A jelenlegi helyzetben, amikor a határok átjárhatósága a járványkrízis miatt kérdésessé vált, az országhatáron átívelő szuburbanizáció egyébként is összetett kérdésköre sajátos felhangot kap. Az utóbbi években a hazai sajtóban jelentős publicitást kapott, hogy Rajka a határon túlról beköltözők révén gyakorlatilag Pozsony alvótelepülésévé kezdett válni. E bejegyzésben megvizsgáljuk a község arculatában bekövetkező változásokat, a társadalmi átalakulást, illetve a közösségek együttélését. A lehetséges következmények és a tapasztalatok értelmezése nem csupán Rajka miatt fontos – az itt zajló folyamatok a közeljövőben más magyarországi községekben is relevánssá válhatnak.

Együtt vagy egymás mellett? (forrás: displayhaz.hu)

Magyarország illetve Győr-Moson-Sopron megye északnyugati peremén elhelyezkedő Rajka a második világháborút lezáró 1947-es párizsi békétől – amikor a község a csehszlovák igények ellenére Magyarország része maradt – a közelmúltig északi szomszédunk felé határátkelőként funkcionált. Az eredetileg német többségű falu történelmében nagy törést jelentett a németajkúak tömeges kitelepítése, helyükre főként Csehszlovákiából telepítettek magyarokat. A határ menti falut a szocializmus idején alig fejlesztették. Ebből adódóan jellemző társadalmi folyamata az elvándorlás volt, főként Mosonmagyaróvár és Győr felé.

Új helyzetet Magyarország és Szlovákia európai uniós csatlakozása (2004), majd a két ország közötti határellenőrzés megszűnése (2007) hozott. Rajka a szlovák fővárostól, Pozsonytól alig 15 km-re található, így a 20. század eleji határmódosulások révén megszűnt térkapcsolatok felélénkülése –más (pl. a magyar-román) határ menti térséghez hasonlóan – a nagyvárosi vonzáskörzetek reorganizációjának lehetőségét hozta magával. Rajka Pozsony potenciális szuburbiájává „lépett elő”, és a már részben telített városkörnyéki településekkel szemben versenyelőnybe került: a kevésbé zsúfolt Rajkán az ingatlanárak alacsonyabbak voltak, mint a szlovák részen.

Munkám során a következő célokat fogalmaztam meg:

• a hazai és külföldi (szlovák) írott médiafelületeken (Kisalföld, HVG, Magyar Nemzet, ill. szlovák napilapok) megjelent riportok feldolgozása, Rajka demográfiai, arculati, nyelvi, ingatlanpiaci stb. átalakulásának összegzése;
• a nyelvi-etnikai viszonyok felmérése helyszíni szemle, ill. alternatív módszerek, pl. a gépkocsik rendszámának vizsgálata révén.. Prekoncepcióm szerint az etnikai términtázat átalakulása – bár a mindennapok szintjén nem generál rendszeres konfliktusokat – érzékelhető hatást gyakorol nemcsak a helyi közösségre, hanem Rajka vizuálisan felmérhető részeire (pl. köztereire) is;
• Rajka átalakulása rendkívül gyorsan zajló folyamat, ezért célul tűztem ki a települési arculat jelenlegi és korábbi állapotának összevetését, az általam készített fotók, illetve a Google Street View adatbázisának elemzésével.

"Itt már Pozsony dirigál”

Rajka esete korántsem egyedülálló. A határon átnyúló szuburbanizációra, illetve az ezzel járó társadalmi, etnikai és arculati változásokra Európa számos pontján (német-holland, belga-holland, francia-német, olasz-szlovén, ill. kárpát-medencei határzónák) találunk példát, melyek közül szakmai berkekben már többet is alaposan feldolgoztak. A község esetében a folyamat hirtelen felfutásának okai jól illeszkednek a nemzetközi példákhoz:

• határközeli helyzetű nagyváros, a határ túloldalán vidékies térség;
• határnyitás, a költözés fizikai korlátainak lebontása;
• a vidéki életmód, a csendes és természetközeli lakókörnyezet iránti igény;
• kiváló közlekedési kapcsolat a nagyváros és a szuburbán zóna között;
• hasonló kulturális és társadalmi közeg a határ két oldalán, ami megkönnyíti a beilleszkedést;
• csaknem megegyező árszínvonal;
• az urbánus kontra rurális élettér miatt az ingatlanárak terén számottevő differencia mutatkozik, ami a városban élőket lakásuk/házuk értékesítésére és új (rajkai) lakóingatlan vételére ösztönöz.

Az ingatlanárak alakulása Pozsonyban és környékén, illetve Rajkán 2008-2017 között (Rajka=100; forrás: ingatlan.com, ingatlannet.hu, nehnutelnosti.sk)

2008-ig Rajkán 130-140 ingatlan került „szlovák” (pozsonyi) tulajdonba, az átköltözők száma elérte a 400 főt. Az első tapasztalatokat követően nyilvánvalóvá vált, hogy

• az érkezők jövedelmi helyzete sokkalta kedvezőbb a rajkaiakénál, ami hamar a határ innenső oldalán lévő, eredetileg épp olcsóságuk miatt vonzó ingatlanok felértékelődéséhez vezetett;
• a helyi épületek, telkek árának emelkedése a rajkaiak elvándorlását eredményezi, mivel a családalapítás előtt állók képtelenek kifizetni ekkora összegeket, az ingatlannal rendelkezőknek pedig egyre inkább megéri eladni a tulajdonát, majd elköltözni;
• az újonnan érkezetteknek a helyi társadalmi és gazdasági közegbe történő beágyazottsága minimális, bár e tekintetben az elmúlt években lassú javulás tapasztalható;
• a pozsonyiak beáramlása nem korlátozódott Rajkára, hanem szinte rögtön jelentkezett a környező településeken (Bezenye, Dunakiliti, Feketeerdő, Mosonmagyaróvár stb.), sőt az osztrák oldalon (Deutsch Jahrendorf – Németjárfalu, Kittsee – Köpcsény) is.

Az ingatlanárak emelkedése az elmúlt években Pozsony környékén általános jelenség. Rajka esetében – a korábbi relatív olcsóság és a kereslet hirtelen felfutása miatt – ez a növekedés jóval dinamikusabb a szlovákiai oldalon tapasztaltnál. Hazai ingatlanportálokról és szlovák statisztikákból gyűjtött adatok szerint 2008-ban a pozsonyi ház, lakás- és telekárak három-ötszörösen múlták felül a rajkai átlagot. Alig kilenc évvel később a különbség már csak másfél-kétszeres. Időközben a rajkai ingatlanárak megközelítették a Pozsony környéki, szuburbanizáció által jóval erősebben érintett falvak átlagát, holott korábban ott is tetemes volt a különbség. Rajkán egy ház vagy lakás több mint kétszer annyiba kerül, mint 2008-ban, a telkek esetében ennél kisebb volt az áremelkedés.

Az ingatlanok száma és a lakosságszám idősoros vizsgálata Rajkán (forrás: Index, Kisalföld, Magyar Nemzet, Új Szó)

A lokális tér eddig még sosem tapasztalt dinamikával történő átformálódása mindkét – az őshonos és a betelepülő – közösség számára új kihívásokat jelent. Az őshonos rajkaiak legalábbis felemásnak értékelik az új helyzetet:

• a beköltözők létszáma, képzettsége, jövedelmi helyzete imponáló, ami a tősgyökeres népesség szerint nagyban hozzájárul a község életének felpezsdüléséhez;
• nehezményezik ugyanakkor, hogy a beköltözők használják a település infrastruktúráját, azonban döntő hányaduk változatlanul Pozsonyban dolgozik és adózik, illetve jelentős részük bejelentés nélkül él Rajkán. Ez a hazai állami – normatív és feladatalapú – támogatási rendszer okán ellentmondásos helyzetet teremt;
• az őslakos rajkaiak nem nézik jó szemmel a község megítélésük szerint túl gyors arculatváltását, az urbánus életforma terjedését, a megnövekedett forgalmat és – a szlovák anyanyelvűek esetében – a gyenge magyar nyelvtudást;
• a szlovákiai oldalon nem csak az ingatlanirodák reagáltak gyorsan az új helyzetre, hanem a politika is: a legutóbbi választáson győztes párt (Egyszerű Emberek és Független Személyiségek – OĽaNO) a kampányát is kiterjesztette Rajkára;
• gyakori panasz, hogy az ingatlanárak hirtelen emelkedése nagy nyomást gyakorol az őslakos családokra, akik jelenlegi házukat számos esetben hitelből vásárolták. Így a beköltözők azáltal, hogy a hazai piaci áraknál jóval többet is hajlandók kifizetni, lényegében ingatlanjuk eladására és a faluból történő elköltözésre bírják rá a helyieket.

2008-ig Rajka lakosságának 10%-a cserélődött ki, 2009-ben a lakosok ötöde már „szlovák”. Eddig az óvodából 13 „őslakos” gyermeket vettek ki a szüleik elköltözés miatt, ugyanakkor 2009 után az intézmény egyre népszerűbb lett a beköltözők körében, ami szükségessé tette szlovákul beszélő óvónő alkalmazását. 2015-ben a beíratott 69 gyermek harmada, 2017-ben már 35-40%-a volt pozsonyi hátterű. Sajátos módon a helyi iskola nem mutat hasonló trendet, 2015-ben a 149 tanulóból mindössze egy szlovák állampolgár. Az elköltözések hatása itt is érződik, a tanulók száma 2006 és 2009 között 13%-kal csökkent. A német kisebbségi múlt viszont éppen az általános iskola kapcsán érhető tetten, a nemzetiségi nyelvet oktató intézményben a német nyelvet már első osztálytól emelt óraszámban tanítják, a fenntartási költségekből a helyi német nemzetiségi önkormányzat is kiveszi a részét. A kétnyelvű, kettős identitású német kisebbség ezenkívül a hagyományápolás terén is aktív, és jól alkalmazkodik a megváltozott helyzethez. A beköltözők szlovák önkormányzatot addig nem alapíthatnak, amíg nem veszik fel a magyar állampolgárságot, ez viszont a kettős állampolgárságot nem engedélyező szlovák törvény miatt egyelőre nem várható.

