Nemrégiben jelent meg az Indexen egy poszt az Orbán Viktor miniszterelnök várbéli rezidenciájában található földgömbről, amiből azonban nem derül ki, hogy milyen glóbuszról van szó. Idő közben Kolozsi Ádám tollából egy másik cikk is született az Indexen a földgömbről, amelyben a Pangea szerkesztői is közreműködtek. Az alábbi posztban annak próbáltunk utánajárni, hogy pontosan milyen földgömbről is van szó, hogyan rekonstruálták, illetve újították fel digitálisan azt az ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszékén, illetve körbejárjuk a különböző glóbusz-ábrázolások kérdését, továbbá bemutatunk pár magyar és nemzetközi vonatkozású föld- (és ég)gömböt, amelyek méretüknél fogva meglehetősen kilógnak a szokásos kivitelű glóbuszok sorából.
Orbán Viktor és vendégei a Perczel-glóbusz rekonstrukciójának társaságában (forrás)
A képen szereplő földgömb Perczel László 1862-es, mára meglehetősen rossz állapotba került és némileg hiányos földgömbjének az Eötvös Loránd Tudományegyetem Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszékének és az Országos Széchenyi Könyvtár Térképtárának együttműködésével megvalósult digitális felújítás, illetve kiegészítés nyomán előállott, fizikailag 2019-ben legyártott változata.
Az első rövid cikk viszonylag sok reakciót váltott ki, amelyet részben a kontextus érzékeny politikai természete, részben pedig az váltott ki, hogy a földgömb a cikkben nem volt azonosítva, így érdemes megvizsgálni a konkrét földgömböt, általánosságban a földgömböket, és külön a róluk készült képi ábrázolásokat, és mindenekelőtt a földgömböt mint szimbólumot.
A földgömb mint jelkép, földgömb-ábrázolások a politikában, a tudományban és a művészetekben
A földgömbök politikai szerepe meglehetősen szerteágazó. Egyrészt szerepelhetnek politikai vezetők, uralkodók, elnökök reprezentációs berendezési tárgyaként, vagy éppen az adott személyiségeket ábrázoló beállított portrék, képi ábrázolások fontos háttereként. Másrészt a politikai propagandának és karikatúráknak is fontos eszköze lehet a földgömbök képi ábrázolása. Harmadrészt pedig különösen a nagyméretű földgömbök lehetnek az általános emberi haladás, vagy éppen az egyes nemzetek tudományos és/vagy területi törekvéseinek kifejező szimbólumai is, elég csak a különböző világkiállításokra készült egyre nagyobb föld- (és ég)gömböket megnézni (erről lesz szó később). Esetenként pedig, ahogy azt F. D. Roosevelt és Churchill földgömbje esetében láthatjuk, politikai gesztust is szimbolizálhat a földgömb. A különböző funkciókban tehát az a közös, hogy a földgömbök, illetve a róluk készült képi ábrázolások egyértelműen önmagukon túl mutató reprezentációs eszköznek tekinthetők: maguk a földgömbök a Földről szerzett térképi ismereteket, illetve elképzeléseket reprezentálják igen plasztikusan, míg a róluk készült politikai jellegű képi ábrázolások a tulajdonos/ábrázolt személy tájékozottságát, műveltségét, érdeklődését és mindenekelőtt a róla saját maga, vagy mások által kialakított politikai képet igyekeznek erősíteni.
A földgömb, illetve a glóbusz mint szimbólum használata a földrajz-tudományon belül annyira nem meglepő, számos, zömében a 19. században alakult földrajzi társaság logójában is szerepel (jellemzően egyszerűbb, sematikus formában). A földrajztudomány szerepe annak 19. századi intézményesülése idején kettős: egyrészt jelzi a Föld különböző régiói és egésze iránti egyéni tudományos érdeklődés növekedését, amely számos tudományos felfedezést eredményezett ebben az időszakban, másrészt a földrajztudomány korabeli intézményesülése nehezen elválasztható a politikai vezetés azon törekvéseitől, hogy gyarmatosító/nemzetiesítő/területi politikájukat tudományosan is igyekezzenek legitimálni a lakosság, illetve a többi ország előtt. A 19. századi, 20. század eleji földrajzi társaságok például rengeteg expedíciót szerveztek a gyarmatosítandó (pl. Afrika belseje, vagy Délkelet-Ázsia) vagy közlekedésföldrajzi (Északnyugati átjáró keresése) illetve a nemzeti versengés szempontjából fontos (Északi- és Déli-sarkvidék) területekre, meghatározó mértékben hozzájárulva ezzel ahhoz, hogy a címerükben is gyakran használt földgömbökön minél kevesebb fehér folt maradjon.
Az Amerikai Földrajzi Társaság könyvtárának berendezése (forrás)
A vezető politikai személyiségek közül számosan maguk is birtokoltak egy-egy dekoratívabb kivitelű földgömböt. Bonaparte Napóleon nagyméretű földgömbje például ma is megtekinthető a Fontainebleau-i palotában. Napóleonnak volt azonban egy kisebb, 15-16 hüvelyk átmérőjű föld- és éggömbje is Szent Ilona szigetén.
Napóleon földgömbje a Fontainebleau-i palotában (forrás)
Napóleon földgömbje azonban a területi aspirációkkal összefüggésben a karikatúrák készítőit is megmozgatta.
Napóleon fiával a földgömbnél (forrás)
Képi ábrázolások esetén, ha a képet maguk a képen szereplő politikusok, vagy a környezetük készítette, akkor a földgömböknek jellemzően imázs-szerepe van. Theodore Roosevelt különösen gyakran élt a földgömbök társaságában felvett portrék megoldásával, a világhálón számos ilyen képet találunk. Az Amerikai Egyesült Államok 26. elnöke elnökségének idején leginkább a külpolitikára koncentrált: újraértelmezte az USA külpolitikáját meghatározó Monroe-elvet, így országa ettől az időszaktól kezdve aktívabb külpolitikát folytatott, és az USA ekkortól valódi világpolitikát befolyásoló szereplővé vált. Roosevelt aktív közvetítő-szerepet vállat az 1904-05-ös orosz-japán háborút lezáró béke és az 1908-as német-francia szembenállás nyomán kialakult marokkói konfliktus rendezésében, utóbb ezen tevékenységek miatt Nobel-békedíjat is kapott. Ugyanakkor ez a határozottabb politikai fellépés eredményezte a panamai, vagy a Fülöp-szigeteki eseményekbe való beavatkozást, és a Panama-csatorna fölötti ellenőrzés (semleges Csatorna-övezet) megszerzését is.
Theodore Roosevelt földgömbbel (forrás)
Franklin Delano Roosevelt amerikai elnök és Winston Churchill brit miniszterelnök földgömbjeinek egészen érdekes története van. A földgömböt (The President's Globe) ugyanis George C. Marshall, az Amerikai Egyesült Államok haderejének vezérkari főnöke, a Marshall-segély későbbi névadója ajándékozta Rooseveltnek 1942 karácsonyán, amikortól a földgömb folyamatosan az ovális irodában, Roosevelt asztala mellett állt. George C. Marshall azonban nem csak Rooseveltnek, hanem a vele szövetséges Nagy-Britannia miniszterelnökének, Winston Churchillnek is ajándékozott egy ugyanilyen kivitelű földgömböt. A 127 cm (50 hüvelyk) átmérőjű, 750 font (kb. 340 kg) súlyú földgömböt Arthur Robinson tervezte (állítólag azt követően jött az elhatározás, hogy valaki meglátott Sztálinnál egy óriási földgömböt). Egy forrás szerint összesen öt darab készült belőle a gyártó a Weber Costello Company of Chicago Heights, Illinois volt. Ebből egy-egy Roosevelthez és Churchillhez került, egy a légierőhöz, egy a katonai hírszerzéshez, egy pedig a Weber Costello-nál volt, amelyet azonban később továbbadtak a Bloom High School of Chicago Heights-nek. A földgömb tervezője, Arthur Robinson cikke szerint később, 1942 és 1955 között (Roosevelt és Churchill példányához, illetve a harmadik, Marshall példányához képest) további 12-15 darabot készített a kivitelező cég. Roosevelt példánya New Yorkban, a F. D. Roosevelt Könyvtár és Múzeumban van kiállítva, Churchill példánya pedig Chartwellben, Londontól délre, a családi birtokon látható. Ezeken felül egy példány a Kongresszusi könyvtár térképtárában, egy pedig az Amerikai Földrajzi Társaság könyvtárában van kiállítva. (A brit miniszterelnöki rezidencia, a Downing street 10. sem maradt földgömb nélkül, a lépcsőházban a mai napig látható az a nagyméretű glóbusz, amelyet Margaret Thatcher kapott ajándékba Francois Mitterrand francia államfőtől.)
Franklin Delano Rooselvelt földgömbbel (forrás)
Rooseveltnek az alábbi írással küldte el a levelet George C. Marshall 1942. december 18-án:
"The battles now in progress make a most important introduction to the New Year because I am confident that they foreshadow great victories. That you may be better able the follow the course of these battles we wish to install a special globe in your office, the duplicate of which is being delivered to 10 Downing Street." (részlet)
Roosevelt a következőt válaszolta 1942 december 30-án:
"I am made very happy by your letter and by the special Globe which I have set up in my office directly behind my chair. I can swing around and figure the distance to my great statisfaction. The newspaper men were much interested in it at the conference yesterday." (részlet)
George C. Marshall az alábbi levéllel küldte el a földgömböt Churchillnek 1942. december 10-én:
"December twelfth
My dear Mr. Churchill,
We approach Christmas with much to be thankful for. The skies have cleared considerably since those dark weeks when you and your Chiefs of Staff first met with us a year ago. Today the enemy faces our powerful companionship in arms which dooms his hopes and guarantees our victory.
In order that the great leaders of this crusade may better follow the road to victory, the War Department has had two 50-inch globes specially made for presentation on Christmas day to the Prime Minister and the President of the United States. I hope that you find a place at 10 Downing Street for this globe, so that you may accurately chart the progress of the global struggle of 1943 to free the world of terror and bondage.
With great respect,
Faithfully yours,
G.C. Marshall
The Right Honorable Winston Churchill
Prime Minister
London, England"
Winston Churchill F. D. Roosevelt földgömbjének párjával (forrás)
Adolf Hitlerhez, a náci Németország vezetőjéhez is köthetők földgömbök. Egy nagyméretű, 1938-ban Albert Speer által Hitlernek rendelt egyedi készítésű földgömb például birodalmi kancellárián volt kiállítva 1939-től. Ezt a Columbia Kiadó gyártotta kis példányszámban, direkt náci funkcionáriusoknak. Egy ilyen földgömböt pár évvel később a Német Történeti Múzeumban, Berlinben állítottak ki, mint Hitler óriás földgömbjét, ennek eredetisége azonban kétséges, ugyanis egyes vélemények szerint az eredetit a szovjetek magukkal vitték, feltehetőleg Moszkvába.
Egy másik földgömböt, amely a "Sasfészek" berendezését képezte, például egy amerikai katona vitte magával Kaliforniába 1945 tavaszán. Azonban azt, hogy a glóbusz tényleg Hitler személyes tulajdonában volt-e, nem lehet egyértelműen eldönteni. A Die Welt egy 2007-es tudósítása az eszközök használati értéke helyett sokkal inkább a földgömbök és még inkább térképek imázsépítő szerepére hívta fel a figyelmet:
"Bei seinen Kriegsplanungen haben die Globen übrigens Hitler nie gedient. Im Gegenteil legte der Diktator größten Wert darauf, als militärischer Autodidakt seinen umfassend ausgebildeten Generalstabsoffizieren vorzuführen, dass er der eigentliche Stratege Deutschlands sei. Und deshalb gab es in jeder Residenz Hitlers, in jedem seiner Arbeitszimmer neben dem unvermeidlichen Globus ein viel wichtigeres Utensil: einen ausladenden Kartentisch."
Talán a legismertebb képi karikaturisztikus földgömb-ábrázolás is Hitlerhez kötődik. Charlie Chaplin A Diktátor (The Great Dictator, 1940) című filmjében látható egy jelenet, ahol a Hitlerről mintázott diktátor (Hynkel) egy nagyméretű, felfújható földgömbbel játszik, ami azonban a jelenet végén kidurran. A megalomán diktatórikus törekvéseket kifigurázó jelenet később valóságos pop-kulturális ikonná vált. A filmet megnézve Hitler állítólag dührohamot kapott, és likvidáltatni akarta Chaplint.
Charlie Chaplin a híres földgömb-jelenetben a Diktátor című filmben (forrás)
A fentieken túl a föld- és éggömbök sokszor feltűnnek a művészetekben, főleg festményeken, illetve sok földgömb maga is műalkotásnak tekinthető, művészettörténeti szempontból is elemezhető. A művészeti tematikájú éggömb-ábrázolások leggyakrabban Atlaszhoz kötődnek. Atlasz egy ógörög mitológiai alak, aki részt vett a titánok istenek elleni lázadásában, amiért Zeusz azzal büntette, hogy örökké a hátán kell tartania az égboltot. Ezt számos művészeti alkotás, főleg szobrok is megörökítették, sokszor azonban éggömb helyett földgömb szerepel az ábrázolásokon.
Atlasz szobra a hátán tartott égbolttal a nápolyi Nemzeti Régészeti Múzeumban. (forrás)
Atlasz alakja a politikai karikatúrát is megmozgatta, ahogy azt a korabeli, Tisza Kálmán magyar miniszterelnököt kifigurázó karikatúra esetében is láthatjuk.
Tisza Kálmán Atlaszként, hátán a "magyar glóbusszal". 1883. (forrás)
A "magyar glóbusz" kultúrtörténeti háttere
A "magyar glóbusz"-kifejezés a 19. és a 20. század fordulójának meglehetősen elterjedt toposza volt, melynek mibenlétéről a Pallas nagy lexikona így ír: "Magyar glóbusz, a magyar sovinizmust gúnyoló szálló ige, melyet 1861. a bécsi Donau-Zeitung egy névtelen tárcairója hozott forgalomba, ráfogva egy magyar emberre, hogy a könyvesboltban azt mondta; Geben Sie mir Globus von Ungarn. V.ö. Tóth B. Szájrul szájra, 346. old."
A "magyar glóbusz" toposzára az irodalom és a publicisztika területén is számos utalást találunk, általában negatív, vádló, ironikus, vagy önironikus felhanggal:
"Néha úgy képzeljük, ebben van a ti életetek, véreink, magyarok. Hogy megálltok, s kemény koponyátokat előre szegzitek, nem csalóka, tarka ideálok befogadására, de – döfésre.
Hiszen álljatok meg, maradjatok meg, tartsátok meg koponyáitok kerekségét és keménységét, éljetek a magyar glóbus nagyszerűen ostoba hitében. De mit csináltok velünk, mi is magyarok vagyunk, és minket elbolondítottatok.
Meséljük el: Európa ámulására ezelőtt valami negyven és pár évvel újra fölbukkantatok én véreim. Nem akartátok, hogy Európa állattenyésztő legyen miattatok: mert teste közepében benneteket tenyészt. Már akkor Petőfitek is volt, valami csodálatos kultúrcsiklandozás borzongó kéjére emlékeztetek.
Komp-ország, Komp-ország, Komp-ország: legképességesebb álmaiban is csak mászkált két part között: Kelettől Nyugatig, de szívesebben vissza."
A fent bemutatott filmművészeti előfordulás mellett gyakran találkozhatunk glóbuszokkal különböző festményeken is. Ezeken jellemzően csendélet részeként, vagy különböző allegorikus képeket megtestesítő eszközök gyűjteményének részeként szerepelnek.
Antonio de Pereda: A hiúság allegóriája. 1654 körül (forrás)
Pieter Boel: Csendélet földgömbbel és kakaduval. 1658. (forrás)
Johannes Vermeer: A Geográfus. 1668-1669. (forrás)
Johannes Vermeer: A hit allegóriája. 1670 körül (forrás)
A Perczel-glóbusz
Az Orbán Viktor irodájában látható földgömb Perczel László 1862-es földgömbjének reprodukciója. Az eredeti földgömb az Országos Széchényi Könyvtár Térképtárában található, TG 19 / Térképtár, ST, 66 jelzet alatt (a térképtári kutatóteremben van kiállítva). A földgömb digitális rekonstruálása az ELTE Térképészeti és Geoinformatikai Tanszéke és az OSZK Térképtárának közös projektje keretében valósult meg. A vállalkozás az elmúlt időszak egyik legfontosabb magyar térkép-történeti vonatkozású projektje volt, jellegét tekintve leginkább a Rónai András-féle 1945-ös Közép-Európa Atlasz digitális felújításához hasonlatos.
Perczel László (1827-1897) - az 1848-49-es szabadságharcban tevékeny részt vállalt Perczel Mór testvére - kömlődi birtokán szerkesztette meg a földgömböt, amellyel a feliratok tanúsága szerint 1862-ben készült el. Perczel 1827-ben született Bonyhád mellett, később a bécsi K. u. K. Militärtechnische Hochschule-n tanult. Ezt követően a császári seregben szolgált, 1850-ben szerelt le, mint főhadnagy, ezt követően pedig felesége birtokán, Kömlődön élt.
A földgömb 1:10 000 000 méretarányú, 132 cm (az újabb mérések alapján valójában "csak" 127,5 cm) átmérőjű. Az egyetlen példányban készült földgömb úgynevezett kéziratos földgömb, a gömb alapját favázra felvitt papírmasé képezi, erre pedig pergamenlapokat ragasztottak, amelyekre kézzel vitték fel az adatokat. Márton Mátyás becslése szerint a mintegy 547 dm² felületű földgömb elkészítése legalább 9 évet vehetett igénybe. A felhasznált forrásokról nincs információ, a különböző források azt valószínűsítik, hogy Perczel egyedül dolgozott. Márton Mátyás szerint a földgömb mintegy negyven évvel megelőzte az első hasonló méretű világtérkép elkészültét.
A földgömb névírása - csatlakozva a reformkori törekvésekhez - törekedett a magyaros írásmód használatára, így például azon települések esetében, amelyeknek magyar neve is volt, ott azt tüntették fel. Ez alapján érdekes kutatási irány lehet egy kritikai elemzés a földgömb névanyagáról és a korszak nemzetiesítő törekvéseinek összevetéséről, hiszen Márton Mátyás 2008-as becslése szerint a tízmilliós méretarányú földgömbön körülbelül 16-18 ezer földrajzi név olvasható (az empirikus kutatások később 8-9 ezer nevet azonosítottak).
A földgömb a Magyar Nemzeti Múzeum birtokába került, akik elküldték az 1881-ben Velencében megrendezett III. Nemzetközi Földrajzi Kongresszus kiállítására, ahol - nagy mérete miatt - nem fért be a kiállítótér ajtaján illetve ablakian, így azt a nagyteremben állították fel. A Nemzeti Múzeum a kiállításon aranyérmet kapott. A glóbusz később a Nemzeti Múzeumból kiváló Országos Széchényi Könyvtár állományának része lett, azóta is ott van. A második világháborús ostrom során a földgömb jelentős sérüléseket szenvedett, egyes részei olvashatatlanná váltak. A hetvenes években Stegena Lajos vezetésével megkísérelték restaurálni a gömböt, azonban a restaurálást elrontották. A restaurálás során a korábban megsérült részeket új papírréteggel fedték be, amelyek azonban a térképi tartalmat nem, csak a fokhálózatot tartalmazzák, továbbá valószínűsíthetően a keretből történő kiemelés során a meridiángyűrű annyira eldeformálódott, hogy a gömböt nem lehet forgatni. Emellett a restaurálás során felvitt lakkréteg elszíneződése nagy mértékben rontotta a földgömb egyes részeinek olvashatóságát.
Az eredeti Perczel-glóbusz Danku Györggyel, az OSZK Térképtárának munkatársával (forrás)
A glóbusz fizikai restaurálását, illetve a digitális fakszimile kiadás elkészítését Márton Mátyás javasolta 2008-ban megjelent cikkében. Ezzel párhuzamosan elindították a Virtuális Glóbuszok Múzeuma nevű weboldalt is (alapja egy 2007-es OTKA-projekt), amelyen jelenleg mintegy 150 magyar, vagy magyar vonatkozású föld- ég- hold- és marsgömböt láthatunk a legrégebbi időktől napjainkig. A Perczel-glóbusz digitális hasonmás kiadása (amelyet - az eredetivel együtt - Google Earth-ben is meg lehet nézni) is ide került fel. A projektben az ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék számos hallgatója is részt vett, illetve számos diplomamunka, TDK-dolgozat és cikk is született (egy 2012-ig terjedő listát a bejegyzés végén adtunk közre). 2012-ben, a földgömb elkészültének 150. évfordulóján, amikor a digitális hasonmás kiadás elkészült, külön konferenciát is szerveztek a földgömb különböző aspektusairól.
A Perczel-glóbusz digitális fakszimile kiadásának képe Googel Earth-ben (forrás)
Tudomásunk szerint 2012-t, a digitális fakszimile kiadás elkészültét követően a hiányzó névanyag más térképek alapján történő pótlása nem állt le, és az így továbbdolgozott virtuális földgömböt készítették el fizikailag is, 2019-ben (a fizikai kivitelezés ötlete már korábban felmerült, de csak ekkor lett rá pénz). A földgömb három példányban készült el, melyek közül az egyik látható a miniszterelnök várbéli rezidenciáján, egy másik pedig az OSZK-ba kerül. A harmadik glóbusz fellelhetőségi helyéről, illetve arról, hogy hogyan került a nyitóképen szereplő példány a miniszterelnöki rezidenciára, további információval nem rendelkezünk.
Az ELTE 1965-ös földgömbje
Mint azt Füsi Lajos 1966-os doktori értekezésében írja, a Perczel-glóbusz Magyarországon méretét tekintve egészen 1965-ig egyedülálló volt. Ekkor azonban az ELTE Térképtudományi Tanszékén készült egy még nagyobb méretű, mintegy 212 cm átmérőjű, a föld közlekedési hálózatait bemutató domborművű óriásföldgömb, amelynek nemzetközi térkép-történeti jelentősége is volt. A Füsi Lajos vezetésével készült földgömb papírmasé helyett műanyagból készült. Ez a földgömb 1969-ben a Közlekedési Múzeum gyűjteményének részét képezte, ma pedig az ELTE TTK Északi Tömbjében (ahol az egyik emeleten a tanszék is található) látható. Az 1:6 000 000-ós méretarányú, átvilágítható földgömböt fényáteresztő, hőre lágyuló polimetakrilátból (plexilapokból) készítették, melyeket gipszből készült negatív-formák segítségével formáztak meg. Az elkészült gömbszeleteket fémálványra szerelték, majd a külső gömbfelületet festékszóróval színezték ki. Ez a földgömb ma is Magyarország legnagyobb méretű földgömbje.
Az ELTE TTK északi tömbjében kiállított földgömb Magyarország legnagyobb földgömbje (forrás)
Karta Mira Okinawán
A magyar vonatkozású térképtörténet egyik érdekes epizódja a 2,5 milliós világtérképhez, a Karta Mirához kötődik, Ez a térképsorozat eredetileg nem földgömbnek készült, hanem egy több mint kétszáz szelvényből álló, igen részletes topográfiai térkép-sorozatnak. A nemzetközi tudományos közösség már a 19. század vége óta törekedett egy, a teljes bolygót lefedő, minél részletesebb térkép-sorozat nemzetközi együttműködésen alapuló kiadására. Sokáig az Albrecht Penck által még 1891-ben az V. Nemzetközi Geográfuskongresszuson, Bernben elhangzott javaslata alapján egy egymilliós méretarányú, csak a kontinensek területét lefedő, azonban még így is rengeteg lapból álló térképművet készítettek ,azonban a nemzetközi együttműködést a történelmi események jelentősen hátráltatták, így végül nem is készült el teljesen a térképsorozat (csak kb. 800 lap készült el). Az '50-es években Radó Sándor, a meglehetősen ellentmondásos életű magyar kartográfus javasolta egy új világtérkép megszerkesztését 2,5 milliós méretarányban. A térkép-sorozat végül a szocialista tábor országainak együttműködésében készült el 1956 és 1976 között. A nyugati országok különösen a Szovjetunió területét ábrázoló szelvényeket várták, azokat azonban a szovjetek több helyen torzítva jelentették meg.
A teljes, elkészült térképművet csak egyetlen egyszer állították ki, Okinawán, a világkiállításon, 1975-ben, ahol össze is illesztették a lapokat. Papp-Váry Árpád, aki maga is részt vett a szerkesztésben, cikkében úgy emlékszik, hogy egy nagyméretű hengerre illesztették a lapokat, később azonban jelen sorok írójának egy földgömbről tett említést, amelyről a visszaemlékezés szerint a Magyar Televízió is készített felvételt Baló György részvételével. Sajnos képi ábrázolás nem áll rendelkezésre, azonban ha az összerakott makett kimerítené a földgömb definícióját, úgy valószínűleg ez volt a valaha készült legrészletesebb ilyen méretű földgömb.
A Karta Mira Szófia-szelvénye (a szerző saját példánya)
Óriásföldgömbök
A legnagyobb forgatható földgömböt 1998-ban készítették az amerikai Maine államban található Yarmouthban. Körülbelül 2,5 tonnát nyom és 12,5 méter az átmérője, 1:1 000 000 a méretaránya, ezzel pedig a Guiness-rekordok könyvébe is bekerült.
Globe Eartha (1998) (forrás)
Az 1999-ben átadott Shanghai-i International Convention Center (Oriental Riverside Hotel) nevű hatalmas szálloda- és konferencia-központot kívülről két darab óriási beépített üvegföldgömb dísztíti, melyek azonban meglehetősen sematikus kidolgozásúak.
