Németországban és Svájcban 2019. január 18-án egy svéd diáklány példáját követve iskolások tiltakoztak a klímaváltozás ellen. Mivel a Pangea blog nem országos hírportál, ezért mi pontosabban fogalmaznánk; a klímaváltozás kérdéskörében a kormányuk által tanúsított inaktív magatartás ellen tiltakoztak. Figyelemfelhívó akciójuk hasznosságát többen meg fogják kérdőjelezni, mindenesetre a közeljövőben elképzelhető, hogy már nem kell kabátot vinniük a tüntetésre.
Diákok tüntetnek Solothurn városában a "klímaváltozás" ellen 2019. január 18-án. (forrás)
Eredetileg ez az írás nem ezzel a felütéssel kezdődött volna, hanem az alábbi képhez (1. ábra) fűzött rövid magyarázattal, amelyet a Svájci Szövetségi Meteorológiai és Klimatológiai Hivatal (MeteoSchweiz) készített. A véletlen egybeesés kapóra jött, hiszen ez a két dolog összefügg egymással, ha nem is állnak ok-okozati összefüggésben.
Az éghajlatváltozás hatásait több időjárási tényezőn keresztül vizsgálhatjuk, ezek közül a hőmérséklet a legegyértelműbb. Az alábbi, 1. ábra azt mutatja, hogy milyen eltérés volt a svájci középhőmérsékleti adatokban az 1961-1990-es évek átlagához képest. Minél kékebb az "vaddisznó" formájú ország annál hidegebb, minél vörösebb, annál melegebb volt az adott év.
Svájcban 29 MeteoSchweiz meteorológiai állomás szolgáltat hőmérséklet (átlag, maximum és minimum), csapadék, valamint napfénytartam adatokat. Ezen kívül további 46 csapadékmérő állomást üzemeltetnek. A szolgáltatott adatsorok az 1864-es évig nyúlnak vissza.
Első ránézésre nem túl informatív az ábra, sőt az adatsor tördelése miatt nehezen olvashatóvá, de ha közelebbről vizsgáljuk meg, felfedezhetünk apró részleteket és érdekességeket. Még egy fél Magyarországnyi területű Svájcban sem egységesen jelentkeznek a hőmérsékleti anomáliák. Előfordulhat pl., hogy az Alpok területén kisebb mértékű lehűlést észleltek, mint az ország északi területein (1864), vagy amikor éppen az Alpokban mértek magasabb hőmérsékletet, mint például 1921-ben. Az adatsor tördelésére (fentről lefelé, balról jobbra) is van elfogadható magyarázat: a sorozat ezzel a módszerrel évtizedekre bontva vizsgálható.
1. ábra Középhőmérsékleti anomáliák regionális eltérései Svájcban az 1961-1990 évek átlagához viszonyítva (forrás: MeteoSchweiz)
Az 1. ábrán látható 155 darab apró Svájc közül leginkább a kékes árnyalatú szín dominál, ráadásul az ábra háromnegyedét elfoglalják. Mindössze az 1940-es években töri meg néhány melegebb év a kék dominanciát. Aztán következik 1986 és onnantól kezdve az összes év középhőmérséklete melegebb, mint az 1961-1990-es évek átlaga. Különösen vörös lett Svájc 2011, 2015 és 2018-ban. Az ábráról nem lehet megállapítani, ezért külön ki kell emelni, hogy ezek közül (és az elmúlt 155 év között) is a 2018-as év volt a legmelegebb. "Ezüstérmes a 2015-ös, bronzérmes a 2011-es év, legalábbis e számítási módszer alapján. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az elmúlt nyolc évben háromszor dőlt meg a középhőmérsékleti rekord.
A töréspontok miatt nehéz egyben áttekinteni a 155 pici Svájcról készült ábrát, a trendek szerelmeseinek a svájci meteorológusok készítettek egy oszlopdiagramot is, feltüntetve a 20 éves súlyozott átlagot (2. ábra). A félreértések elkerülése végett az ábrát úgy kell olvasni, hogy pl. 2018-ban a svájci éves középhőmérséklet 2,3 Celsius fokkal volt melegebb az 1961-1990 között eltelt 30 év átlagánál. Az 1879-ban pedig 1,7 fokkal volt hidegebb.
2. ábra Svájci középhőmérsékleti anomáliák az 1961-1990 évek átlagához viszonyítva diagramon (forrás: MeteoSchweiz)
1864-2018 között Svájcban 2 Celsius fokkal emelkedett a talajszinten mért középhőmérséklet, ami a globális növekedés kétszerese (0,9 °C). Ez a két fok növekedés is javarészt az utolsó három évtizednek köszönhető. Ez a két fokos növekedés azzal járt, hogy jelentősen nőtt a hőségnapok száma (Hazánkkal ellentétben Svájcban nem 30 fok, vagy afelett számít egy nap hőségnapnak, hanem "csak" 25 fok felett), csökkent a fagyos napok száma, amikor a napi minimumhőmérséklet < 0°C.
Az éves középhőmérséklet változásai Svájcban egységesen jelentkeznek, az Alpoktól délre valamivel kisebb a növekedés, de a különbség nem számottevő. Ha azonban évszakos lebontásban nézzük az adatokat a regionális különbségek jobban előtűnnek (3. ábra). Különösen a tél és a nyár esetében igaz ez az állítás.
