Pangea

Minden, ami földtudomány

Az ország, amit körbeutálnak: Észak-Macedónia

2021. december 12. 20:00 - geobuddie

A nyugat-balkáni állam, amellyel az összes szomszédjának kisebb-nagyobb problémája van, amelynek társadalma etnikailag, kulturálisan, politikailag és demográfiailag egyaránt szélsőségesen megosztott, amely a korábbi Jugoszlávia legszegényebb része volt, amelyet súlyos kivándorlás sújt, amelyben néhány éve valóságos polgárháború dúlt, és amely külső kényszer hatására a belügyeit érintő szerződéseket ír alá, sőt a saját nevét is megváltoztatja – mindez Észak-Macedónia. A népesség alig kétharmadát alkotó macedónok és a gyorsan növekvő albán kisebbség közötti ellentét kiéleződése párhuzamos társadalmak létrejötte felé mutat, az albán térnyerés az élet szinte minden területén szembeötlő. A macedón közösség – miközben elszegényedik és elvándorol – aggódva tapasztalja, hogy saját államának ügyeibe mindenki másnak (a helyi albán kisebbségnek, a szomszéd országoknak, az Európai Uniónak vagy a NATO-nak) több beleszólása van.

balizsdaniel_abra1.jpg

Zászlók és szimbólumok egymás mellett a skopjei bazárban (saját fotó)

A kutatás kiindulópontja az észak-macedóniai albán közösség utóbbi két évtizedben tapasztalható látványos demográfiai, politikai és gazdasági térnyerése, amely a hivatalos statisztikák, valamint a szakirodalom és a nemzetközi média által egyaránt sugallt kép. A kutatás általam kiválasztott észak-macedóniai városok nyelvi tájképére fókuszál (a Pangeán már jelent meg hasonló témájú bejegyzésem, de a helyszín és annak karaktere ez esetben nagyon más), a felmérés eredményeit összevetve a demográfiai, gazdasági és politikai változásokkal.

Néhány infó Macedóniáról

Észak-Macedónia, illetve tágabb kontextusban a Balkán etnikumspecifikus demográfiai, politikai és gazdasági viszonyairól napjainkig jelentős számú tanulmány és egyéb publikáció született (ld. többek között: Sitányi, 2008; Hasanović-Kolutácz, 2010; M Császár, 2010). Macedónia nyelvi tájképe igen gazdag kutatási terepet kínál, ami az ország nyelvi, vallási és kulturális sokszínűsége (macedónok, albánok, törökök, romák, szerbek, arománok; illetve ortodoxok és muszlimok) mellett az angol nyelv szerepének általános erősödéséből, valamint a cirill-latin írásmódok közötti váltásokból, illetve ezek változatosságából fakad. A témával mindazonáltal eddig kevesen foglalkoztak. Az első nyelvi tájképre fókuszáló macedóniai munka az angol nyelv elterjedtségét vizsgálta a kereskedelmi egységek közterületen látható részein (kirakatok, cégérek, hirdetések, reklámok stb.) (Dimova, 2007). A meglepő eredmény, miszerint az Észak-Macedónia függetlenedése óta letelt másfél évtized elég volt arra, hogy a balkáni országban nyugat-európai városokkal összemérhető szintet érjen el az angol mint közvetítő nyelv szerepe, a globalizáció kutatásában nyithat új irányokat.

Kramer és szerzőtársai (2014), valamint Nitzsche (2018) munkái Észak-Macedónia sokszínűségét hangsúlyozzák, emellett utalnak az etnikai, felekezeti és írásmódbeli sokféleségből fakadó komplex viszonyokra. Az országban zajló politikai változások taglalása e cikkeknek is fontos eleme. A szerzők leszögezik ugyanakkor, hogy noha az albán nyelv térhódítása általános, korántsem zajlik egységes ütemben, még a közel azonos etnikai mintázatot mutató régiókban illetve településeken sem. Nitzsche emellett kitér arra is, hogy lokálisan számos helyen már az albán nyelv áll az első helyen.

Módszerek

A terepi felmérés 2019 decemberében történt. Ennek során minden feliratot lefotóztam, amelyek a házak, üzletek külső frontján, illetve az utcán, a falakon vagy az utcaburkolatokon láthatóak voltak. A felmérés során módszertani szempontból két célom volt:

  • Az első a feliratok nyelvi arányainak meghatározása, így ebben az esetben a nyelvi tájkép egy szűkebb értelmezése szerint jártam el, azaz csupán az írott jelek nyelvezetére fókuszáltam, figyelmen kívül hagyva annak tartalmi elemeit (pl. hirdetés, graffiti).
  • Második célom a területi differenciák vizsgálata volt, így a vizsgált területeket kisebb (általában 200-500 méter hosszú) zónákra osztottam és minden felirat esetében jelöltem, hogy mely zónában került rögzítésre. Erre a nyelvi viszonyok, illetve lakhatási és gazdasági jellegű különbségek tanulmányozása miatt volt szükség.

Összesen három helyszínen dolgoztam: Skopje vegyes lakosságú, de albán többségű kerületében (Chair), illetve a macedón-albán etnikai kontaktzónában elhelyezkedő Kichevo-ban és Struga-ban. Utóbbiak közül Kichevo komoly gazdasági problémákkal küzdő város, amely a rendszerváltozás óta nem talált magára, míg Struga az Ohridi-tó partján, turisztikailag frekventált területen helyezkedik el. A terepi helyszínek esetében fontos szempont volt, hogy a kutatás az elmúlt két évtized politikai és demográfiai változásai által fokozottan érintett mintaterületeken történjen, ugyanakkor bizonyos – pl. gazdasági vagy funkcionális – különbségeket hordozzanak.

 

balizsdaniel_abra3.png

Etnikai mintázat 2002-ben Skopje Chair kerületében, illetve Kicevo és Struga városokban (saját szerkesztés)

A nyelvi tájkép felmérése során összesen 2.187 írott jel került bele az adatbázisba. A legtöbb kutatási elemet Struga-ban detektáltam (1.565 db), ahol a macedón és az albán közösség helyzete, intézményrendszere, kereskedelemben történő részvétele egyre inkább a párhuzamos társadalmak épülése felé mutat; az etnikumok közötti kapcsolatot pedig számos lokális konfliktus tarkítja. Skopje-ban 384 (18%), Kichevo-ban 238 (11%) írott jelet mértem fel. Az írott jeleket nyelvi szempontból négy csoportba soroltam: macedón egynyelvű, albán egynyelvű, macedón-albán kétnyelvű és egyéb. Utóbbiak nem szerepelnek a kutatási eredmények között.

Észak-Macedónia történelme röviden

Az ország a 14. század végétől az 1912–13-as első Balkán-háborúig török uralom alatt állt. A történeti földrajzi illetve kulturális régióként definiált Macedónia jóval nagyobb területre terjedt ki: a mai Észak-Macedónia (korábban Vardar-Macedónia) mellett magában foglalta az ún. Égei-Macedóniát, amely ma Görögország része, illetve Pirini-Macedóniát, amely napjainkban Bulgáriához tartozik (sőt egy kevés területet a mai Albániából és Szerbiából is). A történelmi Macedónia-felfogás ma is fellelhető elem a macedón közösség körében, ugyanakkor ez sokkal inkább az ókori előzményekkel való kontinuitást (illetve annak igényét) hangsúlyozza, mintsem expanziós törekvéseket. A történelmi Macedónia 1913. évi felosztása Görögországnak és Szerbiának kedvezett: a két ország együtt a terület 88%-át szerezte meg, míg az eredetileg – nyelvi alapon, mivel a helyi lakosság többségét kitevő szláv lakosság nyelve a bolgárhoz állt legközelebb – a csaknem teljes térségre igényt formáló Bulgária csupán annak keleti szeletét.

A macedón nemzeti identitás formálódásának kezdete az 1860-as évekre tehető, amikortól felerősödtek azon hangok, a macedónok önálló nemzetnek számítanak, és ennek megfelelően jogosultak kialakítani saját állami létüket. Ezt a 20. század elején, a politikai függetlenség küszöbén az akkori török hatalom mellett a környező népek egyike sem fogadta el fenntartások nélkül. Görögország a tengerparti, görög többségű sáv háttérterületeként, részben hellenizált vidékként tekintett a térségre, Szerbia a helyi szláv népességre mint „hegyi szerbekre” hivatkozott, Bulgária – az albán és görög dominanciájú peremeket leszámítva – teljes Macedóniát magáénak követelte. Törökország a helyi, főként városokban élő török közösség jelenlétére hivatkozott, az időközben szintén függetlenedő Albánia pedig a nyugati vidékeken már akkor is többséget alkotó albánokra. Az 1913. évi területi változások egyik felet sem elégítették ki, ezzel további konfliktusokat vetítettek előre.

balizsdaniel_abra2.jpg

Észak-Macedónia etnikai térképe (piros: ortodox macedón; rózsaszín: muzulmán macedón; barna: albán; sötétbarna: török, kék: szerb; sárga: vlach; forrás)

A görögországi, Thesszaloniki központú Macedónia tartomány – noha a mai napig otthont ad bizonyos számú szláv ajkú népességnek – az első világháborút követő görög menekülthullám következtében elgörögösödött (ide kapcsolódó cikk már született a Pangeán), míg Bulgáriában a macedón öntudat viszonylag hamar marginalizálódott. Így a macedón identitás egyetlen igazi „terepévé” a Szerbiához, később Jugoszláviához tartozó terület vált. A szerb(-horvát) nyelv hivatalossá tétele révén a 20. század második felében a macedóniai népesség körében teret hódított a kétnyelvűség, a Belgrád akaratával történő szembenállás két világháború közötti nyílt jellege 1945 után rejtetten élt tovább: a titói időszak viszonylagos politikai és gazdasági stabilitása tompította a nemzetiségi alapú konfliktusokat. Egyidejűleg a macedón identitás karakteresebbé vált, a nyelv fejlődése az erős szerb hatás miatt elvált a bolgárétól. Az ország 1991-ben rövid idő alatt elnyerte függetlenségét, más jugoszláv térségekhez képest minimális konfliktusok árán.

A terület a volt Jugoszlávia egyik legfejletlenebb része volt, így az önállóság nem feltétlenül okozott lelkesedést a helyi lakosság körében. A gazdasági visszaesésre és a függetlenség kikiáltását követő bel- és külpolitikai zűrzavarra vezethető vissza a titói érával kapcsolatos nosztalgia, amely – más volt jugoszláv köztársaságokhoz, pl. Szlovéniához hasonlóan – ellentmondásos megítélésűvé (stabilitás vs. szerb „megszállás”) teszi az 1945–90 közötti periódust. Az ország első külpolitikai gondjai az annak nevét kifogásoló görögökkel adódtak, akik hosszú időn keresztül blokkolták Macedónia euroatlanti (NATO, EU) integrációs törekvéseit. A helyzetet csak a 2018-as Preszpa-egyezmény, illetve az azt legitimáló macedóniai – a társadalmat erősen megosztó, kétes érvényességű – népszavazás oldotta fel, amelynek eredményeként az állam hivatalos neve 2019-től Észak-Macedónia. A névváltáson átesett fiatal állam számára ugyanakkor a legnagyobb problémát az albán kisebbség helyzete és a feszültségek nyomán kialakult konfliktusok jelentik.

Politikai és demográfiai változások

Macedónok és macedóniai albánok viszonyában egyértelműen a 2001. év számít mérföldkőnek. A januárban elkezdődő konfliktussorozatnak (mely ma sem tekinthető lezártnak) csak 2001-ben 200–250 katonai és civil áldozata volt, valamint 140 ezren váltak menekültté. Az albán katonai alakulatok fő ereje és utánpótlása Koszovóból származott (UçK – Koszovói Felszabadítási Hadsereg), célja egy a központi területektől függetlenedő albán államalakulat létrehozatala, lényegében a „koszovói recept” macedóniai alkalmazása volt. Az albánok demográfiai és politikai érveket sorakoztattak fel: a 20. század közepén még 163 ezer fős (12%) közösségük 2002-ben már 509 ezer főt (25%) számlált, mégis a helyi társadalmon belül erősen marginális pozícióban voltak.

Gyors lélekszám-növekedésükhöz hozzájárult, hogy Macedónia az 1999. évi koszovói válsághelyzet idején 400 ezer főnyi albán menekültet fogadott be, melynek jelentékeny hányada hosszú távon is az országban maradt. Az összecsapásokból katonailag a NATO által segített macedón alakulatok kerültek ki győztesen, ám a következmények kapcsán sokkal inkább az albán kisebbség felé billen a mérleg: a teljes elszakadást kivéve tulajdonképpen mindent elértek. A 2001 augusztusában aláírt, a polgárháborús helyzetet lezárni hivatott Ohridi Egyezményben deklaráltak szerint a macedóniai kisebbségek „számára a nemzetközi normákon túlmutató egyéni és közösségi jogokat garantáltak, többek között a számarányuknak megfelelő képviseletet az államigazgatás és a közintézmények minden szintjén” (Háry, 2010: 101). Ennek nagy nyertesei nyilvánvalóan nem a kisebb lélekszámú és/vagy szervezetlen török illetve roma közösségek, hanem az albánok, akik egy csapásra ezrével jelentek meg olyan, az ország működésében kulcsfontosságú ágazatokban, mint az oktatás, az önkormányzatok, a rendőrség vagy a hadsereg. Noha e folyamat több évtizedes adósságot törleszt a korábban az ilyen jellegű pozíciókból kiszorított macedóniai albánokkal szemben, az intézkedések egyik pillanatról a másikra történő bevezetése joggal ébreszt félelmet a többségi társadalomban. Egyértelműen elhibázottnak tűnik továbbá az albán nyelv 2018-as hivatalossá tétele országos szinten, amelyre még szintén Ohridban kötelezték a macedón államot. Ez ugyan regionális léptékben indokolt lehetett volna, így viszont az ország olyan igazgatási egységeire is kiterjed (és jár az állami kiadások jelentős emelkedésével), ahol az albánok aránya elhanyagolható.

balizsdaniel_abra7.JPG

Az albán címer és a Macedónia ellen küzdő albán fegyveres erők korábbi jelképe Skopje egyik főútján (saját fotó)

A macedónok és észak-macedóniai albánok között kötött megállapodás a hatalommegosztás kézzelfogható jeleként 2004-től közigazgatási változásokat is magában foglalt, azaz olyan adminisztratív egységek kialakítását, melyekben biztosított az albán demográfiai fölény. Albán többségű körzetek korábban is léteztek, ám a 2001 után a helyzet sokat változott. Skopje-ban albán követelésre a vegyes lakosságú, ám etnikailag erősen szegregált Chair-ról leválasztották a zömmel macedónok által lakott részeket, kialakítva a főváros első albán többségű önkormányzatát. Emellett – azon célból, hogy Skopje-ban az albánok aránya elérje a hivatalos nyelvhasználathoz szükséges 20%-ot – a városhoz csatolták a szinte kizárólag albánlakta Saraj-t. A további közigazgatási változások révén az ország nyugati részén olyan önkormányzatok váltak albán dominanciájúvá, melyek központjai továbbra is macedón többségűek (Kicevo, Struga). Ez többek között a választásokra is komoly hatással van: Kicevo-ban és Struga-ban egyaránt albán a polgármester (Peshkopia, 2014), ami a nyelvhasználat szintjén gyakorlati és szimbolikus módon is megnyilvánul (ld. később). A helyi macedón közösség úgy érzi, hogy paradox módon kisebbségbe szorult az általa többségben lakott városokban.

Év Macedón Albán Roma Török Egyéb Összesen
1953 860 699 162 524 20 462 203 938 56 891 1 304 514
% 66,0 12,5 1,6 15,6 4,3
1961 1 000 854 183 108 20 606 131 484 69 951 1 406 003
% 71,2 13,0 1,5 9,4 5,0
1971 1 142 375 279 871 24 505 108 552 92 005 1 647 308
% 69,3 17,0 1,5 6,6 5,6
1981 1 279 323 377 208 43 125 86 591 122 889 1 909 136
% 67,0 19,8 2,3 4,5 6,4
1991 1 328 187 441 987 52 103 77 080 134 607 2 033 964
% 65,3 21,7 2,6 3,8 6,6
1994 1 295 964 441 104 43 707 78 019 87 138 1 945 932
% 66,6 22,7 2,3 4,0 4,5
2002 1 297 981 509 083 53 879 77 959 83 645 2 022 547
% 64,2 25,2 2,7 3,9 4,1

Észak-Macedónia etnikai mintázatának változása 1953 és 2002 között (forrás: Háry, 2018)

Az elmúlt két évtizedben Chair kerület (2002: 38%, 2004: 57% albán), illetve Kicevo (31, ill. 55%) és Struga (42, ill. 57%) obscina-k a közigazgatási reformnak köszönhetően albán többségűvé formálódtak. Mindhárom egységben dinamikusan emelkedik az albánok részaránya, noha utóbbi kettő esetében a névadó városokban (Kicevo-ban 28, Struga-ban 32%-os aránnyal) kisebbséget alkotnak. Mindhárom önkormányzat polgármestere a legbefolyásosabb albán párt (Demokratikus Unió az Integrációért) jelöltje, e politikai formáció lényegében a macedón biztonsági erők ellen 2001-ben harcoló Nemzeti Felszabadítási Hadsereg utódja. Így macedónok tízezrei élnek olyan városokban, ahol a polgármester évekkel ezelőtt országuk egysége ellen küzdött.

Gazdaság és etnikum

A szocialista érában a macedóniai albán közösség gazdasági marginalizációja a jól fizető, biztonságos állami szférában való alulreprezentáltságukban nyilvánult meg. Albán nemzetiségű lakos ritkán kapott állást közigazgatásban, elhanyagolható volt a jelenlétük rendvédelmi szervekben, az egészségügy, valamint – mivel az anyanyelven történő tanulás lehetősége korlátozott volt – az oktatásban is. Demográfiai arányuknál szintén jóval alacsonyabb volt előfordulásuk a szekunder szektorban. A diszkrimináció az egyre növekvő számú albán lakosságot egyéb gazdasági ágak, elsősorban a kereskedelem illetve tágabban véve az egyéni vállalkozások irányába mozdította (Jugoszláviában a magánkezdeményezéseknek nagyobb teret engedtek, mint más szocialista országokban); emellett egyre népszerűbbé vált a külföldi munkavállalás is.

A rendszerváltozás során összeomló szocialista ipar, valamint a közalkalmazotti leépítések a korábbi viszonyokból adódóan döntő részben a többségi macedónokat érintették, akiket a létbiztonság hiánya mellett az ismét felerősödő nacionalizmus is fenyegetett. Az addig elnyomott, ám a 90-es évek elején gazdaságilag talpon maradó, sőt megizmosodó albán kisebbség mellett Macedónia megalakulását a macedónokat mint önálló népet el nem ismerő Bulgária, illetve a szeparatista törekvésektől tartó Görögország sem nézte jó szemmel. Amíg Szerbiától mint a macedón területek fő kereskedelmi partnerétől történő elszakadást főként azon ipari vállalatok sínylették meg, melyek korábban szinte csak macedónokat foglalkoztattak, Bulgária és Görögország a macedónok nemzeti identitását támadta. A függetlenedő nyugat-balkáni állam minden oldalról kritikák kereszttüzébe került.

A politikai bizonytalanság és a gazdasági krízis az országban élő albánokat jóval kevésbé érintette. A piacgazdaságra történő áttérés – a korábban is általánosan magas vállalkozói kedv révén – körükben sokkal kisebb megrázkódtatást okozott. Ezenkívül a 90-es évekre már jelentős albán közösségek léteztek Nyugat-Európában, amely megkönnyítette az albánok munkavállalói célú migrációját. Ez egyrészt csökkentette körükben a munkanélküliséget, másrészt a hazautalások gyarapították az Macedóniában maradt albánok vagyonát. A macedónok korábbi gazdasági és politikai előnye hátránnyá vált, ráadásul a két nemzetiség közötti demográfiai eltérések is mind látványosabbak lettek: a 2002-ben születettek 36%-a volt albán, miközben a teljes népességből való részesedésük 25% (a macedónok esetében: 49, ill. 63%). Noha ez demográfiai jellegű sajátosság, macedón félelmek szerint ez jelenti az albán gazdasági és politikai térnyerés egyik legfontosabb bázisát.

nemzetiség 1994 2002 2012 2017
szám % szám % szám % szám %
macedón 16 704 49,9 13 639 49,1 11 995 50,9 11 260 51,8
albán 12 010 35,9 10 118 36,5 8 035 34,1 7 404 34,0
egyéb 4 773 14,2 4 004 14,4 3 538 15,0 3 090 14,2
összesen 33 487 27 761 23 568 21 754

Etnikumspecifikus születési számok és arányok Észak-Macedóniában (forrás)

A nyelvi tájkép, illetve annak összefüggései a politika és gazdasági viszonyokkal

Mind a gazdasági, mind a politikai folyamatok az elmúlt két-három évtizedben az albánoknak kedveztek. A magasabb születési rátából valamint a migrációból fakadó lélekszám-gyarapodás, a gazdasági és pénzügyi előretörés, illetve az utóbbiból fakadó élénk ingatlanpiaci tevékenység (a macedónok szerint az albánok kivásárolják őket a házaikból és végső soron a saját országukból), végül az egész folyamatot legitimáló politikai változások – macedón értelmezésben – mind-mind lehetővé teszik a további albán térnyerést. Ezek összességében mély nyomot hagytak az egyébként is több szempontból képlékeny, útját kereső macedón identitásban.

A nyelvi tájkép kapcsán joggal tételezhetjük fel, hogy politikai, demográfiai és gazdasági körülmények ilyen léptékű átformálódása a települések arculatán is érezteti hatását, és ennek jeleit a közterületek járva vizuálisan is érzékelhetjük. Az albán közösség fizikai jelenléte mindhárom mintatelepülésen jól látható, ugyanakkor a nyelvi tájkép lokális mintázatában a települések között több eltérést is tapasztalhatunk, ugyanez érvényes a szegregációs (relatív koncentrációs) mintázatokra is.

A Skopje, Kicevo és Struga vizsgált közterületein felmért 2.187 felirat 33%-a macedón és 26%-a albán nyelvű volt; 11%-uk bizonyult macedón-albán kétnyelvűnek. Az egyéb nyelvű feliratok tekintélyes, 30%-nyi arányt tettek ki, ezek kevés kivétellel angol nyelvűek voltak. A macedón, az albán és az angol mellett más nyelv vizuális érzékelhetősége annak ellenére elhanyagolható volt, hogy a népesség országos szinten 11, a vizsgált településeken pedig 14–19%-a töröknek, romának, bosnyáknak stb. (tehát nem macedónnak és nem is albánnak) vallotta magát. A nyelvileg többnyire asszimilált romák, illetve a szintén délszláv nyelven beszélő csoportok esetében ez nem meglepő, a törököknél pedig anyanyelvük – történelmi okokból – alacsony presztízse állhat a háttérben, ami Törökország (újra)erősödő balkáni kulturális befolyása révén a közeljövőben megváltozhat.

balizsdaniel_abra6.jpg

A strugai városháza, kiemelt helyen az albán nyelvű felirat a macedón többségű városban (saját fotó)

Az „egyéb” kategória mellőzésével összesen 1.533 feliratot vettem górcső alá, ennek közel fele macedón, több mint egyharmada albán, 15%-a kétnyelvű (macedón-albán, illetve albán-macedón) volt. Az albán nyelv Skopje Chair kerületében a közterületen is dominál (68%), ugyanitt volt a legalacsonyabb a bilingvis feliratok aránya (8%). Relatív többséget alkottak az albán feliratok Kicevo-ban (43%), itt minden ötödik felirat két nyelven is fel volt tüntetve, gyakran az albán szerepelt elöl/felül. Struga-ban viszont a feliratok 55%-a macedón volt. Mindhárom mintaterületen tapasztalható volt bizonyos szintű relatív nyelvi-etnikai koncentráció, valamint a közterületi jelek térbeli mintázata rokoníthatónak bizonyult más társadalmi faktorokon alapuló területi eloszlással is.

Skopje Chair kerületében (65 ezer lakos 2002-ben) különösen intenzív az albán populáció növekedése, elsősorban a környező falvakból, illetve az országhatáron túlról (Koszovóból) érkező migráció révén. A városrész hagyományosan háromosztatú: a Skopje centrumához közel elhelyezkedő déli utcák javarészt a régi bazár területén futnak, évszázadok óta muzulmán vallású (sokáig török, ma már döntő részben albán) lakossággal, ettől északra terül el a kerület központi, szintén alacsony beépítésű része, albán, illetve a nyugati peremén roma lakossággal (itt van a régi cigánytelep, a Topaanska). Chair harmadik része két nagy lakótelep északkeleten illetve északnyugaton, melyek a 60-as és 70-es években épültek, javarészt vidékről beáramló macedón népességnek otthont adva. E területen a napjainkban betelepülő albánoknak számos új lakótömb épül, míg a hagyományos panelek döntő részében továbbra is macedónok élnek, a fiatalok elvándorlása miatt főként idős generációk. Ennek okai a gazdasági tényezők mellett az albánok térnyerése és saját biztonságérzetük csökkenése. Ebből fakadóan Chair területén a szegregáció a lakóhelytípusok mentén valósul meg: a tradicionális földszinten házakat és az új lakótömböket javarészt albánok, a négy-öt évtizede épült lakótelepeket macedónok lakják.

balizsdaniel_abra4.png

Etnikai arányok és a közterületi feliratok nyelvi megoszlása a három mintaterületen (saját szerkesztés)

A nyelvi tájkép sajátosan igazodik e megosztottsághoz. Chair-ben a feliratok kétharmada albán, negyede macedón. A panelházak környékén a macedón feliratok aránya az átlagtól magasabb, az albán feliratok nagy részét itt graffitik teszik ki. E jelenség összefügg a gazdaság és a nemzetiségi eloszlás már említett kapcsolatával is, a paneltömbökben nincsenek kereskedelmi egységek, és bennük sem albánok laknak, így az albán feliratok aránya alacsony. Átlagot jóval meghaladó viszont Chair más részein, ahol az albánok kisvárosias környezetben élnek, illetve működtetik vállalkozásaikat.

Az albán népesség kereskedelemben megfigyelhető felülreprezentáltsága a leglátványosabban a 2002-ben 27 ezer (körzeti szinten 57 ezer) főt számláló Kicevo nyelvi tájképén figyelhető meg. A nyugat-macedóniai kisváros 1989 előtti ipara lényegében megszűnt, kereskedelmi szerepköre viszont erősödött, a vállalkozások száma folyamatosan növekszik. Noha korántsem az összes kereskedelmi egység van a kezükben, az albánok előnye e téren vitathatatlan. A kereskedelmi élet belvárosba történő nagyfokú koncentráltsága a feliratokon is érzékelhető: ahogy távolodunk a centrumtól, az albán nyelv láthatósága csökken, a macedóné nő. A központban minden második felirat tisztán albán, és csupán 20–30%-a macedón. A centrumtól körülbelül egy kilométerre, amely már szinte kizárólagosan lakóövezet, az albán feliratok aránya 5%-ra csökken. Érdekes módon a kétnyelvű feliratok részesedése félúton a legnagyobb és itt valóban különösen magas arányt ér el (35%), ami egy átmeneti zóna jelenlétére utal.

balizsdaniel_abra5.png

A nyelvi tájkép és városcentrumtól való távolság kapcsolata Kicevo-ban (saját szerkesztés)

Struga esete a másik két helyszínhez képest sajátos. Az „egyéb” (nem macedón, nem albán és nem is macedón-albán) kategória elhagyása után itt 1.059 írott jel került az adatbázisba, melynek 55%-a macedón, 29%-a albán, 16%-a macedón-albán volt. Skopje és Kichevo esetével ellentétben tehát Struga-ban az albán feliratok enyhén alulreprezentáltnak bizonyultak az albánok a helyi népességben elért részesedéséhez (32%) képest. A városban a mintaterület a legforgalmasabb közterekre (a sétálóutcára, valamint a Fekete-Drin minkét oldalán húzódó rakpartokra) terjedt ki, ahol a döntő részben többemeletes épületek alsó szintje kereskedelmi funkciójú, melyek felett lakások találhatóak. Az esetleges szegregáció dokumentálása céljából a területet tíz zónára osztottam, e zónákon belül külön felmérve a feliratok nyelvi arányait. A felmérés előtt megismert helyi vélemények ellentmondásosak voltak: egyesek szerint a Drin jobb, mások szerint a bal partján tömörülnek az albán tulajdonban álló kereskedelmi egységek, illetve ingatlanok. A nyelvi tájkép elemzése révén megállapítható, hogy az átlagtól szignifikánsan eltérő arányokat csupán egy zónában: a Fekete-Drin délkeleti rakpartján találtam, ahol az albán feliratok aránya 43% (de még itt sem haladta meg a macedónét). További két zónában, a sétálóutca északkeleti, illetve déli szakaszán mutatkozott az albán feliratok átlagot meghaladó (33, ill. 32%) részesedése, de itt ez a többlet már nem számít jelentősnek.

balizsdaniel_abra8.jpg

Struga sétálóutcája macedón, albán, török és EU-zászlókkal (saját fotó)

Érdemes röviden kitérni arra, vajon Struga-ban miért marad el az albán feliratok aránya tényleges lélekszámbeli részesedésüktől. Külön ezt célzó empirikus kutatás híján a helyi tapasztalatokra és benyomásokra támaszkodva kísérelhetünk meg véleményt formálni a kérdésben. Tény, hogy az Ohridi-tó partján, az UNESCO Világörökségi területen elhelyezkedő Struga gazdasága elsősorban a turizmusra épít, még ha a látogatók száma jóval el is marad a nagyságrendekkel több kulturális örökséggel büszkélkedő Ohridétól. Arra viszont bőven elég lehet, hogy dinamizálja a város gazdaságát, amelyet – pl. Kichevo-val ellentétben – jóval kevésbé sokkolt 1989 utáni átalakulás; továbbá viszonylag tőkeerős vállalkozói réteget tudhat magáénak. Utóbbiak körében macedónok éppúgy megtalálhatóak, mint albánok. A stabil alapokon nyugvó helyi gazdaság a környező falvak macedón lakosságának is vonzó, így például a skopjei mintaterületen érzékelhető macedón elvándorlás–albán betelepülés folyamata itt nem tapasztalható. Az albán gazdasági és demográfiai térnyerés a helyi vélemények alapján így is számottevő, ám egészen más viszonyok között zajlik, mint a sokáig gazdasági krízis sújtotta Kichevo-ban vagy a macedónok számára egyáltalán nem vonzó Chair-ban.

balizsdaniel_abra9.jpg

A nyelvi tájkép egy sokatmondó részlete: a macedón (jugoszláv) partizánemlékmű Struga-ban, rajta az albánok által használt „Don’t you 20% me, I’m Albanian” graffitivel (saját fotó)

Következtetések

A fő kérdés az volt, hogy a közterületek nyelvi tájképe alátámasztja-e az albán kisebbség elmúlt két évtizedben zajló demográfiai, politikai és gazdasági térnyerését Észak-Macedóniában. A kutatás kezdetén azt feltételeztem, hogy az albán kisebbség vizuálisan jól észlelhető lesz, azaz a közösség jelenléte nem rejtett, hanem a nyelvi tájkép alapján is egyértelműen érzékelhető. Az eredmények – miszerint a vizsgálatban szereplő 1533 felirat 38%-a tisztán albán és további 15%-a macedón-albán kétnyelvű – igazolták ezt, sőt egyértelművé vált, hogy az albán feliratok aránya összességében meg is haladja lokális lélekszámbeli részesedésüket. Utóbbi kapcsán – abból kiindulva, hogy az etnolingvisztikai vitalitás nem függ össze egyértelműen egy közösség népességbeli súlyával (ld. Barni, Bagna, 2010) – feltételeztem, hogy mivel az albán feliratok aránya nem mutat közvetlen összefüggést az albán népesség lokális részarányával. Ez is bejött, mivel az eredmények szerint Skopje Chair kerületében, valamint Kichevo városában az albán közösség vizuális jelenléte meghaladja lakossági arányukat, míg Struga-ban elmarad attól.

Szintén feltételeztem, hogy a macedón-albán kétnyelvű feliratok aránya – az albán nyelv hivatalossá tétele miatt – számottevő lesz, minden mintaterületen az összes felirat legalább 10%-át alkotva. Kichevo (20%) és Struga (16%) esetében e hipotézis is igazolódott, ám a jelentős macedón elvándorolással jellemezhető Chair-ban (8%) a kétnyelvűség a vártnál alacsonyabb szintet ért el.

A vizsgálat fő kérdésére válaszként megfogalmazható, hogy az elmúlt két évtized lendületes demográfiai, politikai és gazdasági átalakulása Észak-Macedónia nyelvi tájképén is nyomot hagyott, azaz rajta keresztül is jól megragadható. Megállapíthatjuk, hogy az általam bejárt észak-macedóniai városokban a nyelvi tájkép illeszkedik az albán kisebbség térnyerésének folyamatához, látványosan tükrözve nemcsak a macedón-albán vonatkozásban tapasztalható, főként gazdasági jellegű, illetve a lakáskörülményekben érzékelhető differenciákat, hanem a két közösség részleges területi elkülönülését is. Chair (Skopje) esetében a macedónok inkább a szocializmusban épült paneltelepeken, míg az albánok a régi földszintes épületekben, illetve az új lakótömbökben élnek. Kichevo-ban a kereskedelmi élet dominánsan albán kézben van, a helyi macedón közösség vállalkozó kedve csak lassan növekszik az 1990-es évek gazdasági válsága után. Struga-ban megfigyelhetjük az albánok részleges térbeli koncentrációját, illetve a kereskedelmi életben tapasztalható, etnikai dimenzióval rendelkező macedón-albán versengést.

A bejegyzés alapjául szolgáló tanulmány a Modern Geográfia 16/2-es számában (2021) jelent meg.

Köszönetnyilvánítás

A kutatás magyar állami ösztöndíj keretében a Tempus Közalapítvány támogatásával valósult meg.

Irodalomjegyzék

Barni, M., & Bagna, C. (2010). Linguistic landscape and language vitality. In Shohamy, E., Ben-Rafael, E., Barni, M. (Eds.), Linguistic Landscape in the City. (pp. 3–18.). Clevedon: Multilingual Matters.

Dimova, S. (2007). English shop signs in Macedonia. English Today, 23, 18–24.

Háry Sz. (2010). Az albán kisebbség Macedóniában. In: Balkán Füzetek No. 9. (pp. 97–106.). PTE TTK FI Kelet-Mediterrán és Balkán Tanulmányok Központja, Pécs

Háry Sz. (2018). Macedónia állami egységének politikai földrajzi problémái. PhD-értekezés, PTE-TTK Földtudományok Doktori Iskola, Pécs, 186 p.

Hasanović-Kolutácz, A. (2010). A boszniai háború hatása Tuzla kanton társadalmi–etnikai viszonyaira. Modern Geográfia, 5(1), 25-52.

Kramer, C. E., Friedman, V., & Ivkovic, D. (2014). Seeing Double: Latin and Cyrillic in Linguistic Landscape. In Conference: Practice in Language, Language in Practice pp. 14–20.

M. Császár, Zs. (2010). Magyarország gazdasági, politikai és kulturális kapcsolatai a Balkán egyes államaival a 21. század elején. Modern Geográfia, 5(1), 1-23.

Nitzsche, J. (2018). The representation of multilingualism in the linguistic landscape of Macedonia.

Peshkopia, R. (2014). Conditioning Democratization. Institutional Reforms and EU Membership Conditionally in Albania and Macedonia. Anthem Press, London–New York 331 p.

Sitányi, L. (2008). Economic development and innovation environment in the Balkan region. Modern Geográfia, 3(1), 1-13.

http://www.stat.gov.mk/Publikacii/knigaIX.pdf

https://www.esiweb.org/publications/ahmetis-village-political-economy-interethnic-relations-macedonia-0

http://www.stat.gov.mk/Publikacii/PDFSG2014/03-Naselenie-Population.pdf

http://www.stat.gov.mk/Publikacii/SG2018/03-Naselenie-Population.pdf

https://english.republika.mk/news/macedonia/mayor-merko-says-he-gives-up-on-running-the-city-of-struga-after-he-received-a-death-threat/

https://english.republika.mk/news/macedonia/untouchables-mayor-merko-opens-nefi-useinis-illegally-built-restaurant/

https://ru.wikipedia.org/wiki/Аромуны_в_Северной_Македонии

https://topalnews.info/dont-you-20-me-im-albanian/

https://www.theguardian.com/world/2018/sep/30/macedonia-to-vote-on-name-change-and-ending-greek-dispute

45 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://pangea.blog.hu/api/trackback/id/tr1116768100

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Gery87 2021.12.12. 23:26:16

"Nitzsche emellett kitér arra is, hogy lokálisan számos helyen már az albán nyelv áll az első helyen."

Gondolom itt arról van szó hogy az albánok szaporábbak mint a macedónok, nem arról hogy a macedónok körében is terjed az albán nyelv, mint közvetítő nyelv.

"az Észak-Macedónia függetlenedése óta letelt másfél évtized elég volt arra, hogy a balkáni országban nyugat-európai városokkal összemérhető szintet érjen el az angol mint közvetítő nyelv szerepe, a globalizáció kutatásában nyithat új irányokat."

Gondolom nem kevés szerepe van ennek abban hogy a környező nagy nyelvek (bolgár, albán, szerb, görög) ismerete nem nyújt igazi alternatívát a fiataloknak az üzleti, kultúrális, politikai életben.
Illetve a régió válságzónává vált az elmúlt 30 évben és ezért a nagyhatalmak szerepe és jelenléte erősebb mint pl nálunk és jobban érezhető a jelenléte ami elsősorban az USA-t jelenti...
Ha 100 évvel korábban lennénk az olasz és a német szerep lenne ennyire erős.

"A történelmi Macedónia-felfogás ma is fellelhető elem a macedón közösség körében, ugyanakkor ez sokkal inkább az ókori előzményekkel való kontinuitást (illetve annak igényét) hangsúlyozza, mintsem expanziós törekvéseket. "

Ha alapvetően bolgár történelemhez és a bolgár etnikumhoz köt minden és nyelvileg is, kulturálisan is azonos vagy vele, de nem akarsz az lenni, akkor nincs is más választásod mint a helyhez kötődni ahol élsz és abból kiindulva kreálni magadnak egy történelmet.
kicsit olyan ez mint az osztrákok helyzete.....akik 45 után meg németek nem akartak lenni, csak nem igen találtak semmit ami ezt erősítette volna:)
Így maradt az hogy "Ausztria nem Németország" és ráhúzták az egész népre ezt, visszamenőleg is.
persze azért válogatnak: Haydn osztrákságát, Hitler németségét senki nem vonja kétségbe:)

Illetve nagyon hasonlít ez a moldovánok esetéhez:
jött egy külső hatalom ami legitimálni akarta magát és hódítását a területen a többség néppel azonos nemzet ellenséges államával szemben.
Erre kitalálták hogy a helyiek igazából nem is azonosak velük.
A moldovánok esetében legalább egy valóban létező regionális identitás és hajdani állam alapot adott erre....bár annak magja pont nem az a terület volt.

Az hogy az országot Észak-Macedóniára történő átnevezésre kényszerítették mutatja mennyire dilettáns és intoleráns a nemzetközi közösség.
Mintha mi köteleznénk a horvátokat Baranya megyéjük átnevezésére vagy a románokat Bihar megye módosításra és viszont....

"az albán nyelv 2018-as hivatalossá tétele országos szinten, amelyre még szintén Ohridban kötelezték a macedón államot. Ez ugyan regionális léptékben indokolt lehetett volna, így viszont az ország olyan igazgatási egységeire is kiterjed (és jár az állami kiadások jelentős emelkedésével), ahol az albánok aránya elhanyagolható."

most lehet vitatkozni azon hogy a 255 elég e erre, de egy nyelv gettósítása sem jó, bezárni saját homogén életterébe, ez csak az "egymás mellett élést" létezést erősítené és nem a közös állam eszméjét.
persze kérdés hogy ki hogy tekint Macedóniára.
ha az albánok hosszú távon az elszakadásra törekszenek akkor igen, ez egy felesleges és elhibázott lépés....
Kérdés ki áll e mögött?
Én úgy gondolom a NATO (USA)...ami jobban bízik a régióban az albánok támogatására a bolgár/szláv/ortodox macedónok ellenében....mint potenciális orosz csatlósokban.

Én úgy gondolom hosszú távon be fog bizonyosodni itt is hogy a multietnikus állam hosszú távon nem működőképes ha nincs egy olyan egzisztenciális, szakrális egyezés vagy közös identitás ami egybetartaná és érdekelt tenné a feleket.

Gery87 2021.12.12. 23:28:15

"a 255 elég e erre,"

25%

Buchhalter 2021.12.13. 05:47:08

Na a Macedonok kárán okulva ezért nem kell beengedni tárt karokkal a "menekült " özönt. Még a végén kitúrják a helyieket. Libaonban is egyre több gondot okoznak a Palesztin menekültek.

