Mi az ami a gyermekeknek számára mese-, svéd gyermekeknek és geográfusok számára a világ legszebb földrajzkönyve? Aki látta annak idején a rajzfilmet nem fogja egyből tudni, de aki olvasta már a könyvet tudja a választ erre a találós kérdésre. 

A 19. század elején a Csendes-óceán felé törő felfedezők az Appalache-hegységhez hasonló, könnyen leküzdhető hegyvonulatnak képzelték a Prériből kiemelkedő Sziklás-hegységet. Megdöbbenésükre egy magasan fekvő, száraz medencékkel tagolt, 500-1500 kilométer széles vonulatrendszerrel találkoztak, ami igencsak megnehezítette a nagy víz elérését... A száraz kaptatókon felfelé törve talán elgondolkoztak azon, hogyan is kerülhetett ide ez a kolosszális méretű hegységrendszer.

Egy a Sziklás-hegység lenyűgöző arcai közül: a kanadai Moraine Lake- (forrás)

A tavalyi hat fordulót megélt, hamar népszerűvé vált zászlós játékunk után idén újítunk és a Földmérési és Távérzékelési Intézet által létrehozott fentrol.hu honlapról válogatunk Magyarországról készült légifotókat. Ezúttal szeretnénk túllépni a mi látható a képen szintű játéknál, lenne benne egy kis csavar is. Próbálunk olyan képeket válogatni, ami mondjuk nem a Nagykunság egyik kukoricatábláját ábrázolja, esetleg a Balaton kellős közepét, hanem olyan légifotókat, amelyek egymagukban is megállnák a helyüket feladvány nélkül is. Úgy tervezzük összesen 9-10 forduló lesz összesen, az eredményhirdetés majd a decemberi Pangea szülinapon lenne. A díjazás alakul, a megérdemelt korsó sör mellé egyelőre két Gemenc térképet tudunk felajánlani az első két helyezettnek! 

A trollkodás elkerülése végett a kommentelést letiltottuk, komoly versenyzőink kérdéseinkre a többnyire egyszavas választ (sorszám + megfejtés) erre a címre küldjék:

pangea.geography@gmail.com

Hogy a későn érkezők is csatlakozhassanak a megfejtéseket folyamatosan várjuk majd az év folyamán, egészen az eredményhirdetésig. Éppen emiatt csak akkor fog fény derülni valamennyi megfejtésre.

Kellemes fejtörést! :)

51. kérdés Híres ember szülőháza bújik meg a kép középpontjában. Nem sokáig élt itt az család, amely később elszegényedett. Milyen esemény állt az elszegényedésük hátterében?

A Hanság egykor Magyarország legnagyobb egybefüggő lápvidéke volt. Lapos, lefolyástalan medencéjében évezredeken át a láp, a rekettyés, a kis tavakkal tarkított zsombékos rét, és úszó szigeteivel a mocsár volt az úr. A terület neve, a finnugor eredetű, már nem használt szavunk, a "Hany" is lápot, mocsarat jelent eredetileg. Az elmúlt századok folyamán sokszor felvetődött a vidék lecsapolásának és mezőgazdasági hasznosításának gondolata, de erre csak a XIX. és a XX. században került sor. A terület utolsó nagyszabású rendezései 1958-ban kezdődtek meg, s a tizenöt éve alatt mintegy 1500 kilométer összhosszúságú lecsapoló árokrendszert építettek ki. 

Képzeljünk el egy olyan "várost", ahol minden egy 14 emeletes épületben, egy tető alatt működik: a rendőrség, az orvos, az iskola címe ugyanaz, csak az emelet és a lépcsőház különbözik. Kicsit nyomasztó nem? Nem feltétlenül teszi barátságosabbá a helyet, ha tudjuk, hogy ez az épület-város olyan helyen áll, ahol nyáron 22 óráig nem megy le a nap, télen viszont ugyanennyi ideig nem jön fel, és hogy az átlagos éves hómennyiség közel 7 méteres... A 20. század közepi városfejlesztők álma ugyanis nem Marseille-ben vagy Berlinben vált valóra, hanem Alaszka egy festői öblében.

Az alaszkai Whittier - középen a Buckner Building, jobb oldalon a Begich Towers - (forrás)

A modern menekültügy megteremtője egy különös norvég tudós, akit bátor és úttörő északi-sarkvidéki földrajzi és oceanográfiai felfedezései repítettek olyan társadalmi pozícióba, hogy egy több millió emberen segítő intézményrendszer atyja lehessen. Nem mellesleg a modern sarkkutatás és a neurobiológia egyik megteremtője, síbajnok, a független Norvégia egyik szülőatyja volt, aki még egy béke Nobel-díjat is zsebre tehetett. 

Fridtjof Nansen 1861-ben  született az akkori Svéd-norvég unió norvég országrészének fővárosa, Kristiania (ma Oslo) közelében egy jogász apa és egy nemesi származású, de rendkívül energikus anya gyermekeként. Norvégia ekkor a nemzetté válás rögös útját járta, miközben nemcsak sokkal zordabb természeti adottságaiban különbözött az Unióban domináns Svédországtól, de társadalmi-gazdasági berendezkedésében is: a svédeknél meghatározó arisztokrácia aránya elhanyagolható volt Norvégiában, ugyanakkor a keleti szomszéddal ellentétben az iparosodás is gyerekcipőben járt. A norvég társadalom egy a természet erőivel keményen küzdő paraszti és hajós társadalom volt, a viking örökségre ekkoriban felépíteni kívánt nemzeti erősségeknek és erényeknek meghatározó részét képezte a télisportok valamint a tengerészélet megbecsültsége. A formálódó nemzettudat számára igen fontos volt a "norvég nagyszerűség" (elsősorban svédekkel szembeni) bizonyítása, így az alig több mint egy milliós nemzet igen büszke volt minden külföldön is híres fiára. Ebben a társadalomban kemény munkával volt lehetőség kitörni: bálnavadász vagy kereskedelmi kapitányként, vagy tanulás révén a lassan gyarapodó városokban munkát találva. 

Kristiania 1860 körül - (forrás)

A Pangea blog történetének legelső bejegyzésében már volt szó az Északi-tenger helyén fennállt szárazföld, a Doggerland pusztulásának okairól. A vihardagályok és a jégkorszak vége óta folyamatosan emelkedő tengerszint mellett azonban volt még egy kataklizma-szerű jelenség, amiért ez a középső kőkorszak népei által lakott lapály végleg eltűnt a föld színéről. Mivel minden mítosznak van valamilyen történeti alapja, a legendás Atlantiszt, vagy éppen az Özönvíz eredetét kereshetnénk akár az Északi-tenger olajfúró platformjai alatt is. 

A Nagy Perem leomlik

A kissé fura elnevezés egy járás nevét fedi, amely rendhagyó módon három tájegységet: a Tóközt, a Szigetköz egy részét, valamint a Csilizközt egyesítette. A Győr (később Győr-Moson-Pozsony majd Győr-Moson) vármegyei járás nemcsak több, egyedi arculatú tája miatt volt különleges: igen ritka volt a korabeli közigazgatásszervezésben, hogy egy járás különböző részeit nagy folyók válasszák el egymástól. Ennek eredményeképpen a mai győri járás elődjét alkotó területegység tájai meglehetősen eltérő adottságokkal és a történelem viszontagságai következtében ma is eltérő fejlődési pályával jellemezhetőek.

De hogy is alakult meg ez a fura járás? Többé-kevésbé maradékelven. A 19. század végi ország egyik legkisebb megyéje, az alig 1400 négyzetkilométeres Győr kis mérete ellenére igen tagolt vidék volt, a folyók mellett a Sokoró dombvonulata is hozzájárult az eltérő jellegű tájegységek kialakulásához. A folyók áthidalása - ha némileg hiányosan is - de ekkorra már megtörtént, ugyanakkor a Sokorón nem vezetett át minden évszakban járható közút (ez most sincs másképp), így célszerű volt a megye "szárazabb" déli részét az átjárhatatlan dombvonulat mentén kettéosztani: a nyugati domboldalak és a hozzájuk tartozó Rába és Marcal-síkság.alkotta a téti járást, míg a keleti oldal a pannonhalmi dombsággal és a keletre szélesen húzódó, a Duna felé alacsony dombsorral határolt síkság pedig a Pannonhalma (ekkor még Győrszentmárton) székhelyű Pusztai járás. Az elnevezés a járás keleti részének különleges településviszonyaira és viszonylag gyér népességére utalt. A településsűrűség ugyanis inkább az Alföldre hajazott, és a lakosság legnagyobb része külterületi kistelepüléseken (pusztákon) élt. Ennek gyökere a később híressé vált bábolnai nagybirtokra vezethető vissza, gazdái ugyanis bizonyos tevékenységekre specializált pusztákra telepítették a zselléreket. Ezek egy része önálló községgé vált (Bábolna, Nagyszentjános, Rétalap), a többségük pedig lassan elnéptelenedett.

Győr vármegye a 20. század elején - a pirossal jelölt terület a különös nevű járás - (forrás)

1876-ban a libanoni Bécharré település lakói ámulva nézték, amint a település egyik félreeső ligete körül lázas munka kezdődött. A munkások egy falat húztak fel az erdő köré. A falat nem más, mint Nagy-Britannia uralkodója, Viktória királynő fizette. Hogy mi szükség volt a kevesebb mint 400 fa körülkerítésére? Az ok egészen hétköznapi volt, nehogy a kecskék lerágják az ifjú sarjakat.  

Libanoni cédrusok (forrás)

Ma egy ismeretlen, de mégis "ismerős" nevű wyomingi kisvárosról lesz szó. Gillette-et a környékén található gazdag feketekőszén, széngáz és olajkészletek miatt az Egyesült Államok "energiafővárosának" is nevezik. Mindezt nem csak az egy főre jutó "energiatermelés" miatt érdemelte ki: Wyoming adja az USA széntermelésének 35%-át, melynek jelentős része a Gillette környéki külszíni bányákból származik. A 21. században már meglehetősen ritka, hogy egy város a szénbányászat miatt nőjön hirtelen nagyra, de a "vadnyugaton" (és Ausztrália egyes részein) még ez is előfordul, a klasszikus "prériboom" minden pozitív és negatív tünetét produkálva.

A wyomingi Gillette éjszaka - a város szociális jellemzői korántsem ilyen viharosak - (forrás)