Régen lezárult a nagy földrajzi felfedezések időszaka. A Földön már nem maradt olyan hely, amelyet ne járt volna be ember. Ha akadna is ilyen egészen biztos, hogy műholdak már feltérképezték. Megmásztuk a legmagasabb hegyeket, lejutottunk az óceánok mélyére, meghódítottuk a legforróbb és legdermesztőbb zugokat is. Felmerülhet a kérdés, van-e szükség a harmadik évezredben földrajzi expedíciókra? A válasz lakonikus: van.  

Sós szemek, Ojos del Salado (6893 m)

A földrajzi expedíciók célja megváltozott. Ma már nem a Föld fehér foltjainak feltérképezése zajlik, nincsenek már Livingstone-ok, Lewisek és Clarkok, Telekik, akik útnak indulnak az ismeretlenbe, hogy megannyi veszedelem közepette tágítsák az emberi ismeret térbeli határait. A jelenkori földrajzi expedíciók célja a meglévő ismereteink határainak tágítása.

Az utóbbi évtizedek leghíresebb magyar földrajzi expedíciója a Magyar Tudományos Afrika Expedíció volt 1987-88-ban. Doktori témavezetőm,  Gábris Gyula által vezetett 12 fős expedíció széki gróf Teleki Sámuel 100 évvel azelőtti méltán híres (ki ne ismerné e földrajzi neveket: Rudolf-tó, Stefánia-tó, Teleki-vulkán) kelet-afrikai útját járta be újra. Az expedícióról annak idején beszámolt a televízió, számtalan tudományos cikk és könyv jelent meg.

Nem szükségszerű egy földrajzi expedíciót a lehető legegzotikusabb helyekre szervezni. Aki követte tavaly, 2013 nyarán a híradásokat tudhatja, hogy Budapesten is megfordult egy nevezetes expedíció, a 3. Duna Expedíció, melyen e sorok írója - igaz csupán egy nap erejéig - is részt vehetett. Ugyanígy van személyes vonatkozása a most útnak induló magyar földrajzi kutatóútnak. A Földgömb-Atacama Klímamonitoring Expedíció tagjai - Mari László, Heiling Zsolt, Nemerkényi Zsombor és  Nagy Balázs, az expedíció vezetője  - közül ketten tanáraim voltak az ELTE-TTK geográfus szakán, és mind a négyen részt vesznek a Magyar Földrajzi Társaság lapjának, A Földgömbnek szerkesztésében, kiadásában és írásában.

Ők négyen immár másodszor indulnak útnak Dél-Amerikába. Itt emelkedik az Andok-hegységben a Föld legmagasabb működő vulkánja, az argentin-chilei határ északi részén emelkedő Ojos del Salado (magyarul: sós szemek).

Az egy hónapos kutatómunka által érintett terület

Az expedíció helyszíne a Puna de Atacama magasföld, amelyből 6000 méternél magasabb működő tűzhányók emelkednek ki. Itt található a földkerekség legmagasabban fekvő tava és a vulkáni működéshez szorosan kapcsolódva a Föld legmagasabban fekvő gejzír-zónája, az El Tatio, ahol 2008-ban egy balul sikerült geotermikus fúrás eredményeképpen egy 60 méter magas mesterséges fumarola keletkezett. A terület vízben igen szegény, csupán sós tavakban és az extrém magasan elhelyezkedő hóhatár fölött található nedvesség. Ennek következtében a növényzet igen gyér, a táj leginkább egy magashegységi sivataghoz hasonlít. Az Atacama-sivatag közelsége is jelzi, hogy e terület az Andok legszárazabb vidéke. (A legközelebbi megbízható vízforrás 250 kilométernyire van.) Éppen emiatt alkalmas helyszín a periglaciális változások vizsgálatára és hosszú távú monitorozására.

A kutatási terület tömbszelvénye

Az Ojos del Salado megmászása mellett 2010-ben az expedíció tagjai (Nagy Balázs, Nemerkényi Zsombor, Bakai Ferenc és Garamszegi Tamás) felmérték a helyszínt az elkövetkező kutatások érdekében. Két évvel később, 2012. január 24 és február 9. között az I. Földgömb-Atacama Klímamonitoring expedíció keretében elhelyezték a mérőműszereket és az állapotfelmérés mellett már ekkor is zajlott adatgyűjtés. Idén, azaz 2014-ben a kihelyezett műszerek leolvasása, további adatgyűjtés és mintavételezés lesz a feladat február 3. és március 1-je között. Az adatok kielemzése révén jobban megismerhetővé válik a klímaváltozás.

A Puna de Atacama magashegységi sivataga az Ojos del Salado oldalából

Az expedíció honlapján többek között a kutatás célja is olvasható:

Célunk, hogy a Földön legmagasabban beindított adatgyűjtő vizsgálatsorozatunkkal 4200 métertől 6800 méterig 5 magassági szintben elemezzük az örökfagy jelenlétét, területi elterjedését, degradációját, változásait. Mindezzel első lépésben olyan állapotfelmérésre törekszünk, amely alapot ad a mai környezetváltozást jelző örökfagy monitoringvizsgálatára. Az örökfagyhelyzet-meghatározó alapvizsgálat mellett ezért minden elemzett magassági emeleten a talajfelszíni és felszín alatti hőmérsékletet mérő, folyamatos működésű adatgyűjtőket helyezünk el, kétévi adatleolvasási gyakorisággal számolva. Az örökfagy-adatgyűjtés mellett kiemelt cél e magashegyi sivatag és tundra aktív és fosszilis felszínformáló folyamatainak elemzése, ezek dinamikájának modellezése. Különösen fontos az időszakosan jelenlévő víz, valamint a szélerózió- és akkumuláció jelenségeinek vizsgálata, de az extrém magasságban kialakult (időszakos) hegyi tavak jelenlétére is magyarázatot keresünk, valamint a vulkáni kísérőjelenségek (gőzfeltörések, hévizek) környezetfejlődést befolyásoló szerepét is vizsgáljuk.

Aktív vulkanizmusra utaló (antropogén eredetű) fumarola

Terepmunka (Heiling Zsolt és Nagy Balázs)

Folyóvízi felszínformák

Az expedíció kifejezetten jól használja ki a média által nyújtott lehetőségeket. Egyelőre minden fontosabb médium beszámolt a társaság készülődéséről, céljairól. A kutatókat az extrém környzet sem akadályozza meg a közvélemény tájékoztatásában, az Időkép honlapja naponta szolgál majd friss hírekkel. Személyes kapcsolatfelvételre is van lehetőség:

A média munkatársainak az expedíció ideje alatt műholdas kapcsolat segítségével, vagy azt követően lesz lehetősége interjút készíteni az expedíció tagjaival.

Információ: Sekoulopoulu Márta, (30) 650-6801, marti@heiling-media.hu

A Földgömb-Atacama Klímamonitoring Expedíció amellett, hogy nemzetközi jelentősségű kutatást végez  ismeretterjesztő és a földrajzot, mint tudományt népszerűsítő feladatot is ellát. Ennek kapcsán az expedícióval párhuzamosan középiskolai versenyt is hirdettek, melynek a fővédnöke Chile magyarországi nagykövete. Talán ez az expedíció és a hozzá kapcsolódó verseny képes lesz megváltoztatni azt a közvélekedést, miszerint a földrajzi expedíciók ideje végleg lezárult.

Az expedíció részvevői: b-j.: Mari László, Heiling Zsolt, Nemerkényi Zsombor, Nagy Balázs

Az expedícióról naprakész tudósítást az időkép honlapján lehet majd olvasni.

Az expedíció hivatalos honlapja és egyben a felhasznált képek forrása: http://atacama.expedicio.eu/hu/