A pozsonyi hátterű rajkaiak nagyon elégedettek új lakóhelyükkel. A fővárosból kiköltözők körében a magyarországi települések pozitívabb értékelést kaptak, mint a Pozsony környéki csallóközi községek. A különbség főként az autóval történő megközelíthetőség miatt számottevő: Rajkáról és a környező hazai falvakból (az M15-ös autópályán) Pozsony mindössze 15 perc alatt érhető el, gyorsabban, mint a környező szlovákiai településekről - ez az előny az országhatárok járványkrízis miatti lezárása révén átmenetileg megszűnt, sajátos helyzetbe hozva a község új lakóit. A másik tényező, melyben Rajka megítélése bizonyult jobbnak, a helyi közösségbe történő beilleszkedés és a nyelvi szempont. Ez némi magyarázatra szorul, hiszen Pozsonyból akár a Csallóköz, akár Magyarország irányába indulunk, magyar nyelvű közegbe érkezünk. Az eltérő megítélés okai inkább az elvárásokban keresendők: a kiköltöző, többségében szlovák nyelvű családok a szlovák oldalon fekvő csallóközi magyar falvakban elvárták, hogy új lakóhelyükön is maradéktalanul meg tudják értetni magukat az anyanyelvükön, míg Rajkán és környékén már az is gesztusértékű, ha akár csak néhány személlyel tudnak szlovákul kommunikálni. Emellett természetesen körükből is érkeznek panaszok, melyek szintén az életmódbeli különbségekre vezethetőek vissza.

„Ez az otthonom, de egyúttal vendég is vagyok itt. Ezt észben kell tartanunk és ennek megfelelően viselkednünk. Európai polgárok vagyunk, közösek az érdekeink. Fontos, hogy elkerüljük a negatív sztereotípiákat, és az, hogy ne csak a saját érdekeinket vegyük figyelembe.”

A fenti idézet egy Pozsonyból kiköltöző szlovák férfitől származik, akinek felesége szlovákiai magyar, gyermekei pedig kétnyelvűek. A „kiköltözési láz” elején érkeztek Rajkára, munkájuk, kapcsolataik javarészt Pozsonyhoz kötik őket, ugyanakkor jó a viszonyuk a helyiekkel, és a legtöbb más kiköltöző családtól eltérően gyermekeiket a rajkai iskolába járatják. Ez a néhány mondat jól jellemzi az új lakosok óvatos attitűdjét, kiolvasható belőle a beilleszkedésre törekvés, de az is, hogy ehhez az őslakosok megfelelő hozzáállása is elengedhetetlen. A közösségi integrációra viszont nem mindenki vágyik: előfordul olyan is, hogy az új lakosok azért érzik jól magukat, mert a Rajka szélén felépült új lakónegyedben „összetartó szlovák közösség él”. E vélemény más megfogalmazásban, más tartalmat sugallva is felismerhető:

„Nekünk jó, hogy ide jönnek, mert épül-szépül a falu. Előfordul néha, hogy az emberek szidják egymást, de ez más falukban is megtörténik. Az úgynevezett szlovák negyedben összetartóbbak az emberek, mint a régi rajkaiak.”

Konfliktus, jelentősebb tiltakozás csak az első években fordult elő, közterületi feliratok, graffitik , a szlovák rendszámú járművek rongálása, az országhatárra szervezett tüntetés (melyen a helyiek szerint egy rajkai lakos sem vett részt) formájában. A hangulatkeltés szlovák oldalról is megjelent, az egyik ingatlanközvetítő részéről, aki az immigránsok helyzetéről lehangoló képet festett, állítása szerint „a szlovákok 70%-a az incidensek miatt csomagolni akar, másik részük vívódik, hogy maradjon-e”. A kijelentést a rajkai szlovákok felháborodással fogadták, hangsúlyozva a helyiekkel való békés együttélést. Az adatközlők és a helyszíni riportok egybehangzó tapasztalatai alapján a régi és az új lakosok közötti ellentét korán elvesztette etnikai dimenzióját, manapság inkább szemlélet- és életmódbeli eltérések táplálják. Adatközlőink szerint sajnos az új lakók a rajkai községi rendezvényeket csak elvétve látogatják, ez a lokális identitás kiforratlanságát jelzi. A közös idő eltöltésére megfelelőbb helyszínnek bizonyulnak a vendéglátóhelyek, ezek között érdemes megemlítenünk a pár éve a falu déli részén megnyílt „szlovák kocsmát”, melyet egy áttelepült szlovákiai magyar vállalkozó működtet. A helyet magyarok, szlovákok egyaránt látogatják.

Ahogy korábban említettük, Rajka nem a migráció egyedüli célpontja. Győr-Moson-Sopron megyében 2001 és 2011 között a magukat szlováknak vallók száma kilenszeresére nőtt (195-ről 1802 főre). 2011-ben Rajkán éltek a legtöbben (535 fő, a község lakosságának 19%-a), számottevő szlovák közösségnek adott otthont Mosonmagyaróvár (284 fő, 0,9%), valamint Bezenye (131 fő, 9%) és Dunakiliti (126 fő, 6%); ami azt jelenti, hogy 2011-ben a járás szlovákságának csupán 40%-a élt Rajkán. Adatközlőim szerint 2017-ben Bezenyén és Dunakilitin a 10%-ot, Feketerdőn már a 20%-ot, Mosonmagyaróváron pedig a 600 főt is elérte a beköltözők aránya illetve száma.

