Bhután nem az az ország, amely napi szinten szerepelne a magyar hírekben, szinte semmilyen információ nem jut el róla hozzánk. Ez a kis, ázsiai ország azonban nagyon sok érdekességet rejt magában. India és Kína közé zárva az egyik legelzártabb, a hivatalos mutatók alapján az egyik legfejletlenebb állam mégis a legboldogabb a világon. Hogyan lehetséges ez? A válasz egyik eleme a rohamosan fejlődő oktatása.

Forrás: unsplash.com

Bhután a Himalája lábánál helyezkedik el, talán hegyeiről, kolostorairól a legismertebb. Kína és India közé zárva terül el, ami meghatározza létét és minden intézkedését. 

Bhutánban az oktatás és annak fejlődése is sok minden mással egyetemben szoros kapcsolatban áll az ország elhelyezkedésével és történelmével. Az ország volt a föld egyik legelzártabb állama, ahol a modernizációs folyamatok csak nagyon lassan mentek végbe, illetve tartanak még ma is. Erre jellemző adat, hogy Bhután volt az egyik utolsó ország, ahol bevezették a televíziózást 1999-ben. Az ország két nagyhatalom, India és Kína szorításában fekszik, földrajzi okokból főleg az előbbivel nagyon szoros a kapcsolata. 2007-ig India intézte a bhutáni külügyeket, és azóta is igen szoros együttműködési szerződés van a két állam között főleg a közös ügyek intézésében kooperálnak. Mindezek igen erősen hatottak az oktatási rendszerre is, amely így a régi helyi hagyományok és az indiai-brit módszerek adaptációjának az ötvözete.

Bhután elhelyezkedése (forrás) 

Az ország története

Mint a bevezetőben is olvasható, Bhután történelmét két szempont határozta meg: egyrészt a földrajzi okokból történő elzártság, másrészt két nagyhatalom, India (1947 előtt a Brit Birodalom) és Kína közelsége.

Bhután a Himalája hegység déli hegylábánál fekszik. Ez alapvetően meghatározza, hogy miért Indiával szorosabb a kapcsolata, ugyanis az ország északi részén 7000 méter feletti hegycsúcsok magasodnak, amik elzárják a kapcsolatokat Kínával. A népesség nagy része az ország középső és déli részén él az alacsonyabb térszíneken. A földrajzi helyzet révén az országban megmaradhattak az ősi hagyományok, a buddhista hit ereje és a modernizáció csak viszonylag lassan érhette el.

Bhután államformája alkotmányos monarchia, hivatalos neve Bhutáni Királyság. A királyság intézménye viszonylag fiatal, az első uralkodót 1907-ben koronázták meg. Jelenleg Dzsigme Keszar Namgyal, az ötödik király uralkodik a Vangcsuk dinasztiából. Ő 2006-ban lépett trónra és a nevéhez fűződik az ország demokratizálódási folyamata. Különös fejlemény, hogy egy abszolút monarchiáról alkotmányos monarchiára átállás folyamatának vezetője maga az uralkodó, Bhutánban mégis ez történt, ugyanis a nép körében az uralkodócsalád nagyon népszerű, így nehezen nyugodtak bele abba, hogy csökkenjen a hatalma. Ebből a felülről szerveződő alkotmányos átalakulásból is látható, hogy a király szerepe mennyire fontos az országon belül. Ő és négy elődje óriási tiszteletnek örvend, képük és nevük az ország teljes területén megtalálható. Ebből következően az oktatási rendszer változásában is óriási szerep hárult az uralkodócsaládra.

Bhután szoros kapcsolatban áll Indiával. Mivel az ország történelme viharos, és mint látható, a központi ellenőrzés csak 1907 óta van jelen, ezért külügyeit Nagy-Britannia, India függetlensége után pedig India intézte egészen 2007-ig. De a szoros viszonyt mutatja az is, hogy Bhután exportjának 95,7%-át, míg importjának 91,1%-át Indiával bonyolítja le (2016). Az indiai és brit kapcsolatoknak is nagy jelentősége lesz a későbbiekben, az oktatási rendszer bemutatásakor.

Forrás: unsplash.com

A bhutáni közoktatási rendszer változásai 

A bhutáni oktatási rendszer modernizációjának kezdetét 1961-re tehetjük, ekkor lépett életbe az első, úgynevezett „Ötéves Terv”, aminek kiadása serkentette az oktatási rendszer fejlesztését. Ez egy általános modernizációs program volt, mely felismerte, hogy a globalizálódó világban az ország elzártsága már sokáig nem tartható fenn, így modernizációs tevékenységekkel (például infrastruktúrafejlesztéssel) próbált közeledni a korábban elzárt külvilághoz. Korábban a bhutáni oktatás csak egy nagyon szűk réteg kiváltsága volt és szinte kizárólag a buddhista kolostorokban folyt. A tibeti buddhizmus máig az ország államvallása és évszázados múltja van az oktatás terén.  A kolostori oktatás mellett 1907-től, tehát az első király trónra lépésétől alapítottak állami iskolákat, de ezek jelentősége 1961-ig eltörpült a monostorok iskolái mellett. 1961-ben az országban 11 iskola működött 400 tanulóval. Ebben az évben még csak 229 ezer lakosa volt a királyágnak (jelenleg 800 ezer), azaz 20 ezer fő jutott egy iskolára. 

A XX. századi bhutáni oktatás fejlődésében két szignifikáns időszakot különböztethetünk meg. A kezdeti időszakban, tehát az 1960-1970-es évek folyamán az újfajta oktatási rendszert Bhután a szomszédos Indiából importálta, akik jelentős anyagi eszközökkel is hozzájárultak az oktatás fejlesztéséhez. Ennek több oka volt: Bhutánban a korábbi elzártság miatt nem alakult ki olyan réteg, akik tisztában voltak a modern oktatás jellemzőivel, illetve anyagi forrás is kevés volt a kutatásokhoz.

A második időszak az önálló oktatási rendszer kialakulásának időszaka, amely az 1980-as évektől az 1990-es évek végéig tartott, de máig sem tekinthetjük befejezettnek a folyamatot. A korábbi trendekről való váltás oka, hogy ekkorra termelt ki az eddigi oktatási rendszer, illetve a külföldi egyetemek- ahol sok bhutáni tanult- egy olyan értelmiségi réteget, akik ki tudták dolgozni az önálló oktatási rendszerre való átállás programját. Az így megújult oktatási szisztémát pár kulcsfogalommal jellemezhetjük.

• Az első a bhutanizáció, amelynek a jelentése talán a legkönnyebben értelmezhető. Mivel az ország az indiai oktatási rendszert importálta, ezért a diákok nagyon sok olyan ismeretet sajátítottak el, amelyek számukra érdektelenek voltak, míg olyan ismereteket viszont nem tanultak, amik a saját életükben különösen hasznosak lehetnek. Tehát a bhutanizáció a tanterv helyi sajátosságokat magában foglaló optimalizálását jelenti.
• Másik fontos változás a nacionalizáció megjelenése, melynek központi eleme az iskolák vezetőségének lecserélése bhutániakra.  Korábban említettük, hogy az 1960-as években hiányoztak azok a szakemberek az országból, akik alkalmasak lettek volna az intézmények vezetésére, ezért ezt a feladatot sokszor nem bhutániak látták el. Az 1980-as évek végére tehető, hogy elég alkalmas ember élt az országban ahhoz, hogy ez a feladat megvalósítható legyen.
• Létfontosságú volt még a decentralizáció folyamata. Megindulása már az 1990-es évek elejére tehető, ez a korábbi központosított rendszer lazulásának az eredménye, mely felismerte, hogy a decentralizált modell versenyképesebb. Ennek eredménye az iskolák privatizációjának a kezdete is. Az első ilyen privatizáció 1987-ben történt, mára az ország oktatási intézményeinek mintegy 4%-a tekinthető privát intézménynek.
• Emellett fontos szlogenek voltak a gyermekközpontúság fejlesztése, a tanárközpontúság megjelenése. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a tanterv és a tananyagok létrehozásához bevonták a tanárokat is. Valamint az életközpontú oktatás fogalmát is integrálták a tantervekbe.

A mai oktatási rendszer struktúrája a következő: a tanuló hét évet tölt el a primary schoolban („általános iskola”), majd négy évet a lower and middle secondary schoolban („kis és közepes szintű középiskola”), ezután két évet a higher secondary schoolban („magas szintű középiskola”), ezután léphet be a felsőoktatásba.

Az 1980-as évek fejlesztéseinek sikere megmutatkoznak szinte minden oktatással kapcsolatos statisztikai adatban. Nőtt a tanulók, az iskolák száma, csökkent az írástudatlanság és nőtt az iskolában eltöltött idő is.

Összességében elmondható, hogy az 1961-es kezdetektől napjainkig látványos fejlődés ment végbe a bhutáni oktatási rendszerben, mind szellemiségében, mind a statisztikai adatok alapján. Azonban látható, hogy az átalakulási folyamat még messze nem ért véget, így további változtatások várhatóak az egyre inkább modernizálódó országban. A modernizáció komolyságát jelzi, hogy 2015-ben a bhutáni GDP 7,4%-t költötték oktatásra. Jelenleg 850 oktatási intézmény található az országban, 941 főre jut egy iskola, ami a népesség megnégyszereződése tekintetében igen nagyarányú fejlődés.

Forrás: unsplash.com

A bhutáni felsőoktatás bemutatása

A bhutáni felsőoktatás története nem túl hosszú, ugyanis az első felsőoktatási intézményt, a Sherubtse College-t csak 1963-ban alapították a jezsuiták. Ez BA diplomát adott és szorosan együttműködött az indiai Delhi Egyetemmel. Emellett 1983 előtt és utána is jellemző volt, hogy a továbbtanulni vágyó bhutáni fiatalok külföldön jártak egyetemre, leginkább Indiában és az angolszász országokban (Nagy-Britannia, Kanada, USA, Ausztrália).

Royal University of Bhutan. Forrás:http://nordicsouthasianet.eu/sasnet/sasnet-visit-royal-university-bhutan-rub-monday-28-november-2005

Az ország első egyetemét, a Royal University of Bhutan-t 2003-ban alapították és kilenc korábbi college-t vont össze. Központja a fővárosban, Timpuban található, de egyes karai az ország több településén találhatóak. A kancellár vagy vezető hivatalosan a király, de a tényleges gyakorlati vezető a helyettes kancellár, jelenleg Dasho Nidup Dorji. A college-k többsége két vagy hároméves képzést nyújt BA diplomával, illetve egy-egy szakon (például a Természeti erőforrások vagy a Természeti erőforrások managere szakokon) MA diplomát is lehet szerezni, de ez még nem jellemző általánosságban. A mesterszakos hallgatók döntő többsége külföldön végzi el a mesterszakot.

A RUB feladata még az oktatás mellett különböző kutatások megszervezése is. Ez szintén döntő fontosságú, ugyanis az országról még mindig viszonylag kevés statisztikai adat áll rendelkezésre.

Az időben második alapítású bhutáni egyetem a Khesar Gyalpo University of Medical Sciences of Bhutan, amit 2015-ben alapítottak Timpuban. Itt csak BA képzésen lehet részt venni egyelőre. Az egyetem vezetője Dr Kinzang P. Tshering.

Összességében elmondható, hogy a felsőoktatás szerveződése Bhutánban lényegében csak az ezredforduló után indult el, azóta azonban látványos a fejlődése. Két egyetemet alapítottak, köztük a Royal University of Bhutant kilenc college-dzsal. Emellett továbbra is jellemző a bhutáni fiatalok külföldi továbbtanulása BA és MA képzésen is, utóbbira Bhutánban nem is igazán van még lehetőség. A jövőben további fejlesztések várhatóak, többek között tervezik még több MA képzés és PhD képzés beindítását is. Ugyanakkor az oktatás mellett jelentős tudományos szerepe is van az egyetemeknek.

Gross National Happiness mutató és kapcsolata az oktatással

 „Hiszem, hogy a Bruttó Nemzeti Boldogság mutató ma az összekötő kapocs a hagyományos értékek, mint a jóság, az egyenjogúság, az emberségesség és a gazdasági fejlődésre való szükséges törekvés között.” (Dzsigme Keszar Namgyal Vangcsuk, Bhután királya)

A következő fejezetben a Gross National Happiness (Nemzeti Bruttó Boldogság, röviden GNH) mutatóról lesz szó, amely, mint a bhutáni uralkodótól származó idézetből is látható, az ország egyik legfontosabb mutatója, a világon máshol azonban nem használják. A GNH és az oktatás kapcsolata is nagyon szoros, hiszen több almutató is az oktatás fejlődésével egyenes arányban nő.

A XX. század végén egyre világosabbá vált, hogy a GDP értéke és az országban élők elégedettsége között nem mindig van egyenes arányosság, ezért új mutatók létrehozásával próbálkoztak, mint például a Human Development Index (HDI). A GNH is beleilleszthető a rendszerbe, ugyanis gazdasági fejlettség helyett a boldogság mértékét adja meg. Ezt a kissé homályos értéket nagyon részletesen, almutatókkal és konkrét mérési modellekkel dolgozták ki Bhutánban. A GNH kigondolása a negyedik bhutáni uralkodó, Jigme Singye Wangchuck nevéhez fűződik az 1970-es évek elejéről. Ő vélte úgy, hogy ez egy valós mutató lehet a bhutáni fejlettségről és a későbbiekben tényleg részletesen kidolgozták, hogy mit és hogyan mérjen.

A GNH négy pillérből tevődik össze: Jó Kormányzat, Fenntartható Szocio-ökonómiai fejlődés, A Kultúra Védelme és Támogatása, Környezetvédelem.

A Környezetvédelem talán a legfontosabb és egyben a legmodernebb mutató. Bhutánban különösen fontos a természet és a természeti energiák megóvása, amit mutat, hogy egy törvény szerint az ország 60%-t mindig erdőnek kell borítania. Emellett az ország negyed része természetvédelem alatt áll. Bhután legnagyobb vonzereje a természeti környezete, védelmének fontosságát már, mint látható, az 1970-es évek elején felismerték és azóta is a GNH kritikus pontja.

A GNH négy pillérje mellett kidolgoztak kilenc domain-t is, amelyek a konkrétabb, mérhetőbb indexei a mutatónak. A kilenc domain között találunk anyagi és nem anyagi javakat is, és ezek egyensúlya adja a GNH értékét. (A GNH-t nem csak ezen domainek alapján számolják, az erre szakosodott GNH Intézet kifejlesztett még  38 al-indexet, 72 indikátort és 151 változót, amelyek segítségével számolják a mutatót.) Az ország fejlődését mutatja, hogy a GNH indexe 2010-es 0,743-ról 2015-re 0,756-ra nőtt (a GNH legmagasabb értéke a HDI-hez hasonlóan az 1).

A GNH mutató kilenc domain-ja: Oktatás, Egészségügy, Környezetvédelem, A közösség ereje, Az idő hasznos eltöltése, Pszichológiai jóllét, Jó kormányzat, A kultúra megmaradása és támogatása, Életszínvonal Forrás: http://www.gnhcentrebhutan.org/what-is-gnh/the-9-domains-of-gnh/

A GNH egyik domainje az oktatás, amelyen belül több indexet mér a mutató: írástudók aránya, iskolázottság, tudás, érték. Az első két index fejlődése a statisztikai adatok alapján látható. Az írástudók aránya 2000 és 2017 között 42-ről 63 %-ra nőtt és a tanulók száma is meghaladja már a 120 ezret, ami az 1960-as 400-hoz képest szintén óriási fejlődés. A tudás mérését több részre osztják. Mérnek történelmi, kulturális, állampolgári, ökológiai és egészségügyi ismereteket. Ezeket 2-5 kérdés megválaszolása alapján értékelik (például mi a neve az öt királynak, milyen bhutáni fesztiválok, milyen politikai pártok, milyen tradicionális bhutáni növények vannak, illetve mit jelent az AIDS). A válaszokat öt kategóriába osztják, melyek: nagyon gyenge, gyenge, átlagos, jó, nagyon jó és ezek aránya adja ki a mutatót. Az érték pedig kézműves ismereteket jelöl. Itt tizenhárom anyagról kérdezik meg, hogy a válaszadó mennyire ismeri (nem ismeri, egy kicsit ismeri, nagyon ismeri), aminek aránya adja a kézműves ismeretek mutatóját.

A fent bemutatott példák is alátámasztják, hogy a GNH mennyire összetett mutatókból épül fel, nagyon sok és bonyolult indexet vizsgál, amiből végül megadja a mutató értékét. Emellett megfigyelhető, hogy az oktatás is fontos szerepet játszik benne és szorosan összekapcsolódik a GNH-val. Egyrészt az egyik domain, így az oktatás fejlődése hozzájárul a GNH értékének emelkedéséhez, másrészt a GNH megismertetése és a GNH alapú élet támogatásához is elengedhetetlen az oktatás szerepe. Az oktatási rendszerben, a tantervekben központi szerepe van a GNH oktatásának. Célja a mutató megismertetése mellet az, hogy a GNH által közvetített életérzés a társadalom alapja legyen. A módszer az eddigi kísérletek alapján sikeres, így érdekes felvetés, hogy a GNH értékei hogyan jelenhetnének meg más országok oktatási rendszerében is.

Felhasznált irodalmak:

• Schuelka, Matthew J., Maxwell, T.W.. Springer: Education in Bhutan, Science+Business Media, Singapore, 2016.
• 2015 GNH Survey Report. Centre for Bhutan Studies & GNH Research, Thimpu, 2016.
• Annual Education Statistics 2016.. Policy and Planning Division, Ministry of Education, Thimphu, 2016.
• Royal University of Bhutan. http://www.rub.edu.bt/index.php/teaching-learning/colleges/constituent-colleges?start=5
• Khesar Gyalpo University of Medical Sciences of Bhutan. http://www.kgumsb.edu.bt/?page_id=27
• GNH Centre Bhutan

Egy kattintás és nem maradsz le az új posztokról: