Kifejezetten barátságtalan lépésre szánta el magát Szaúd-Arábia a Katarral szemben fennálló geopolitikai nézeteltérés „megoldására” – amennyiben hihetünk a szaúdi híreknek. A királyság ugyanis új szintre emelné a Katar ellen már létező vízi, légi és szárazföldi blokádot; egy csatorna építésével szigetté változtatná a kicsiny Perzsa-öbölbeli országot. A tervnek van egy kifejezetten (nincs rá jobb szó) aljas része; az új sziget déli egy kilométeres sávjában fennmaradna a szaúdi fennhatóság egy katonai tábor és egy nukleáris hulladéklerakó formájában.  

2017-ben még nem gondolták volna, hogy a karikatúrából valóság lesz... (forrás)

A hírről először az állami kézben lévő arab nyelvű szaúdi Sabq online verziója számolt be április hatodikán. A hír a magyarországi média ingerküszöbét egyelőre nem érte el — talán az országgyűlési választások miatt. Holott egy Jamaicánál is nagyobb sziget felbukkanása nem csak a földrajzosok és a geopolitika iránt érdeklődők érdeklődésére tarthat számot. 

A szaúdi-katari ellenségeskedés legutolsó fejezete 2017 júniusában kezdődött, az okokról, részletekről és a lehetséges következményekről már írtunk akkor, de az a lehetőség, hogy Szaúd-Arábia nemes egyszerűséggel szigetet csinál Katarból eszünkbe se jutott. A szárazföldi határ 2017. december 19. óta hermetikusan le van zárva, katari gépek nem szállhatnak le Szaúd-Arábiában, az Egyesült Arab Emirátusokban (EAE) és Bahreinben sem. Ember és áru csak úgy jut el ezekből/ezekbe az országokba, ha előbb egy semleges országba, pl. Kuvaitba küldik. 2017 nyara előtt jellemző volt, hogy a katari állattartó nomádok átterelgetik nyájaikat szaúdi területre, de ez a lehetőség is megszűnt már. Azóta a tehenek is repülőn érkeznek Törökországból vagy Iránból, hogy legyen elég friss tej az országban. Lassan közeledünk a szembenállás egy éves évfordulójához, de egyelőre az Öböl-térség országai által felállított embargó egyáltalán nem úgy tűnik, hogy elérte a célját. Valószínűleg a tervezett csatorna sem fog változtatni az erőviszonyokon.  

Katar domborzati térképe (forrás: wikipédia)

Katar jelenleg egy félszigeten terül el, területe 11571 négyzetkilométer. Csupán délen van egy 65 kilométer hosszú szárazföldi határa a félsziget elvékonyodó nyakánál. 1965-ben határozták meg, de azóta sem jelölték ki ezt a vonalat. Ettől a határvonaltól egy kilométerre húzódna az a csatorna Salwa kikötőjétől a Khor Duweihin öbölig, amelyet nem a szaúdi állam, hanem 9 magáncég finanszírozna, amennyiben hivatalosan rábólintanak Katar "elszigetelésére".  

A határvonal mentén a tengerparti határátkelő Salwa az egyetlen komolyabb település, különben az egész terület lakatlan a homokdűnékkel, sós mélyedésekkel tagolt lapályon. A szaúdi homokbányászoknak nem kell túl mélyre ásniuk, a terület legmagasabb pontja sem haladja meg a 30 métert tengerszint felett. Az egyetlen akadály az emirátusokba vezető 95-ös út, ezt valószínűleg át kell majd helyezni délebbre.

A Perzsa-öböl déli térségében amúgy is komoly múltja van a gazdag arab homokozóknak, különösen az emirátusok jár ebben az élen, de Doha és Manama sem szeretne lemaradni a példakép Dubai mögött. Most pedig Szaúd-Arábia is úgy döntött megépíti a maga tengerparti élményparkját. Salwa-csatorna néven fut a projekt (nyomvonalát lásd bal oldali képen), amely a tervek szerint alig egy év alatt el is készülhet. Elég széles lesz ahhoz, hogy a legnagyobb olajtankerek is biztonságosan áthaladhassanak anélkül, hogy ellenséges katari, vagy iráni vizeken kelljen hajózniuk. Szélessége legalább 200, mélysége 15-20 méter lenne, hossza körülbelül megegyezne a 65 kilométeres katari határral. Utóbbitól egy kilométeres távolságra futna, ami éppen elég ahhoz, hogy Szaúd-Arábia betegye a lábát a Katar-szigetre. Amennyiben sikerül kiásni az árkot kb. 300 millió köbméter homokot kell majd elhelyezni, ebből Dubaiban akár egy újabb szigetvilág is kijöhet. 

