A st. louis-i NorthSide az Egyesült Államok egyik legelkeserítőbb lakónegyede. Elkeserítő, mert az egykor szebb napokat is látott munkásnegyed építészeti örökségéből szinte alig maradt valami. Az utcaképet nem egy-egy foghíj telek bontja meg, hanem az egykori egybefüggő lakótömbökből megmaradt néhány elhagyatott épület. A látvány a vadnyugat pusztaságát elevenítheti fel bennünk. Mégis mindössze néhány percnyi autóútra járunk a st. lous-i Gateway Arch-tól, melynek köszönhetően e közép-nyugati város „felkerült” a világtérképre. A belváros tündöklése minden bizonnyal évtizedeken át elvakította a város építészeit, urbanistáit, hisz másként szinte elképzelhetetlen, hogy nem vettek tudomást a hosszú évtizedeken át tartó romlásról.

A mélyszegénység leginkább a feketéket sújtja (forrás)

Ennek a mellőzöttségnek meg is lett az eredménye. NorthSide népessége a 2000-es évekre ezer fő alá csökkent. Más városok belső lakóövében egy-egy lakótömb népessége is könnyen elérheti, s meg is haladhatja az ezer főt. Itt mégis 350 lakótömbre jutott néhány száz fő. Elképesztően sivár, magára hagyott, szinte örök kárhozatra ítélt lakónegyedről van szó. NorthSide ennél távolabb már szinte nem is lehetne az amerikai álomtól. A lakosság iskolázottsági szintje, életkörülményei leginkább harmadik világbeli esetekkel rokoníthatók.

NorthSide lakói nem a társadalom peremén, hanem már-már azon kívul élték mindennapjaikat. Legtöbbüknek évek óta se állása, se alkalmi munkája. Ilyen esetekben éled fel az informális gazdaság, amely igen sok formát ölthet. Informális gazdaságnak nevezhetjük például a bejelentetlen munkát, de itthon a közös aratást vagy szőlőszedést is. Extrémebb esetekben a drog es fegyverkereskedés is megjelenik. A drog nem csak alkalmi bevételt jelent a lakosoknak, hanem hasznalátukkal hosszabb-rövidebb időre megfeledkezhetnek saját nyomorukról. Az évtizedeken át tartó nyomor pedig a negyedet is megbélyegzi, aki teheti elköltözik, aki nem az itt marad. A hátrahagyottak kirekesztettség érzete pedig olyan magas szintet ér el, hogy a hivatal kepvisélőitől szinte semmilyen segítséget nem fogadnak el, mert nincs kiépítve bizalom a felek között, hogy is lenne ha szerencsétleneket cserben hagyták. E meglehetősen rossz körülmények vezethetnek a Fergusonban és ujabban már St. Louis-ban is kirobbant etnikai konfliktusokhoz.

Egy korábbi cikkünkben már foglalkoztunk az USA városainak etnikai összetételével. Ezen a képen St. Louis látható. (Jelkulcs: zöld pontok = feketék; kék = fehérek; narancs = latin; piros = ázsiai; barna = egyéb) (forrás)

Szerencsére néhány helyi lakos, építész és vállalkozó felocsúdott a helyzet láttán, s átfogó fejlesztésekbe kezdtek, hogy megmentsék NortSide-ot. Igazi nagy megmérettetésre vállalkoztak.

Az észak-amerikai kukorica öv NorthSide-ot is bekebelezte (forrás)

A lakónegyed üresen álló épületeinek és parcelláinak kisajátításával kezdett egy még a 2000-es években létrehozott, Civitas elnevezésű civil szervezet. A szervezet 2010-ig több mint ezer telket vásárolt fel az 1500 hektár kiterjedésű lakónegyedben, amely már biztos alapot nyújtott egy átfogó fejlesztési terv sikeres végrehajtásához. A fejlesztési tervek kidolgozása előtt közel fél száz mutatót vizsgáltak meg a szakemberek, majd az eredményeket az önkormányzattal, és más fejlesztésben érdekelt vagy érintett személyekkel és szervezetekkel együtt megvitatták, s ennek fényében alakították ki a végleges fejlesztési tervet.

