Miközben az egész világ az Európába érkező menekültáradattal foglalkozik egy európai ország észrevétlenül megnövelte területét 112 négyzetkilométerrel.
Nem, nem Oroszországról lesz szó.
Ha én lennék ennek az országnak a vezetője, bizony alaposan kitüntetném és megjutalmaznám azokat az embereket, akik ezt a tettet véghezvitték, hiszen békeidőben száztizenkét négyzetkilométer új földterület egészen jó eredménynek számít és itt nem az orosz katonai, vagy a holland mérnöki eljárásokról van szó. Észtországban a térképészek és geográfusok vitték véghez ezt a bravúrt, melynek során a kis balti állam területe 45227-ről 45339 négyzetkilométerre nőtt.
Ehhez nem kellett mást tenni, mint a legújabb távérzékelési módszereket alkalmazni. Az utoljára 20 éve frissített észt kataszteri térképek tollal, vagy ceruzával meghúzott határai olykor 50 méteres eltérést okozhattak. Az új vektoros adatbázis révén a határok jóval pontosabbak lettek. A városok esetében az új közigazgatási határ a pontosabban meghúzott tengerpart lett, melybe minden szigetet beleszámoltak. Így fordulhatott elő, hogy például Narva város területe az eddig ismert 6895 hektárról 8454 hektárra hízott. De nagyobb lett a főváros Tallinn is, 104 hektárral.
Észtország összes területének 6,3%-át borítja víz, az új felmérés révén ez az érték némiképpen csökkent. Ez annak köszönhető, hogy a Peipus-tó (közismertebb nevén a Csúd-tó), a Võrtsjärv-tó és a narvai víztározóban lévő szigetek területét pontosabban határozták meg. 104 hektárral lett nagyobb például a Piirissaar-sziget a Peipus-tavon. (Érdekesség, hogy Magyarországon évről évre nő a vízzel borított országterület nagysága. És ez nem az árvizek, vagy a csapadékosabb éghajlat hatása, sokkal inkább a kavicsbányászaté.)
Ezzel az új felméréssel a Dominikai Köztársaságot ugyan nem sikerült lehagyni, de Dánia és mögötte Hollandia irigykedve nézhetik a távolodó Észtországot. Sőt, Észtországnak nem csupán a területe lett nagyobb, de egy másik földrajzi viszonylatban is gazdagodtak.
Kénytelenek lesznek átírni az észt földrajzkönyveket, ugyanis a 2012-es térképészeti adatbázis frissítés során az eddig ismerthez képest 834 új sziget, vagy szigetecske jelent meg a térképen. Mindeddig csupán 1521 szigetről volt tudomásuk, most azonban a légifelvételek és a lézer alapú távérzékelés (pl. LIDAR) fejlődése révén ez a szám 2222-re nőtt, vagy 2355-re, amennyiben az édesvízi szigeteket is beleszámoljuk. Az esetek többségében az új szigetek igen aprók, a 2355-ből mindössze 318 haladja meg az egy hektáros méretet. Az angol nyelvterület földrajza ezt a földrajzi fogalmat "islet"-ként ismeri, amire nincsen jobb magyar szó, mint a szigetecske. De mik lehetnek ezek? Észtországban előforduló lehetőségek:
- Szikla: talajborítás, növényborítás nélküli lakatlan szirt
- Homokzátony: sekélyvízi forma, mely torkolatok közelében, parti áramlások, vagy hullámzás által keletkeznek
- Abráziós szirt: meredek, abráziós partszakaszon, a szárazföldről leszakadt sziklaszirt
- Sérsziget (svédül: skär): jég által csiszolt lapos szikla
Arról nem szólnak a hírek, hogy az új adatbázisban minden dagálykor a tengerből kilógó követ feltérképeztek-e, vagy volt-e bármilyen alsó méretbeli határa a szigetecskéknek. Az érdekes eset azonban remekül rávilágít arra, hogy érdemes használni a távérzékelés legújabb vívmányait!
Források:
