Pangea

Minden, ami földtudomány

Erftstadt-Blessem erózióbázisa

2021. július 18. 18:47 - Tranquillius

A Németország északnyugati részét érintő heves esőzések következtében megáradt folyók több helyen kiléptek a medrükből. Számos döbbenetes kép készült a katasztrófáról, de egy geográfus szemével a legérdekesebb kép kétségtelenül az Erftstadt melletti Blessem faluról készült. Az elképesztő mértékű erózió első ránézésre sem lehetett kizárólag az Erft folyó számlájára írni, a pusztítás mértékében szerepet játszott az emberi tényező is. 

erftstadt.jpeg

2021. július 13-án Svájctól Alsó-Szászországig egy hatalmas, alacsony légnyomású zivatargóc alakult ki. A meleg, nedves légtömegek napokig tartózkodtak egy helyben, heves esőzéseket okozva. A "Bernd" névre keresztelt ciklon Lotaringiától a Ruhr-vidékig okozta a legintenzívebb csapadékhullást, különösen a belga–német határ mentén. Itt július 13 és 16 között, alig 2-3 nap alatt lehullott a 2-3 havi átlagos csapadékmennyiség. Észak-Rajna Vesztfáliában júliusban átlagosan 80 liter eső esik egy négyzetméterre, most két nap alatt ennek majdnem dupláját, 148 litert mértek. Július 14-én az Ardennekben a 24 órás csapadékmennyiség meghaladta a 100 millimétert. Köln-Stammheimben megdőlt az addig mért 95 milliméteres rekord, itt ugyanezen a napon 154 millimétert mértek. Az időjárási jelenségről a Severe Weather Europe írt egy remek összefoglaló cikket, a háttérben húzódó légköri jelenségekről azok számára, akiket a meteorológiai rész is érdekel. 

Ez a töménytelen mennyiségű víz képtelen volt elszivárogni, a talaj telítődött vízzel, és a folyók kiléptek a medrükből elárasztva a környező településeket. Súlyosbította a helyzetet a domborzat is. Az Ardennek és az Eifel-hegység szűk völgyei már a német hadseregnek is gondot okozttak 1944 decemberében. Ezekben a szűk völgyekben a felszínen lefutó víztömeg nem tudott szétterülni, ez pedig jelentősen megemelte az árvíz szintjét. De még ezekben a szűk völgyekben sem okozott a képen látható mértékű eróziót az árvíz, holott Blessem, Erftstadt városrésze már a síkvidéken található, Kölntől délnyugatra, külszíni lignitbányákkal és azok meddőhányói által átalakított tájon. Azonban nem csak lignitbányák találhatók errefelé, de ne szaladjunk ennyire előre!

szabea93-csaparviz_png-2021-07-15-12-37-06.pngRózsaszín banán, avagy a 2021. július 14-én 24 óra alatt lehullott csapadékmennyiség.  (Forrás: Meteociel.fr)

Alapesetben az Erft folyócska körülbelül akkora vízhozammal rendelkezik, mint a Rábca Győrnél. Középvízhozama 16,4 köbméter másodpercenként, de az 1981-ben feljegyzett valaha mért legnagyobb vízhozama (LNQ) sem haladta meg az 50 köbmétert másodpercenként, ami körülbelül a Garam torkolat közelében mért középvízhozamának felel meg. Az Erft folyó az Eifel hegységben ered és 106 kilométer megtétele után Düsseldorf mellett, Neuss-Grimlinghausennél ömlik a Rajnába. Ilyen hidrológiai és geomorfológiai paraméterek mellett, síkvidéken elképzelhetetlen, hogy egy medréből kilépő folyó ekkora pusztítást tudjon véghezvinni. Hozzá kell tenni, hogy ez a természetes állapotra vonatkozik, ahol a domborzatba nem piszkál bele az ember. Itt pedig éppen ez történt; az alábbi képen látható az a felszínforma, amely meghatványozta a pusztítás mértékét. 

kieswerk_erftstadt.jpgA Blessemi kavicsbánya, melynek legnagyobb mélysége a 60 métert is meghaladja (forrás

1972-ben kezdte meg működését a blessemi kavicsbánya. Mindössze 100 méterre a település szélét jelző blessemi kastélytól és 75 méterre az Erft folyócska szabályozott medrétől. A bányaterület fokozatosan terjeszkedett északi irányba, mind kiterjedésében, mind pedig mélységében. Legutóbb 2015-ben adtak róla hírt, hogy a 27 hektáros bányaterületet fokozatosan 40 hektárosra bővítik. A politikusok vita nélkül hagyták jóvá a tervet, hiszen eddig sem volt probléma a folyócskával, a kavics pedig igen jövedelmező üzletág. Olyannyira az, hogy 2016-ban az addigi tulajdonos Nowotnik csoport bérbe adta a bányát a Rheinische Baustoffwerkének. A vállalat vállalta, hogy felépít egy 1,2 km hosszú és 1,5 méter magas töltést a bányaterület északi bővítése köré, valamint felépít egy fél méteres betonfalat a folyó mellé, nehogy árvíz esetén a víz bezúduljon a bányába. Mert annak a laza, kavicsos, sóderes altalaj miatt katasztrofális következménye lenne. 

erft_in_bergheim.jpgAz Erft folyó Erftstadt alatt, Bergheimnél (forrás: https://de.wikipedia.org/wiki/Erft)

Pedig július 14-én pontosan ez történt. Az Erft medre képtelen volt ekkora víztömeget elszállítani, a folyó kilépett a medréből és a környező szántóföldek mellett elöntötte Blessemet is. Ez az árhullám ekkor még csak áthömpölygött a településen, majd hamarosan elérte a bányaterület falát, amin egyszerűen átbukott, majd átáztatva a kavicsot lezúdult a bányagödörbe, melynek alja 40-60 méterrel (13-20 emelet) van a felszín alatt. Ezt a térszínt a földtudományok erózióbázisnak is szokták hívni. Normál esetben az Erft folyó erózióbázisa a Rajna, annak pedig az Északi-tenger, azaz a folyó egészen addig szállítja a hordalékát, ahol aztán lerakja. Blessem mellett azonban a bányászat következtében kialakult egy lokális erózióbázis, a bányagödör. Ezt azonnal el is kezdte feltölteni az ártéren hömpölygő víz, a meredek partfalból magával ragadott laza hordalék, valamint a lakosság vagyontárgyai. 

Az első percekben a bánya töltésén átcsapó víztömeg bányagödör oldalát mosta bele, majd ahogy fokozatosan hátrálva egyre mélyebbre vágta újdonsült medrét a laza kavicsba először a betonfal mosódott alá, majd dőlt a gödörbe átszakítva ezzel egy legalább fél méter magas gátat, ami mögül még több víz zúdult le a bányába. A vízhozam növekedésével az árvíz munkavégző képessége is nőtt és mind több hordalékot volt képes megmozgatni. Akinek van otthon homokozója, az egy kerti slag segítségével könnyedén otthon is lemodellezheti a jelenséget. A folyók hegy- és dombvidéki hátravágódása amúgy természetes jelenség, üteme természetes állapot esetén azonban észrevehetetlen.

German floods: Several dead after landslide south of Cologne - The LocalA blessemi kastély és a mögötte 100 méterre lévő bányagödör (Kép forrása: dpa)

Az eróziós völgy rohamosan kezdett mélyülni a település felé, méghozzá azokon a nyomvonalakon, amerről a legtöbb víz érkezett. Két ilyen kitüntetett irányt lehet felfedezni a képek alapján, az egyik mélyedés az Erft folyó irányából, a másik pedig a város Frauenthaler ill. Radmacher utcáján keresztül érte el a bányagödröt. Az Erft felé hátravágódó eróziós völgy végső soron elérte a középvízi medret, ami azt eredményezte, hogy a folyó egyenesen a bányába zúdult, kialakítva egy újdonsült, jókora bányatavat. Szemtanúk esetleg azt a furcsa hidrológiai helyzetet is láthatták, ahogy a szakadás alatti szakaszon elkezd visszafelé folyni a folyó. Mindaz aki lemaradt volna erről, még éppen láthatja a fenti képen baloldalt fent. 

csatorna_blessem.jpgA település északi részén alámosott épületek. Érdemes összevetni a kezdőképpel, amely korábbi állapotot mutat.  Kép: Sebastien Bozon/AFP

A város felé hátravágódó eróziós völgy mindeközben elérte és alámosta a szélső házakat, valamint eltüntette az utcát is, felszínre hozva a csatornahálózatot, mint valami ős-dinoszaurusz gerincet. További kagyló alakú völgyek alakultak ki a szántóföldön, olyan területen, ahol a víz nem kitüntetett mélyedésben érkezett, hanem egyenletesen eloszolva a felszínen. 

Nem lenne nagy meglepetés, ha a német hatóságok a jövőben nem engedélyeznének hasonló külszíni bánya nyitását ilyen közel lakott településhez. De a felelősök keresésénél jóval érdekesebb kérdés, hogyan fog kinézni a táj Blessemtől északra a jövőben. A bányató feltöltődése jelenleg is zajlik, szintúgy az Erft hátravágódása is a régi meder nyomvonalán. Ez további gondot okozhat, hiszen a település nyugati házai ugyancsak a folyóparton állnak. A városon utcáink keresztül ugyan már nem érkezik víz, de egy hasonló esőzés esetén újra megindulhat itt az erózió, további épületeket mosva el. Többek között a XIII. században már állt kastélyt.

erftstadt_abra.jpgA lefolyás iránya és a hátravágódott eróziós völgyek Blessemtől északra. A kék szaggatott vonal jelzi a Erft folyó régi medrét. (kép forrása: https://www.youtube.com/watch?v=mZyLJSvAqFk)

További kérdés mi lesz a kavicsbányával? Merre lesz a túlfolyója? Vissza lehet-e terelni a folyót a régi medrébe a bánya alatt? Esetleg a bányától keletre folydogáló keskeny liblari malomárok lesz az új Erft folyó? Megmarad-e bányató, vagy kiszivattyúzzák a vizet és újraindul a termelés? Utóbbi már csak azért is fontos lenne, mert a bányából kitermelt anyaggal lehetne visszatölteni az elmosott eróziós völgyeket, de ehhez előbb mindenképpen az Erft folyót kellene előbb visszaterelni a régi medrébe, ami várhatóan ugyancsak emberfeletti munka lesz.  

13 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://pangea.blog.hu/api/trackback/id/tr4216396470

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kvp 2021.07.19. 14:27:21

A banyato vize legalabb reszben megtartja a foldet addig amig a godrot mashonnan fel nem tudjak tolteni. Ez utobbi esetben a kastely is meguszna. A folyot vissza lehetne terelni a regi medrebe, egyfajta holtagkent meghagyva a tavat, igy barmilyen aradas esten termeszetesen kiegyenlitodne a talajnyomas. Miutan sikerult feltolteni a banyatavat, akkor lehet a helyreallitason gondolkozni.

Minden mas probalkozas a kovetkezo nagy esozesnel ugyis ujra feltolti a tavat es kozben bemossa a kastelyt es a varos maradekat is. Ha nem eri meg feltolteni a godrot, akkor a banyadogor talajbemosodas utani jelenlegi melysegevel kb. megegyezo resfalat kellene huzni a kastely es a varos meg a to es a szantofoldek kozze. Ez meg dragabb lenne mint a feltoltes.

Harmadik es egyben legolcsobb lehetoseg a kornyek kiuritese es hagyni, hogy a varos meg a kastely tormelekevel szepen lassan termeszetes modon feltoltodjon a to.

zord íjász · zordidok.blog.hu 2021.07.19. 15:16:13

Mint valami fordított vörösiszap-tároló. Amikor először láttam ezt a felvételt a híradások képei között, egy pillanatig azt hittem, hogy valami photoshop fake news. Ez hát a magyarázat. Döbbenet. Ahogy Kolontár és Devecser katasztrófája is az volt, és tudva, hogy pl. egy másik vörösiszap tároló közvetlenül a Duna mellett van, azt hiszem van miért aggódni e kies honban is.

www.flickr.com/photos/greenpeacehu/albums/72157659734304028

"Nem lenne nagy meglepetés, ha a német hatóságok a jövőben nem engedélyeznének hasonló külszíni bánya nyitását ilyen közel lakott településhez..."

Az a felfoghatatlan, hogy bárhol a világon, hogyan engedélyezhetnek ilyesmit: brutális ipari vagy természeti katasztrófák helyszíne lehet az összes, amikor eljönnek a zord idők. De az tuti, hogy itt a németek valakit nagyon meg fognak dádázni. Valami irgalmatlanul el lett szabva ebben a horrorisztikus történetben, és a posztot olvasva már nem vagyok különösebben meglepve a végeredményen.
Kicsit olyan, – legyen egy másik párhuzam – mint a 2020-as libanoni ammónium-nitrát robbanás: a történetet elolvasva az az ember benyomása, hogy ennyi hülye nem létezik. Az emberi felelőtlenség és mulasztások sorozata az egész, és annak ugye komoly belpolitikai következményei lettek/vannak. Szerintem a németeknél se marad el: egy kicsit soknak tűnik nekem az áldozatok/eltűntek száma ahhoz, hogy mindezt könnyedén a természet rovására írják. Az emberi tényező se marad majd ki a teljes képből.

Jó poszt. A szokásos minőség.

Madarász Henrik 2021.07.19. 18:43:04

Azért valahol megdöbbentő hogy ilyen kapzsi és felelőtlen politikusok vannak a világ egyik leggazdagabb országában, ha Romániában történt volna vagy Ukrajnában nem csodálkozna senki.

Könyveslány 2021.07.19. 19:42:40

Nagyon érdekes és érthető volt, köszi!

