2022. év végén sorozatban érkeztek be a szomszédos országokban lezajlott népszámlálások adatai. Legutóbb a romániai előzetes adatok keltettek komoly sajtóvisszhangot, miszerint 1 milliónál alig pár ezerrel több ember vallotta magát magyar nemzetiségűnek keleti szomszédunkban, ami kb. 200 ezer fős visszaesést jelent az előző népszámláláshoz képest. A második legnépesebb magyar közösséggel rendelkező Szlovákiából érkező adatok ugyancsak a magyarság csökkenő lélekszámát jelzik. Ugyan a magyarországi népszámlálások előzetes adatai még váratnak magukra, de a trendek azt mutatják, hogy 2023-ra a magyarság önbevalláson alapuló lélekszáma a 10 milliós lélektani határ alá fog esni a Kárpát-medencében, egyre távolodva az Antall József miniszterelnök emlékezetes beszédében szerepelt 15 milliótól. 

Antall József miniszerelnök szobra Mányon (forrás)

Hazánkban a népszámlálási adatok közül jellemzően keveseket érdekel a nemek megoszlása, a korfák, vagy éppen a jövedelmi és egészségi, stb. viszonyok. Ezzel szemben a lakónépesség száma, a nemzetiségi és anyanyelvi viszonyok minden esetben elérik a sajtó ingerküszöbét és parázs vitákat szülnek, mind az alkalmazott módszertan, mind pedig a trendek tekintetében. Nem tévedhetünk nagyot, ha kijelentjük, hogy e néhány demográfiai adat jelentősége messze túlmutat a demográfia tudományterületen, hatása van a magyar külpolitikától kezdve a nemzet- és családpolitikán keresztül, a magyarság általános közhangulatáig bezárólag. A magyarság fogyása és pusztulása ugyanis legkésőbb a törökdúlás óta  "nemzethalál"-ként lebeg a magyarság kollektív tudatalattijában. A kérdéssel mindenképpen foglalkozni kell, hiszen a nemzethalál fogalmát alighanem bőven kimeríti a békeidőben, alig 30-40 év alatt eltűnt 5 milliónyi magyar nemzetiségű ember. A népességvesztésnek geopolitikai következményei lehetnek, így például a nemrég körvonalazott magyar középhatalmi tervekre, sőt az Európai Unióban elfoglalt helyzetünkre is, ahol az országok súlyát a népességük adja (pl. európai parlamenti képviselők száma). Elsősorban a Kárpát-medencei magyarság lélekszáma teszi lehetővé, hogy az Európa Parlamentben jellemzően több magyar, mint magyarországi képviselő foglalhat helyet.

A Kárpát-medence anyanyelvi térképe 1910-ben. (forrás)

Antall József beszéde 1990. június 2-án, a Magyar Demokrata Fórum III. országos gyűlésén hangzott el. A dátum érdekessége, hogy a beszéd idején már lezajlott a tíz évente esedékes népszámlálás; 1990. január 2. és február 3. között a számlálóbiztosok rákérdeztek a válaszadók nemzetiségére és anyanyelvére is. Azonban a korabeli sajtót átböngészve a KSH előzetes adatai csak 1990. augusztus 31-én jelentek meg, tehát Antall József feltehetően még az 1980-as népszámlálási adatok alapján tette a 15 milliós kijelentést ( feltehetően beleértve a világszerte élő magyarságot is), mely adat hitelességét már akkoriban is sokan megkérdőjelezték. Hozzá kell tenni, hogy az 1980-as számok közelebb álltak a miniszterelnök kerekítéséhez, mint a tíz évvel későbbiek, ugyanis az 1980-as rekordhoz képest (~10,7 millió fő) 1990-re Magyarország népessége 334 ezer fővel, 3,1%-kal csökkent (~10,4 millió fő), és a szomszédos országokban is megkezdődött a magyar etnikum eróziója. 

Az 1980-as népszámlálás jelentőségét az adja, hogy a jelenlegi Magyarország területén élő népesség ekkor érte el a csúcspontját, azóta minden népszámláláson kevesebb és kevesebb ez a szám, és a magukat magyar nemzetiségűeknek vallók száma és aránya is. A magukat magyar nemzetiségűnek vallók számának és arányának csökkenése a szomszédos országokban is megfigyelhető, eltérés mindössze a csúcspontban van. 1945 után Erdélyben a magyarság száma 1977-ben volt a csúcson 1,7 millió fővel, Szlovákiában 1991-ben, 567 ezer fővel (Szlovákiában jellemzően a magyar anyanyelvűek száma meghaladja a magukat magyar nemzetiségűnek vallók számát), a mai Szerbia területén korábban indult a folyamat, a Vajdaságban és Bánságban már 1961 óta csökken a magyarság lélekszáma. 

Ebben a bejegyzésben a Kárpát-medence alatt nem a földrajzi, hanem a politikai értelemben vett fogalmat használjuk, azaz olyan államokat, amelyek osztoznak a történelmi Magyarország 1910-es területén és magyar népességgel is rendelkeznek. Ez utóbbi kritérium miatt nem szerepel a listában Lengyelország Árva és Szepes vármegyékre kiterjedő része, ahol a magyar népesség létszáma nagyjából a nullához közelít. 

A Kárpát-medence etnikai térképe 2011-ben. (forrás)

A szomszédos országok egy része csak a lakosság nemzetiségi hovatartozását vizsgálja, más országokban, pl. Szlovákiában és Romániában az anyanyelvre is rákérdeznek (az anyanyelv definíciója országonként eltér). Míg Szlovákiában magasabb a magyar anyanyelvűek száma, addig Erdélyben pont fordított a helyzet, míg a magyar nemzetiség száma meghaladja az 1 millió főt, addig a magyar anyanyelvűek száma pár tízezer fővel alatta marad. Az adatsorok egységesítése más szempontból is nehéz, ugyanis Ausztriában és Szlovéniában már 2011-ben sem szerveztek klasszikus népszámlálást, hanem úgynevezett "regiszteren alapuló népszámlálást" vezettek be, amely módszertanából kifolyólag képtelen az etnikai viszonyok feltárására. E két országból éppen ezért csak becsült adatok vannak. Ugyancsak becsült adatunk van Kárpátaljáról. Ukrajnában ugyanis anyagi és politikai okokból 2011-ben nem rendeztek népszámlálást, a 2021. évit a COVID, az elhalasztott cenzust pedig az orosz támadás hiúsította meg. 2017-ben azonban magyar kutatók végeztek egy mikrocenzust SUMMA 2017 néven a magyarok által lakott településeken, melyből—fenntartásokkal—használható adatot lehetett kinyerni a kárpátaljai magyarság feltételezett számáról.

Magyarország népessége 1961 és 2010 között haladta meg a 10 millió főt, a magukat magyar nemzetiségűnek vallók száma azonban ennél rövidebb időintervallum alatt, kb 1970 és 1995 között haladta meg ugyanezt az értéket. 1991 és 2011 között, alig két évtized alatt 1,6 millióval csökkent egyedül Magyarországon a magyar nemzetiség száma. Erdélyben a veszteség ugyanezen időszak alatt 400 ezer fő volt, a 2021-es adatok azonban már 600 ezer fős veszteséget jeleznek, azaz a teljes magyar lakosság egyharmadával csökkent. Szlovákiában, Szerbiában ugyancsak folyamatos a csökkenés, Horvátországban azonban konkrétan megfeleződött a magyarság lélekszáma. 1991-ben, amikor Antall József miniszeterlnök lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke kívánt lenni, a Kárpát-medencében már kevesebb, mint 13 millió magyar élt. 10 év múlva 820 ezerrel kevesebb, majd újabb 10 év alatt már 1,5 milliós csökkentést látunk. A táblázat egyetlen, Burgenlandra vonatkozó növekedése is becslés csupán. 

A magukat magyar nemzetiségűnek vallók száma a Kárpát-medencében, népszámlálások és becslések alapján. Ausztriából csak Burgenland tartomány adatai jelennek meg. Szögletes zárójelben az eltérő évben végzett népszámlálások dátuma.  

A nyolc országra vonatkozó 2020 utáni népszámlálások közül a szlovák és horvát adatok vannak meg, Romániából előzetes adatokat közöltek. Szlovéniából és Ausztriából nem is várhatók nemzetiségi adatok Burgenlandra és a Muravidékre, bár ez a két közigazgatási terület rendelkezik a legkisebb lélekszámú magyarsággal. A tendenciák itt eltérőek, míg várhatóan a szlovéniai magyarság lélekszáma hamarosan akár 1000 fő alá csökkenhet, addig Burgenland magyarsága a munkavállalás, családalapítás, Bécs vonzáskörzete révén stagnálhat, akár kis mértékben emelkedhet is. Kárpátalján az orosz támadás miatt a 2021-es népszámlálás is elmaradt. Bár a SUMMA 2017 felmérés időben közelebb van 2021-hez, mint 2011-hez, az ebben becsült adatokat a történelem az elmúlt évben felülírta. A Kárpátaljáról elmenekült magyarság számáról még becslések sincsenek. Szerbiából és Magyarországról még ugyancsak nincsenek előzetes adatok sem. A magyarországi népszámlálás lezárulta után a Népszava arról cikkezett, hogy alig 9,3 millióan töltötték ki a kérdőíveket, miközben a számított lakosságszám a KSH szerint 9,68 millió. Amennyiben ez a hír igaz, több más szempont figyelembe vétele mellett majdnem biztos, hogy az önbevalláson alapuló népszámlálás alapján a kárpát-medencei magyarság lélekszáma alatta marad a 10 milliónak. Ha a már beérkezett szlovák, román és horvát adatokat kivonjuk a 10 millióból, további 8,565 millió magyarra lenne szükség, hogy összejöjjön a Vajdaságból és Magyarországról. Ehhez meg kellene ismételni a tíz évvel ezelőtti számokat a három országban, ami a trendek alapján valószínűtlennek tűnik.

