1932 verőfényes nyarán egy - a történetírók által meglehetősen elhallgatott - háború zajlott a világ másik végén. November első hetében 20000 emu nézett farkasszemet az Ausztrál Királyi Tüzérség 7. ütegével Nyugat-Ausztrália vörös porral borított ligeteiben. A Meredith őrnagy által vezetett különítmény Lewis-féle golyószórókkal és rengeteg tölténnyel felszerelkezve indult a csupán saját testi erejükben bízható emu sereg ellen.

A helyiek szerint már közel 5000 éve folyamatosan lakott Xinaliq 8 évvel ezelőtt még szinte teljes elzártságban bújt meg a Kaukázus csúcsai között, egy különleges néprajzi, építészeti és nyelvi zárványt alkotva az ebből a szempontból egyébként sem "unalmas" térségben.

Xinaliq (ejtsd Hináálig) több szempontból is különleges hely. A Kaukázus főgerincétől északra, tehát "hivatalosan" Európában található, 2100 m magasan fekvő azerbajdzsáni falu látképe majdnem tökéletes Tibet utánérzést ad.

Xinaliq - a falu mögött a Xinaliq Dagi  (Bácskai Gabriella felvétele)

A kissé provokatív cím miatt fontos leszögezni az elején, hogy ez a bejegyzés nem a trianoni békszerződésről szól, sokkal inkább a magyar állam azt megelőző széthullásáról. Mint amikor egy ezeréves tölgyfát elfűrészelnek derékban, úgy pattant ki számtalan "sarj-állam" a Magyar Királyság törzséből az első világháborút követő összeomlás után. Ezen sarj-államok közül néhányról könyvtárnyi anyag áll rendelkezésünkre, néhányról pedig valószínűleg itt fognak először hallani. Ha csupán egyetlen ilyet találnak már megérte megírni a bejegyzést. Ezek az országok térképen sem jeleníthetők meg, területük, lakosságszámuk napról napra változhatott a világ-, avagy a helyi politika függvényében. Virágzásuk egy naptól 3,5 évig terjedt, többségére már a megszűnés másnapján sem emlékeztek a helybéliek. Következzék tehát kikiáltásuk szerinti időrendben ez a 15 kérész-életű állam a magyar történelem legsötétebb időszakából. 

A Marsról származó meteoritok geokémiai, elsősorban stabil izotóp összetétele alapján a Maryland-i Egyetem kutatóinak sikerült számos új következtetést levonni a Vörös Bolygó egykori légköréről és annak kémiai összetételéről. A geológusok 40 darab Földbe csapódott marsi meteorit mintáit vették górcső alá, melyek segítségével fény derült a Mars légkörének "titkaira". A különböző földtörténeti korokban bolygónkba csapódott meteoritok kén izotópos összetételének segítségével képesek voltak egy újfajta képet alkotni a Vörös Bolygó légkörének egyes szakaszairól. A Nature című szaklapban publikált tanulmány szerzői szerint a földi és a marsi atmoszféra a Naprendszerünk 4,6 milliárd éves fejlődésének már korai szakaszában alapjaiban eltérő fejlődési irányt vettek. Ez az eredmény - mely úttörőnek számít a maga nemében - hozzásegítheti a Marssal foglalkozó kutatókat annak megértésében, hogy létezhetett-e élet a Marson. Továbbá arra is fény derül, hogy vajon a kutatás eredményeként felvázolt légköri modell megengedhette-e a folyékony víz jelenlétét a bolygó felszínén.

A "Fekete Szépség" becenévre hallgató, egyébként NWA 7034 nevet viselő meteorit körülbelül 2 milliárd éves. A meteorit vulkanikus eredetű és összetétele alapján bazaltnak mondható. (link)

A globális helyzet-meghatározó hálózatok fejlődése a ’90-es évek folyamán rohamosan felgyorsult, aminek köszönhetően mára lényegében bárki számára olcsón elérhetővé vált a technológia. A GPS-ek segítségével ismeretlen országrészekben, vagy országokban is kényelmesen el tudunk jutni A pontból B pontba térképpel való bajlódás nélkül is. A helyzetmeghatározás kapcsán sok elmélet és disztópia lát napvilágot évről évre, melyek nagy része talán kissé elrugaszkodott a valóságtól, de nem kell összeesküvés elmélet hívőnek lennünk ahhoz, hogy belássuk, életünk nagy részében egy orwelli nagy testvér valóban folyamatos megfigyelés alatt tart bennünket. A folyton magunkkal hordott mobiltelefonjaink könnyen lekövethetőek, a fejlett világban ennek technikai korlátai nincsenek, legfeljebb etikaiak. De lássuk, hogy a földrajz hogyan használja a mobiltelefonok helyzetéről szerzett információt!

Észtország egy olyan állama Európának, amiről mi magyarok igen keveset tudunk. Tudjuk, hogy valamilyenfajta távoli rokonsági kapcsolat fűz hozzájuk, kb. szűk egy millióan lehetnek, és a legészakabbi Balti állam. Ha kicsit mélyebben belekóstolt már valaki a Skandináv országok világába, akkor tisztában van vele, hogy kiváló a felső oktatási rendszerük, s a technikai újítások szülőhelyei, vagy azok első befogadói. Erre a fejlődési pályára állt Észtország is. A felhalmozott magas szintű szakmai tudásnak köszönhetően jött létre, a mára fogalommá vált videotelefon alkalmazás a Skype - csak hogy egyet említsek a számos példa közül. Az ország tehát az északi szomszédjait követve, igyekszik minden területen alkalmazni a modern informatikai és számítástechnikai újításokat. A nem rég lezajlott Európai Uniós választásokon az észtek már interneten is leadhatták szavazataikat. Tehát annyira nem meglepő, hogy a mobiltelefonos helyzetmeghatározás, mint kutatási módszer egyik első alkalmazói között tarthatjuk őket számon.

Egy hétvégi kiránduló képzeletbeli mozgáspályájának meghatározása mobiltelefonja segítségével

Egy családi albumban talált német irredenta bélyegsorozat apropóján bejegyzés-sorozat indult a Pangea blogon. Azt ugyanis minden kisdiák fejből fújja mit vesztett Magyarország a Párizs környéki békében, ez azonban korántsem befolyásolta olyan mértékben és irányban a világtörténelmet, mint a német területveszteségek. Pedig Németország első világháború utáni területi veszteségei korántsem voltak akkorák mint Magyarországé, vagy Törökországé. Gyarmataitól ugyan megfosztották - ez összesen több mint 4 millió négyzetkilométert jelentett - de az anyaország csak 13%-ot vesztett az összes területéből. Ezek a területvesztések azonban kevés kivételtől eltekintve igen megalázó módon zajlottak.

A semleges Dánia által megszerzett területek után következett az apró, még járásnak sem nevezhető Hultschini földek sorsa Felső-Sziléziából. Egy rövid, témánkat csak részben érintő eszperantó kitérő után következzen egy újabb népszavazásra bocsátott terület,  Felső-Szilézia.  

Kereszt és gyárkémény: Felső-Szilézia (forrás)

A legtöbb ember számára magától értetődő, hogy a szovjet vezetés már a kezdetektől törekedett egy többé-kevésbé egyenlő társadalom kiépítésére. Tervük végrehajtását először is azzal kezdték, hogy az orosz nemességet (jobb esetben) elüldözték, s az üresen álló városi villáikba rögtön be is költöztették a proletariátust, egyszerű munkásembereket és a rendszert támogató hivatalnokokat. Azonban még véletlenül se úgy képzeljük el a dolgot, hogy egy munkáscsaládnak egy nemesi kúria járt! Egy-egy villát zsúfolásig megtömtek a korábbi rendszer elnyomottjaival, habár az elnyomottak nem biztos, hogy minden esetben tisztában voltak kizsákmányoltságukkal. De mégis hogy jön ez a városfelújításhoz, azt mindjárt megértjük!

Moszkva történelmi belvárosa (forrás)

Május 24-én immár 34. alkalommal indul útnak Magyarország leghíresebb teljesítménytúrája, a Kinizsi 100. Mint aktív teljesítménytúrázó, gondolkodtam, hogyan lehetne erről az eseményről méltóképpen megemlékezni, de nem jutott jobb az eszembe Balázs túratárs beszámolójánál, akivel együtt küzdöttük végig magunkat a 100 kilométeren annak idején. Az ő írása alapján talán még az is a helyünkbe tudja képzelni magát, aki életében nem gyalogolt még tíz kilométernél többet egyszerre.

A tömeges jelentkezések miatt idén már regisztrációhoz kötött az indulás, de mi mégis ösztönzünk mindenkit, tegye magát próbára a Kinizsi 100-on. A célban érzett fáradtság és öröm egy olyan semmihez sem hasonlítható sikerélmény, amit még az unokáinknak is mesélni fogunk. :)

írta: Reszler Balázs

Az európa parlamenti választások közeledésével egyre több szó esik Európáról, annak előnyeiről és hátrányairól. Szép számmal akad mindkettő, de valószínűleg a legelszántabb euroszkeptikusok sem vitatják, hogy a határok átjárhatósága az Unión belül jó dolog. Hogy nem kell órákat várakozni egy autóban a határon, miközben határőrök turkálnak a csomagjainkban, vagy a vízumot keresgélni a repülőtéren. Létezik egy város Belgium és Hollandia határán, amely az európai integráció és a határok átjárhatósága nélkül igen nagy gondban lenne.

Határsértő muskátliállvány (forrás)

Az Egyesült Államok legnagyobb városáért folyó küzdelem úgy tűnik már 1800-ban eldőlt. De lehetnek-e vetélytársai a közel jövőben a Nagy Almának, a Keleti-part és a világ kiemelkedő központjának, New Yorknak? Talán a 20. század folyamán felemelkedő déli városok, vagy valami oknál fogva újra a Nagy-tavak vidékének iparvárosai fognak fenyegetést jelenteni az első helyet magabiztosan tartó New York számára? Az USA „top 20” városi régiójának 20. századi fejlődését fogom bemutatni ebben az írásban, amely illeszkedik az előző részhez. Utazásra felkészülni!

Los Angeles 1894-ben (forrás)