A Föld története megközelítőleg 4,6 milliárd éve kezdődött. Az élő organizmusok 4 milliárd éve jelentek meg az óceánokban. A folyamatos fejlődés révén összetettebb élőlények alakultak ki bolygónkon. Jelenleg a legfejlettebb élőlény az emberszabású majom, a Homo sapiens.

Az emberi technikai fejlődés révén sikerült kiemelkedni valamennyi organizmus közül, azonban léteztek olyan sejtmagnélküli, vagy sejtmagos organizmusok, amelyek nem-, vagy csak nagyon nehezen tudnak legyőzni. Ilyenek a járványok-, és a betegségek. Tehát nyugodtan kijelenthetjük, hogy a járványok egyidősek az emberiséggel.

Azonban a betegségek nemcsak az embereket sújtják, hanem az állatvilágot is. Ezek a betegségek már az emberiség megjelenése előtt is megjelentek az élővilágban, ezekről a csontfosszíliák nyújtanak bizonyítékot. Ezek felderítése és vizsgálata képet nyújthat az egykori földrajzi környezetre, a klímaváltozásra, illetve ökológiára is. Az egykori élőlények betegségének felderítésével foglalkozik a paleopatológia.

A karácsony már hosszú évtizedek óta komoly kihívás elé állítja az azt ünneplő országok közlekedési rendszerét. Az egyik legnagyobb hasonló erőpróba elé az Amerikai Egyesült Államok távolsági közlekedése állt 1945 karácsonyán, amikor példa nélküli tumultushoz vezetett a "Varázsszőnyeg" ("repülő szőnyeg") és a "Télapó" hadművelet keretében a tengerentúlról hazaszállított veteránok hazajutási vágya.

Az USS Saratoga egy fuvarral 29.204 katonát vitt haza - ez a "Varázsszőnyeg" rekordja" - (forrás)

Talán egyszer eljut majd oda a technológia, hogy elég a telefonunk kameráját egy kőzetre irányítanunk és az közli velünk a kőzet formációját, korát és összetételét. Amíg ez nem sikerül addig kénytelenek vagyunk a saját érzékszerveinkre és földtani tudásunkra hagyatkozni, esetleg földtani térképet használni, amelyből már szerencsére vannak online verziók is. Ilyen projekt a Macrostrat is, ami többé-kevésbé részletes geológiai térképet ad az egész Földre. 

Magyarországon közkeletű tévedésként van jelen az az álláspont, miszerint reformáció kálvini irányzata "magyar vallás" lenne. Ez a leegyszerűsítő álláspont szerint etnikailag determinált, hogy a magyarok kálvinisták, a szlovákok és németek (szászok) pedig a reformáció lutheránus vonalához csatlakoztak. Hogy bebizonyítsuk ez nem így van, mai bejegyzésünkben a Kárpát-medence legnagyobb nem-magyar kálvinista lakosságát vizsgáljuk meg. 

Zahar református temploma (forrás)

Hogy sikerült évszázadok erőfeszítése után elsőként végighajózni az Északnyugati átjárón? Mennyire lett bevett tengeri útvonal, és hogy változik ez az Északi-sarkvidék felmelegedésével? Valóban reális kereskedelmi hajózási útvonalként számolni vele? Egyáltalán milyen hely is az Átjáró?

Írássorozatunk első részében áttekintettük, hogy hogyan került egyre északabbra a hőn vágyott Északnyugati átjáró, illetve hogy lett egyre világosabb, hogy nem épp az a közepesen barátságos, de hajózható víziút, mint amilyennek a Magellán-szoros példáján elképzelték korábban. A második részben megismerhettük, hogyan is sikerült végül feltárni az Átjáró útvonalait (merthogy több is van belőlük) a sarkvidékek felfedezéstörténetének legnagyobb tragédiája révén.

A Nordic Orion az első "élesben" , kereskedelmi rakománnyal az Átjárón áthajózó hajó - (forrás)

Lassan négy éve lesz, hogy a legelső bejegyzés megszületett Xavérról és útjára indult a Pangea blog. Ez idő alatt 15 centiméterrel került közelebb az európai kontinens Afrikához, megszületett 285 bejegyzés (a holnapival együtt) 13 szerzőnktől, kaptunk egy Juhari Zsuzsanna-díjat, amit nem győzünk elégszer megköszönni, benne voltunk a 10 legjobb magyar tudományos blog között az azóta megszűnt Goldenblog versenyen, az Index pedig rendszeresen szemléz bennünket, amit ugyancsak nem lehet elégszer megköszönni nekik!

Az utóbbi egy évben voltak olvasott bejegyzéseink, mint pl. idén a Niagara vízesésről szóló, és voltak vevésbé olvasottak, mint például a nem túl közkedvelt geológiai eszmefuttatásaink. Voltak olyan írások, amelyek számunkra érthetetlen módon szélsőséges kommenteket kaptak, mint pl. a Csanád vármegye feltámasztásáról szóló, és előfordultak általunk érdekesnek vélt, de semmi visszhangot nem keltő cikkek is. 

Kedves jelenlegi és leendő szerzők, kitartó olvasók, megrögzött kommentelők és mindenki aki segített nekünk az elmúlt négy évben, szeretettel látunk benneteket egy közös születésnapi sörözésre december 7-én 18 órától Budapesten a One Beer sörözőben. Cím: József körút 63., Budapest, 1085, 47.488673, 19.070353.

Két állandó szerzőnk biztosan ott lesz!

Hogy megfelelő méretű asztalt tudjunk foglalni, arra kérnénk minden érdeklődőt, hogy ha szívesen velünk tartana (és nincs jelen a facebookon) küldjön egy levelet a pangea.geography[@]gmail.com címre, december 3-án vasárnap este nyolcig.

Facebook esemény itt található: https://www.facebook.com/events/895170017309273/

Mindenkit szeretettel várunk!

Asszony, aki férje titkait fürkészi és a neten posztolja amit talált? Istennő, aki átlát a felhőkön, amely mögött főisten férje rejtőzik? Egy hófehér legófigura, amely világrekord távolságba került a Földtől? Vagy egy 3,5 tonnás, 20 méter átmérőjű űrszonda, amely a 2016 óta a Jupiter bolygó körül kering poláris pályán? Ismerkedjünk meg Junóval, aki az alábbi képeket küldte nekünk!

Fotó: NASA / SwRI / MSSS / Gerald Eichstädt / Seán Doran

Hogy vált a legnagyobb, az adott korban legjobban felszerelt északi-sarkvidéki expedícióból a legnagyobb sarkvidéki tragédia? Miért nem sikerült az emberiség történetének egyik legnagyobb mentőakciójának megtalálnia a csaknem 6 évig kitartó túlélőket? Mi köze a tragédiához az Egyesült Államok elnöki íróasztalának? Milyen meglepetést tartogatott Franklin elveszett hajóinak 2014-es és tavalyi meglelése?

A Terror és az Erebus egy korábbi antarktiszi expedíción (1839-1843) (forrás)

2017 októberében jelent meg a hír, hogy Irán második legnagyobb tava teljesen kiszáradt. A Perszepolisztól keletre, egy lefolyástalan terület mélyedésében elterülő Bakhtegān-tó egykor 3500 négyzetkilométeres víztükre, megannyi flamingó és vándormadár otthona az elmúlt évtizedben fokozatosan eltűnt. Hűlt (felforrósodott) helyén ma sós sivatag porát kergeti a szél. 

 Az eltűnő Urmia-tó Északnyugat-Iránban (fénykép: Ako Salemi)

Hazánkban az Északnyugati átjáró mindig megmaradt valamilyen misztikus, homályos jelentőségű dolognak, mely után - a felfedezések "Szent Gráljaként" - évszázadokig küzdöttek a jellemzően angolszász hajósok, hogy aztán teljesen más módon és más formában találjanak rá, mint amire sokáig számítottak. A földrajzi fogalom ismerős lehet Kenneth Roberts hasonló című regényéből, illetve azért sokan hallottak Franklinről is Amundsenről is. És valószínűleg egyre többet fogunk hallani róla, mivel a sarki jégtömegek olvadásával 2013-ban már áthaladt az első kereskedelmi hajó az "átjárón", és valószínűleg egyre több fogja követni példáját.

A jégtenger - Caspar David Friedrich az Északnyugati átjárót kereső expedíciók által ihletett festménye - (forrás)