A magyarság létszámának csökkenése két fő okra vezethető vissza, az egyik demográfiai, a másik pedig a népszámlálások módszertanában keresendő:

• 2011 óta tovább csökkent a népességszám Magyarországon,
• Bevezették annak a lehetőségét, hogy a szenzitív kérdésekre – anyanyelv, nemzetiség, nemzetiségi kötődés, családi, baráti közegben használt nyelv, vallás, fogyatékosság – önkéntesen adható válasz, azaz ezekre nem kötelező válaszolni,
• Az internetes kérdőív-kitöltés opciója potenciálisan növelte a rejtőzködést választó állampolgárok számát
• 2011 óta tovább nőtt a külföldön munkát vállaló, családot alapító, letelepedő magyar állampolgárok száma, akik nem feltétlenül jelennek meg egy idő után a statisztikában. 2022-ben azokra terjedt ki a népszámlálás, aki Magyarországon él; akik átmenetileg, 12 hónapnál rövidebb ideig külföldön tartózkodnak; valamint a külföldi állampolgárokra is, ha legalább 3 hónapja Magyarországon tartózkodnak. (Igaz szerencsére opció volt annak a megjelölése, hogy az illető többnyire külföldön tartózkodik.)
  Tegyük hozzá, a jogszabályi környezet nem igazán tudta lekövetni a külföldi munkavállalást/külföldre költözést valamint a világjárvány által megtámogatott, lassan terjedő "nemzetközi kétlakiságot", ezen pedig a népszámlálást övező - szerintünk - elhibázott, komoly büntetést kilátásba helyező kommunikáció sem segített. A külföldön élő magyar állampolgárok száma az egyes becslések szerint mintegy 500-650 ezer főre tehető (a bizonytalanság javát a Nagy-Britanniában élőkre vonatkozó adatok eltérése adja), ez az EU (a munkavállalási korúakra vonatkozó) 5%-os becslésével is nagyjából összhangban van. Természetesen a külföldi munkavállalás a határon túli magyarokat is érinti, akik egy részének a külföld éppen Magyarország. Ugyanakkor vélhetően a százezret közelítheti a Nyugat-Európában élő határontúli magyarok száma is - hozzávetőleges adatokkal csak a 2017-es kárpátaljai felmérés szolgál: a helyi magyarság mintegy 13%-a tartózkodott viszonylag rendszeresen (de 3 hónapot nem meghaladóan) külföldön, 9%-uk pedig tartósan volt távol (utóbbi kategória fele Magyarországon). Persze arról se feledkezzünk meg, hogy "nyugati diaszpóra" Antall József híres kijelentése idején is volt, igaz egy lényegesen más gazdasági és személyes kapcsolattartást lehetővé tevő korban.
• Magyarországon az elmúlt 10 évben tovább nőtt a politikai szembenállás. A 2022. évi népszámlálás egy felfokozott, indulatokat kiváltó kampány és választás után következett. Az ellenzéki protest-szavazók egy része valószínűleg a népszámláláson is protestált,  és nagyobb arányban nem válaszoltak a szenzitív adatokra vonatkozó, nem kötelező kérdésekre, mint egy évtizede,
• Voltak olyanok is, akik attól féltek, hogy az általuk megadott etnikai, vallási adatok "rossz kézbe kerülnek",
• És pár ezren lehettek olyanok is, akik szándékosan alternatív nemzetiségeket jelöltek be, pl. székely, hun, palóc, stb.,
• A trendek alapján Szerbiában is folytatódhatott a magyar népességszám csökkenése,
• Kárpátalja ugyan nem hadszíntér, de a háború, besorozás miatti félelem, munkavállalás, családegyesítés miatt valószínűleg drasztikus mértékben csökkent a magyarság lélekszáma.

Felmerülhet a kérdés, hogy mi értelme van ilyen formában a népszámlálásnak, ha abból nem lehet használható adatokat kinyerni egy kérdés, esetünkben az etnikai viszonyok megértésére. A kutatóknak ugyan vannak módszereik arra, hogy a nem válaszoló, rejtőzködő népességet korrigálással hozzászámolják mondjuk egy adott etnikumhoz. Egy ország migrációs vesztesége kalkulálható, például a születési és halálozási statisztikák alapján, valamint a tükörstatisztikákból, pl. az európai országok migrációs adataiból. Ez azonban bizonytalan pontosságú adatokat eredményez, miközben a konkrét adat azt mutatja, hogy például 2011-ben Magyarországon 85% volt a magyar lakosság aránya. A települési adatok diagramján például szürkével jelölik a nem válaszoló népesség arányát, és ez a szürke körcikk majdnem biztosan növekedni fog. 

Statisztikai szempontból valószínűleg teljesen mindegy, hogy végül 10 millió 20 ezer, vagy 9 millió 980 ezer lesz 2023-ban a magyarság lélekszáma a Kárpát-medencében a népszámlálás alapján. Ennek az adatnak nem a demográfiai, hanem a borítékolható lélektani hatása lesz az, ami miatt a politikának majd kiemelten kell foglalkoznia a kérdéssel. Kiemeltebben mint eddig.  

A magyarországi népszámlálás előzetes eredményei 2023 első negyedévében várhatók.

---

Függelék: A táblázatban felhasznált adatok forrásai

[1] https://library.hungaricana.hu/hu/view/NEDA_1990_magyarorszag_nemzetisegei/?pg=44&layout=s
[2] https://www.nepszamlalas2001.hu/hun/kotetek/04/tabhun/tabl01/load01.html
[3] https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/nepsz2011/nepsz_04_2011.pdf
[4] https://hu.wikipedia.org/wiki/Rom%C3%A1niai_magyarok
[5] https://transtelex.ro/kozelet/2023/01/02/veres-valer-nepszamlalas-eredmenyek-2021
[6] https://hu.wikipedia.org/wiki/Szlov%C3%A1kiai_magyarok
[7] https://en.wikipedia.org/wiki/Hungarians_in_Serbia
[8] http://media.popis2011.stat.rs/2012/Nacionalna%20pripadnost-Ethnicity.pdf
[9] https://uk.wikipedia.org/wiki/%D0%A3%D0%B3%D0%BE%D1%80%D1%86%D1%96_%D0%B2_%D0%A3%D0%BA%D1%80%D0%B0%D1%97%D0%BD%D1%96
[10] https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A1rp%C3%A1taljai_magyarok 
[11] http://real.mtak.hu/120761/1/HANyK_A_magyarok_es_a_magyar_nyelv_Karpataljan.pdf
[12] https://en.wikipedia.org/wiki/Demographics_of_Croatia
[13] https://hu.wikipedia.org/wiki/Burgenlandi_magyarok
[14] http://www.mtafki.hu/konyvtar/karpat-pannon2015/magyarazo.html?
[15] https://www.demografia.hu/kiadvanyokonline/index.php/demografiaiportre/article/view/2476/2484?
[16] https://www.stat.si/popis2002/en/rezultati/rezultati_red.asp?ter=SLO&st=7

Felhasznált irodalom: 

• https://transtelex.ro/kozelet/2023/01/02/veres-valer-nepszamlalas-eredmenyek-2021
• https://adatbank.ro/
• https://hvg.hu/velemeny/2005050215millio
• https://www.ksh.hu/statszemle_archive/2008/2008_10-11/2008_10-11_1014.pdf
• https://www.kl-kl.si/files/fb/digitalne_knjige/Muravidek-Adalekok_a_szloveniai_magyarok_nyelvehez_es_kulturajahoz/html/files/basic-html/page4.html
• https://www.demografia.hu/kiadvanyokonline/index.php/demografiaiportre/article/view/2476/2484
• https://xn--krptalja-8yac.net/magyarok-a-karpat-medenceben/
• https://tenytar.blog.hu/2013/01/15/a_hataron_tulon_is_fogy_a_magyar_300_ezerrel_kevesebben
• http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/171.html
• https://kronikaonline.ro/erdelyi-hirek/akar-1-millio-150-ezer-magyarunk-is-lehet-n-szociologus-a-nepszamlalasi-adatok-mogotti-valosagrol
• https://www.ksh.hu/nepszamlalas/magyarorszagi_nepszamlalasok_tortenete
• https://adt.arcanum.com/hu/view/PestiHirlap1990_1990_09/?query=n%C3%A9psz%C3%A1ml%C3%A1l%C3%A1s%20k%C3%A9rd%C5%91%C3%ADv%201990&pg=1&layout=s
• https://www.nemzetiatlasz.hu/MNA/3.html
• https://bgazrt.hu/wp-content/uploads/2019/06/3.Tatrai_et.al_..pdf
• https://nepszava.hu/3177123_nepszamlalas-magyarorszag-hiba-eredmeny-csokkenes
• https://nepszamlalas2022.hu/
• https://en.wikipedia.org/wiki/Demographics_of_Hungary