2009-ben 500, 2010-ben 900, 2012-ben pedig már 1400 volt az átköltözők száma, ami azt mutatja, hogy az időközben kibontakozó gazdasági válság sem apasztotta a pozsonyiak migrációs lendületét. Már nemcsak családi házakat építettek vagy vásároltak, 2012-ben négy, egyenként 29 lakásos társasház építése volt folyamatban, ezek időközben elkészültek. 2013-ban 131 új építési telket parcellázott az önkormányzat. A kitelepülők volt lakóhelyéről csak közvetett információink vannak, valószínűsíthetően eleinte főként Pozsony földrajzilag legközelebb fekvő, mintegy 106 ezer főnek otthont adó városrészéből, a szinte tisztán lakótelepekből álló Pozsonyligetfaluból (Petržalka) érkeztek. A későbbiekben adatközlőink már „kevert” helyzetről számoltak be, földrajzi (a pozsonyi bel- és külváros, lakótelepek), illetve migrációs (pozsonyi „őslakosok” és néhány éve odatelepültek) háttér szempontjából egyaránt.

2015-ben Rajka lakosságszáma meghaladta a 4500 főt, már több mint 50%-uk pozsonyi származású. A frissen kiparcellázott, alig pár év alatt telítődő új lakónegyedekben lényegében mindenki szlovákiai hátterű, arányuk a falu régi belterületén is ugrásszerűen nőtt, adatközlőink szerint 2017-re itt is többségbe kerültek.

„A látogatónak első ránézésre úgy tűnhet, mintha valamelyik csallóközi nagyközségben járna, tökéletes a szlovákiai mobilszolgáltató térereje. Néhány üzlet kirakatában magyar és szlovák feliratokat is olvashatunk. Az utcanevek magyarul vannak feltüntetve, a községi hivatal falán magyar és német nyelvű táblák. Az utcán szinte fele-fele arányban látunk magyar és szlovák rendszámú autókat.”

Eladó, de csak szlovákul (saját felvétel)

2017-ben a lakosságszám elérte az 5300 főt, ebből körülbelül 3300 lakos rendelkezett bejelentett lakcímmel. A KSH viszont csupán 2843 lelket tartott nyilván, a különbség valószínűleg abból fakad, hogy a Statisztikai Hivatal a népszámlálások közé eső években továbbvezetett népmozgalmi adatokkal számol, ez pedig nem feltétlenül esik egybe a valós helyzettel. A fennmaradó 2000 fő kivétel nélkül szlovákiai származású, de a bejelentkezettek között is legalább 1000 fő tartozik ehhez a közösséghez. Együttes arányuk a község népességének csaknem 60%-át teszi ki. Közülük legalább 1000 főnek magyar az anyanyelve, így – egyelőre – Rajka népességében a magyarok vannak többségben. Az évek során a szlovákiai magyarok súlya folyamatosan nőtt, az összes pozsonyi származású közül tíz éve 18%, jelenleg 33% tekinti magát magyar nemzetiségűnek. Az őslakos rajkaiak elköltözése folyamatos: eddig mintegy 500 ingatlant vásároltak meg a szlovákiaiak. A jelenlegi rendezési terv szerint a község népessége körülbelül 7000 főig nőhet, ennél nagyobb lélekszámhoz új beépíthető területeket szükséges kijelölni; ezt a lakosságszámot Rajka várhatóan 5-6 éven belül eléri.

A két közösség viszonyát elemezve a békés együttélés helyett inkább egymás mellett élésről beszélhetünk. Nyugtalanító gondolat, hogy a térbeli elzárkózás (külön lakónegyed, ahol még mindig a betelepülők nagyobbik fele él) és az egymás iránti érdeklődés alacsony szintje szakadékként ékelődik régiek és újak közé, ami a beköltözések folytatódásával, a tudatos integráció és a beilleszkedésre való törekvés hiányával a továbbiakban is fenn fog állni, illetve újratermeli önmagát. Lampl Zs. megfogalmazásában a térbeli közelségnek „közösségteremtő vetülete is van (…), viszont akár szegregáltan, akár elvegyülve élnek (…) más az értékrendjük, az életmódjuk, az életstílusuk, a szokásviláguk, minden bizonnyal az anyagi helyzetük is (…) Talán mindezek miatt sem akarnak/tudnak részt venni a település közösségi életében”. A pozsonyi hátterű rajkaiak egyelőre távol tartják magukat a falut érintő fontosabb ügyektől illetve az önkormányzati választásoktól, viszont néhány éven belül már lehet, hogy jóval határozottabban akarják érvényesíteni az akaratukat. Nem mindegy, hogy két egymásról tudomást alig vevő csoport fog élni akkor Rajkán, vagy egy közösség.