Az International Convention Center Shanghai-ban (forrás)
Már korábban is készültek azonban hasonló, vagy akár jóval nagyobb földgömbök is a történelem folyamán. 1823-ban Párizsban felállítottak egy 12 méter átmérőjű földgömböt (Géorama). Ezt követte az 1851-es londoni világkiállításon James Wyld 18 méteres átmérőjű Georama-ja, amely 1862-ig volt kiállítva a Leichester Square-en. A földgömb egyes részeit lépcsőkön feljutva lehetett megközelíteni.
James Wyld földgömbje Londonban 1851 és 1862 között. (forrás)
Elisee Réclus javasolta egy 160 méteres átmérőjű földgömb felállítását is az 1900-as párizsi világkiállításra, ez végül azonban a várható hatalmas költségek miatt nem készült el, ugyanakkor készítettek egy kisebb, mintegy 40 méter átmérőjű éggömböt (Globe Céleste), amely közvetlenül az Eiffel-torony mellett kapott helyet. Később azonban ezt is elbontották.
Az 1900-as párizsi világkiállításon kiállított éggömb (forrás)
Összességében tehát láthatjuk, hogy a földgömbök, különösen ha politikusok környezetében bukkannak fel, jellemzően önmagukon túli szimbólumként szerepelnek, ugyanakkor gyakorlati hasznuk az egyes személyek számára a legtöbb esetben viszonylag csekély. Mindazonáltal kiemelkedő szerepe lehet a földgömböknek a politikai imázsépítésben, ugyanakkor a karikatúrák hangsúlyos eszköze is lehet, hiszen egy földgömbön keresztül nagyon szemléletesen lehet megjeleníteni az adott személynek a világhoz való viszonyát. Az Orbán Viktor szobájában kiállított földgömb a Perczel-glóbusz digitálisan felújított fakszimile változata, amelyhez az elmúlt évek egyik legkomolyabb magyar térkép-történeti vonatkozású projektje kapcsolódik. Noha a munka már évek óta zajlott, magát a földgömböt csak idén készítették el. A magyar földgömbök közül ez az egyik legnagyobb méretű és legadatgazdagabb példány, ugyanakkor a magyar és nemzetközi mezőnyben is készültek hasonló, vagy akár nagyobb glóbuszok is.
A földgömb és a hozzá kötődő projekt szakmai jelentősége vitathatatlan, ugyanakkor érdekes további kutatási irány lehet a földgömb kritikai kartográfiai vizsgálata, hosszabb távon pedig - amikor az aktuálpolitikai felhangok már a háttérbe szorultak - bizonyára a Perczel-glóbusz utóéletének kutatásra érdemes tudománytörténeti fejezetévé válik a miniszterelnök és a glóbusz kapcsolata is.
Ui.: Köszönet az információkért az ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék munkatársainak, Gede Mátyásnak és Ungvári Zsuzsannának. Köszönet illeti továbbá az Arcanum Adatbázis Kft-t, akik adatbázisukban digitálisan elérhetővé tették a cikk megírásához elengedhetetlen Geodézia és Kartográfia c. szakfolyóirat lapszámait.
Ui.2: Ha bárki rendelkezik fényképpel az Okinawán kiállított Karta Mira "földgömbről", vagy esetleg ismeri a Papp-Váry Árpád által említett televíziós felvételek lelőhelyét, kérjük, hogy jelezze a pangea.geography@gmail.com e-mail címen, vagy facebook-üzenetben!
Felhasznált irodalom
- Ambrus-Fallenbüchl Zoltán: Magyarország legnagyobb földgömbje száz éves. In: Geodézia és Kartográfia, 1963. 1. sz. 61-62.
- Erdődi Béla: Jelentés a velenczei nemzetközi földrajzi kiállításról. In: Földrajzi Közlemények, 1881. 268-283.
- Gede, Mátyás - Ungvári, Zsuzsanna - Zentai, László: Virtual Globes Museum 2.0 – Adding the Power of Community.
- Gede, Mátyás - Ungvári, Zsuzsanna - Zentai, László: Virtuális Glóbuszok Múzeuma 2.0 - Új lehetőségekkel bővült az internetes tárlat. 2013.
- Gercsák Gábor: Egy óriásföldgömb és rekonstrukciója - a Perczel-glóbusz. In: Geodézia és Kartográfia, 2013. 1-2. sz. 23-24.
- Klinghammer István: A magyar földgömbkészítés történetéből. In: Geodézia és Kartográfia, 1969. 3. sz. 208-211.
- Márton Mátyás: A Virtuális Glóbuszok Múzeuma - interneten elérhető szemléltetőeszköz. In: Változó Föld, változó társadalom, változó ismeretszerzés. Eszterházy Károly Főiskola, Földrajz Tanszék, Eger. 2009. 396-404.
- Márton Mátyás: Egy elfeledett magyar csoda: Perczel László földgömbje - az első "világtérképmű"? In: Geodézia és Kartográfia, 2008. 3. sz. 9-16.
- Papp-Váry Árpád: Az 1:2 500 000 méretarányú világtérkép. In: Földrajzi Közlemények. 1998. 3-4. sz. 154-166.
- Robinson, Arthur H.: The President's Globe. In: Imago Mundi, 1997. 143-152.
- Sebők László: Legendából valóság. Közép-Európa Atlasz. Szerkesztette: Dr. Rónai András, Balatonfüred, Államtudományi Intézet, 1945. Digitális fakszimile változatban újra kiadja a Szent István Társulat és a Püski Kiadó, Budapest, 1993. 411 p., 134 térkép. In: Regio, 1994. 1. sz. 200-204.
