Sokkal nagyobb az a jégmag, amely az utolsó interglaciális során megmaradt Grönlandon, mint ahogy a NASA tudósai előzetesen remélték. Évtizedek fúrásmintái és repülőgépes radarfelvételei alapján nemrég készült el az a három dimenziós modell, amely Grönland három különböző fázisban keletkezett jégrétegét ábrázolja. Földünk második legnagyobb összefüggő jégtakarójának vizsgálata arra is rávilágít, mi vár majd ránk amennyiben a felmelegedés folytatódik.
A NASA jéghíd művelete (Operation IceBridge) előtt már más tudósok is megfúrták a helyenként 3 kilométert is meghaladó grönlandi jégtakarót. Az 1971-ben kezdődött Greenland Ice Sheet Project (GISP) keretében dán, svájci és amerikai kutatók egy évtizeden keresztül vettek mintákat, elérve a 2037 méteres mélységet. A projekt második fázisa során 1993-ban öt évnyi fúrás után 3053 méteres mélységet értek el, ez a jégvastagság ekkoriban világrekord volt. Ezt a mélységet néhány évvel később az Antarktiszon meghaladták, a rekord jelenleg 3190 méter, ami ebben az esetben időben körülbelül 800 ezer évnek felel meg. A grönlandi jég nem ennyire idős, a tudósok a szerint a legidősebb rétegek a riss eljegesedés idején rakódhattak le és a riss-würm interglaciális során zsugorodtak a mai méretükre.
A NASA modelljén 50-szeres torzításban látható a három periódus:
- a legmélyebben a riss eljegesedés során lehullott hóból tömörödött jég található. Hogy ez előttről maradt-e bármi - azaz a mindel-riss interglaciális elolvasztott-e minden korábbi jeget - nem szól a kutatás, de az biztos, hogy a riss eljegesedésből származnak a legidősebb minták. Elképzelhető, hogy az ennél korábbi jégkorszakok jege egyszerűen már belecsúszott a tengerbe Grönland "keskenysége" miatt. A pirossal jelzett legidősebb rétegek az izosztázia miatt besüllyedt kéreg legmélyebb pontján találhatók, többnyire a jelenkori tengerszint alatt kb. 300 méterrel. Tudósok szerint a riss-würm interglaciális (a videón az Eemian kifejezést használják a magyarországon meghonosodott alpesi kifejezések helyett), mely 130-115 ezer évvel ezelőtt következett be melegebb vol, mint a holocén. A tengerszint kb. 4-6 méterrel lehetett magasabb a mainál, a víztöbblet elsősorban Grönland jégsapkáinak olvadásából származott és csak másodsorban az Antarktisztól.
- A kékkel jelzett jégréteg az utolsó eljegesedés idején alakult ki, melynek csúcsa Európában 20-16 ezer évvel ezelőtt volt. Ekkor érte el a jégtakaró a legnagyobb kiterjedését. Ez a jégtömeg a holocénban részben elolvadt, de később erre hullott le a
- zölddel jelzett harmadik réteg, mely az utolsó 11700 év "terméke". Ez sem egységes folyamat volt, a sziget nevét is adó viking kirajzás idejére datált klímaoptimum során a jégtakaró vékonyodott, míg az ezt követő kis jégkorszakban ismét hízásnak indult. Utóbbi folyamatot jól érzékelteti a megszakadó kapcsolat Európával és a viking telepek fokozatos elnéptelenedése.
Grönland domborzata a jégtakaró nélkül
Grönland a világ legnagyobb szigete, területe 2 166 086 négyzetkilométer, melynek csupán 10 százaléka jégmentes. A belföldi jégtakaró folyamatos mozgásban van a sziget szélei irányába, ahol ún. borjadzással jéghegyek válnak le róla, melyet a partmenti hideg tengeráramlások gyakran New Yorkig is elúsztatnak. A szigeten található jégtömeg 1,8 millió köbkilométer, ha mindez elolvadna a világtengerek szintje 6 méterrel emelkedne meg. Ez a hatalmas jégtömeg benyomta a Föld kőzetburkát az asztenoszférába. Ha esetleg ez a jégtömeg elolvadna Grönland éppúgy elkezdene emelkedni, mint ahogy a Skandináv-félsziget megkönnyebbült az utolsó eljegesedés óta. Bár éppen az Operation IceBridge kutatás legnagyobb fejleménye, hogy egy melegebb periódusban sem feltétlen olvad el az összes arktiszi jég.
Grönlandi fúrásmagok eltérő színe a három különböző jégtakaróból (wikipédia)
De miről mesél nekünk a grönlandi jégmagok vizsgálata? Ahogy a hó felhalmozódik az időjárás változásai és a nyomás során firnné válik, azaz tömörödik. A firn átmenet a hó és a jég között. Ahogy a firn a mélység miatt tovább tömörödik kék, vagy átlátszó jéggé alakul át, magába zárva mindent ami annak idején a hóval együtt érkezett a tájra. Pollent, port, vulkáni hamut, meteoritot, levegőbuborékokat, csupa olyan dolgot, amelyből a tudósok össze tudnak állítani egy klímatörténeti adatsort (hőmérséklet, csapadékviszonyok, légkör összetétele, besugárzás, stb.), abból ahogy az egyes rétegek váltakoznak. Bizonyos jégmagokban például szezonális váltakozások is megfigyelhetők, a nyári olvadás és a téli fagyás változott. A jégmagok vizsgálata sokkal pontosabb adatokat eredményez, mint egy szárazföldön található üledéksoroké. Nagyszerű adadsort lehet készíteni például a jégbezárt széndioxid gáz koncentrációjából. Van úgy, hogy a fúrás során nem csupán jeget hoznak fel a felszínre, hanem vizet, mint ahogy az a Vosztok-tó megfúrásakor történt.
A repülőgépekről végzett radaros vizsgálatok sokkal gyorsabb és nagyobb területet átfogó vizsgálatokat tettek lehetővé. Ráadásul a szerencsétlen tudósoknak sem kell bebarangolni fúrójukkal a végtelen jégmezőket. A radarhullámok visszaverődnek az egymásra települt jégrétegekről, és miközben a már fúrásokkal vizsgált területeket mérik fel a korábbi adatokat az újak kalibráláshoz tudják felhasználni. Az évtizedeken át zajló kétféle adatfelvételből született meg végül a számítógépes modell.
Grönland jégtakarója az utóbbi 20 évben gyorsuló ütemben vesztett tömegéből. A jelenlegi kutatás egyben dokumentálta a grönlandi jégtakaró pillanatnyi állapotát is, melyek alapul szolgálhatnak a jégtakaró tömegének, kiterjedésének változását vizsgáló jövőbeli kutatások számára. Mivel a NASA IceBridge projektje nem csak az Arktisz, hanem az Antarktisz felett is végez hasonló vizsgálatokat hamarosan várható, hogy a déli sarkról is elkészül egy hasonló modell. Így talán mi is többet fogunk tudni a globális éghajlatváltozás várható hatásairól. Mindenesetre valószínűnek látszik, hogy a legnagyobb felmelegedés ellenére is marad majd némi jégtakaró a Zöld-szigeten.
A NASA IceBridge projekt honlapja:
http://www.nasa.gov/mission_pages/icebridge/index.html#.VOULZfmG_t8
Egy kattintás és nem maradsz le az új posztokról:
