Már a harmadik forduló indul a zászlós játékból, de szerencsére még mindig találni kitalálható és kellőképpen nehéz feladványokat. Régen eltűnt államok, név és zászlócserén keresztülment országok zászlói és ma is használatban lévő lobogókból válogattunk össze újabb tizenkettőt. Emlékszik még valaki ezekre a zászlókra?

1. Újraértelmezett kettőskereszt egy kommunista királyságban? Bemelegítésképpen egy már jó ideje nemlétező állam zászlaja az első feladvány!

Beringia. Egy ismerősen csengő név, mégis valahogy egy kicsit misztikusan hangozhat sokunk számára. Beringia nem más volt valaha, mint egy kiterjed szárazföld Szibéria és Alaszka között. E földhíd volt a kapcsos a két kontinens között, mely kulcsszerepet játszott az amerikai kontinens valódi meghódításában. Amerika első telepesei minden bizonnyal Északkelet-Ázsiából vándoroltak át Észak-Amerikába az utolsó jégkorszak idején, amikor még a mai Berinig-szoros helyén bokros tundra növényzettel tarkított földhíd kötötte össze Ázsiát és Amerikát köszönhetően a közel 400 méterrel alacsonyabb átlagos tengerszintnek. Legújabb kutatások szerint az indiánok ősei több ezer éven át elszigetelten éltek a Bering-földhídon, mielőtt meghódították volna az Új Világot.

A Bering-földnyelv és környéke az utolsó nagy eljegesedés idején. A szaggatott vonal a mai ázsiai és alaszkai partvonalat jelöli. (Utolsó kainozoikumi eljegesedés neve É-Amerika térségében Wisconsin, nálunk ez nagyjából megfeleltethető a Würm-glaciálissal) (forrás)

Hogyan kerültek kapcsolatba az ausztrál bennszülöttek az atomkorral? Nem túl kíméletesen, ennyit elárulhatunk.

Az Ausztrál Államszövetségből újra és újra kiválni szándékozó Dél-Ausztrália térképét tanulmányozva a sivatag kellős közepén néhány furcsa területegységgel találkozhatunk. A belső vidékek jelentős részét egy lakott helyeket feltűnően nélkülöző, több magyarországnyi egység foglalja el, amelyben egy kicsiny, közel négyzet alakú területegység tűnik fel. Elnevezésük, Woomera és Maralinga bennszülött eredetet sejtetnek, ugyanakkor a két terület kialakulása mögött nem egy rezervátum létrehozása vagy aboriginal szent hely védelme állt, hanem az ausztrál történelem egy olyan fejezete, melyet történetünk szereplői szívesen elfelejtenének.

A Woomera tiltott terület az állam középső részének jelentős részét elfoglalja - pedig ez már csak a mai, mindössze 127 ezer négyzetkilometeres állapota. Maralingát a terület délnyugati sarkában lévő világos négyszög jelöli. (forrás)

Melyik az Amerikai Egyesült Államok három legnépesebb városa? Legtöbbünk rögtön rávágná, hogy New York, Los Angeles és Chicago. És száz vagy kétszáz évvel ezelőtt melyek voltak a „nagyok”? Fogós kérdés. Tudom, ha folyton ilyen kérdésekkel zaklatnám az olvasót, gyorsan tovább is lépne, de nincs ok az aggodalomra! Viszont mégis csak elárulom, ha New Yorkra gondolt, akkor helyes a válasza! A következőkben a múltba repítem az olvasót, hogy közösen áttekintsük az Egyesült Államok mindenkori „top 20” városát. Az utazást a 17. századdal kezdjük, majd fokozatosan haladunk tovább a jelen állás felé!

A Nagy Alma látképe 1873-ban  (forrás)

Sohasem látott vihar és 10 csapás Egyiptomban, három nap az égen és júliusi fagyok Kínában, hamu Grönland jégében, cunami elől menekülő szikanosz törzsek Kelet-Szicíliában. 3600 évvel ezelőtti különös eseményekről tudósítanak világszerte a fennmaradt írások, melynek egyike az ún. egyiptomi Vihar-sztélé. A világméretű jelenség hátterében gyaníthatóan a történeti korok egyik legnagyobb vulkánkitörése állhat, melyet a legendás Atlantisz pusztulásával is összekapcsolnak. 

Idill egy puskaporos hordón: Oia település Szantorini kaldérájának peremén (forrás: wikipédia)

A lakótelepek magyarországi elterjedése a II. világháború után indult meg. Ebben nagy szerepe volt a szocialista államnak, amely a háború utáni Európára általánosan jellemző lakáshiányt igyekezett enyhíteni a lakótelepek építésével. Magyarországon 1949-ben közel 265 ezer lakás hiányát regisztrálták, a városok iparosodása pedig további lakáshiányt idézett elő, 1960-ban már 350 ezer lakásra lett volna igény, melyből több mint 120 ezret Budapesten kellett megépíteni. A hiány mellett a lakótelepek létrejöttében egy fontos ideológiai tényező is szerepet játszott. A szocialista állam mindenképpen utol akarta érni, majd megelőzni a kapitalista államokat a gazdasági fejlettség terén, hiszen úgy tekintett önmagára, mint a kapitalizmus utáni gazdasági-társadalmi rendszerre. A háború utáni szocialista blokk gazdasági fejlődésének üteme azonos, vagy gyorsabb volt, mint a kapitalista államok gazdaságának fejlődési üteme, egészen a '70-es évekig. Ekkor az olajár robbanás negatív hatásai kezdtek begyűrűzni a tömbbe, amely rendkívül eladósította a szocialista államokat. De az eddig tartó gyors fejlődés mégis lehetővé tette a lakótelepek tömeges építését.

Szolnok, a Ságvári Endre körút a Várkonyi István tér felől, 1960 (forrás)

Amennyiben a jelenlegi ütemben apad a Holt-tenger sós víztükre, 469 év múlva el fog tűnni a Föld színéről. A jelenség már évtizedek óta ismert és a nevével ellentétben nem tenger-, hanem tóparti országok már jó ideje dolgoznak egy olyan terven, amely megakadályozhatná a vízszint további csökkenését. 2013. december 9-én látta el kézjegyével Jordánia, Izrael és a Palesztin hatóság képviselője azt a szerződést, melynek kapcsán világbanki kölcsönből megindulhat a beruházás. A tervekből az derül, ki, hogy jóval többről van szó, mint a Holt-tenger megmentése. Kérdés csupán az, hogy egy ember által okozott természeti kár felszámolható-e egy újabb természeti kár létrehozásával? 

A Holt-tenger szintjének csökkenése 1972-2011 között (wikipédia)

A rendszerváltás utáni lengyel gazdaság motorjaivá egyértelműen az ország népesebb agglomerációi váltak. A gazdasági szerkezet váltás persze itt sem történt fájdalommentesen, de e nagyvárosi térségek sikeresen alkalmazkodtak a megváltozott helyzethez, a külföldi működő tőke (FDI) befektetések elsődleges helyszíneivé, különböző magas szintű szolgáltatásokkal rendelkező, fejlett és jól kiépített infrastruktúrájú területekké váltak, melyek a 2008-as gazdasági világválságot követően nem a padlóról való talpra állás nehézségeivel küzdöttek, hanem inkább a kissé lelassult gazdasági növekedés gyorsításán fáradoztak. Ha még nem vettem el az olvasó kedvét a folytatástól, ígérem, a következőkben egy olyan csodálatos helyre repítem el, mint a lengyelországi Gdańsk-Sopot-Gdynia konuráció, vagyis a Hármasváros.

Néha előfordul, hogy a geográfusok az előre várt eredmények helyett valami egészen másra bukkannak egy terepgyakorlaton. Kiásnak valamit, aminek semmi keresnivalója nem lenne azon a helyen. Egy olyan tárgyat, amely több kérdést vet föl, mint amennyit megválaszol. Pontosan ez esett meg az ELTE 2013 őszi, máramarosi terepgyakorlatán, ahol kiásták ezt a valamit.  

1908-ban, egy szép napon sosem látott nyüzsgésre ébredt Kelmis/Altenburg település lakossága. Dr. Wilhelm Molly, a helyi körzeti orvos szorgalmazására a lövészegylet pavilonjába csődítettek mindenkit, aki csak mozogni tudott. Miközben a bányászzenekar az Amikejo-indulót játszotta hivatalosan kikiáltották a világ első eszperantó államát. Amikejo, avagy a "Nagy Barátság Helye" megalapításáról mintegy 150 nemzetközi újság tudósított. Még ugyanebben az évben a negyedik Eszperantó Világkongresszus Drezdában úgy határozott, hogy Hága helyett Semleges Moresnet lesz a szervezet hivatalos székhelye. Adódhat a kérdés: mégis mi ez a Semleges Moresnet és hol található?

Hollandia legmagasabb pontja a négyeshatáron