb domb, annak a tetején van egy bunker :)

Első mohikán 2014.01.25. 18:42:04

@BendeA: Na erről nem tudtam, pedig sokszor jártam arra biciklizni -is-, köszi a tippet, alkalomadtán felderítem majd.

storm · http://napirokk.blog.hu 2014.01.27. 15:30:43

a domb tetején meg nem mondom, mi van, de ha a közvetlen az út mellett levőre gondolsz, oda fel lehet menni, van ösvény, de lehet, hogy nem pont a jelzett útvonalhoz tartozik.

érdemes úgy menni, hogy a parkolóban ledobja az ember az autót, benéz a múzeumba meg a tanösvényre, aztán átsétál a meddőhányóba, utána visszafele jobb kézre a romoknál a zöld háromszög [azt hiszem] jelzésen elkanyarodva felsétál a gánt feletti kitelepítési emlékműhöz.

egy része a képeknek, amiket itt csináltam:
www.steelhussars.hu/tmp/gant/gallery.php

csináltam egy térképet is, de nem engedélyezett a linkelés a google mapsre.

Nick Ez a név jelenik meg a blogokban, kommentekbe 2014.01.27. 20:12:22

akkor ez volt az anyafold a II vh -s nemet harci repuloknek

BendeA 2014.01.28. 17:20:04

@storm: Nagyon köszönöm, hogy belinkelted a képeidet :) Már várom, hogy mikor jutok el Gántra ismét, és akkor erre is elkalandozok :) Lehet biciklimet is viszem!

BendeA 2014.01.28. 17:40:06

@Nick Ez a név jelenik meg a blogokban, kommentekbe: Igen, igazad van, a posztban nem tértem ki rá, de az 1920-as években német érdekeltséggel nyílt meg a bánya. A kitermelt bauxitot pedig a német hadiipar hasznosította, repülőgépgyártáshoz főként. A '70-es, '80-as években a kitermelt bauxitot, pedig a Szovejtunióba szállítottuk, és egyesek szerint nekik a magas titán tartalma miatt kellet annyira, és szintén hadipari célokra használták fel.

Sárdi A. Zoltán 2018.07.22. 23:41:18

A képek mellől 'véletlenül' lemaradt a nevem és gondolom, szintén 'véletlenül', eltűntek a vízjeleim is a fotóimról!
Ez így - mivel nem kérted a közléshez a hozzájárulásomat sem - szellemi tulajdon ellopásának minősül! :-(
Várom a visszajelzésedet!

Sárdi A. Zoltán 2020.11.27. 14:26:09

A következő szöveg-aláírású fotókat én készítettem:
1.) "Az egykori bauxitbánya tanösvénye a Marsra kalauzolja a geo-szerelmeseit..."
2.) "Színek kavalkádja várja a "Mars expedíció" tagjait..."
A szerző egyik kép felhasználásához sem kérte az engedélyemet, sőt, mindkét fotómról 'levágódott' az eredetileg rajtuk lévő vízjelem! (Micsoda véletlen!)
Mivel a fotók a szellemi tulajdonomat képezik, ez KÉPLOPÁS! :-(

Tranquillius 2020.11.27. 21:00:06

@Sárdi A. Zoltán: Elnézést kérünk, kiszedtük a képeket!
süti beállítások módosítása