- Segyevy Dániel Zoltán: A 2,5 milliós világtérkép története. Interjú Papp-Váry Árpáddal. In: Geodézia és Kartográfia. 2018. 4. sz. 12-18.
- Török Zsolt Győző: A legnagyobb magyar glóbusz. A 212 centiméter átmérőjű, műanyag domborművű óriásföldgömb kartográfiatörténeti jelentősége. (absztrakt)
- Török Zsolt Győző: Glóbuszóriások és térképtörpék. In: Élet és Tudomány, 2015. 51-52. sz. 1632-1635.
- Ungvári Zsuzsanna: Földgömbtérképek készítése digitális vetületi transzformációval. ELTE TTK Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék, Budapest. BSc. szakdolgozat. 2009. 54.
- Ungvári, Zsuzsanna - Tokai, Tibor: The interactive gazetteer of a 150-year-old-globe. 2013.
Egyéb
- https://19jhdhip.hypotheses.org/2553
- https://www.akpool.co.uk/postcards/27356131-kuenstler-postcard-rex-o-napoleon-bonaparte-kaiser-napoleon-i-globus-kind
- https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/AdyProza-ady-prozaja-1/7-kotet-5265/cikkek-tanulmanyok-1905-oktober-11906-junius-14-5266/8-ismeretlen-korvin-kodex-margojara-52BD/
- https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-pallas-nagy-lexikona-2/m-1120C/magyar-globusz-11480/
- https://books.google.de/books?id=wm-rDwAAQBAJ&pg=PT260&lpg=PT260&dq=kosztol%C3%A1nyi+magyar+gl%C3%B3busz&source=bl&ots=76ghd5W8ii&sig=ACfU3U27pLfeXB4LujveADbF5vAlcnJU4A&hl=en&sa=X&ved=2ahUKEwjEo4CKnPrlAhW-xMQBHU9EB4EQ6AEwAXoECAoQBA#v=onepage&q=kosztol%C3%A1nyi%20magyar%20gl%C3%B3busz&f=false
- http://www.china-tour.cn/Shanghai/Shanghai-International-Convention-Center.htm
- https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Antonio_de_Pereda_y_Salgado_-_Allegory_-_WGA17166.jpg
- https://commons.wikimedia.org/wiki/Category:Pieter_Boel#/media/File:P_boel_martwa_natura_globus_l.jpeg
- https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Theodore_Roosevelt,_full-length_portrait,_seated_by_globe_and_mantle,_facing_slightly_right,_holding_book_LCCN93513287.jpg
- https://de.wikipedia.org/wiki/Internationale_Weltkarte
- http://dka.oszk.hu/html/kepoldal/index.phtml?id=100573
- https://en.wikipedia.org/wiki/Eartha
- https://en.wikipedia.org/wiki/Globe_C%C3%A9leste
- https://en.wikipedia.org/wiki/The_Allegory_of_Faith
- https://en.wikipedia.org/wiki/The_Geographer
- https://en.wikipedia.org/wiki/The_Great_Dictator
- https://en.wikipedia.org/wiki/Wyld%27s_Great_Globe
- https://www.facebook.com/agslibrary/photos/pcb.3374105329296570/3374102645963505/?type=3&theater
- https://globemakers.wordpress.com/2012/02/21/i-am-ready-to-meet-my-maker-our-churchill-globe-is-underway/
- https://fdr.blogs.archives.gov/2011/09/06/from-the-museum-21/
- https://blog.oszk.hu/foldabrosz/a_foldabroszrol
- https://hu.wikipedia.org/wiki/Atlasz_(tit%C3%A1n)
- https://hu.wikipedia.org/wiki/Monroe-elv
- https://www.ifl-leipzig.de/de/forschung/projekt/detail/unser_feld_ist_die_welt_geographische_gesellschaften_18211914_im_internationalen_vergleich.html
- https://index.hu/techtud/2019/11/20/orban_viktor_foldgombje_karmelita_miniszterelnoki_perczel-globusz/
- https://index.hu/mindekozben/poszt/2019/11/14/embernagysagu_foldgomb_van_orban_irodajaban/
- http://ishm.elte.hu/hun/buszke/mosonyi/01.htm
- https://www.itv.com/news/2013-04-12/number-10-photographs-document-thatcher-era/
- http://lazarus.elte.hu/
- http://lazarus.elte.hu/hun/buszke/2012-perczel/perczel.htm
- https://live.staticflickr.com/7462/15532522750_bf3b105b7c_b.jpg
- https://www.loc.gov/exhibits/churchill/interactive/_html/wc0001_3.html
- https://mek.oszk.hu/08700/08772/pdf/08772.pdf
- https://mymodernmet.com/delorme-eartha/
- https://www.napoleon.org/en/history-of-the-two-empires/objects/napoleons-terrestrial-and-celestial-globes-from-longwood/
- http://nektar2.oszk.hu/LVbin/LibriVision/lv_view_records.html?SESSION_ID=1574233704_560711564&lv_action=LV_View_Records&NR_RECORDS_TO_SHOW=1&GOTO_RECORD=13&RESULT_SET_NAME=set_1574254147_0&DISPLAY_RECORD_XSLT=html&ELEMENT_SET_NAME=F
- https://newsv1.orf.at/070918-16708/?href=https%3A%2F%2Fnewsv1.orf.at%2F070918-16708%2F16709txt_story.html
- https://opengeography.wordpress.com/2012/07/05/the-presidents-globe-pictures/
- https://sites.google.com/site/olvasokoer/kulisszatitkok-nagyjainkrol-tema--es-oetlettar/dora---alias-rado-sandor-terkepesz-vagy-szuperkem
- http://terkeptar.elte.hu/vgm/2/?show=list&id=110&lang=hu
- http://terkeptar.elte.hu/vgm/2/?lang=hu&show=globe&id=110&fbclid=IwAR2P_EpIosQt15WZOpwJI-soZClb56GLrg_8Xand1zwp6gPGLnSMMt1dBpU
- http://terkeptar.elte.hu/vgm/2/?lang=hu&show=globe&id=76&fbclid=IwAR3bVw2Lj8IetViFMMIrhtoHGJARLRBOR3Acg2VgiCTA7mv37ZeZaJ5EJtI
- https://www.vasarnapihirek.hu/files/public/temp/fbSFuiEG_2_700x1000.png
- https://www.welt.de/vermischtes/article1363340/Adolf-Hitlers-Globus-war-viel-groesser.html
Ajánlott irodalom a Perczel-glóbuszhoz (Márton Mátyás 2012-es előadása nyomán)
Diplomamunkák:
- Czombos Edit (2009): Adalékok a Perczel-glóbusz 3D-s újraalkotásához
- Mészáros Evelin (2010): Tanulmányok a földgömbkészítés témaköréből – Adalékok a Perczel-glóbusz újraalkotásához
- Kirisics Judit (2010): A Perczel-glóbusz rekonstrukciójának jelen állapota Észak-Amerika és az Északi-Csendes-óceán példáján
- Kacsándi László (2012): A Perczel-glóbusz teljes újraalkotása a már elkészült munkarészek integrálásával és kiegészítésével
- Zubán Diána Erzsébet (2012): A Perczel-glóbusz dél-amerikai és ázsiai névanyagának komplex feldolgozása
Szakdolgozatok:
- Nyuli Éva (2009): Európa településneveinek térinformatikai adatbázisa a Perczel-gömb alapján
- Tóth Bettina (2009): Dél-Amerika településneveinek geoadatbázisa a Perczel-gömb alapján
- Való Adrienn (2009): Afrika településneveinek geoadatbázisa a Perczel-gömb alapján
- Botyánszki Mariann (2012): A Perczel-glóbusz újraalkotása Ausztrália példáján
- Kiss Bettina (2012): A Perczel-glóbusz újraalkotása az Indiai-óceán példáján
- Németh Krisztina Katalin (2012): A Perczel-glóbusz újraalkotása a Déli-Csendes-óceán példáján
Diákköri dolgozatok:
- Tóth Bettina és Való Adrienn: Geoinformatika a kulturálisérték-mentés szolgálatában (Régi térképek földrajzi neveinek adatbázisépítése). 2009.
- Kirisics Judit: A Perczel-glóbusz rekonstrukciójának jelen állapota Észak-Amerika és az Északi-Csendes-óceán példáján. 2011.
TDK-dolgozatok:
- Tóth Bettina és Való Adrienn (2009): Geoinformatika a kulturálisérték-mentés szolgálatában (Régi térképek földrajzi neveinek adatbázis-építése)
- Kirisics Judit (2011) : A Perczel-glóbusz rekonstrukciójának jelen állapota Észak-Amerika és az Északi-Csendes-óceán példáján Az újraalkotás további résztvevői (rajzi előtervek): Koncz Géza (Ausztrália); Agárdi Norbert (Európa). Egy-egy részlet erejéig még sokan mások: Berger Viola, Duna Gábor, Imre Réka, Kovács Márk, Nagy Lajos, Simon Dávid, Szuhi Attila, Takács Kata, Tikk Anikó és Torma Szabina; Sziládi József
Publikációk:
- Márton M., Gercsák G. (2011): The present state of reconstructing a 150 year old globe. In: Ruas A (szerk.): Proceedings of the XXV International Cartographic Conference: Enlightened view on Cartography and GIS. Paris, Franciaország, 2011.07.03–2011.07.08. (International Cartographic Association).
- Gede M., Márton M., Ungvári Zs. (2011): Digital reconstruction of Perczel’s globe E-PERIMETRON 6:(2) pp. 68–76.
- Gercsák G., Márton M. (2010): New terminology of differentiating digital facsimiles In: Livieratos Evangelos, Gartner Georg (szerk.): Poceedings of the 5th International Workshop on Digital Approaches in Cartographic Heritage. Vienna, Ausztria, 2010.02.22–2010.02.24. pp. 197–202.
- Gede M., Márton M., Ungvári Zs. (2010): Digital Reconstruction of Perczel’s Globe In: Livieratos Evangelos, Gartner Georg (szerk.): Poceedings of the 5th International Workshop on Digital Approaches in Cartographic Heritage. Vienna, Ausztria, 2010.02.22–2010.02.24. pp. 189–196.
- Márton M. (2008): Egy elfeledett magyar csoda: Perczel László földgömbje – az első „világtérképmű”? Geodézia és Kartográfia. 60:(3) pp. 9–16.
