Ne ijedjen meg, ha egy norvég jazzgitárost talál a háza lapostetején, amint a koszban hasal! Tudományos kutatómunkát végez!

Jon Larsen munka közben

Danaosz király 49 férjgyilkos lánya az alvilágban azzal bűnhődik, hogy örökkön-örökké vizet kell hordaniuk egy lyukas hordóba. Azt nem tudni, hogy mi volt Florida állam bűne, de az biztos, hogy az ő szomorú sorsuk az, hogy örökkön-örökké homokot kell hordaniuk az állam erózióval sújtott partvidékére, hogy aztán a hullámzás és a tengeráramlás folyamatosan elmossa azt. 

Danaidák munka közben (1903), John William Waterhouse pre-rafaelita festménye (forrás:wikipédia)

Az afrikai partoktól alig 100 kilométerre fekvő, mégis az Európai Unió (illetve természetesen Spanyolország) részét képző szigetcsoportot, a Kanári-szigeteket tartották már Atlantisz maradványainak, a világ végének (másfelől nézve a kezdetének), illetve időnként találkozhatunk szigetcsoport a csendes-óceáni Hawaii-szigetekhez való hasonlításával is. Erre nemcsak a nemzetközi turizmusban betöltött szerepe miatt szolgál rá, hanem azért is, mert az óceán fenekéről nagy szintkülönbséggel kiemelkedő vulkanikus eredetű és különleges éghajlatú szigetcsoportról van szó - amelynek keletkezésével kapcsolatban eddig majdnemhogy több a kérdés, mint a válasz.

Kezdésként - a Mount Everest keletkezését taglaló írásunkhoz hasonlóan - tegyük helyre a szigetcsoport elnevezésének kérdését: a szigetek nem a kanárimadarakról kapták a nevüket, valójában az itt (is) őshonos madarakat nevezték el a szigetekről, melyek mai neve a késő római kortól használatos "Kutyák szigete" (Canariae insulae) elnevezésből eredeztethető. A "kutyák" eredete vitatott, egyesek szerint valóban a szigeten élő négylábúakról van szó, mások szerint a latinul tengeri kutyának nevezett fókafaj lehet a névadó. A szigetcsoport ugyanakkor már a rómaiakat megelőzően is ismert volt a földközi-tengeri népek előtt: a föníciaiak (karthágóiak) és a görögök is felkeresték a szigeteket, amelyet időszámításunk kezdetén "Szerencsés- vagy Boldog-szigetekként" emlegettek kedvező éghajlatuk miatt. A szigetek ókori kultúrtörténetével kapcsolatban számos érdekességre bukkanhatunk. Egyrészt a korabeli római források nem szólnak semmit a szigetek esetleges lakosságáról, illetve ebből a korból csak a szigetek egy részéről találtak állandó lakosságra utaló régészeti leleteket. Ugyanakkor az ókori források megemlítik, hogy a szigeteken néhol romokra lehet bukkanni, ami természetesen igencsak megmozgatta a kortársak fantáziáját, elsősorban abba az irányba, hogy a szigetek lehetnek Atlantisz maradványai.

A Kanári-szigetek és egyben Spanyolország legmagasabb hegycsúcsa, az épp havas Teide - (forrás)

Mostani bejegyzésünkben Svédország lesz a téma, annak is a legnagyobb területű, legfiatalabb, legészakibb, legzordabb városa, amely mellesleg Svédország legnagyobb tájsebével, legfontosabb űrközpontjával és a világ legnagyobb és legmodernebb mélyművelésű vasércbányájával rendelkezik. Ahhoz képest, hogy alig száz éve egy mindössze egy tajgai favellaként lehetett jellemezni, Kiruna ma a átköltöztetése után az ország legmodernebb települése lehet.  

