Néhány hónapja már itt, a Pangea blogon is bemutattuk az Arcanum kiadó térképészeti projektjének, a MAPIRE (Historical Maps of the Habsburg Empire, a Habsburg birodalom történeti térképei) kezdeményezésnek a megindulását. Ennek újabb, igen komoly fejlesztése az elmúlt héten jutott el a publikálásig: több más adatbázis mellett immár a teljes első katonai felmérés is elérhető a világhálón, tehát a birodalom XVIII. század végi állapotát is megtekinthetjük a térképeken. Természetesen koordináta-helyesen, a már szokott módon, a Google Earth illetve az OpenStreetMap alkalmazásokkal a mai térképek fedvényeként.

Brüsszel, mint a Habsburg Birodalom egyik városa

Az asztroblémák meglehetősen ritka felszínformái Földünknek. Egészen a XIX. század végig nem is tudott róla az emberiség, hogy nemcsak a Holdnak de a Kék bolygónak is vannak becsapódási kráterei, azaz "csillag" okozta sérülései. Azóta a tudomány közel kétszáz kisebb-nagyobb, látható és eltemetett földönkívüli eredetű krátert azonosított. Változatos alakjuk és formakincsük nem csupán a geomorfológusokat és csillagászokat ejtik rabul. A számunkra legérdekesebbek közül válogattunk.

A leghíresebb - Barringer kráter, Arizona, USA

Dél-Korea modernitása megkérdőjelezhetetlen. A koreai háború után fellépő diktatúrák, melyek gyakran véres puccsba, vagy puccskísérletbe torkollottak, olyan modernizációt indítottak el, amely szinte példa nélküli az egész világon. Ez a modernizáció szakít mindennel, a társadalmi hagyományokkal és értékrendszerrel, a természettől való függéssel, még a múltat is mélyen a föld alá temeti. A 25 milliós Szöulban ettől az egészen extrém modernizációtól olyan építészeti beruházások indultak el, melyek a város és lakóinak emlékezetét egy nagyjából 40 éves időtávra szűkíti le. A lakótelepek építése és bontása egy ciklikus folyamatként 40 éves periódusokat ír le, melyhez a lakók "kénytelenek" voltak alkalmazkodni. Ez utóbbit azért teszem idézőjelbe, mert a szöuliak éppen annyira katalizátorai ennek a folyamatnak, mint az azt egykor elindító diktátorok. Mondhatni, a vérükben van a történelmi emlékek irtása, s egyfajta kollektív Alzheimer-kórban szenvednek.

Lehetséges-e e kettő együttélése? (forrás)

Mi köze a van a San Franciscó-i ködnek ahhoz, hogy Alcatraz börtönszigetéről gyakorlatilag lehetetlen volt megszökni? Miért zárja ki egymást a város jelentős részében a nyár és a napsütés fogalma? Hogy jön ehhez a város látványos autósüldözésekre alkalmat kínáló domborzata? Egyáltalán, mi az oka a várost nyáron gyakran beborító ködnek?

A Golden Gate-híd és San Francisco - már ami látszik belőlük (forrás)

Melyik városban található a világ legnagyobb befogadóképességű színháztermétől pár kilométerre a világ egyik legnagyobb rézbányája? Mely várost ostromolta meg az Egyesült Államok hadserege annak érdekében, hogy megszüntesse a többnejűséget? Melyik város az, ahonnan nyáron csodálatos nemzeti parkokba, télen pedig a sípályákra kirándulhatunk? A válasz: Utah fővárosa, Salt Lake City.

Salt Lake City központja, háttérben a Wasatch hegységgel (forrás)

A st. louis-i NorthSide az Egyesült Államok egyik legelkeserítőbb lakónegyede. Elkeserítő, mert az egykor szebb napokat is látott munkásnegyed építészeti örökségéből szinte alig maradt valami. Az utcaképet nem egy-egy foghíj telek bontja meg, hanem az egykori egybefüggő lakótömbökből megmaradt néhány elhagyatott épület. A látvány a vadnyugat pusztaságát elevenítheti fel bennünk. Mégis mindössze néhány percnyi autóútra járunk a st. lous-i Gateway Arch-tól, melynek köszönhetően e közép-nyugati város „felkerült” a világtérképre. A belváros tündöklése minden bizonnyal évtizedeken át elvakította a város építészeit, urbanistáit, hisz másként szinte elképzelhetetlen, hogy nem vettek tudomást a hosszú évtizedeken át tartó romlásról.

A mélyszegénység leginkább a feketéket sújtja (forrás)

A térinformatikai adatfelvétel sohasem tartozott a legtöbb észt igénylő munkák közé. Naponta milliónyi kattintás, pontok, vonalak és poligonok százezrei után a legnagyobb tűrőképességgel megáldott emberek is elgondolkodnak az élet értelmén. Szerencsére az ember a legunalmasabb munkában is meg tudja találni a szépséget, különösen ha a sors éppen Anglia fölé repítette.

Ahol minden szelvényen rejtőzik néhány vidéki kastély csodaszép kert közepén, máig látogatható római rom, prehistorikus halomsírok, csatahelyszínek, a felszín érdekes formakincsei, az egykori ipar halovány maradványai és megannyi földrajzi érdekesség. Ezek közül gyűjtöttünk most néhányat egy csokorba. Gépen szállunk fölébe és egy pillanatra legyen térkép számunkra az angol táj!

Angol kastélyok angol parkban

Broughton Castle valódi középkori lovagvárnak tűnik

308,745,538 millió pont. Magyarországon valószínűleg hatalmas botrány kerekedne, ha esetleg Pásztor Albert rajzolgatna hasonló térképeket Miskolc városáról. Az Egyesült Államokban azonban nem csinálnak túl nagy problémát a szergregáció-kutatásból és a lakosság bőrszín szerinti nyilvántartásából, helyette viszont meglehetősen látványos térképeket készítenek, amelyre mind a 308,745,538 állampolgárt rárajzolják.

New York

Egy családi albumban talált német irredenta bélyegsorozat apropóján bejegyzés-sorozat indult a Pangea blogon. Azt ugyanis minden kisdiák fejből fújja mit vesztett Magyarország a Párizs környéki békében, ez azonban korántsem befolyásolta olyan mértékben és irányban a világtörténelmet, mint a német területveszteségek. Pedig Németország első világháború utáni területi veszteségei korántsem voltak akkorák mint Magyarországé, vagy Törökországé. Gyarmataitól ugyan megfosztották - ez összesen több mint 4 millió négyzetkilométert jelentett - de az anyaország csak 13%-ot vesztett az összes területéből. Ezek a területvesztések azonban kevés kivételtől eltekintve igen megalázó módon zajlottak.

Volt már szó a háborúban semleges Dánia által megszerzett Schleswigről után következett az apró, még járásnak sem nevezhető Hultschini földek sorsa Felső-Sziléziából, majd az egész Felső-Szilézia, népszavazásokkal, felkelésekkel. Egy rövid, témánkat csak részben érintő eszperantó kitérő után részletesen tárgyaltuk az Memel-vidék sorsát a litván határon és most visszatérünk a belga határra. 

Történetünk főszereplője, a Vennbahn  (forrás)

Amennyiben hinni lehet a friss híreknek és valóban elkezdődnek a hármas metró felújítási munkálatai hamarosan eltűnhetnek a metróból a legutolsó "A metró kövei" ismertetők. Már a kettes metró felújítása (2004-2007) is komoly pusztítást végzett a földalatti geológiai ismeretterjesztő tablók között, az Örs vezér tér és a Déli pályaudvar között egyetlen darab sem került vissza a felújított állomások falára. Szerény lehetőségeimhez mérten megpróbáltam utánajárni, mi történt velük és van-e mód arra, hogy visszakerülve tovább gyarapíthassák geológiai ismereteinket.