Bandibacsi34 2021.12.13. 06:24:30

@Buchhalter: Ez igy van! Magyarország megtapasztalta 1918-20 között!
Ez amugy a Balkán, itt minden népnek ellensége minden szomszedja. Az új népek, akiket korabban mindenki kihasznalt, most szaporodnak es megszerzik azt, amit tudnak.
A görögöket valószínűleg az idegesíti, hogy ezek mar nem az elgorogosodott, hanem az elszlavosodott makedónok, akik igényt tartnanak pl Nagy Sándorra(aki kb olyan, mint Napoleon a franciaknak).

Yamaha FJR1300 2021.12.13. 07:16:58

Szèp munka.Köszönöm.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2021.12.13. 07:28:55

"Bulgáriában a macedón öntudat viszonylag hamar marginalizálódott"

Mivel sose létezett.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2021.12.13. 07:37:22

@Gery87:

A mai Észak-Macedónia egy időben liberális kísérleti terep volt, a semmihez se értő nyugati szakértők - köztük magyarok, lásd a félbolgár Krasztev Pétert - úgynevezett etnikumfüggetlen macedón öntudatot akartak ott csinálni, amit persze a lakosság 99 %-az azonnal el is utasított.

csorsza 2021.12.13. 07:50:13

Ami érdekes, h már Bácskában is megjelentek az albán telepesek.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2021.12.13. 08:19:58

@Buchhalter:

Az albán kisebbség ott nem menekültekből áll. A zöme a török idők eredménye. Egyszerűen a töröj idpkben az egész terület egy ország volt, s az albánok emiatt minden irányban növekedtek eredeti törzsterületükhöz képest.

contractor 2021.12.13. 08:36:43

Az elmúlt évtizedben az albániai és koszovói TFR - total fertility rate - is rendesen beleállt a földbe. Kérdés az, hogy megismétlődik-e mindez Macedoniában is az albánok között?

Tomi1973Wien 2021.12.13. 10:02:08

nekem, mint turistakent kevesbe feltuno az esetleges alban / macedon ellentet. boltokba, kavezokba, ettermekbe beterve erdemes fel szemmel az alban zaszlot figyelni, ez segit a gyors dontesben, hogy alban v macedon egysegben jarunk-e ;-) amugy kedvesen ugy lehet hamar eldonteni, hogy megkerdezem, de nem direkt (azt kevesbe szeretik, provokativnak erzik) - hanem rakerdezek, hogy "blagodaram" (macedonul) vagy "feliminderit" (albanul) - a "köszönöm", erre altalaban mar kedesen mosolygnak, es a megfelelo szoval jelzik, hogy ök albanok vagy macedonok. evente 4-5 alkalommal megyek vagy csak mcedoniaba, vagy balkan turara (macedonia, montenegro, kosovo, albania). macedoniaban ohrid/struga, skopje, bitola es prilep szokott lenni az uticel. skopje a szep ovarost leszamitva nem tul vonzo, ohrid/struga egyertelmuen nyero, bitola elvarazsol egy kisvarosi kedvesseggel, mig prilep a futottak mèg kategoria. amit iden tapasztaltam eloszor, az a politikai "felelem", amivel albania/kosovo ujra teritekre kerult egyesuleset kezelik/figyelik a macedonok, ez eddig nem volt jellemzo.

Burgermeister 2021.12.13. 12:36:25

Klassz iras, koszi. Egyben ravilagit arra hogy az egesz balkan most is egy puskaporos hordo.

Pic 2021.12.13. 12:38:37

Az albánok népességszaporulattal történő országnyúlása figyelemre méltó stratégia, amit nem ártana ha néhány nyugat-Európai döntéshozó is tanulmányozna.

Amit Koszovóban műveltek az brutális.

az 1300-as évekbeli 5% alatti népességarányból, hogyan csináltak mára 88%-ot.

Az a vicc, hogy amikor a Szerb agresszióról beszélnek, mindig elfelejtik, hogy a mai Koszovó gyakorlatilag Szerbia legősibb része, a legrégebbi történelmi emlékhelyeik az 1300-as évekből mind ezen a területen vannak.

A szerbek számára ezért különösen fájó ez a kérdés.

Az Albánokat védő harcosok kedvéért szeretném jelezni, hogy az említett területen az 1700-as évek előttről albán emlékek nem találhatóak... :)))

geobuddie 2021.12.13. 13:23:24

@Gery87: a macedón identitás sok tekintetben valóban utólag konstruált, más kérdés, hogy a 20. század első felében még nagyon sok "macedón" bolgár akart lenni, de az ismert történelmi események ezt nem engedték. Manapság a "bolgárkodás" már javarészt kimerül az uniós útlevél megszerzésében.
Az albán mint országos hivatalos nyelv szerintem azért elhibázott, mert olyan régiókban is ellenszenvet alakít ki, ahol albánok lényegében nem is élnek. Az ottani macedónok nem értik, miért kell nekik ezzel a nyelvvel tökölni, ha egyszer a közelben sincs egy albán sem.
Az USA (és részben az EU) kapcsán valóban az albánok felé lejt a pálya, sok macedón szerint az országot az albánok segítségével tartják egyfajta kontroll alatt. Javaslom bárkinek rákeresni a skopjei amerikai nagykövetségre a google maps-en: indokolatlanul nagy kiterjedésű és úgy néz ki kívülről, mint egy kiképzőtábor.

geobuddie 2021.12.13. 13:25:50

@Tomi1973Wien: valóban nagyon vendégszeretőek, ezt én is két hónapon át tapasztaltam. De a kávézók/éttermek/egyéb turistás helyek hátsó falán gyakran ott díszeleg a "Nagy-Albánia" meg az "ez itt Albánia" felirat.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2021.12.13. 14:16:42

@Pic:

Az albánok 80 %-a felvette az iszlám vallást a török uralom alatt, ez privilegizált helyzetet adott nekik a szerbekhez, monetengróiakhoz és bolgárokhoz képest. Így lett Koszovó, Dél-Montenegro és Nyugat-Macedónia albán terület etnikailag.

Aztán a török uralom végén - balkáni háború - az albánok viszont gyengék voltak (tulajdonképpen csak az olaszok és Ausztria-Mo. támogatta őket), így csak az etnikailag albán terület egy részén alakulhatott meg az albán állam, a többi Szerbiához és Montenegróhoz került.

Azóta az albán nemzeti cél Nagy-Albánia. Utoljára a II. vh. alatt sikerült elérni olasz segítséggel. S most éppen folyamatban van, a második albán állam Koszovó kikiáltásával. A gyakorlatban nincs is ma albán-koszovói határ.

Billy Hill 2021.12.13. 14:57:55

@Bandibacsi34: "A görögöket valószínűleg az idegesíti, hogy ezek mar nem az elgorogosodott, hanem az elszlavosodott makedónok, akik igényt tartnanak pl Nagy Sándorra"

Olyannyira igényt tartanak rá, hogy Szerbiából Görögországba tartó autópályán a macedóniai részen sok helyen kint van nagy táblán, hogy "King Alexander the Great of Makedonia Highway" vagy valami ilyesmi. :-) Hogy a nyugatra/ról kocsival utazó görögök mindenképp lépten-nyomon szembesüljenek vele...

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2021.12.13. 15:08:49

@Billy Hill:

A macedón önképnek jelenleg 2 fő verziója van egy délibábos és egy fokozottan délibábos:
- a délibábos: amikor a szlávok bevándoroltak az V. században a Balkánra, a mai Macedónia területén kialakult egy önálló szláv-macedón identitás, mely asszimilálta a helyben talált lakosságot is (trákokat, illíreket, görögöket, ómacedónokat), ez létezik azóta máig, folyamatosan, függetlenül attól, hogy önálló macedón államiság a XX. sz. előtt csak rövid ideig létezett: a VII. században, s a X. század vége és XI. sz. eleje között,
- a fokozottan délibábos: a mai macedón identitás azonos az ókori macedón identitással, a macedón nép tehát nem 1500 éves (ahogy ezt az előbbi verzió állítja), hanem legalább 3000 éves, az V. században egyszerűen csak nyelvváltás zajlott a szláv betelepülés hatására: a lakosság eredeti ómacedón nyelvét szlávra cserélte.
a tényekhez persze egyiknek sincs köze.

'it's cool to know nothing' 2021.12.13. 16:43:16

@Billy Hill: Merthogy a görögöknek semmi közük a macedónokhoz/makedónokhoz. A makedónok nem voltak görögök. A görög kultúrát (hellenizmus) közvetítették ugyan, de egyik görög törzshöz sem volt közük.

Ehhez persze hozzá lehet tenni, hogy a mai görögöknek sincs semmi közük az ókori görögökhöz, a szárazföldi részeken, leginkább szláv (bolgár) és török keverék.
Az ókori görögök leszármazottait valahol Libanon és a Krím között kell keresni.

'it's cool to know nothing' 2021.12.13. 16:50:41

Milyen érdekes, hogy szinte mindenki ellenségként, veszélyforrásként tekint itthon az albánokra, pedig nekünk semmi tartani valónk nincs tőlük, szemben a románokkal, akik a mai napig ugyanezt teszik, csak velünk.

Leginkább tanulni kellene az albánoktól, és megismételni amit csináltak. Nem csak a túlszaporodásra gondolok, hanem az érdekérvényesítésükre, szervezettségükre is, úgy, hogy a hatalom háttérbe szorítja, kiszorítja őket. Pontosan tudják, hogy mit akarnak és végig is csinálják Saját iskolák, saját rendfenntartó erők, saját önkormányzatok, helyi képviselőválasztással, amit a központi hatalom ugyan nem ismer el, de hát őket ez nem kell, hogy érdekelje, ha maguk hajlandók finanszírozni ezeket és betartják a saját maguk választott önkormányzat döntéseit.

Randy Marsch 2021.12.13. 21:24:23

@Tomi1973Wien: látogass el Prizrenbe, ha még nem voltál, nagyon hangulatos a belvárosa

Pic 2021.12.13. 22:38:27

@ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró:
Ez nem volt kérdés, igazad van. Pláne, hogy miközben mi viszonylag hamar, 150 év alatt :))) kivertük a törököket, addig Koszovo az bizony 1912-ig része volt a Török birodalomnak.

A probléma az ott van, hogy az első feljegyzések szerint, ahogy valamelyik Szerb uralkodó krónikása megírta az 1330-as években Koszovó nyugati részén két nagyobb területen voltak albán törzsek. Az egyik helyen 7 a másikon 9 falu. Ennyi volt az albán népesség. Kb 1%. Emellett volt 99% Szerb.

Albánok még az 1600-as években is csak a nyugati részen voltak sokan, ekkor kezdtek agresszíven az egyes törzsek keletre és északra vándorolni.

Az ezt követő 300 évben a török uralom alatt volt több "visszaélés" is, mikor erőszakosan nekimentek a szerb lakosságnak, így fogadott be anno az osztrák magyar monarchia is 100-150 ezer Szerb menekültet a mai Magyarországra, a magyar szerb nemzetiség gyökerei ide vezethetők vissza ha jól értelmeztem a dolgokat.

Ennek eredményeképpen az arány 1921-re 61% Albán 33% Szerb lett.

Ami gáz a történetben, hogy 1991-ben ez az arány 81% / 13% volt, ezzel szemben

Jelenleg ugyanez 88% vagy más források szerint 93% szemben a szerbek 1,5%-ával.

MINDEZT úgy, hogy az Albánok összlétszáma csökkent!
A megfejtés egyszerű: Elüldözték a szerbeket.

Az Albánoktól lehet félni, de tanulni is, bárhogyan is nézzük, figyelemre méltó amit csináltak.

Egy összetartó nép, tudatos szervezkedéssel, egy következetesen megvalósított hosszútávú tervvel óriási sikereket tud elérni.

Mi magyarok igazán példát vehetnénk róluk. Ha csak feleennyire lennénk összetartóak és kitartóak, itt nagyon másképp néznének ki a dolgok.....

@'it's cool to know nothing':
Van igazság abban amit mondasz, de magánvéleményem szerint bár a Román szervezettség vitathatatlanul jobb, int a magyar, az albánokhoz képest gyenge kezdő rollerbajnokok.

moszkvicssluszkulcs 2021.12.13. 22:57:51

@Billy Hill: Ezen mi is csodálkoztunk ( mármint az autópályás felíratokon) aztán tavaly azt vettük észre hogy hipp-hopp, minden NagySándoros felirat eltűnt ( már legalább is az autópályák mellől.)

Gery87 2021.12.16. 23:07:03

@ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró:

Kelet-európában eleve nincs, nem lehet államnemzeti identitás, ha van akkor azt csak hazudják pl "Romániában mindenki román állampolgár tehát román és pont" ami a kisebbségi jogok és egyáltalán lét többségi etnikum általi elnyomása a tagadással.

Gery87 2021.12.16. 23:12:25

@Pic:

"amit nem ártana ha néhány nyugat-Európai döntéshozó is tanulmányozna."

Ahhoz relatív szegénység a szociális háló hiánya és az individuális, fogyasztói világnézet visszaszorulása kell hogy sok gyereket vállaljon egy közösség.
A német azért nem szaporodik mert gazdag és ezt meg akarja élni fogyasztással, amit a gyerek csak hátráltat, forrásokat von el, és főleg időt, fiatalságot....ezen kívül a jó nyugdíj és szociális háló sem kényszeríti arra hogy a család legyen a biztos pont mikor ott az állam.

Gery87 2021.12.16. 23:23:12

@geobuddie:

"Manapság a "bolgárkodás" már javarészt kimerül az uniós útlevél megszerzésében."

3 évet leszámítva a terület sosem volt bolgár uralmon a nemzeti ébredés és a nacionalizmus hőskorába.
A jugoszláv idők nemzedékei elszeparálva voltak a bolgároktól és mindenhonnan az volt sulykolva hogy ők nem bolgárok és hát jobb is volt jugóban macedónnak lenni mint bolgárnak Bulgáriában.....nem volt vonzó a bolgárság..
Ezt visszacsinálni nehéz lenne, főleg hogy Bulgária nem vonzóbb ma sem.

ha a székelyek jobban éltek volna csau Romániájában mint a kádári magyarok és ehhez önrendelkezés, autonómia meg megtámogatott ideológiai propaganda is társult volna elnyomás nélkül, akkor ma lehet hogy lenne a magyartól független székely nemzet....aminek lehetne az ideológiai történelmi alapja a székely származástudat, a székek rendszere, a magyar/erdélyi hatalommal a székely privilégiumokért vívott küzdelmek is.

Gery87 2021.12.16. 23:27:17

@ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró:

És ebben nincs is semmi rossz, max szubjektív ellenérdekek.
Ha egy államban akarnak élni akkor az érthető és jogos nemzeti szempontból, a kisebbségi lét ugyanis - bármit mond is a liberális agytröszt és naiv laikusok tábora - hátrányos dolog, ha nem az akkor az kivételes eset de bármikor megszűnhet - meg kell érte küzdeni. Csinálják.

Gery87 2021.12.16. 23:30:33

@Billy Hill:

Szerintem a görögök ezt marhára elcseszték....triggerelik a macedónokat akik a csakazért is elv alapján még inkább csinálják.
Reális esélye sose volt a macedón fenyegetésnek. Ezt pár hülye megélhetési populista politikus találhatta ki. A sok hülye meg beveszi.
Az antik görög kultúra - Nagy Sándorral és a makedónokkal együtt - meg kb egyetemes nyugati örökség, pont tőlük irigylik....?
Én a helyükben örülnék hogy még egy ország és nemzet ami fontosnak tartja azt amit én, de hát ők tudják.....

Gery87 2021.12.16. 23:32:43

@'it's cool to know nothing':

A magyaroknak sincs közük az ősmagyar honfoglakókhoz vér szerint, de az identitás megvan és folytonos. ez öröklődött nem a gének! És ez számít, a genetika egy dolog.....a nemzet = nyelv, kultúra, vallás, öntudat....a többi nem számít.

Gery87 2021.12.16. 23:34:29

@'it's cool to know nothing':

igen, de egyrészt mögöttük ott az USA, másrészt nem akarok annyira csóró (és felelőtlen) lenni hogy nyugdíj helyett inkább vállalok 5 gyereket:)

Gery87 2021.12.16. 23:37:39

@Pic:

"mikor erőszakosan nekimentek a szerb lakosságnak, így fogadott be anno az osztrák magyar monarchia is 100-150 ezer Szerb menekültet a mai Magyarországra"

Akkor még nem volt OMM, Habsburg Birodalom volt!

a" Román szervezettség vitathatatlanul jobb, int a magyar, az albánokhoz képest gyenge kezdő rollerbajnokok. "

A románok 1918-ra elérték azt amit az albánok a mai napig nem: egyesítették a román népet egy államba....annyi változott hogy ma kvázi két államuk van:)
Nem kispályások na.

'it's cool to know nothing' 2021.12.17. 10:19:35

@Gery87: Hát akkor majd megteszik helyetted mások, pl. a románok, és majd úgy jársz (járunk mindannyian), mint az erdélyi magyarok, akik naponta kénytelenek elnézést kérni a puszta létezésükért. És még csóró is leszel, mert nem másodrangú állampolgárként nem kapsz jó munkát sem. Az öt gyerekkel nem leszel csóró, illetve nem az öt gyerek miatt leszel csóró. Nekem is több van mint kettő (direkt nem mondom meg), és nagyon jól élünk.

'it's cool to know nothing' 2021.12.17. 10:27:09

@Gery87: De van közük hozzájuk, sőt még több is, mert mi eleven nem törzsként indultunk, hanem törzs szövetségként, amely genetikailag épp olyan változatos volt, mint a mai magyar népesség.
Másrészt a magyar kultúra soha nem épített a kontinuitásra, egyszerűen ez nem volt téma, mindig is folytonos volt a jelenlétünk, nem volt drasztikus népcsere (ellenben a románokkal és a görögökkel).
Harmadrészt még nagyon vitatott, hogy a honfoglalás előtt mi volt, magyaroknak tekinthetők-e az egyes itteni népességek, akik már honfoglalás előtt itt voltak. Nagyon érdekesek az újabb avarkori temetői DNS minták, de a hunok beazonosítása is folyamatban van még, és akkor még nem is beszéltünk pl. a szkítákról, ami még bármi lehet (hiszen eleve ők is törzsszövetség voltak).

Szóval hagyjuk már ezt a visszatérő ökörséget, hogy akkor mi nem is vagyunk magyarok. Mi egy nemzet vagyunk, nem egy barlanglakó törzs.

Gery87 2021.12.19. 22:29:04

@'it's cool to know nothing':

A románok szintén fogynak.

"akik naponta kénytelenek elnézést kérni a puszta létezésükért"

Igen, ezek a sztereotípiák róluk.
Ők is fogynak, tudjuk.

Ez a régió ilyen: elöregedés, nincs gyerek és kivándorlás is van...

Gery87 2021.12.19. 22:36:00

@'it's cool to know nothing':

"Másrészt a magyar kultúra soha nem épített a kontinuitásra, egyszerűen ez nem volt téma,"

Dehogynem, erről szól a történelmi maygar állam és a kettős honfoglalás meg a hun legenda is: hogy mi itt több mint ezer éve jelen vagyunk.

"Harmadrészt még nagyon vitatott, hogy a honfoglalás előtt mi volt, magyaroknak tekinthetők-e az egyes itteni népességek,"

nem valószínű. valószínűbb hogy a nyelv már itt volt, de az nem a "magyarok nyelve" volt akkor, ahogy a bolgárok nyelve sem volt szláv sokáig, aztán a szlávok lettek bolgárok.....

"Nagyon érdekesek az újabb avarkori temetői DNS minták, de a hunok beazonosítása is folyamatban van még, és akkor még nem is beszéltünk pl. a szkítákról, ami még bármi lehet (hiszen eleve ők is törzsszövetség voltak)."

Nem hinném hogy minden kétséget kizárólag kiderül. Bele kéne törődni hogy mindent sosem fogunk tudni!
(Akkor se ha ez Káslernek meg a többi baromnak nem tetszik.)

A DNS meg nem ad kétségtelen bizonyosságot az identitásra, nyelvre, származásra nézve.

Szóval hagyjuk már ezt a visszatérő ökörséget, hogy akkor mi nem is vagyunk magyarok. Mi egy nemzet vagyunk, nem egy barlanglakó törzs.

Gery87 2021.12.19. 22:40:03

@Gery87:

"Szóval hagyjuk már ezt a visszatérő ökörséget, hogy akkor mi nem is vagyunk magyarok. Mi egy nemzet vagyunk, nem egy barlanglakó törzs. "

Ki mondatott ilyet?
Annyit mondtam hogy: A magyaroknak sincs közük az ősmagyar honfoglakókhoz vér szerint, de az identitás megvan és folytonos. ez öröklődött nem a gének!

Mit nem értesz?
A mai magyarok genetikailag a szlávokhoz, németekhez állank közel....te is, én is....ez nem jelenti hogy azok vagyunk!

Senki nem mondott ilyet.
A nemzetiség egy szellemiség amit a közösségtől kapsz amibe születsz, nem DNS....

geobuddie 2021.12.20. 11:50:08

@Gery87:
"3 évet leszámítva a terület sosem volt bolgár uralmon a nemzeti ébredés és a nacionalizmus hőskorába."

Nyilván.
Viszont még 1913 előtt évtizedeken keresztül volt egy viszonylag aktív irányzat, hogy a Török Birodalomtól történő függetlenedést követően a terület (legalábbis a szlávok által lakott rész) Bulgária része legyen. Tehát volt egy bolgár irányvonal (erre értettem a "bolgárkodást"), eközben már voltak szószólói az önálló macedón államiságnak is. Érdekes, hogy a szerb és a görög irányvonal ehhez képest marginális volt, később mégis e két ország szerezte meg és osztotta fel a történelmi Macedónia 90%-át.

Gery87 2021.12.22. 15:39:09

@geobuddie:

"Érdekes, hogy a szerb és a görög irányvonal ehhez képest marginális volt, később mégis e két ország szerezte meg és osztotta fel a történelmi Macedónia 90%-át. "

Mert a fegyverek döntenek, érvényesítenek érdekeket, nem az hogy kinek van igaza:)

gigabursch 2022.01.12. 17:53:35

@'it's cool to know nothing':
Évek óta ezt tolja. Ne erőlködj vele.
Megalapozott érve még sose volt rá, csak tolja ezt a dumát.

gigabursch 2022.01.12. 17:54:52

@Gery87:
A dumált, megalapozatlan 'valószínűsêg' sosem lesz tény.

'it's cool to know nothing' 2022.01.12. 20:07:07

@Gery87:
"Dehogynem, erről szól a történelmi maygar állam és a kettős honfoglalás meg a hun legenda is: hogy mi itt több mint ezer éve jelen vagyunk."

Te valami retardált vagy? Nem gond, semmi bajom nincs a retardáltakkal, csak akkor megpróbálom úgy elmagyarázni.
1. A magyar állam alapítása óta fennálló kontinuitása nem elmélet, vagy legenda, hanem tény. Néhány szélsőséges románon kívül nem kérdőjelezi ezt meg senki
2. A hun legenda. Nos, legenda. Kell ezt magyarázni?
3. Kettős honfoglalás, egy elmélet. Nem bizonyított eshetőség. Egyelőre a tudományos fősodor által nem elfogadott.

Ezzel szemben: a szlovák, és román HIVATALOS történelem elméleteken, nem bizonyítható, és nem is cáfolható kontinuitási hipotéziseken áll. Miért nem cáfolható? Mert valaminek a nem létét NEM LEHET bizonyítani. Ahhoz, hogy bizonyítani lehessen, hogy valami nincs (vagy nem volt), ki kellene zárni MINDEN logikus lehetőséget. Mivel ez nem matematika, a lehetőségek száma végtelen, nem lehet kizárni mindent. Teljesen mindegy, hogy isten NEM létezését, vagy a románok, szlovákok NEM jelenlétét akarjuk bizonyítani, ez lehetetlen.

4. Azt állítottad, hogy a mai magyaroknak semmi közük a honfoglalókhoz. Ezt cáfoltam. Igen, mivel nem KELL genetikailag rokonnak lennünk, ahhoz, hogy 100% közünk legyen a honfoglaló magyarokhoz. Nekünk a magyarság NEM származás kérdése. Mivel a románok a kontinuitásra építenek, és elutasítják, hogy migránsok lennének, a genetikai kontinuitást kellene bizonyítaniuk (hiszen állításuk szerint NEM migránsok, azaz az őseik ott éltek).

Opus P. 2022.04.26. 22:33:44

Nem tudom, ki hogy van vele, de engem kiver a hideg verejték, ha ezekről a szedett-vedett, tisztázatlan eredetű és etnikumú, de ahhoz a vérig ragaszkodó balconies meg szláv népekről van szó. Lesz még pár alkalom, hogy ezekkel az egyással összeférni képtelen népek kitépik egymás szívét.
Valahogy semmi bizalmam nincs a balkáni meg a szláv népekben.

lezlidzsi84 2022.04.29. 14:54:08

@Opus P.: Mondj légyszi egy "tisztázott eredetű" népet :)
süti beállítások módosítása