Heterogén faluközpont, homogén új negyedek

„Van olyan érdekes helyzet, itt ebben a Béke utcában. A Béke utcát az 1950-es években építették be az akkori fiatalok. Ezek most halnak ki sorba, és ahogy halnak ki, szlovákok veszik meg. És van olyan mondjuk, hogy öt ház egymás mellett szlovák.”

Az etnikai términtázat vizsgálatához egyfelől egy kiválasztott közterület (Móricz Zsigmond utca) háztartásait kategorizáltam nyelvi-származási szempontból, másfelől a helyi járművek rendszámait mint a nyelvi tájkép egy sajátos adalékát elemeztem (a település három külön pontján).

A migrációs és etnikai folyamatok hatása egy rajkai közterület nyelvi viszonyaira (saját szerkesztés)

Az 51 azonosított háztartás közül 30 (59%) pozsonyi hátterű, ebből az adatközlőm mindössze kettőnél jelezte, hogy lakói magyarul (is) beszélnek, de általában nem tudta pontosan beazonosítani a háztartásokban élők nyelvi viszonyait. A további 21 ingatlanban rajkai „őslakosok” élnek. Érdekes, hogy akadt köztük olyan, aki a második világháború után a Csehszlovákiának jutatott „pozsonyi hídfő” területéről menekült Magyarországra, illetve a legközelebbi Rajkára.

„A sorban előttem várakozó bácsi felháborodva beszélt, hogy mennyi szlovák jön Rajkára. Az eszébe sem jutott, hogy a világháború után ő Dunacsúnból jött át, és hogy a két dolog végül is nem áll olyan messze egymástól.”

A Móricz Zsigmond utcai összkép azért figyelemre méltó, mivel e közterület Rajka központi (régi) településrészén helyezkedik el, háztartásainak többsége már pozsonyi hátterű. Vagyis az új lakók Rajka régebbi részeit (is) benépesítik. A Pozsonyból érkezők Rajka régi településrészébe történő folyamatos beáramlását alátámasztja a rendszámok felmérése is, amelyek között a differenciálás természetesen az országkód (H vagy SK) alapján történt (tisztában vagyok vele, hogy a könnyebb/olcsóbb szlovákiai regisztráció miatt sok magyar gépjárműtulajdonos is szlovák rendszámmal rendelkezik, ám a helyi tapasztalatok szerint Rajkán ez ritkaság - így ez a tény nem befolyásolja érdemben a vizsgálatot). Erre az adatgyűjtésre három különböző útvonalon, az új falurészben, a község keleti oldalán, a község központi részén, és a község nyugati, az épületek kora és jellege szerint vegyes zónában (régebbi és új családi házak, illetve régi paneltömbök és új lakóparkok egyvelegében) került sor:

• az újonnan beépülő negyedben a 196 autó 95%-a volt szlovák rendszámú, ami megfelelt az előzetes várakozásoknak;
• a faluközpontban 147 jármű 51%-án fedeztük fel az „SK” jelzést. A helyi általános iskolába szlovák diák alig jár, ennek megfelelően az intézmény előtt csak magyar rendszámú járművek parkoltak;
• a Rajka nyugati részét feltáró útvonalon 124 jármű csaknem felét (48%-át) szintén Szlovákiában regisztrálták. Ez esetben a magyar és szlovák rendszámok véletlenszerűen váltogatták egymást. A rajkai „lakóparkok” közül kettőt mértünk fel. Az első a falu északi peremén, a 150. sz. út mellett helyezkedik el, hét tömbházából öt új, kettő régi építésű (panel). Az új épületek udvarán kizárólag szlovák (45 autó), a régieknél jobbára hazai rendszámokat számláltunk össze (11 autó). A falu déli részén elhelyezkedő három tömbház (egy új, kettő panel) közelében érdekes módon csak szlovák autók parkoltak. A második és harmadik útvonalon tehát jóval magasabb volt utóbbiak aránya, mint előzetesen vártam.

Arculatvált(oz)ás

Rajka településstruktúrájának és épületállományának átformálódását több tényező befolyásolja, a változások intenzív jellege, illetve az egyes folyamatok egyidejűsége viszont megkérdőjelezhetetlen. A lakások száma 1990 és 2016 között 70%-kal nőtt, ennek csaknem 90%-a a 2007 óta eltelt évekre esett. A növekedés üteme az utóbbi három évben tovább fokozódott (80-90 új lakás/év). A Google Street View adatbázisából letöltött képanyag és a terepmunka közötti hat év elegendőnek bizonyult, hogy Rajka egyes területein látványos változást érzékeljünk, ennek volumene számos esetben a helyszín vizuális beazonosítását is befolyásolta (nehezítette). Az új építésű településrészek közül a Dunakiliti felé tartó úttól északra 2011 végén az infrastruktúra kiépítése épphogy befejeződött, a frissen parcellázott telkek jelentős részén az épületek üresen álltak. Jelenleg teljes a beépítettség, amely néhány ponton még további sűrűsödést mutat (telekosztás útján). A Rajka–Dunakiliti út déli oldalán fekvő terület néhány éve még szántóföld volt. Mára itt is megvalósult a teljes beépítettség, sőt itt az egy főre jutó lakóterület – a sorházas beépítés terjedése révén – alacsonyabb, mint az országúttól északra eső negyedben.

 A Fakopáncs utca 2011-ben és napjainkban (forrás: Google Street View, ill. saját felvétel)

Teljes arculatváltásról mindemellett nem beszélhetünk, az építési szabályzatban foglaltakat az újonnan érkezőknek is kötelező betartaniuk (ami nagy népszerűsége ellenére sem engedi pl. lapos tető kialakítását az épületeken). A belterületbe alig pár év alatt bevont, közművesített terület befogadóképessége már most megközelíti a 100%-ot, alig két-három utcányi beépíthető rész maradt. Építési területté nyilvánításra alkalmas további hely a községtől északra található, ennek kijelölését azonban két tényező hátráltatja:

• a telkek közművesítése és a feltáró út építése másfél-két milliárd forintos beruházást igényel;
• a község vezetése és a lakosság egyaránt vitatja Rajka beépített területének további bővítését, amely egyes vélemények szerint hosszú távon a vidéki jelleg elvesztéséhez, a falu élhetőségének romlásához vezet. Ezzel a település éppen azt a vonzerőt veszítené el, amely most a fejlődését meghatározza.

 A Pisztráng utca 2011-ben és napjainkban (forrás: Google Street View, ill. saját felvétel)

A helyhiány viszont nem jár együtt a kereslet mérséklődésével, emiatt az önkormányzat, dacára a terjeszkedéssel szembeni ellenérzésnek, a 2007 környéki időszakhoz hasonlóan ismét rákényszerül új építési terület kijelölésére. Az ingatlanárak ugyan sokéves emelkedést követően jelenleg stagnálnak, viszont ha elfogynak az üres telkek, újabb emelkedés várható. Ez nem lassítja a betelepülés ütemét, viszont továbbra is ingatlanjaik eladására, majd elköltözésre készteti az „őslakosokat”. Jellemző adalék, hogy 2008-ban az önkormányzat által kifejezetten rajkai családok számára kialakított és mélyen piaci ár alatt (3-4 ezer Ft/m2) kínált ötven telekre 4 magyar és 304 szlovák jelentkező akadt.

„Az a folyamat felgyorsult az utóbbi években, hogy már az összes létező szabad parcella, kezdik beépíteni. És az is ugye rohamosan fogy. Mert egy csomó, főleg aki magyar anyanyelvű, Szlovákiából érkező magyar anyanyelvű, azok mind azt mondják, a régi Rajkán akarnak venni telket, nem ott kint. Mert ez a hangulatosabb.”

Az új utcákban jelentkező helyhiány a régi településrész népszerűségének növekedése mellett magával hozta a községi telkek aprózódását is. A telkek megosztása Rajkán egyre inkább terjedő jelenség, mivel a viszonylag nagyméretű parcellák hátsó részén bőven elfér legalább még egy családi ház. Ez részben visszavezethető generációs szokásokra: egy telken rajkai szokás szerint gyakran eredetileg is több ház állt, az időseknek és a fiataloknak külön-külön.

Utcakarakter-típusok Rajkán: rossz állapotban lévő régi épületek (legfelül); részben felújított kockaházak (második); részben felújított, ill. teljesen átalakított kockaház új lakókkal (harmadik); felújított nyeregtetős házak új lakókkal (legalul) (forrás: Google Street View, ill. saját felvétel)

A migráció változatos jellegét mutatja a régi és az új településrészekbe történő beköltözés párhuzamossága, sőt előfordul a bevándorlás szakaszos típusa is. Utóbbi esetben a beköltöző először a község valamely új lakóparkjában (vagy régi paneltömbjében) jut lakáshoz, majd rövidesen továbbköltözik, jellemzően a falu régebbi (központi) részébe.

„Roppant érdekes és jellemző, hogy akik társasházba jöttek, három-négy éve ide, azok közt, még a szlovákiai szlovákok közt is, törekednek rá, hogy a régi Rajkán telket vegyenek és építkezzenek. Vagy öreg házat megvesznek.”

 Régi és új lakótelepek egymás szomszédságában (saját felvétel) 

Ide illeszkedik azon fiatal kiköltöző család példája, mely négy-ötévnyi társasházi lét után új ingatlant épített a Fő utcán, a régit pedig eladta, valószínűleg egy másik kiköltözőnek. Anyagilag aligha járt jól, ám az ilyen esetek mutatják, hogy a hasonló gondolkodásúak akár jóval magasabb árat is hajlandóak megfizetni a „régi Rajkán” megszerzett/felépített ingatlanért, mint amennyit az új falurészben megengednének maguknak.