A Salwa-csatorna nem állami, hanem magánberuházásként épülne emirátusbeli és szaúdi forrásokból. Költségvetését 2,8 milliárd szaúdi riálra becsülik (~750 millió USD), a kivitelezéssel a katari embargóban oroszlánrészt vállaló és csatornaépítésben is tapasztalt egyiptomi cégek  lennének. 

Szaúd-Arábia hivatalosan a turizmus fejlesztése céljából csinál szigetet Katarból. A csatorna partján ugyanis nyaralókat, strandokat két jachtkikötőt és öt új hotelt építenének szabadkereskedelmi zónákkal. Fejlődne a turizmus, a halászat, a sólepárló üzemek révén megvethetné a lábát itt a mezőgazdaság, új munkahelyek jönnének létre az olajjövedelmektől elszakadni kívánó abszolút monarchiában. Ez a projekt akár illeszkedhetne is a trónörökös által életre hívott Vízió2030 programba, amely az ország gazdasági diverzifikálását tűzte ki célul, azonban van néhány részlet a tervben, amely megkérdőjelezheti annak komolyságát. 

Szaúd-Arábia és Katar — egyelőre száraz — határa (forrás)

Ez pedig a már említett nukleáris hulladéklerakó és katonai övezet a "Katar-szigeten", ahová amúgy híd sem vezetne. Mégis, ki a fene menne nyaralni egy katonai övezetbe, ahol ráadásul deponálni szándékoznak az országban 2040-ig felépítendő 16 nukleáris reaktorából származó nukleáris hulladékot? A lépés továbbá nemzetközi jogot is sérthet. Katari részről felmerülhet a szarkasztikus kérdés, miszerint Szaúd-Arábia 2640 kilométer hosszú tengerpartján miért pont ezt a 65 kilométert ennyire fontos fejleszteni?  

Nyomásgyakorlás, vagy propaganda-beruházás lenne a csatorna terve? Minden bizonnyal ilyen vetülete is van a kérdésnek, de az biztos, hogy új mélypontot jelent a tervezet Katar és az Öböl-menti államok viszonyában. A Bloomberg tudósítása szerint az EAE is a katari határhoz legközelebb szeretné lerakni a maga nukleáris hulladékát. Az Emirátusok külügyminisztere amúgy az elsőként nyilatkozó magas rangú tisztségviselő, aki hivatalosan kijelentette, hogy a csatorna terve bizonyíték arra, hogy "Katar képtelen megoldani a saját problémáit". Katari részről egyelőre nem voltak hajlandóak kommentálni a Salwa-csatorna tervét. 

A Perzsa-öböl (forrás)

Mindeközben Katar a szomszédos államok jóindulatának van kiszolgáltatva. Omán, Irán, Kuvait és Törökország sietett a segítségére pótolva a kieső szaúdi élelmiszer importot. Katar 444 millió dollárt költött saját élelmiszer-feldolgozó üzemekre, ahová repülőgépeken hozatott haszonállatokat Törökországból, Magyarországról és Németországból. A kicsiny félsziget számára fenyegetést jelent az utóbbi évben tapasztalható szaúdi-amerikai közeledés, amely a fegyverüzletek és a diplomácia összehangolásában nyilvánul meg. Március végén még az is felmerült, hogy Katarból Szaúd-Arábiába költöztetik a térség legnagyobb amerikai légibázisát, de ezt a hírt másnap cáfolták az Egyesül Államokban. Mindenesetre Katar önálló és sokak érdekét sértő külpolitikája miatt egy pillanatra sem érezheti magát biztonságban ilyen fantáziadús szomszédok mellett. Felkészülhet rá, hogy földrajzilag is elszigetelődhet az arab világtól. 

Felhasznált irodalom:

• Gulf news: Saudi waterway to turn Qatar into island Április 18. 
• Bigthink: Saudi Arabia threatens to turn Qatar into an island Április 12. 
• Saudi Gazette: Saudi Arabia to set up military base, nuclear waste burial site on Salwa border Április 9. 
• Encyclopedia Geopolitica: An island in the desert: the salwa canal and the isolation of qatar Április 9. 
• Washington Post: Gulf feud hits new low with proposal to make Qatar an island Április 9. 
• Bloomberg: Saudi Plans Military Base and Nuclear Dump Near Qatar Április 9. 

Egy kattintás és nem maradsz le az új posztokról: