A tavalyi hat fordulót megélt, hamar népszerűvé vált zászlós játékunk után idén újítunk és a Földmérési és Távérzékelési Intézet által létrehozott fentrol.hu honlapról válogatunk Magyarországról készült légifotókat. Ezúttal szeretnénk túllépni a mi látható a képen szintű játéknál, lenne benne egy kis csavar is. Próbálunk olyan képeket válogatni, ami mondjuk nem a Nagykunság egyik kukoricatábláját ábrázolja, esetleg a Balaton kellős közepét, hanem olyan légifotókat, amelyek egymagukban is megállnák a helyüket feladvány nélkül is. Úgy tervezzük összesen 9-10 forduló lesz összesen, az eredményhirdetés majd a decemberi Pangea szülinapon lenne.

A díjazás végül kialakult, a megérdemelt korsó sör mellé az érdi Földrajzi Múzeum könyves ajándékcsomagját és két Gemenc térképet tudunk felajánlani a helyezetteknek! 

A trollkodás elkerülése végett a kommentelést letiltottuk, komoly versenyzőink kérdéseinkre a többnyire egyszavas választ (sorszám + megfejtés) erre a címre küldjék:

pangea.geography@gmail.com

Hogy a későn érkezők is csatlakozhassanak a megfejtéseket folyamatosan várjuk majd az év folyamán, egészen az eredményhirdetésig. Éppen emiatt csak akkor fog fény derülni valamennyi megfejtésre.

Kellemes fejtörést! :)

81. kérdés. Melyik év melyik napján dőlt el, hogy a képen látható zsilip Magyarországon marad?

Földünk legjelentősebb, természetes úton létrejött, édesvízű "csatornája" két óriási folyamrendszert köt össze, ugyanakkor egészen a 18. század végéig teljesen ismeretlen és tudományos körökben valószínűtlen volt léte, környezete pedig ma is a legelzártabb, legkevésbé ismert területek közé tartozik.

A nehezen kimondható nevű dél-amerikai Casiquiare folyó mindössze 354 kilométer hosszú, de számos furcsaságot tud felmutatni. Egyrészt nincs "forrása", másrészt az alapvetően sík terepen sűrű irányváltásokkal köti össze az Orinoco és az Amazonas folyamrendszerét. A hivatalosan Brazo Casiquiare (Casiquiare-ág) névre hallgató vízfolyás a venezuelai Amazonas tartomány óriási asztallapként a dzsungel felé magasodó fantasztikus alakú hegyeiből eredő Orinocoból egy éles balkanyarral szakad ki Tamatamánál.

Balra a Casiquiare, jobbra az Orinoco - (forrás) 

Eredetileg főként hídként használta a lakosság azt az 50 méter hosszú, 3 méter átmérőjű fenyőtörzset, mely a Borókás-árkon ívelt át Ipolytarnóc külterületén. Az átkelés biztosítása mellett ez a fenyő látta el a környékbelieket fenőkővel, sírkővel és más egyébbel. Így igaz, fából fenőkő! Miután a tudósok megállapították, hogy ez a kovásodott törzs életkorát tekintve igazi kuriózum, a turisták is elkezdték széthordani. Mire a hatóságok észbe kaptak alig maradt valami a világon sehol máshol nem található 17,5 millió éves fenyőtörzsből.

A tarnóczi óriásnagyságú kövesült fa, Nógrád megyében (Id. Markó Károly rajza) (fotó: Bokor Veronika)

A városok a világ számos pontján folytatnak folyamatos küzdelmet a klímaváltozás ellen. Velencét, Londont és Rotterdam kikötőjét gátak védik a vihardagályok és az emelkedő tengerszint ellen. A Sandy utáni New York zöld gyűrűt tervez Manhattan sziget köré az árhullámok megfékezésére. S hasonló beruházásokra került sor a Maldív-szigetek fővárosa, Malé körül is. De e mérnöki beavatkozások csak ideig-óráig jelentenek megoldást a problémára. A múló infrastrukturális beruházások helyett a városok alapvető működési rendszerét kellene átgondolni és megváltoztatni. A Maldív-szigetek fővárosa, Malé kitűnő reprezentációja annak, hogy egy város milyen hatással van környezetére, csak itt ebben az esetben éppen a földrajzi határvonalak markánsan kirajzolódnak.

 
Ez a látvány fogadja a Maldív-szigetekre utazókat (Forrás)

A "régen minden jobb volt, de ha mégsem, akkor az legalább biztos volt" szemlélet jegyében gyakran hallhatjuk, hogy a magyar vasút ma is csak olyan sebességgel szállítja az embert, mint 40, 80, 100 éve. Vizsgáljuk meg ezt kicsit jobban, földrajzos szemmel: pontosan milyen módon szolgálta a vasút a mindenkori Magyarország lakóinak mobilitását, az egyes tájak összeköttetését?

Hogy mindez számszerűsíthető legyen, válasszunk egy kellően extrém útvonalat, mondjuk a Mátészalka és Szentgotthárd közöttit. Az útvonal a vasút fennállása óta végig Magyarországon fekszik, tartalmaz fő és mellékvonalat is, melyek szerepe az idők folyamán változott, van benne kelet- és nyugat-magyarországi szakasz is, hogy tanulmányozni lehessen az egyesek szerint aszimetrikus (vagy országrészenként szelektív) fejlesztéseket is.

Ezen belül megvizsgáljuk, hogy a vasútvonalak kiépítését követően egy nap hány alkalommal, mennyi idő alatt és mennyiért lehetett eljutni egyik településről a másikra, illetve a két kisvárosból Budapestre, mely a távolsági utazások fő iránya volt.

A két város közül Szentgotthárdra érkezett először a gőzös 1872 szeptember elsején, míg a szatmári kisvárosba 1887 óta juthatunk el vonaton. A főváros felé való közlekedés iránya ekkor még némileg eltért a maitól: Szentgotthárdról celldömölki és székesfehérvári átszállással lehetett Budapestre jutni, a forgalom csak a Komárom-Kelenföld vonal 1884-es átadásával terelődött Győr felé, míg Mátészalkára két évtizedig csak  - a mai állapothoz képest - némi kerülővel (Nyíregyháza felől) lehetett eljutni, ugyanis a kiépülő helyiérdekű vonalak csak közvetlenül az első világháború előtt tették komoly vasúti csomóponttá a várost. Szentgotthárd  hivatalos vasúti kilométertávolsága 313 km, Mátészalkáé 328 km volt Budapesttől, a két város között pedig tetemes, 641 km-es távolság már európai viszonylatban is "távolságként" értelmezhető.

Mondani sem kell, hogy a vasút megérkezte milyen komoly hatással volt a kisvárosokra: amellett, hogy a korábban az útviszonyoktól függően 1-2 hetes fővárosi út hirtelen egynaposra rövidült, olcsóbbá vált a szállítás, ami az ipar és a kereskedelem fellendülését hozta, a gyorsuló posta és személyforgalom pedig a nagyvilág vérkeringésébe való bekapcsolódás lehetőségét. Persze a jobb közlekedés az el- és kivándorlást is lehetővé tette, igaz az ebben részt vevő emberek egy része azért vissza is tért a tanulmányai vagy a gazdagabb vidékeken történő pénzkereset után.

A vasminiszter - a magyar mobilitás atyja - (forrás)

A tavalyi hat fordulót megélt, hamar népszerűvé vált zászlós játékunk után idén újítunk és a Földmérési és Távérzékelési Intézet által létrehozott fentrol.hu honlapról válogatunk Magyarországról készült légifotókat. Ezúttal szeretnénk túllépni a mi látható a képen szintű játéknál, lenne benne egy kis csavar is. Próbálunk olyan képeket válogatni, ami mondjuk nem a Nagykunság egyik kukoricatábláját ábrázolja, esetleg a Balaton kellős közepét, hanem olyan légifotókat, amelyek egymagukban is megállnák a helyüket feladvány nélkül is. Úgy tervezzük összesen 9-10 forduló lesz összesen, az eredményhirdetés majd a decemberi Pangea szülinapon lenne. A díjazás alakul, a megérdemelt korsó sör mellé egyelőre két Gemenc térképet tudunk felajánlani az első két helyezettnek! 

A trollkodás elkerülése végett a kommentelést letiltottuk, komoly versenyzőink kérdéseinkre a többnyire egyszavas választ (sorszám + megfejtés) erre a címre küldjék:

pangea.geography@gmail.com

Hogy a későn érkezők is csatlakozhassanak a megfejtéseket folyamatosan várjuk majd az év folyamán, egészen az eredményhirdetésig. Éppen emiatt csak akkor fog fény derülni valamennyi megfejtésre.

Kellemes fejtörést! :)

A nyolcadik fordulóban mindössze egyetlen feladat lesz. Az alábbi légfelvételeket kell évszám szerint növekvő sorrendbe tenni aszerint, hogy az Oszmán birodalom mikor foglalta el először a településhez tartozó várat. Beküldendő tehát az adott kép száma, vele az 1-10-ig terjedő sorszám (esetleg még zárójelben az évszám).

Ha kérdés merülne fel a feladvánnyal kapcsolatban, érdemes a fenti email címen tisztázni beküldés előtt. 

71.

Győr folyók és főutak közé szorított, viszonylag nagy, de zsúfolt belvárosának egyetlen igazán kézenfekvő terjeszkedési területe van:  déli irányban akadályt jelentő vasútvonalon át. Ezt a - nagyjából a város földrajzi középpontját jelentő - területet azonban igen sokáig egy borzalmas állapotú laktanyakomplexum uralta, mely a 2000-es évek második felében komoly beruházás révén újult meg, további potenciális városfejlesztési lehetőségeket kínálva.

Győr különleges, erősen tagolt városszerkezete részben a természeti tényezőknek, részben a város fejlődéstörténetének köszönhető. A szóban forgó terület változásaiban az utóbbi tényező játszott szerepet.

A korábban erődvárosként is funkcionáló kisalföldi megyeszékhely a napóleoni háborúkat követően elvesztette a korábban a növekedését gátló városfalakat, így belvárosa déli irányban terjeszkedett, a lazább beépítésű „majorok”, a mai Nádorváros irányában. A terjeszkedő belváros és a déli városrész között (az egykori sáncok előterében) viszonylag nagyobb beépítetlen térség maradt, mely vásártérként funkcionált. A 19. század második felében bekövetkező fellendülés során ezen a területen helyezték el a város új középületeit (a városházát, a bíróságot, börtönt stb.), valamint ide vezették be a vasútvonalakat és itt létesült a pályaudvar is, meglehetősen zsúfolttá téve a területet. A vasútvonal egyúttal délről lehatárolta a városközpontot, megnehezítve a város átjárhatóságát, és a központ szerves terjeszkedését. Győrnek máig meghatározó városszerkezeti tulajdonsága a tagoltság, illetve emiatt az egyes funkciók, intézmények egymásra zsúfolása.

  A laktanya helyzete a Belvároshoz képest - a térkép a 2000-es évek eleji állapotokat mutatja - (forrás)

Ha esetleg úgy tanulta, hogy 1453-ban Bizánc elfoglalásával megszűnt a Bizánci Birodalom akkor van egy rossz hírünk: nem Bizáncot foglalták el a törökök, ezért a Bizánci Birodalom sem szűnhetett meg és az sem 1453-ban történt. Történeti-földrajzi írásunkban találkozhatunk az utolsó római hadvezérrel valamint ellátogatunk a Római Birodalom két legutolsó erősségéhez. 

Az utolsó római erőd (forrás: wikipédia)

Ma egy nem eléggé széles körben ismert hazánkfiáról lesz szó, aki egy olyan korszakban (1958-1990 között) utazta be (szó szerint) az egész világot, amikor ez általában hatóságilag volt akadályozva. 14 nagy utazása során 983.051 km-t tett meg, ebből 22.549 km-t gyalog(!), 507.781-et busszal, vonattal, autóval, 359.160-at repülővel, 93.561-et hajóval vagy csónakkal. Tapasztalatairól alapos, igényes, szórakoztató formában számolt be mára már némileg feledésbe merült könyveiben. Balázs Dénes, a világutazó geográfus sokunk gyermek- és ifjúkori álmát valósította meg.

A 14 nagy utazás útvonala - Forrás: Balázs Dénes: Életem-utazásaim

A tavalyi hat fordulót megélt, hamar népszerűvé vált zászlós játékunk után idén újítunk és a Földmérési és Távérzékelési Intézet által létrehozott fentrol.hu honlapról válogatunk Magyarországról készült légifotókat. Ezúttal szeretnénk túllépni a mi látható a képen szintű játéknál, lenne benne egy kis csavar is. Próbálunk olyan képeket válogatni, ami mondjuk nem a Nagykunság egyik kukoricatábláját ábrázolja, esetleg a Balaton kellős közepét, hanem olyan légifotókat, amelyek egymagukban is megállnák a helyüket feladvány nélkül is. Úgy tervezzük összesen 9-10 forduló lesz összesen, az eredményhirdetés majd a decemberi Pangea szülinapon lenne. A díjazás alakul, a megérdemelt korsó sör mellé egyelőre két Gemenc térképet tudunk felajánlani az első két helyezettnek! 

A trollkodás elkerülése végett a kommentelést letiltottuk, komoly versenyzőink kérdéseinkre a többnyire egyszavas választ (sorszám + megfejtés) erre a címre küldjék:

pangea.geography@gmail.com

Hogy a későn érkezők is csatlakozhassanak a megfejtéseket folyamatosan várjuk majd az év folyamán, egészen az eredményhirdetésig. Éppen emiatt csak akkor fog fény derülni valamennyi megfejtésre.

Kellemes fejtörést! :)

61. kérdés. Melyik városba került a képen látható városka egykori földbirtokosának előnevében szereplő vár harangja?