Példa a telekosztásra, illetve a beépítési sűrűség növekedésére: az utcafrontra néző ház melletti szolgalmi úton érhetjük el a telek hátsó felén elhelyezkedő ingatlant (saját felvétel) 

Foglaljuk össze

A rajkai folyamatok sok tekintetben hasonlítanak más, már említett magyarországi településeken tapasztaltakhoz; ezek között említhetjük a szuburbanizáció határon átívelő jellegét, az őshonos és a beköltöző népesség között feszülő érdekellentéteket, az arculati változásokat, illetve a nyelvi viszonyok ellentmondásos átformálódását. Utóbbin nagyszámú, nem magyarul beszélő lakos megjelenését értjük, akik az érintett települések nyelvi képének csupán bizonyos elemeit módosítják, mivel az „újak” kapcsán a közösségi életbe történő bekapcsolódás, valamint a helyi intézmények és szolgáltatások használata (eddig) csak részben valósult meg. Rajkán például a községi óvodában erős, az általános iskolában elhanyagolható a betelepülők jelenléte. E jelenség értelemszerűen nem csupán az etnikai mintázatot módosítja, hanem a gazdasági és szociális viszonyok lokális alakulása, illetve a település általános működése miatt is nagyon fontos. Szintén felfedezhető párhuzam abban, hogy a határon átnyúló szuburbanizációban érintett más településekhez hasonlóan az újonnan érkezők bizonyos hányada magyar anyanyelvű, ami a kárpát-medencei magyarság területi elhelyezkedésére vezethető vissza. A sok hasonlóság mellett Rajka sajátosságát a folyamat kiemelten magas intenzitása adja, ami kétségkívül visszavezethető Pozsony mint főváros demográfiai és gazdasági erejére. Szintén egyedi vonás, hogy a település nyelvi jellege, alig 70 év alatt, immár másodszor esik át drasztikus változáson. Rajkának az is sajátossága, hogy a településen élő „őshonos” népesség elvándorlási rátája is kiemelkedően magas, ami valószínűleg az eddig leírt folyamatokkal is magyarázható. Mindezekből adódóan Rajkára egyfajta példaként tekinthetünk, mint olyan településre, amely hazai viszonylatban „élen jár” a határon átívelő szuburbanizáció hatásait tekintve. Az itt zajló folyamatok tanulmányozása mások számára is hasznos tanulságokkal szolgálhat: hasonló – egyelőre még kezdeti szakaszában járó – folyamat érinti a Kassához, Nagyváradhoz és Aradhoz közel fekvő magyarországi településeket is.

Az elmúlt évtizedben Rajka népességszáma több mint duplájára emelkedett, melynek már 60%-a szlovák állampolgár. Az új lakók összesen 500 ingatlant birtokolnak, kétharmaduk a Rajka keleti szélén felépült negyedekben talált otthonra, de sokan költöztek a falu régebbi utcáiba is, ahol az együttélés meglehetősen mozaikszerű mintázata alakult ki. Az új építési telkek lényegében elfogytak, így a beköltözések súlypontja mind inkább a régi településrészre kerül, ahonnan ellentétes folyamatként az „őslakosok” elvándorolnak. Ez részben Rajka átalakulása, a vidéki miliő visszaszorulása miatt történik, másrészt nagy szerepet játszik e folyamatban az új lakóknak a régieknél sokkal kedvezőbb jövedelmi helyzete: a beköltözők számos esetben kivásárolják az őslakosokat ingatlanjaikból. Ennek révén a rajkai ingatlanárak is gyors emelkedésnek indultak, pár év alatt megduplázódtak.

Migrációs és etnikai folyamatok, illetve a terepbejárás útvonalai Rajkán (saját szerkesztés)

Ugyan etnikai-nyelvi konfliktusok nem terhelik a két csoport viszonyát, a beilleszkedési nehézségek és a tudatos integráció csaknem teljes hiánya minimálisra szorítja le a „régi” és az „új” közösség közti interakció szintjét. A szlovákiai hátterű lakosokat munkahelyük, közösségi életük, oktatásuk egyaránt továbbra is Pozsonyhoz kötik, alig veszik igénybe a rajkai szolgáltatásokat, jelentős részük bejelentés nélkül él itt. Ez azt jelenti, hogy Rajka infrastruktúráját jóval több lakos használja, mint amennyien ennek fenntartásához hozzájárulnak. A megnövekedett népességszám és forgalom, a vidéki és az urbánus életmód közti eltérések feszültségeket okoznak az őslakosok és a bevándorlók körében is.

Napjainkban már a régebben épült utcákban is sok új lakóval, felújított vagy újonnan épült családi házzal, szlovák felirattal találkozhatunk. A régi településrész ma már a beköltözőknek is vonzóbb, mint az új lakónegyedek vagy a frissen felhúzott lakóparkokban épült lakások. Az épületek állapota gyakran a külső szemlélő előtt is nyilvánvalóvá teszi tulajdonosának származását. Az ingatlanok iránti nagy kereslet nemcsak a lakosok kicserélődését, hanem a beépítési sűrűség megnövekedését is maga után vonja (telekosztás). Azok számára, akik meg szeretnék őrizni Rajka falusias hangulatát, nem könnyű a döntés: új telkek kijelölésével tovább nő a népesség, de ha az építési terület bővítése elmarad, az új lakók egyszerűen kivásárolják a helyieket saját ingatlanjaikból. Bármelyik forgatókönyv valósul is meg, Rajka átalakulása folytatódni fog.

A tanulmány eredeti változata a Tér és Társadalom 32. évf. 3. számában (2018) jelent meg.

A kutatás a Danube Urban Brand (DANUrB) projekt keretében, az Európai Unió és a Magyar Állam társfinanszírozásában valósult meg.

Bibliográfia

Du, Y., Shi, W.,Liu, C. (2012): Research on an efficient method of license plate location. Physics Procedia, 24., 1990-1995.

Hardi T. (2010): A szuburbanizáció jelensége és hatásai – határon innen és túl. In: Hardi T., Lados M., Tóth K. (szerk.): Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén. MTA Regionális Kutatások Központja–Fórum Kisebbségkutató Intézet, Győr–Somorja, 11-26.

Jagodič, D. (2011):Cross-border residential mobility in the context of the European Union: The case of the Italian-Slovenian border. Journal of Ethnic Studies, 65., 60-87.

Lampl Zs. (2010): Túl a város peremén. Esettanulmány a Pozsonyból kiköltözött felső-csallóközi és Rajka környéki lakosságról. In: Hardi T., Lados M., Tóth K. (szerk.): Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén. MTA Regionális Kutatások Központja–Fórum Kisebbségkutató Intézet, Győr–Somorja, 77-131.

László É., Mayer P., Pénzes I., Rátz T. (2011): Szociológiai jellegű módszerek a turisztikai kutatásban. In: Kóródi M. (szerk.): Turizmus kutatások módszertana. Pécsi Tudományegyetem, Kempelen Farkas Hallgató Információs Központ, Pécs

Lovas Kiss A. (2011): The impacts of the European Union accession to the situation and the economic, social structure of several settlements of the region of Bihar. (Ethnographica et Folkloristica Carpathica; 16.) Debrecen

Prates, R. C., Cámara-Chávez, G., Schwartz, W. R., Menotti, D. (2014): An adaptive vehicle license plate detection at higher matching degree. In: Bayro-Corrochano, E., Hancock, E. (eds): Progress in pattern recognition, image analysis, computer vision, and applications. CIARP 2014. Springer, Cham, 454-461.

Strüver, A. (2005): Spheres of transnationalism within the European Union: On open doors, thresholds and drawbridges along the Dutch-German border. Journal of Ethnic and Migration Studies, 31.,323-344.

Terlouw, K. (2008): The discrepancy in PAMINA between the European image of a cross-border region and cross-border behaviour. Geo Journal, 73., 103-116.

Van Houtum, H.,Gielis, R. (2006): Elastic migration: the case of the Dutch short-distance transmigrants in Belgian and German borderlands. Tijdschrift voor Economische en Sociale Geografie, 2., 195-202.

Internetes források:

• http://mno.hu/migr_1834/feszultseg_a_vegeken-364085
• http://www.bumm.sk/archivum/2008/04/11/17919_szlovakok-leszunk-teljesen-magyarorszagon-terjeszkedik-pozsony
• http://www.demokrata.hu/cikk/rajka-lassan-szlovak-lesz
• http://www.kisalfold.hu/mosonmagyarovari_hirek/a_szlovakok_inkabb_maradnanak_rajkan/2077771/
• http://index.hu/belfold/2009/10/08/jol_jar_akinek_van_mit_eladni/
• http://www.kisalfold.hu/mosonmagyarovari_hirek/a_pozsonyiak_kikoltozese_tovabb_folytatodik/2142618/
• http://www.kisalfold.hu/mosonmagyarovari_hirek/ingatlanvita_inzultus_a_bezenyei_hivatalban/2175657/
• http://hvg.hu/itthon/20120225_Rajka_bekoltozo_szlovakok
• http://index.hu/belfold/2012/04/13/atvasaroljak_magukat_a_szlovakok_a_hataron/
• http://alfahir.hu/atrajzoljak_a_hatart_a_szlovakok-20121012
• http://www.oslovma.hu/index.php/sk/archiv/185-archiv-nazory/690-dom-za-cenu-bytu-polovica-rajky-je-u-slovenska
• http://gyorplusz.hu/cikk/az_egyik_szlovak_part_kepviselojeloltjei_rajkan_is_kampanyolnak.html
• http://24.hu/belfold/2013/03/13/kassaiak-menekulnek-magyarorszagra/
• http://figyelo.hu/cikk_print.php?cid=szlovak-ingatlanvasarlasi-roham-a-hatarszelen
• https://spectator.sme.sk/c/20048672/rajka-a-model-for-peaceful-coexistence.html
• http://www.teraz.sk/slovensko/madarsko-prihranicna-obec-rajka/165246-clanok.html
• https://www.cas.sk/clanok/335893/prihranicnu-obec-rajka-obsadili-slovaci-ako-ich-tam-prijali-madarski-obyvatelia/
• http://ujszo.com/online/regio/2015/12/01/rajka-osszetartobb-a-szlovak-negyed
• http://hvg.hu/gazdasag/20170320_Ilyen_a_bekes_magyarszlovak_egyutteles_van_is_meg_nincs_is
• http://hvg.hu/gazdasag/20170727_Igy_lett_Rajka_szinte_mar_Pozsony_elovarosa
• https://ingatlan.com/
• https://www.ingatlannet.hu/
• https://www.nehnutelnosti.sk/aktualne-ceny/
• http://www.ksh.hu/nepszamlalas/
• https://www.google.hu/maps/
• http://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=26587
• https://www.displayhaz.hu/termekkategoria/epulet-feliratok-cegtablak/3d-betuk-plasztikus-feliratok/