Amennyiben hinni lehet a friss híreknek és valóban elkezdődnek a hármas metró felújítási munkálatai hamarosan eltűnhetnek a metróból a legutolsó "A metró kövei" ismertetők. Már a kettes metró felújítása (2004-2007) is komoly pusztítást végzett a földalatti geológiai ismeretterjesztő tablók között, az Örs vezér tér és a Déli pályaudvar között egyetlen darab sem került vissza a felújított állomások falára. Szerény lehetőségeimhez mérten megpróbáltam utánajárni, mi történt velük és van-e mód arra, hogy visszakerülve tovább gyarapíthassák geológiai ismereteinket.

A kommunista Magyarország egyik presztízsberuházásaként megépített második metróvonal (1950-1954 majd hosszabb szünet után 1963-1972) kétféleképpen kapcsolódik a magyar városgeológia tudományához. Egyrészt a meglehetősen mélyen, az óvóhelyként is használható alagutak építése során a nyomvonal oligocén agyagrétegeket vágott keresztül. Ebből a ~34-23 millió éve lerakódott agyagos tengeri üledékből előkerült egy komplett tintahalváz, fésűskagylók, tornyoscsigák, köztük olyan ősmaradványok, melyet sehol máshol nem találtak. A budai oldalon egy őscápa csigolyáit és a lábasfejűek közé sorolt nautilus maradványait találták meg, a leletek a Nemzeti Múzeumba kerültek

Másik, ennél nemzetközibb geológiai szempontja a metróépítésnek az állomások burkolata. A kettes metró 11 megállójában összesen 25 félete kőzetet használtak fel a fal, a padló és a lépcsők burkolásához. A 25 féle kőzet közül sok a korabeli szempontok szerint is drágának számított, például a Kossuth tér burkolatánál Carrarai márványt is felhasználtak. Olaszországon kívül érkezett márvány Siklósról (hivatalosan csak mészkő), Szerbiából, Romániából (Ruszkica), Szibériából (Cseljabinszki kerület, Koljega). Emellett jött gránit Ausztriából, Jugoszláviából (Szerbiából és Boszniából), Norvégiából, Finnországból, mészkő pedig Ürömről, Budalalászról, Tardosról, Nagyharsányból és ezeken kívül még fontos megemlíteni a sok állomás padlóburkolatát adó fekete labradoritot, más néven anortozitot. És most csak a kettes metró burkolatairól beszélünk, miközben a hármas metrónál pl. kubai (!) travertínót (édesvízi mészkövet) is felhasználtak.

Ezt a sok földtani érdekességet a BKV ilyen és ehhez hasonló tablókon ismertette:

Nem tudni, hogy a BKV pontosan mikor helyzte ki a tablókat, de az biztos, hogy mivel azokon a Természettudományi Múzeum logója szerepel, 1991 után kellett történnie. Tehát alig valamivel több mint 10 évig olvasgathattuk a metróra várva ezeket az ismertetőket. Ez idő alatt sok embernek a szívéhez nőtt, jó volt valami értelmes dolgot is olvasni abban a korban, amikor a telefont még telefonálásra használták és a néhány országos napilap két satnya oldala mellett csak hirdetésekkel találkozhattak a metróra várók. Talán még az is előfordulhatott, hogy valaki éppen ezek miatt lett geológus, vagy kezdett el érdeklődni az őslénytan iránt. Ha az olvasóknak volt valamilyen hasonló személyes emlékük szívesen vennénk, ha megosztanák velünk!

Aztán a tablóknak lassan nyoma veszett...

Az internet szomorúan kevés emléket őrzött meg "a metró kövei"-ről, néhány soros utalások mellett jópár 404 Not found találat jelzi a közönyt, amely eltűnésüket kísérte. Úgy tűnik ezek a megsárgult lapok nem illettek be a felújítás utáni új metró dizájnba és hamar kikoptak közös városgeológiai tudatunkból. Aztán egy szép napon eszembe jutott: mi lenne ha ezek a tablók megújult formában, több információval, idegen nyelven újra megjelenhetnének a megállókban?

Így vette kezdetét egy nyomozás a metró kövei után. Önök hol kezdték volna?

Mivel a Természettudományi Múzeum készítette a tablókat, egyértelmű, hogy ott. Azért is ott, mert a rendelkezésre álló kevés információ egyike az volt, hogy a felújítás során egyes burkolólapok a múzeumba kerültek adományként. Talán meg is lehet őket tekinteni...?

Megtekinteni ugyan nem lehetett őket egy szimpla belépővel, mivel egy látogatóktól elzárt helyiségben állnak példás sorban felcímkézve. Ide már csak múzeumi kutatók kíséretében lehet belépni. Mindegyikükön ott található a származási hely (metrómegálló), a kőzet neve és a hely, ahol bányászták őket. A beszélgetés során az is kiderült, még mindig a múzeumban dolgozik az is, aki annak idején elkészítette a tablókat. Ígéretet is kapok rá, hogy a hármas metró állomásain található burkolókövekete tartalmazó file-on kívül ezeket is megkaphatom (meg is kaptam, lásd lejjebb). A Természettudományi Múzeum munkatársai szerencsére abszolút pozitív módon álltak hozzá az ismertetők újbóli kihelyezéséhez.

Mivel már csupán a BKV/BKK páros hasonló hozzáállására lenne szükség, felvettem velük is a kapcsolatot. Visszajelzést szerencsére már kaptam, jelenleg itt tart az ügy.

Mindössze három fennmaradt metró kövei tablóra bukkantam, mikor a metróállomások burkolatát és az azokban megbúvó ősmaradványokat fényképeztem. Egy van a Kálvin téren, a Kőbánya felé tartó peron falán, kettő pedig a Ferenciek terén. Mivel voltak olyanok, akik nálam is nagyobb érdeklődést mutattak az ismertetők iránt vannak üres keretek is (lásd első kép), kettő a Nyugatinál, egy pedig a Kálvin téren Újpest felé. Gondolom kellett emlékbe...

A BKK-tól kapott információ alapján a hármas metró felújítása reálisan 2016-ban kezdődhet meg és 4-5 évig tart majd. Érdemes lenne a kettes metró felújítása során eltüntetett kőzeteket és tablókat valamilyen módon ezúttal megmenteni. Csak reménykedni tudok benne, hogy a felújítás során ezeket a sokadrangú geológiai szempontokat is figyelembe veszik majd.

Megkaptam a Természettudományi múzeum munkatársánál fellelhető összes "a metró kövei" tablót, arra azonban nem kaptam választ, hogy ez a 11 volt az összes, esetleg léteznek még más, lappangó ismertetők is. Ezúton közlöm a meglévő anyagot, ha esetleg valakinek van tudomása újabb tablókról, a bejegyzés végén kommentben jöhetnek az információk!

(Silverlight telepítés szükséges a megtekintéshez, amennyiben ezt érhető módon valaki nem erőltetné, itt is meg lehet őket tekinteni.)

Batthyány tér

Kossuth tér

Deák tér

Astoria

Keleti Pu.

Stadionok

Nyugati

Deák tér

Ferenciek tere

Kálvin tér

Végezetül maradt egy nagyon fontos kérdés. Az egy dolog, hogy lelkes geológusok, geográfusok és helytörténészek, kötöttpálya-rajongók a visszahelyezés mellett érvelnek, ha a kívülállók egy bolond gondolatnak tartják az egészet. Éppen ezért itt egy demokratikus applikáció, melynek révén bárki állást tud foglalni a kérdésben: