A Pangea blog történetének legelső bejegyzésében már volt szó az Északi-tenger helyén fennállt szárazföld, a Doggerland pusztulásának okairól. A vihardagályok és a jégkorszak vége óta folyamatosan emelkedő tengerszint mellett azonban volt még egy kataklizma-szerű jelenség, amiért ez a középső kőkorszak népei által lakott lapály végleg eltűnt a föld színéről. Mivel minden mítosznak van valamilyen történeti alapja, a legendás Atlantiszt, vagy éppen az Özönvíz eredetét kereshetnénk akár az Északi-tenger olajfúró platformjai alatt is.
A Nagy Perem leomlik
Magyarországon kevésbé, Norvégiában és Angliában annál inkább számontartott és kutatott földtani eseménynek számít az ún. Storegga csuszamlás. Az ónorvég eredetű szó jelentése a nagy perem, és gyakorlatilag a norvég partoknál található kontinentális self meredek leszakadását takarja. A jégkorszak idején a tengeri üledékekre glaciális eredetű üledék települt, ugyanis a Skandináv-félsziget jégtakarója a selfperemen végződött el. A jégkorszak után a kontinentális self számottevő változásokon ment keresztül a tengerszint drasztikus emelkedése miatt, amely instabillá változtatta a norvég partoktól 100 kilométerre, 250 méteres mélységben húzódó peremet. A self viszonylag meredek fallal szakad le a mélyebben (~1500 m) fekvő Møre és Vørning vulkanikus platóra, aztán fokozatosan mélyül a Norvég-medence irányába (~3500 m mélységig), mely Izlandtól keletre egészen a Jan Mayen szigetig terjed. A mélytengeri kutatások során először a kicsorbult peremet fedezték fel, majd a szárazföldi analógiák alapján azonosították a kimozdult anyagot, mely legtávolabbi pontján 700-800 kilométerre jutott el a csuszamlás fészkétől.
A formakincs hasonló a suvadáshoz (forrás)
A Storegga csuszamlás tulajdonképpen több csuszamlást takar, melyek közül a legkatasztrofálisabb mintegy 8100-8200 évvel ezelőtt következett be. Legnagyobb valószínűséggel egy földrengés következtében omlott le a selfperem és indult útnak az a 3-3500 köbkilométer anyag, mely Magyarországot közel 40 méter magasságban teríthetné be. Azért is kézenfekvő ez az összehasonlítás, mert a zagyár üledékei 95000 négyzetkilométeren terültek szét. A katasztrofálist pedig szó szerint kell érteni, mert bár akkor még nem léteztek a világnak ezen a táján épületek, a tengerparti zónát néhol 80 kilométeres mélységben teljesen elpusztította a csuszamlás következtében kialakuló cunami.
A parton halászó, vadászó, gyűjtögető középső-kőkorszaki törzsek a csuszamlásból csupán annyit érzékeltek, mint a strandolók a Dunán, amikor egy nagyobb hajó elhalad mellettük. Hitrelen elkezdett visszahúzódni a tenger, hiszen a lezúduló zagyár magával rántotta a tengervizet is. A leszívás Norvégia partjainál valamivel nagyobb volt, mint amit a Duna-parton megszokhattuk, körülbelül 20 méterrel szállt alá a vízszint. Aki esetleg megörültek, és rákok, halak, kagylók után lemerészkedtek a szárazzá váló tengerpartra szinte azonnal meghaltak az első visszatérő hullámban. Norvégiában 10-12 a Shetland-szigetek környezetében 20, A Brit-szigetek partjai mentén 3-5 méter magas hullámok tarolták le a partot. Grönlandi üledékek szerint legalább négy nagyobb hullám követte egymást és három óra alatt a tengerrengés átért az Atlanti-Óceán túlsó partjára.
A cunami magassága az Északi-tenger környezetében (fekete pötty: középső kőkorszaki lelőhely, piros pötty: cunami üledékek feltárása) (forrás)
Homok a tőzegben
Az egy dolog, hogy az oceanográfusok megtalálták a tenger fenekén a kicsorbult selfperemet és a szétterült zagyárat, de mi a bizonyíték arra, hogy ez valóban cunamit okozott és a pusztítás érintette a szárazföldet is? A bizonyítékok keresését tovább nehezítheti, hogy 8200 évvel ezelőtt jóval (>10méter) alacsonyabban volt a tengerszint, tehát előfordulhat, hogy sok cunami üledéket ma már a tenger alatt kellene keresni.
Persze aki tudja mit és hol keressen előbb utóbb rá fog lelni a bizonyítékra. A csuszamlás keltette cunami modellezése során a kutatók arra jutottak, hogy a legmagasabb hullámfal a Shetland-szigeteket érte. 1993-ban David Smith, majd később mások is keresztszelvényt ástak a szigetek partja mentén és arra lettek figyelmesek, hogy a vastag, fekete tőzegrétegbe egy - a parton felfelé lassan kiékelődő (eltűnő) - homokréteg ékelődik. A homokréteg elhelyezkedését az alábbi szelvény mutatja be:
Cunami-üledékek a Shetland-szigeteken (forrás)
A homokrétegben fekete foltok látszódnak, ezek a cunami által feltépett tőzegrétegek, amelyek a homokkal keveredve újra lerakódtak. 9,2 méterrel a mai dagályszint felett találták meg a homokréteg legmagasabb pontját, ami azt jelenti, hogy a hullám idáig ért fel. Ha ehhez hozzáadjuk a 10-12 méteres tengerszint-emelkedést megkapjuk a 20 méter körüli hullám magasságot. A parttól távolodva a cunami által lerakott homok egyre finomabb szemcséjűvé válik. Félreértés ne essék, ez a homok nem a Storegga csuszamlásból származik, ezt a hullámzás már a Shetland-szigetek akkori partjáról és a partközeli tengerfenékről ragadta magával.
A tőzegbe zárt homokréteg azonban másról is árulkodik. A kutatók mintát vettek a benne található élőlény maradványokból, valamint az alatta és felette elhelyezkedő tőzegből is és ezeket radiokarbonos vizsgálat alá vetették. A minták szénizotópos vizsgálatával meg tudták határozni az eltemetődés hozzávetőleges időpontját. Nemzetközi közreműködésre is szükség volt, hiszen a minél pontosabb meghatározáshoz minél több minta kellett. A Shetland-szigetekin kívül skót, angol, norvég, sőt még kelet-grönlandi mintát is vizsgáltak, így jött ki nyers adatnak a 7300 ± 30 14C-BP év melyet még kalibráltak és ezzel módosult a 8110 ±100 calBP évre a végeredmény. 95%-os bizonyossággal állítható tehát, hogy időszámításunk előtt 6000 évvel az éppen terjeszkedő Északi-tenger partvidéke gyakorlatilag megsemmisült.
Középső kőkorszaki idill cunami nélkül (forrás)
Anglia Atlantisza
A Storegga csuszamlás nagyjából egy időben zajlott egy másik globális tengerszint-emelkedést eredményező mozzanattal. Ez a drasztikus esemény egy kontinenssel odébb, a mai Kanada területén játszódott le. A kontinentális jégtakaró gátja által felduzzasztott Agassiz-tó 8400 éve szűnt meg létezni, ezzel óriási mennyiségű édesvíz ömlött a Hudson-öblön keresztül a világtengerekbe.
Az emelkedő Északi-tenger folyamatosan árasztotta el a Doggerlandnak nevezett térséget, melyet ha máshonnan nem az I. világháborús ütközetből ismerhetünk. Ez egy 15 méter mélyen lévő homokpad az Északi-tengerben, mely körülbelül 7000 éve tűnt el végleg (legalábbis a következő eljegesedésig) a Föld színéről. Ne tévesszen meg minket a mélységadat, elsüllyedése után a tenger hullámzása tovább pusztított az eredeti magasságából. Történetünk idején Doggerland egy lakott sziget volt, vagy egy olyan parti térség mely nagyjából a holland Watt-tenger vidékéhez hasonlított. Fenékhálóval halászók gyakran fogtak itt szigonyokat és egyéb kőkorszaki szerszámokat, sőt volt, hogy egy darab tőzeg akadt a hálójukba, ami ugyebár szárazföldi üledék. Doggerlandon nem volt hová menekülni a cunami elől, nem volt ott még egy komolyabb homokdűne sem, így valószínűleg élő ember, állat, növény nem maradt a területen. Nem zárhatjuk ki annak a lehetőségét, hogy ennek az özönvíznek a története eljuthatott lassan Görögországig, de addigra alaposan kiszínezték ezt az apáról fiúra szálló rémtörténetet és a helyszínt is átnevezhették Atlantiszra.
Ha valaki kérdezi, miért ölnek tengerparti országok milliárdokat a tengerfenék megismerésére A Storegga csuszamlás egy nyomós sztori lehet magyarázatnak. Mert mi van ha ez megismétlődik? A Storegga csuszamlás nem volt egyszeri eset, sebhelye a történelmi idők folyamán újra és újra aktivizálódott, legutoljára 2200 éve csúszott meg ugyanitt a tengerfenék. Tudósok 1983 óta ismerik ezt a jelenséget, két évre rá jelent meg az első publikáció a témában és azóta is kutatják az olaj és gázkitermelés okán. 1997-ben éppen a csuszamlás alatt felfedezték Norvégia második legnagyobb földgáz lelőhelyét, és a kockázatos helyszín miatt tudományos kutatások sorozata kezdődött, hogy felmérjék, mekkora esélye van egy hasonló csuszamlásra és, hogy a földgáz kitermelése milyen hatással lehet a self peremére.
A vikingek valaha épített legnagyobb hajójáról elnevezett Ormen Lange gázmező körül most csendes a tenger mélye. Reméljük így is marad. Egy hasonló esemény ugyanis romba dönthetné azt az Európát, amelyet ma ismerünk.
Ajánlott és felhasznált irodalom:
- Record-breaking Height for 8000-Year-Old Tsunami in the North Atlantic: https://bora.uib.no/bitstream/handle/1956/729/Bondevik-al-03-EOS.pdf;jsessionid=F6A18472A7E5625076542546935465A0.bora-uib_worker?sequence=1
- Explaining the Storegga Slide: http://www.ig.uit.no/geo3128/02-Bryn_etal_MPG_2005.pdf
- Landslides in the sea: http://www.bgs.ac.uk/discoveringGeology/hazards/landslides/sea.html
- Seafloor synamics and associated hazards: http://www.geomar.de/nc/en/research/oceans/topic-4-seafloor-dynamics-hazards-and-resources/topic-4-wp1-englisch/
- Scale invariant characteristics of the Storegga Slide and implications for large-scale submarine mass movements: http://www.geomar.de/fileadmin/personal/fb4/gdy/cberndt/micallef-08a.pdf
- The catastrophic final flooding of Doggerlandby the Storegga Slide tsunami: http://www.academia.edu/437214/The_Catastrophic_Final_Flooding_of_Doggerland_by_the_Storegga_Slide_Tsunami