3. ábra A középhőmérséklet változása évszakonként Svájcban, 1864-2018 között (mérték: °C/ évtized) - forrás: MeteoSchweiz
A téli hónapok hőmérsékletnövekedése elsősorban az ún. Mittelland (Svájci-fennsík) területén jelentkezik, az Alpok és a Jura-hegység között, miközben az Alpokban alig növekedett a téli időszak középhőmérséklete, azaz itt enyhültek legjobban a telek. A tavaszi és őszi hónapok egyenletesen melegedtek országszerte, a különbség csupán annyi, hogy az őszi hónapok középhőmérséklete nagyobb mértékben emelkedett. A nyári hónapok melegedése megközelítőleg a téli hónapokéval egyezik — inverzben. Azaz ahol télen melegebb lett, ott nyáron kevésbé emelkedett a középhőmérséklet és fordítva. Ez a növekedés az Alpokat jobban érintette, míg a svájci népesség jelentős részének otthont adó Mittellandot kevésbé. A nyári hónapok középhőmérséklete a vizsgált időintervallumban 1,6 Celsius fokkal nőtt. Amennyiben a növekedés legnagyobb részét adó utóbbi közel három évtizedet hasonlítjuk össze az azt megelőző időszakkal, a változás még szembeötlőbb (4. ábra).
4. ábra A nyári hónapok (április-szeptember) átlaghőmérsékletei Svájcban 1864-1990 és 1991-2018 között. Az ábra a Mittelland nagyvárosaiban (Genf, Basel, Bern Zürich) elhelyezett mérőállomásainak adataiból készült, így eltérhet a többi ábra értékeitől (Christoph Schär / ETH Zürich)
1864-1990 között a nyári középhőmérséklet haranggörbéje 14,2 °C körül érte el a maximumát. Ha az elmúlt három évtized értékeit (pirossal) vizsgáljuk ugyanez az érték már a 16 °C-ot közelíti. Még az 1990-2018-as periódus leghidegebb nyarának (1996) középhőmérséklete is meghaladta az előző periódus átlagát. Ami a múltban meleg svájci nyárnak számított, az napjainkban már átlagosnak számít.
A középhőmérséklet növekedését egy további ábrán is megfigyelhetjük. Ilyen jellegű ábrát korábban már bemutattunk a blogon, ahol megközelítőleg ugyanezek a trendek bukkantak fel.
5. Ábra Havi középhőmérsékletek változása 1864-2018 között Basel-Binningen állomás adatai alapján (forrás)
Az ábra készítője az éves adatsorokat eltérő színskálával ábrázolta, minél "világosabb" egy év annál közelebb van az adatsor a jelenhez. Jellemzően a világosabb évek az y tengelyen magasabb értékeket vesznek fel, azaz a havi középhőmérsékleti adatok is sorra dőlnek meg, nem csak az éves adatok. A statikus ábra kevésbé tudja visszaadni a növekedést, hiszen a "fiatalabb" évek felülrajzolják a régieket, ezért érdemes a folyamatot mozgásban is látni pl. ezen a linken. A jelenlegi trendek alapján arra számíthatnak a svájciak, hogy:
- A "legforróbb évek" csak rövid ideig élvezhetik a megtisztelő címüket, néhány éven belül átveszi egy másik év a helyüket a rangsorban.
- A hőségnapok száma tovább növekszik
- A fagyos napok száma csökken
A MeteoSchweiz adataiből szerkesztett terndjek alapján további klíma-tüntetések várhatóak. Amennyiben azt gondoljuk, hogy a svájci középhőmérséklet rekordok semmilyen hatással nincsenek Magyarországra, gondoljunk csak a Duna folyóra, amely vizeinek jelentős részét az Alpokból szerzik. Az egyre korábban kiürülő hegyvidéki édesvíztartalékok a tavalyihoz hasonló extrém kisvizeket és "ínséges napokat" okozhatnak a Dunán, amely a hajózás és energiatermelés révén hatással lehet a mindennapi életünkre és pénztárcánkra is.
Utószó: Kitekintés Magyarországra
6. ábra: Az éves középhőmérsékletek idősora a harmincéves normál értékekkel;
a legmelegebb 10 évet kiemelés jelöli (forrás: met.hu)
- A 2018-as év nem csak Svájcban, de Magyarországon is a legforróbb év volt 1901 óta.
- A 12 °C-os évi középhőmérséklet 2018-ban több mint 2 °C-kal haladja meg az 1901-1990 évek átlagát.
- 1901 óta megfigyelt 10 legforróbb év közül nyolc 2000 utánra esik.
- 1994-ben, 2000-ben, 2007-ben, 2014-ben és 2018-ban is ugyanazt olvashattuk a hírekben, hogy ez az év volt a valaha megfigyelt legforróbb.
További részletek a met.hu-n!
Ajánlott és felhasznált irodalom:
- https://www.usys.ethz.ch/en/news-events/news/archive/2018/10/schweizer-klimaerwaermung-grafisch-dargestellt.html
- https://www.meteoswiss.admin.ch/content/dam/meteoswiss/de/Ungebundene-Seiten/Publikationen/doc/Klimazukunft_Schweiz.pdf
- https://www.meteoswiss.admin.ch/content/dam/meteoswiss/de/service-und-publikationen/Publikationen/doc/2018_ANN_d.pdf
- https://www.meteoschweiz.admin.ch/home/klima/klimawandel-schweiz/temperatur-und-niederschlagsentwicklung.html
- https://www.migrosmagazin.ch/klimawandel-wohlergehen-der-menschheit-auf-dem-spiel
- https://www.grenchnertagblatt.ch/schweiz/schueler-gehen-statt-zur-schule-fuer-das-klima-auf-die-strasse-133976869
- https://www.met.hu/omsz/OMSZ_hirek/index.php?id=2384&hir=2018_a_legmelegebb_ev_1901_ota_Magyarorszagon_%E2%80%93_elozetes_eghajlati_ertekelo
