2017 nyarára a világ első terrorista állama, az Iraki és Levantei Iszlám Állam  az összeomlás szélére került. Habár még mindig jelentős nagyságú területet birtokolnak Szíriában, Irakban és fiókszervezetei révén számos más országban, a geopolitikai folyamatok egyáltalán nem kedveznek a fennmaradásának. 

Tabkában a kurdok bevonják az Iszlám Állam zászlaját.

Sokan még abban is kételkednek, hogy az Iszlám Állam valóban állam-e, vagy csak szimplán egy franchise-alapon működő terrorista szervezet. Amennyiben összahasonlítjuk más iszlám terrorszervezetekkel, mint például az al-Kaida, könnyen belátható, hogy az ISIS vitte legmesszebbre az állami lét kritériumait. Elsősorban területi kiterjedése van a szervezetnek, amelyen törvényeket hoz, adóztat, pénzt ver, közigazgatást szervez és erőszakszervezetként van jelen. Továbbá hadsereget tart fenn, iskolahálózatot üzemeltet, sőt létezik állami médiaügynöksége és ha hinni lehet a híreknek még a közellátást is biztosítja. Talán csak a külkapcsolatok terén nem sikerült még formális egyezményeket kötnie, de az informális kapcsolatok elég gondot okoznak világszerte a finanszírozás és a toborzás terén.

Amennyiben az Iszlám Állam elnevezésével kapcsolatban nem kerültünk közelebb a helyes megoldáshoz, az államforma tekintetében is komoly gondok vannak. Önmeghatározása alapján ez a szervezet kalifátus, amely a kora középkori arab kalifátusig nyúlik vissza önazonosságot keresve. Elutasít mindenféle modernizmust, pl. az ottomán kalifátust is, melynek utolsó uralkodója egészen Kemal Atatürk színre lépéséig egyedül viselte a kalifa címet. Szemben áll szinte minden mai muzulmán világi irányzattal, még a szaúdi vahhabizmussal is, holott ez a királyság biztosítja a szervezet legfontosabb anyagi hátterét. Ahogy Európában a középkori eretnek mozgalmak is a korai romlatlan egyházhoz való visszatérést szorgalmazták és leromboltak mindent ami szerintük ebbe a fundamentalizmusba nem fért bele, úgy vallásilag az iszlám állam is a korai iszlámhoz szeretne visszatérni. Ennek érdekében a bálványimádással gyanúsított embereket és műemlékeket is gondolkodás nélkül elpusztítják. Palmüra romjai ennek legszomorúbb bizonyítéka, de Irakban is hatalmas pusztítást okoztak a múzeumokban és a régészeti lelőhelyeken. Az megint más kérdés, hogy muszlim hittudósok szerint az iszlám állam a vallási és történelmi tények átírásától sem riad vissza, saját igazának bizonyítása érdekében. 

Bél isten elpusztított temploma Palmürában (Forrás)

Érdekes paradoxon, de ez a szigorúan értelmezett szunnita vallásosság hozhatta létre az Iszlám Államot, de egyben okozhatja a végzetét is egyszerre. 2016. október 16-án az Iszlám Állam elvesztett egy Dabiq nevű poros észak-szíriai települést, ahol a polgárháború előtt sem élt 3500 embernél több. Ez a veszteség azonban komolyabban érintette a propagandagépezetet, mint mondjuk fővárosuk, Rakka küszöbön álló eleste. Dabiq a muzulmán eszkatológia szerint a muszlimok és a "rómaiak" (=keresztesek, =nyugatiak) közti csata színtere lesz valamikor, melyben a muszlimok győznek majd és a világ végének kezdetét jelöli. Ez a település adta nevét az Iszlám Állam legfontosabb és legbefolyásosabb online magazinjának, melyet azóta kénytelenek voltak átnevezni a kissé idealisztikus, de a céljukat világosan leíró Rumiyah-nak (arabul: Róma). 

Dabiq elvesztése nem stratégiailag, inkább hitében rázta meg az Iszlám Államot. Az utóbbi időkben a török határőrség több külföldi illetőségű személyt fogott el a határon, akik Szíriából készültek hazatérni nyugatra. A The Guardian cikkében név szerint is említi az enfieldi S. Aristidout és floridai feleségét, akik közel-keleti eltűnésük előtt már iszlám öltözékben mászkáltak. A brit törvények szerint az Iszlám Állam kötelékében harcolók jelenleg maximálisan életfogytiglani börtönbüntetéssel sújthatók, ezért a dezertálók a legkülönfélébb meséket találják ki, hogy mit kerestek Szíriában. 

Külföldi ISIS harcosok száma és származása forrás: https://hu.pinterest.com/pin/494129390346870332/)

Országok szintjén érdemes áttekinteni, hogy honnan érkezett az Iszlám Állam legtöbb külföldi harcosa. Európai szemszögből bizonyára ismertek az aggodalmak, de a nyugatról érkezettek csak töredékét adják a terrorszervezet harcosainak. Sőt, fontos leszögezni, hogy a Szíriában harcolók között  70%, Irakban pedig 90% a helyiek aránya. Az Iszlám Állam folyamatosan tart a helyieknek propaganda-előadásokat, melyek után százával jelentkeznek a seregbe, és nem csak férfiak, de nők is. Amióta a török-ISIS közös határ megszűnt, alaposan megnehezült a kizárólag szunnita hívők utánpótlása nyugatról. Azonban ha megnézzük, hogy melyek a legfontosabb kibocsátó országok, (pl. a Maghreb, Jordánia, Szaúd Arábia), az utánpótlást akár folyamatosnak is tekinthetjük. Nem véletlenül a szír és iraki kormányerők legfontosabb stratégiai célja ezen határok ellenőrzése. Ugyancsak tömegesen csatlakoztak az ISIS-hez orosz illetőségű muszlimok a Kaukázus vidékéről. Nemzetközi szervezetek 800 főre teszik számukat, de a hivatalos orosz álláspont szerint számuk 5 és 7 ezer fő között lehet, bár valószínűleg ezzel a nagy számmal a szíriai jelenlétüket próbálják igazolni.  Ugyancsak fontos leszögezni, hogy a több mint száz országból érkezett összesen 25-40 ezer főre becsült külföldi kontingens több mint fele elesett már. És valószínűleg a többiekre is ez a sors vár, ugyanis sem a kurdok, sem pedig az iraki és szír kormányerők nem pepecselnek az ISIS hadifoglyaival. 

Autóbombák alkalmazása (liveleaks.com)

Az ISIS nem csupán az "emberi erőforrásait" veszti el egyre gyorsuló ütemben, hanem a hadianyagát is. Mindkettő gyorsabb ütemben fogy, minthogy azt pótolni tudnák. Az iraki hadseregnek Gyurcsány Ferenc által küldött T-72-es tankok is az ő kezükbe kerültek Moszul elestével, de nem valószínű, hogy közülük akár egy is megvan még. A törökökkel közös határ elvesztése óta bezárult a fegyver, ember és olaj útja. Légierő híján fegyveres konvojaik ki vannak téve a légitámadásoknak. Jelenleg az Iszlám Állam házilag barkácsolt bombákkal és kézifegyverekkel harcol. El kell ismerni, hogy egészen elképesztő kreativitással. Autókba szerelt bombák, melyet öngyilkos merénylők irányítanak, felfegyverzett drónok, házi páncéltörők, aknák alkotják a hadsereg általános fegyverzetét. Ezek a fegyverek azonban alkalmatlanok az offenzív hadviselésre. Az utolsó komolyabb ISIS akció 2016 decemberében zajlott, amikor az Aleppó visszafoglalásánál bevetett szír hadsereg nem tudta tartani Palmürát. Kisebb rajtaütések kivételével kizárólag védelmi harcokat folytatnak. 

Az Iszlám állam jövedelme (2014-2016) adók, olaj, emberrablás, rablás, kisajátítás, bírság, összes jövedelem. 

Az Iszlám Állam gazdasági téren is megroggyant. 2014-es kikiáltásakor ép infrastruktúrájú területeken rendezkedhetett be, ahol olajkitermelésből, adóból, büntetésekből, vámokból, emberrablásból valamint műkincs kereskedelemből jelentős bevételeket szerzett, amit fegyverre tudott költeni. Ebben a felfutó időszakban még jelentős mennyiségű külföldi adományból gazdálkodhattak, melynek legnagyobb részét a Perzsa-öböl országai dobták össze. Egy friss tanulmány szerint a  "világ leggazdagabb terrorszervezetének" 2014-es bevételei 2016-ra megfeleződtek, a becsült 2 milliárd dollárról 870 millióra esett vissza. És egyelőre nem látni, hogy ezt a veszteséget hogyan tudnák pótolni. Az igyekezet azonban megvan, a fentebb említett Rumiyah magazin idén tavasszal felszólította a szimpatizánsokat az üzleti dzsihádra, ami egyszerűen annyit takar, hogy a hitetleneket nem csak meggyilkolni érdem, hanem kirabolni is. A pénzt természetesen a terrorszervezet a saját számlájára kéri.  

Az Iszlám Állam utolsó állásai Moszulban (2017.05.28)

Emberveszteség + jövedelmek csökkenése + fegyverzet elvesztése = területveszteség. Az Iszlám Állam minden fronton visszaszorulóban van. Komolyabb offenzívára már fél éve képtelenek. Északon az amerikai fegyverekkel és török duzzogással a háttérben harcoló kurdok északról már körülkerítették a terrorista állam fővárosát, Rakkát. Hírek vannak arról, hogy a "kormányzatot" már evakuálták az Eufrátesz völgyébe, Majadin (Szíria) vagy Al-Qa'im (Irak) városba. Keleten az iraki kormányerők Moszul utolsó kerületéért harcolnak és ezzel párhuzamosan fokozatosan törnek nyugati irányba, a szír határ felé. Az Irán és síita milíciák által támogatott hadművelet során igen ritkán ejtenek foglyokat, ezáltal a polgári lakosság is gyakran áldozatul esik. Ez újabb feszültségek forrása lehet a felszabadított területeken. 

A 2017. május 3-4-i asztanai tárgyalásokon létrehozott biztonsági zónák révén felszabaduló szír kormányerők jelentős erőket csoportosítottak át az Iszlám Állam elleni frontokra. Itt a harcok már jórészt gyéren lakott területeken zajlanak, éppen ezért a kormányerők pusztán stratégiai és gazdasági célpontokat vettek célba, mint például a Palmüra környéki olaj és gázmezőket, valamint a sivatagban található foszfátbányákat. Ahogy a kormányerők Mad Max-szerű sivatagi háborúban visszaszerzik az irányítást a nyersanyagok felett úgy erősödnek, miközben ezzel párhuzamosan az Iszlám Állam egyre több bevételtől és nyersanyag utánpótlástól esik el. Aszad elnöknek pedig ez a harc az egyetlen lehetősége, hogy a világ közvéleményével elfeledtesse a han sejkuni gáztámadást. 

Az Iszlám Állam kiterjedése 2017. május 28-án este (isis.liveuamap.com)

Az iraki és szír területveszteségek nyomán egyre inkább az Eufrátesz-völgyébe szorulnak vissza, ahol folyamatosak a szövetséges légicsapások és célzott bevetések. Ezek a dróntámadások, valamint helikopteres kommandós akciók az Iszlám Állam felsővezetését célozzák. A terrorszervezet visszaszorulásában jelentős szerepe van az ilyen akcióknak. A hírszerzés jelentései alapján célzott csapásokban súlyosan megsérült idén januárban az államfő és kalifa: Abu Bakr al-Baghdadi, meghalt az újévi isztambuli terrortámadás értelmi szerzője, az ISIS afganisztáni vezetője, a kiber-hadviselésért felelős United Cyber Caliphate vezetője, Osed Agha, májusban pedig az iszlám állam hadügyminisztere, Abu Muszab al-Maszri, akivel a szír kormányerők végeztek (elődjét amerikai légicsapás likvidálta). Míg a katonákat úgy-ahogy tudná pótolni a terrorszervezet, a vezetőket már jóval nehezebb lesz, ha továbbra is úgy hullanak, mint a legyek. 

Globális ISIS jelenlét 2016-ban (+Fülöp-szigetek 2017) forrás:heritage.org

A trendek az ISIS küszöbönálló széthullását jelzik előre, azonban van néhány olyan folyamat is, amely ez ellen dolgozik. Egyrészt az ISIS nem csak Irakban és Szíriában van jelen, hanem franchise-szervezete révén a világ több más államában is rendelkezik saját területtel. Legutóbb a Fülöp-szigeteken foglalt el egy várost a helyi fiókszervezetük, a Maute-csoport. Ezen kívül Tunéziában, Líbiában, Egyiptomban a Sínai-félszigeten, Észak-Nigériában (Boko Haram), Libanonban, Jemenben, Szomáliában, Afganisztánban, Pakisztánban és Indonéziában vannak jelen. Ha tehát az ISIS összeomlik Irakban és Szíriában még mindig van jónéhány ország ahol kezdhetik az egészet elölről. Ha esetleg valami láthatáron sem lévő globális összefogás révén sikerülne minden országban felszámolni az uralmukat még mindig fennmaradhat az ideológia, hiszen az al-Kaida sem területi alapon szerveződik, habár már ők is jelen vannak pl. Jemenben és Észak-Szíriában. Az izzó szunnita parázs pedig megmaradhat Irakban és Szíriában is, ahol csak a győzelemre álló, jelentős részben síita szervezetek mértékletességén múlik, hogyan alakul majd ezen országok jövője.

Az Iraki és Levantei Iszlám Állam fennmaradásának leginkább az kedvezne, ha az ellene szerveződő, számtalan törésvonal által megosztott koalíció tagjai egymásnak esnének. Hiszen pillanatnyilag egy oldalon harcol Irán és Izrael, Oroszország és az Egyesült Államok, Törökország és a kurdok. Ebben a globális puskaporos hordóban elég egyetlen szikra, hogy Izrael lebombázza a szír kormányerőket támogató síita Hezbollahot, Törökország nekiessen az iraki vagy szíriai kurdoknak, esetleg Szaúd-Arábia Iránnak, netán a szír ellenzéket fegyverrel ellátó USA oroszok által üzemeltetett szír gépeket lőjjön le. Amennyiben ezek közül bármelyik "worst-case" szcenárió megvalósul az Iszlám Állam hátradőlhet és rendelhet egy kávét. 

2017 áprilisában baljóslatú hírek kezdtek keringeni arról, hogy az Iszlám Állam tárgyalásokat folytat az al-Kaida szervezettel. Ez egyrészt meglepő is lenne, hiszen a kettejük kapcsolatára eddig a kölcsönös gyűlölet volt a legenyhébb kifejezés. Az ISIS az al-Kaidát például a "dzsihád zsidóinak" nevezte. Természetesen nem elképzelhetetlen, hogy a kalifátus bukása után egyes emberek átmehetnek a másik szunnita terrorszervezetbe, de egyelőre ez valószínűtlennek tűnne. Ha azonban a kalifátus elbukik és ez az egyesülés létrejön, az Európába hazaszivárgó ISIS fegyveresek révén előállhat az a paradox helyzet, hogy az Iszlám Állam megszűnése nemhogy csökkentené a globális terrorfenyegetettséget, hanem egyenesen növelné azt.

Mindenesetre azt gondolom, az Iszlám Államnak vesznie kell. 

Ajánlott és felhasznált irodalom:

• http://www.newsweek.com/isis-al-qaeda-merger-cards-586128 
• http://time.com/4739488/isis-iraq-syria-tunisia-saudi-arabia-russia/
• http://central.asia-news.com/en_GB/articles/cnmi_ca/features/2017/01/25/feature-02 
• https://www.liveleak.com/view?i=a69_1495044222 
• http://index.hu/kulfold/2017/05/06/sziria_egyesult_allamok_oroszorszag_zonak/
• http://www.bbc.com/news/world-middle-east-27838034
• https://www.theguardian.com/world/2017/apr/26/isis-exodus-foreign-fighters-caliphate-crumbles
• http://icsr.info/wp-content/uploads/2017/02/ICSR-Report-Caliphate-in-Decline-An-Estimate-of-Islamic-States-Financial-Fortunes.pdf
• http://www.bbc.com/news/world-middle-east-34111092