A Vértes-hegység déli nyúlványai között megbújó Gánt községtől néhány kilométerre délre fekvő Bagoly-hegyen tárták fel a mai Magyarország első művelésre alkalmas bauxittelepét. A bauxit fejtését 1920-as években kezdték meg, és egészen az 1980-as évekig művelték, míg a bauxitvagyon kimerülésével a kitermelés meg nem szűnt a területen. Fénykorában a gánti bányát Európa legnagyobb bauxitbányájaként tartották számon. A bauxit külszíni művelése következtében az egykori ércvagyon helyén most hatalmas méretű bányagödör éktelenkedik. A rekultiválási munkálatok végeztével az ország egyik leggyönyörűbb és egyben legvalószerűtlenebb geológiai bemutatóhelyét nyitották meg az aktív pihenés szerelmeseinek. A tanösvény kialakítása során tökéletesen kihasználták a bányagödör adottságait, ugyanis egy kellemes séta erejéig úgy érezhetjük, mintha a Curiosity elnevezésű marsjáró nyomdokain járó asztronauták volnánk. Ami viszont tényleg meglepő, hogy az ember valóban egy marsbeli környezetbe csöppen, mikor erre a csodálatos tájra vezeti az útja...

Az egykori bauxitbánya tanösvénye a Marsra kalauzolja a geo-szerelmeseit... (forrás: wikipédia) 

A bányagödör elképesztő monumentalitása mellet annak szín kavalkádja is megfogja az arra utazókat, ugyanis bármerre nézünk a vörös különböző, hol erősebb, hol fakóbb színárnyalati vesznek körül bennünket, így kedvelt célpontjává vált a geo-szerelmeseinek körében. A vörös és lila különböző színárnyalatait a bauxit (Gánti Bauxit), illetve a karsztosodott alapkőzet (Sédvölgyi Dolomit) magas vas-oxid és mangántartalma kölcsönzi a nem eviláginak tűnő tájnak. A vas és mangán nem csupán felületi elszíneződést okozott a Sédvölgyi Dolomiton, hanem az évmilliók során több méteres vastagságban átitatta, impregnálta a kőzetet.

 A terület éppen a valószerűtlensége miatt vált potenciális tudományos munkák, főként űrkutatási vizsgálatok helyszínévé. A vörös sziklasivatagra emlékeztető táj vízmosásai, kőzetkibúvásai és egyedi felszíni formakincse tökéletes Marssal analóg tájjá tette a gánti külszíni fejtést. Ebből kifolyólag 2005 október elsején terepi látogatásra került sor a Hunveyor és a Husar elnevezésű magyar egyetemi gyakorló űrszondákkal. A gyakorló robotokat kezdetben terepasztalokon, majd később terepgyakorlatokon is tesztelték. Több alkalommal főként belföldön, de külföldön is kipróbálták különféle élethelyzetekben a robotokat. Az ilyen munkálatok során többnyire a Hunveyor űrszonda végzi a főbb tevékenységeket, a Husar-rover pedig körülötte mozog és mér. Főként  talajkeménységet, pH-t mérnek, szélsebességet és szélirányt határoznak meg, illetve a körülöttük lévő felszíni formakincset kamerák segítségével képesek érzékelni. Ezért az űrszondák többnyire talajtani, geológiai és térképezési, illetve meteorológiai vizsgálatok elvégzésére alkalmazhatók.

A felszíni formakincs lehetővé tette, hogy Mars analóg terepgyakorlatot végezzenek a Hunveyor-4 űrszondával a gánti külszíni fejtés bányagödrében... (kép)

 A bauxit egy olyan kémiai mállástermék, mely trópusi, szubtrópusi klímán, meleg és csapadékos éghajlaton keletkezik. A mállási folyamatok során a csapadékvíz a vas, az alumínium és a titán kivételével minden egyéb kémiai elem kimosott. A geológus szakemberek éghajlatjelző üledékes kőzetként tartják számon. Ahol a Földön ma is található bauxit, ott biztosak lehetünk abban, hogy a kőzet képződése idején trópusi éghajlat uralkodott. A benne levő magas alumínium-tartalmú ásványok (gibbsit, böhmit, diaszpor) miatt elsődleges nyersanyagként használják az alumíniumiparban. Az alumíniumot hidroxidos, Al(OH)₃ - formában tartalmazó bauxitból először alumínium-oxidot (Al₂O₃), fehér színű porra emlékeztető timföldet állítanak elő, majd ebből kohászati úton készítik el az alumíniumot. Az alumínium mellett a hazai bauxitokból vanádiumot, galliumot és titánt is kinyertek, melyek (had)ipari és gazdasági jelentőségük vitán felüli.

A magyarországi bauxit előfordulások eloszlása. (forrás)

 A Gánti bauxit, geológus fejjel nem is olyan régen, mintegy 45 millió évvel ezelőtt, a földtörténeti harmadidőszak eocén korában hordódott be egy már korábban kialakult kőzettest egyenetlen felszínére. Ez a kőzettest egy világosszürke, sárga színű, a földtörténeti középidőben képződött késő-triász dolomit volt (Sédvölgyi Dolomit). A Sédvölgyi Dolomit olyan karbonátos kőzet, mely 200 millió évvel ezelőtt létezett Tethys-ősóceánban képződött. A már létrejött dolomitból álló kőzettest jelentősen kiemelkedett a szerkezeti mozgásoknak köszönhetően (Alpi hegységképződési ciklus), melynek eredményeként szárazulatra került az egykori tengerfenéket alkotó kőzettest. A dolomit tengerszint fölé kerülésével megindult annak lepusztulása és karsztosodása, így létrejöhetett annak egyenetlen felszíne. A Gánti Bauxit az őskarszt mélyedéseiben, töbreiben és dolináiban halmozódott fel műrevaló mennyiségben, ezért a többi, Magyarországon feltárt bauxittelephez hasonlóan a Gánti Bauxit is karsztbauxit.

A Gánt tágabb környezetének vázlatos földtani keresztszelvénye a bauxit előfordulásokat ábrázolja (forrás)

 A bauxit vagyon megőrződéséhez szükség volt egy további eseményre, mely nem sokkal a bauxit felhalmozódása után, a középső-eocén végén be is következett. Ez a bauxittal fedett karsztfelszín lassú és fokozatos süllyedését eredményezte. A térszín általános süllyedésének következtében kezdetben a karsztos mélyedésekben kisebb-nagyobb édesvizű tavak jöttek létre. A terület további süllyedésével fokozatosan növekvő sótartalmú lagúnáris környezet alakult ki. Végül már a karsztos mélyedéseket körülölelő magasabb gerinceket is elérte a tenger előrenyomulása, így normál tengeri körülmények váltak uralkodóvá a terület tágabb környezetében.

Az eocén rétegek tornyos ősmaradványai. A) Cerithium subcorvinum B) Tympanotonus hungaricus (forrás)

 A bauxit lepusztulását tehát a középső-eocén idején megindult fokozatos tengerelöntések során lerakódott üledékek akadályozták meg. Hazánk egyik legjellegzetesebb eocén korú tenger előrenyomulási rétegsorát a gánti külfejtés nyugati falán tanulmányozhatjuk. A tenger sótartalom változását jól tükrözi a fedő rétegsor ősmaradvány együttese. Maga a rétegsor néhány méter vastag, ősmaradvány nélküli tarkaagyag-réteggel kezdődik. Fölötte mészkő, mészmárga és agyag váltakozásából felépülő rétegek települnek, melyek nagy mennyiségben tartalmazzák az édesvízben élt csigák ősmaradványait. A rétegösszlet felfelé egyre agyagosabbá válik (Fornai Agyag Formáció), s bennük a tengervíz növekvő sótartalmához fokozatosan alkalmazkodó ősmaradvány együttes jelenik meg. Ebből a néhány méter vastag rétegsorból páratlanul gazdag és jó megtartású puhatestű-fauna került elő. Közülük az egyik legjellegzetesebb a kőzetalkotó mennyiségben előforduló, akár 10 cm-t is elérő, tornyos megjelenésű Cerithium subcorvinum, vagy az ugyancsak tornyos megjelenésű Tympanotonus hungaricus. Az ősmaradvány-tartalom, különösen a nagy mennyiségben megőrződött, többé-kevésbé ép csiga maradványok alapján jól megfigyelhető a puhatestű fajok alkalmazkodása a víz sótartalmának fokozatos növekedéséhez, olyannyira, hogy a rétegsor felső részében már megtalálhatók a tisztán tengeri korall fajok is.

A Gánt melletti bauxitbánya 1923-as megnyitása nem csupán a hazai bauxitbányászat első mérföldkövének tekinthető, mely hozzá segített az egykoron méltán híres magyar bauxitbányászat létrejöttéhez, hanem akár annak a szimbóluma is lehet, hogyan járuljon hozzá egy felhagyott bányagödör a geo-szerelmeseinek szórakoztatásához és tudásuk gyarapításához. A külszíni fejtés megtekintését mindenképp meleg szívvel ajánlom azoknak, akik a hétköznapok szürkesége helyett egy feledhetetlen, színekben mindenképp bővelkedő kikapcsolódásra vágynak...

Jó szerencsét!