Albu 2021.07.19. 22:14:40

Azt a súlyos, azt hittem, ilyet csak a rumének nyomnak a hidak tövében…

lezlidzsi84 2021.07.19. 22:47:09

@zord íjász: "Szerintem a németeknél se marad el: egy kicsit soknak tűnik nekem az áldozatok/eltűntek száma ahhoz, hogy mindezt könnyedén a természet rovására írják. Az emberi tényező se marad majd ki a teljes képből." - most még a teljes döbbenet uralkodik, de már lassan kezdik keresgélni az emberi okokat - nem feltétlenül az egyéni felelősség szintjén, ahhoz talán túl kiterjedt ez a katasztrófa. Jó eséllyel a politikai következmények sem maradnak el, szeptemberben választás lesz...

midnight coder 2021.07.21. 07:41:45

@lezlidzsi84: Amibõl azok a zöldek profitálnak majd, akik még egy fokkal hülyébbek és felelõtlenebbek mint a többi politikai párt.

lezlidzsi84 2021.07.21. 12:14:27

@midnight coder: Benne van a pakliban, de mintha kicsit túl feltűnően készülnének kihasználni ezt a lehetőséget - szóval lehet inkább a "helyi" aktuális ellenzék kerül előnybe.

gigabursch 2021.07.21. 12:56:37

Végre megértettem, mert a sajtótól semmi értelmes ez nem lehetett megtudni

Tranquillius 2021.07.22. 15:31:16

@gigabursch: Pontosan ezért kellett nekem is utánanéznem, mert a kép rengeteg kérdést vetett fel, de a sajtó semmit nem magyarázott meg.

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2021.07.24. 11:54:42

A hidrológiában 100 éves nagy csapadékra szokás méretezni. A bányagödör fél méteres gátját is vélelmezem erre méretezték (mondjuk egy övárok sem ártott volna a gát elé, de ez már most mindegy). Csak annyi történt hogy hamarabb következett be a baj. A véletlen már csak ilyen.

Úgy egyébként hülyeségért nem kell a szomszédba menni, a Tiszán és vízrendszerén a 100 éves nagy csapadékra sincs kiépítve úgy 1-2 ezer km-en a gátrendszer úgy, hogy több mint száz éve kezdtük el a Tisza folyamszabályozását. :-( Ezért homokzsákol a a fél Alföld úgy tízévente. :-(

hátramozdító 2021.07.25. 15:31:06

Köszönjük szépen! Én is kapásból azt reagáltam, hogy az emberi beavatkozás miatt lett katasztrófa és tessék, itt a precíz magyarázat. Mindez Németországban. Mi lesz mondjuk az olaszokkal, ha a Moses használat közben meggondolja magát vagy Pó kap extra adag vízhozamot?

Der Piefke 2021.07.29. 08:08:15

Néhány pontosítás a leírtakhoz képest:
1.) Az Erft a város felő folyik a bánye felé - tehét a város elöntéséhez, ill a város nyugati szélén a gát átszakadásához és így a város főutcájának új folyómederré válásához a bányának elméletileg sem lehetett semmi köze. Mire a víz elérte a bányagödröt, a város már el volt árasztva a károk kivétel nélkül bekövetkeztek.
2.) A város alatti talajszerkezet a "bűnös": amiatt jött létre a nagymértékű alámosás. Ha megnézed a fotókat, maga a bánya semmilyen közvetlen kárt nem okozott a város épületeiben - ha úgy vesszük, éppen a folyón lezúduló hihetetlen vízmennyiség tett kárt a bánya partfalában, az erodálta azt. A bánya és a város alatti talajszerkezet teljesen azonos - ha nincs ott bányagödör, a város alatti sík mezőn ugyanúgy létrejött volna az elöntéséés az erózió.
3.) Ilyen áradások, elöntések a történelem során számos alaklommal előfordultak - csak akkor még nem volt Facebook és nem léteztek blogok, ahol a tudatlan tömegek kiszörnyülködhették volna magukat. De ha az ember beleolvas közép- és újkori leírásokba, ennél nagyobb katasztrófákról is értesül. (PL. amikor - minden emberi beavatkozás nélkül - elkezdődött a kis jégkorszak a középkor elején, ennél nagységrendekkel nagyobb áradások, elöntések, partomlások történtek Európa-szerte. A Rajna is óriási meredváltoztatásokon esett át, vagy épp az Északi-tenger mentén lővő települések tucatjait mosta el a vihardagály, szigereket tüntetve el...)
4.) A német csaparokat 1944-ben nemhogy hátráltatta az Ardennek domborzata, hanem kifejezetten azt használták ki. Egyébként az Ardennek ide több mint 300 km-re van.
süti beállítások módosítása