A Mapire.eu honlap egyik személyes kedvencem. Felbecsülhetetlen értéket talál az oda látogató, közülük is a legérdekesebb egy 1944 áprilisi légifotó sorozat, amely a Hadtörténeti Múzeumban szunnyadt egészen addig ameddig az Arcanum és a Fortepan el nem kezdte digitalizálni. Egy búcsúpillantás ez a régi, ostrom előtti Budapestre, a Duna királynőjére. A Magyar Királyi Honvéd Légierő készítette a felvételeket az első nagyobb angolszász bombázás után április 14-17 között. Azonban nem a magyar légierő volt az egyetlen, amely felmérte a károkat és lefényképezte odafentről a magyar fővárost...
Pokol Angyalföldön, 1944 (fortepan_96570)
A Hadtörténeti Múzeumból beszkennelt sorozatban 550 légi felvétel található, amelyek közül az átfedések miatt elég volt 193-at georeferálni. Voltak benne ugyan hiányos részek, de azt korábbi, sajnos homályosabb képekkel egészítettek ki. Budapest 1944-es közigazgatási határait követik a képek, többnyire azon belül helyezkednek el, talán az akkor még önálló Csepel az egyetlen kivétel. Van azonban néhány fehér folt rajta, a Kosztolányi tér környéke a XI. kerületben, egy sáv a Gellérthegytől Kőbányáig, a Fogarasi út-Hungária körút környékén Zuglóban és a Csömöri út egyik szakaszán Újpalotán. Sajnos szürke folt is van rajta, a Budai Vár és a tőle keletre eső pesti tömbházas terület, ahol túlságosan homályosak az 1943-ban készült "pótképek". De a város nagyobbik része ezzel együtt jól nagyítható és használható utcanév keresővel. Kondor Vilmos Bűnos Budapest sorozatának első három kötetét is nagyszerűen illusztrálja.
Budapest légifotókon 1944-ben (forrás: Hadtörténeti Múzeum, mapire.eu)
Az 1944. április 3-i légitámadás fő célpontja a ferencvárosi teherpályaudvar volt. A légifotókon látszódik még néhány eltévedt bomba Kispesten és Csepelen, de a porig bombázott közlekedési csomópont messze a legszomorúbb látvány. Mivel a képeken sehol nem látszódnak égő épületek, ill. füstfelhők a fényképezésnek egyértelműen a bombázás után kellett következnie, azaz kárfelmérés lehetett a fő cél. Az angolszász kötelékek annak idején a támadás közben is készítettek felvételeket a célpontokról, rajta bombázó-kötelékekkel és hulló bombákkal, de ezek többnyire használhatatlanok voltak a sűrű füst miatt. De akkor honnan tudták a támadók, hogy sikerült-e megsemmisíteni a kijelölt célpontokat? A válasz egyszerű, nem csak a magyarok, hanem az angolszászok is végeztek támadás utáni légifényképezést Budapest felett. Ráadásul; 1, ezek néhol jobb minőségű légifotók, mint a Mapire.eu-n láthatók 2, kiegészítik azt és sok helyen a fehér foltokat is lefedik 3. online is böngészhetők, sőt meg is vásárolhatók.
Légifényképezés bevetés közben, a Gubacsi híd felett 1944 nyarán. (fortepan_24312)
A National Collection of Aerial Photography (NCAP) a világ egyik legnagyobb légifotós gyűjteménye több mint 26 millió felvétellel a világ minden részéről, így Magyarországról is. Elég begépelnünk a keresőbe, hogy Hungary és máris felbukkan összesen 569 légifelvétel. A több tízmillió képhez képest ez elenyésző, de ha azt nézzük, hogy az angoloknak mennyi lehetőségük volt a történelem során Magyarország felett légifényképezni érthető is ez az alacsony szám. A felvételek két időpontban készültek 1944. április 25-én, azaz mindössze egy héttel a magyar kárfelmérés után, valamint 1944. október 7-én, amikor már jóval nagyobb pusztulás látható, de még mindig Budapest ostroma előtt vagyunk. Október 7-én még csak egy napja zajlott az alföldi páncéloscsata Debrecennél, és a magyar honvédség csak három nap múlva adta fel Kolozsvárt, azaz a szovjetek még messze voltak a fővárostól. Szeptember vége óta azonban a szövetségesek már nem bombázták a Dunától keletre eső országrészt, így feltehetően az október 7-i repülés az utolsó bombázások kárfelmérése lehetett.
Gellért-hegy és környéke (1944. április 25.)
Nem csak budapesti képek szerepelnek a NCAP archívumában, készültek képek Győr, Kecskemét, Székesfehérvár és Nógrádverőce tágabb környezetéről is. Velünk párhuzamosan a Dunai Szigetek blog mutatja be a Duna mentén készült felvételeket ugyanebből a sorozatból.
A keresés azonban nem egyszerű, a 12 oldalnyi "Hungary" találatból mindössze 2 oldal fedi le a "Budapest" keresőszót, holott a képek több mint háromnegyede a fővárosról készült. Ennek az az oka, hogy sok felvételt egy adott városrészről neveztek el, pl. Zugló, Pestlőrinc, Kőbánya, Ruggyantagyár Vasúti Megálló stb.
"Nyugoti" pályaudvar (1944. április 25.)
Az angolszász légifényképezés 1944 tavaszán és őszén elsősorban a főváros pesti kerületeire fókuszált. Budáról csak jóval kevesebb kép készült. Azonban ez a kevesebb kép is jól kiegészíti a Magyar Királyi Légierő által lefedett területet, sőt néhol olyan részek is lencsevégre kerültek, ami a magyar képeken nem szerepeltek. Ilyen terület északon az Újpesti vasúti híd nyugati előtere, ahol az esztergomi vasutat fényképezhették, ahol a szövetségesek szerencsére lefényképezték az Arany-hegy és a Róka-hegy környékét is. A Budai Vár is jobb felbontásban tanulmányozható náluk, sőt a Gellérthegy is megvan nekik. Délnyugat Budán a Gazdagréttel, valamint a budaörsi repülőtér kapcsán lefényképezett Kamaraerdő Budatétényig nyúló területével lehetne kiegészíteni a Mapire.eu 1944-es légifotóit.
Kispest az Üllői út és a Gyömrői út közé eső része (1944. Október 7.)
A Duna balpartján lényegesen több fénykép készült, elvégre a stratégiai üzemek és a közlekedési csomópontok is jobbára a pesti részen helyezkedtek el. A kitüntetett figyelem azt eredményezte, hogy a pesti oldalon lefényképezték a közigazgatási határon belüli teljes területet, sőt néhol túl is nyúltak rajta. Északról indulva láthatjuk Megyer déli részét is a temetővel, Újpest keleti részét a vasútállomással, Rákospalotát egészen a Rákos útig, Újpalota déli házait. Egy különálló tömbben kiegészül Törökőr, az Örs vezér tere, Alsórákossal és Rákosszentmihály körvasút menti részeivel. Egy képkocka erejéig még Mátyásföld is feltűnik. Megvan Pestnek a Gellérthegytől Ferencvároson át egészen Kőbányáig terjedő — a magyar fotókról hiányzó — sávja. Ez a sáv elér egészen az Új Köztemetőig, bekapcsolva ezt a különálló "szigetet" is. Nagyobb részt láthatunk a Wekerle-telepről és a XX. ker. erzsébetfalvi kertes házairól.
Újpest és Rákospalota 1944. október 7.
Beszédes az is, hogy a szövetségesek mely részeit fényképezték a városnak, de van némi hiányérzet is a képek böngészése után. Ugyan nem volt Budapest része, de hiányzik a csepeli Weiss Manfréd Művek, nincsenek képek a tököli Messerschmitt gyárról, amelyek ugyancsak jelentős (és porig rombolt) célpontok voltak. A kárfelmérő áprilisi és októberi légifotók nagy valószínűséggel alapul szolgálhattak későbbi légitámadások célpontjainak kijelölésénél. Budapesten az 1944. év nyarán először a stratégiai közlekedési pontokat bombázták, majd következtek a német hadiipar szolgálatába állított magyar gyárak, elsősorban Dél-Pesten, de lebombázták a csepeli és tököli célpontokon kívül az újszőnyi olajfinomítót is. A légitámadások során Budapest és Magyarország ipari kapacitásának, vasútvonalainak, stratégiai nyersanyagainak, hadianyagának nagy része megsemmisült. Ezáltal az 1944. október 29-én megindított szovjet támadás egy alaposan legyengített és kivéreztetett város ellen indulhatott meg. De így is 102 nap kellett az elfoglalásához.
2. ábra. Pirossal a brit adatbázisban található légifotók által lefedett terület.
A légifotók megvásárolhatók a honlapon, egy felvétel 9,9 angol fontba kerül forgalmi adóval, ami kb. 3500 forint. Talán megérné akár közösségi finanszírozásból megvásárolni a hiányokat lefedő légifelvételeket és kiegészíteni vele a mapire.eu-s Budapest légifotók 1944 térképgyűjteményt.