Az akció terület (forrás)

Fejlesztési tervüket igyekeztek kiterjeszteni minden olyan szférára, amely segíthet a lakónegyed rehabilitálásában. Ennek következtében fejlesztési tervükben hét fő fejlesztési célt alakítottak ki, melyek alá részcélokat, programokat valamint monitoring, vagyis ellenőrzési módokat soroltak be. A fő célok között természetesen minden megtalálható, ami a mai fejlesztési gyakorlatokban elengedhetetlen, a természeti környezet fejlesztése, az oktatás fejlesztése, a helyi gazdaság erősítése, a közlekedési hálózat javítása, az energiahálózat korszerűsítése, a lakosság egészségének megőrzése és javítása, és nem utolsósorban az együttműködő kormányzat. Akár azt is mondhatnánk, hogy a bevált recept szerint dolgoztak.

Látványtervek NorthSide-ról (forrás)

A lakónegyed rehabilitációjában kulcs szerepet kapnak a parkok és a gondozott zöld felületek, melyek kiterjedése a negyedben eddig még nem látott méreteket ölthet, ugyanis mint a legtöbb egykori munkásnegyedben, NorthSide is zöldterültet hiányában szenvedett. A fejlesztő csoport egy a negyedet a belvárossal összekötő villamos vonalat, számos kerékpárutat, átképző és tovább képző központokat, természetesen kiállító helyeket és helyi piacot is álmodott a negyedbe. Szerencsére a negyed megjelenését nem akarták átalakítani, az elővárosokra jellemző családi házas, görbe utcás jellegű beépítés gondolatát azonnal elvetették, inkább a sűrű beépítés mellett maradtak, amivel közel 20 ezer embert vissza tudnának csalni a negyedbe. 

A lakóházak megőrzésével törtenő megújulás (forrás)

NorthSide megújításának érdekessége azonban mégis annak sajátos körülményeiben rejlik. Míg Európában a szociális városrehabilitáció széles körben elterjedt (lásd pl.: 8.ker - Magdolna-negyed), vagyis a felújítás azon módja, hogy a helyiek részvételével, kisebb mértékű beavatkozásokat hajt végre egy várostervezőkből, szociológusokból, szociális munkásokból álló csoport, addig az Egyesült Államokban ez inkább háttérbe szorult. Egy olyan lakónegyed esetében, mint a NorthSide, ahol a lakosság nagy része ennyire hátrányos helyzetű várható lenne, hogy a megújítás együttes módját választják a tervezők. Azonban mégsem ez történt.

A már korábban említett Civitas civil munkacsoport egyik alapítója igen nagyszabású játékba kezdett. Az üres telkek felvásárlása az alapító saját pénzén történt, s összesen közel 60 millió dollárt ölt a telkek megvásárlásába. A lakónegyed fejlesztési tervének kidolgozásában természetesen együtt működött a szervezet, s munkájukkal valóban segítették a terv elkészültét, de a fejlesztésekre szánt összegek előteremtését az önkormányzattól várták. Sokakban felmerült a gyanú, hogy az egész fejlesztés egy nagy ingatlan biznisz. A Civitas alapítója áron alul vette meg a telkeket, s a fejlesztési programok befejezése végén a megugró telek áraknak köszönhetően jó kis haszonra tehet szert. Hogy pontosan milyen szándék vezérelte a st. louis-i születésű alapítót, azt nem tudhatjuk. 

Az újjáéledő NorthSide (forrás)

Mindenesetre fontos eredménynek tartom, hogy a helyiek felismerték a beavatkozás szükségességét, s a városatyákat rábírták az együttes cselekvésre. A negyed egy része azóta valóban életképessé vált. A kiskereskedelem újra megjelent, rendszeres vásárokat tartanak. NorthSide korábbi meglehetősen rossz hírnevét sikerült elhalványítani. Azt a hírnevet, amely egybe mosódott a feketék bűnözésével, és a fehéreket a befeketetőkkel együtt távol tartotta a lakonegyedtől. Ma már turistautakat is szerveznek a negyedbe, hisz az ennyire mély szegénység valóban nem mindennapi. NorthSide felújítása - amennyiben sikerrel zárul - akár iskolapéldául is szolgálhat más, nehézsegekkel küzdő városnak, akár még Detroitnak is.