Kiruna (forrás)

2018. február 9 és 25 között a Dél-Korea északkeleti részén magasodó hegyvidék ad otthont a XXIII. téli olimpiai játékoknak. Több sikertelen pályázat után 2011-ben a dél-afrikai Durban városában megrendezett szavazáson nyerte el Phjongcshang megye a rendezést. Az észak-dél szembenállás árnyékában megrendezett versenyek sporteseményei geopolitikai elemzésekkel versenyeznek a vezető hírekért, így talán nem véletlen, hogy egy harmadik szempont, a természetvédelem és általában az olimpiák fenntarthatóságának kérdése rendre elsikkad. 

Karácsony előtti, a második világháborút követő, Egyesült  Államokat érintő "katonai népvándorlást" feldolgozó írásunkhoz kapcsolódó ötletelés nyomán merült fel, hogy hogy is történt mindez egyéb emblematikus, nagy embertömegeket kontinensek között megmozgató konfliktusok esetén? Mai írásunkban megvizsgáljuk, hogy  milyen békeidőben szokatlan volumenű és irányú népmozgásokra került sor, hogy sikerült megküzdeni az érintetteknek az elébük kerülő földrajzi (és politikai) akadályokkal az első világégést követően.

Hazatérés a frontról 1918-ban - (forrás)

Az oligocén kor kellős közepén, 28 és fél millió évvel ezelőtt egy hatalmas meteor érkezett a Föld légkörébe valahol a mai Líbiai-sivatag fölött. Ismert kráter hiányában azt feltételezik, hogy még a légkörben felrobbanhatott. Anyaga szétszóródott az akkor még valamivel délebb elterülő tájon és elkeveredett a hatalmas hőmérséklet által megolvasztott homokkal. Az olvadt homokból később szerszám és ékszer lett, a meteor darabkáiból pedig tudományos szenzáció. 

Líbiai-sivatagi üveg (forrás)

Kanada kapcsán már áttekintettük egy viszonylag fiatal ország közigazgatási határainak változását. Most a világ második legnagyobb állama után megvizsgáljuk hogyan történt mindez Ausztrália esetében. Első ránézésre elegendő volt hozzá egy vonalzó és egy ceruza, de a bejegyzés végére kiderül, hogy ennél többről van szó. Az is kederül, hogy Ausztrália második legnagyobb városa miért cserélte le a Batmantól származó nevét.

Az első flotta megérkezik a Botanika-öbölbe, 1788-ban

Hogyan nevezzük Földünk tengerszinttől számított legmagasabb pontját? A helyi nyelveken Csomolungmának vagy Szagarmathának? Esetleg használjuk egy olyan ember (George Everest) nevét, aki egyrészt kézzel-lábbal tiltakozott  ez ellen, sőt nem is úgy ejtette ki a nevét, ahogy ma használjuk? Egyáltalán milyen magas ez a hegy és hogy lett ekkora? Ennek fogunk ma utánajárni.

A Mount Everest északról. Az északi mászóútvonal a bal oldali (félig árnyékban lévő) gerincen át a bal oldali vállon vezet fel a csúcsra - (forrás)

A Föld története megközelítőleg 4,6 milliárd éve kezdődött. Az élő organizmusok 4 milliárd éve jelentek meg az óceánokban. A folyamatos fejlődés révén összetettebb élőlények alakultak ki bolygónkon. Jelenleg a legfejlettebb élőlény az emberszabású majom, a Homo sapiens.

Az emberi technikai fejlődés révén sikerült kiemelkedni valamennyi organizmus közül, azonban léteztek olyan sejtmagnélküli, vagy sejtmagos organizmusok, amelyek nem-, vagy csak nagyon nehezen tudnak legyőzni. Ilyenek a járványok-, és a betegségek. Tehát nyugodtan kijelenthetjük, hogy a járványok egyidősek az emberiséggel.

Azonban a betegségek nemcsak az embereket sújtják, hanem az állatvilágot is. Ezek a betegségek már az emberiség megjelenése előtt is megjelentek az élővilágban, ezekről a csontfosszíliák nyújtanak bizonyítékot. Ezek felderítése és vizsgálata képet nyújthat az egykori földrajzi környezetre, a klímaváltozásra, illetve ökológiára is. Az egykori élőlények betegségének felderítésével foglalkozik a paleopatológia.