Magyarország legkisebb vármegyéjével alaposan elbánt a sors, kétszer Bécsből egyszer Budapestről számolták fel, kettévágták, hozzátoldottak, lefokozták, új országhatárt húztak rajta keresztül, majd végül a földrajzi nevek közül is eltüntették. Eltűnt vármegyékről szóló sorozatunk második részében a költséghatékonyság okán felszámolt Torna vármegye földrajzát, történelmét járjuk körül.
Torna vára 1939 Satter Katalin/Fortepan 146219
Torna vármegye különleges helyet tölt be az eltűnt magyarországi vármegyék között. Sikerült ugyanis túlélnie az 1876-os megyerendezést, azaz egy 1880-as Magyarország térképen még külön közigazgatási egységként szerepelt. Sőt, az 1880-ban megjelent Pesty Frigyes-féle eltűnt vármegyék c. kötetbe sem kerülhetett bele, mivel csak a rákövetkező évben, 1881-ben csatolták Abaúj vármegyéhez. Az önálló vármegye megszűnésével a vármegye neve nem enyészett el, Abaúj-Torna vármegye nevében élt tovább egészen 1945-ig.
Torna vármegye térképe 1740-ből (forrás)
A legkisebb vármegye
Megszűnése pillanatában Torna vármegye területe 10,74 négyzetmérföld, azaz 618 négyzetkilométer volt, ezzel magáénak tudhatta a "Magyarország legkisebb területű vármegyéje" címet. Összehasonlításul ez a 618 négyzetkilométer alig valamivel nagyobb mint Budapest mai területe, kétharmada Esztergom vármegyének, amely a fenti megtisztelő címet 1881-től vehette át (Fiume nem volt vármegye) és ugyancsak kétharmada Debrecen város területének. Az 1876-os megyerendezés előtt ez a 618 négyzetkilométer az erdélyi szász Medgyesszék területével egyezett meg. Ez a kicsiny terület nem valami történelmi igazságtalanság révén jött létre, Torna vármegye a megalakulásától kezdve hat évszázadon keresztül nagyjából ugyanekkora területet fedett le; a történelmi Magyarország 0,21%-át.
Az Áji-völgy. Schermann Ákos/Schermann Szilárd Fortepan 95432
Torna, Torna, Torna
Torna vármegye területe kezdetben az Abaújvár székhelyű Újvár vármegyéhez tartozott, melyet még Szent István alapított. Újvár eredetileg két különálló részből állt; egyrészt magában foglalta a mai Heves vármegyét, valamint a tőle különálló abaúji és sárosi területeket. Ez utóbbi részhez tartozott eredetileg Torna is, amelytől legkésőbb 1263-ban különvált. A vármegye alapítása IV. Béla király idején történt, a legenda szerint a tornabéliek azért kaphattak kiváltságot, mert segítették a király szökését a tatárok elől. Székhelye mindvégig Torna vára, később mezővárosa volt, amelyről a megye a nevét kapta. A vár pedig valószínűleg a 366 méter magas hegye alatt kanyargó Torna-patakról kapta nevét.
Torna vármegye térképe 1803 (forrás)
Gömör, Borsod és Abaúj
Földrajzi elhelyezkedését tekintve Torna vármegye nagyobb része a Gömör-Szepesi-érchegységhez tartozik, a Gömör-Tornai karszt révén. Ez utóbbi karsztos terület adta a vármegye központi területét, melyhez északon kapcsolódnak a Rozsnyói-hegyek, ahol a vármegye legmagasabb pontja, a Pipityke (1225 m) található. Déli határát a Borsod megyei Rudabányai-hegység és a Szalonnai-hegység jelölte ki. A vármegyét övező hegységkereten három kapu nyílt, közülük a legnagyobb kelet, azaz Szepsi majd Kassa felé tartó lapály volt, ahonnan a Bódva folyó érkezett Abaúj vármegye területéről. Nyílt egy kapu nyugatra, azaz Rozsnyó felé a vármegyétől földrajzilag elkülönülő Csermosnya-patak mentén, ahol a kapu túloldalán a nevezetes Krasznahorka vára már Gömör vármegye területéhez tartozott. És létezett egy kapu dél felé, ahol a Bódva folyó kanyargott át Borsod vármegyébe. Torna vármegye egy rövid hegyvidéki szakaszon Szepes vármegyével is határos volt.
Kapuk nyíltak a vármegye határain belül is, közülük a leghíresebb talán a Baradla barlang bejárata, de a vármegye más természeti értékekben is bővelkedik, például a Tordai-hasadékhoz hasonlítható Szádelői-, vagy Áji-völgy.
Torna vármegye egyik utolsó ábrázolása 1871.
Bódva, Torna, Csermosnya
Torna területe négy nagyobb völgyre fűzhető föl a Sajó folyó vízgyűjtő területén, melyek közül a legnagyobb a Bódva folyó völgye volt. Ez a folyócska északról és keletről Abaúj vármegye területén folyva gyakorlatilag megkerülte a vármegyét, mielőtt Zsarnónál belépett Tornába. Innen délnyugat felé tartott és Perkupa alatt lépett át Borsod vármegyébe, hogy végül a Sajóba vezesse vizét. A Bódvának legnagyobb mellékvölgye a 25 kilométer hosszú Torna-pataké, amely teljes egészében a vármegye területére esik. Ez a patak nyugaton, Szilice falu mellett ered a karszton, majd Bódvavendégi mellett ömlött a Bódvába. Ugyancsak a Bódva mellékvize a Jósva-patak, amely az Aggteleki-karszt vizeit vezeti le és Dobódél mellett ömlik a Bódvába. A már említett Csermosnya-patak kissé különc, ugyanis ez a vízfolyás egyenesen a Sajóba torkollik Berzéte mellett, miután a többi völgytől eltérően keletről nyugat felé vezeti vizeit. Ennek a földrajzi különállásnak később még jelentősége lesz.
Hadak útján
Torna vármegye Magyarország belső perifériája volt a török hódítást megelőző és az azt követő időszakban. Ez egyrészt földrajzi zártságából és a fontosabb városoktól való távolsága miatt adódott. Két jelentősebb útvonal szelte keresztül, melyek közül a fontosabb a Rozsnyó-Kassa közötti legrövidebb út volt, valamint a Kassa és Miskolc közötti másodlagos szerepű útvonal végig a Bódva mentén. A török idők alatt jelentősége felértékelődött az északra szorult Magyarország miatt, ahol hamar az erdélyi és királyi hadak ütközőzónájában találta magát. Várai, mint Szádelő és Torna gyakran cseréltek gazdát, kurucok kergették ki a császáriakat, majd fordítva, néha a török is felbukkant a területen, de állandó hódításai eddig nem terjedtek ki. Keleti határa jelölte ki az Erdélyi Fejedelemség legnyugatibb határvidékét. A török kiűzése és a Rákóczi-felkelés után a torna vármegyei várromok árnyékában a békés gazdálkodás korszaka köszöntött be. Az ország centrumterületei délre vándoroltak, Torna vármegye pedig ott maradt félig elfeledve kicsiny és szűk völgyei ölelésében.
A vármegyeháza Tornán (forrás)
1785, 1850, 1881
Jelentéktelensége miatt több próbálkozás történt felszámolására. Főbb indokok között szerepelt, hogy a megyében beszedett adó java részét elvitte a költséges közigazgatás fenntartása, azaz viszonylag nagy számú apparátus intézte egy relatíve kis lélekszámú vármegye ügyeit. 1873-ban a vármegye bevételeinek harmadát vitte el a közigazgatás fenntartása. Torna vármegye papíron kimutatott gazdaságtalan fenntartása minden egyes átfogó közigazgatási reform során azt eredményezte, hogy a szomszédos Abaúj vármegyéhez csatolták, amely felé földrajzilag a leginkább kötődött. És minden helyreállítás az ősi magyar alkotmány és vármegyei hagyomány konzervatív szellemiségére hivatkozott. Először II. József 1785. március 18-i rendelete szüntette meg Torna vármegyét úgy, hogy a Kassai Kerületbe tagolta, mint Abaúj vármegye egyik járását. A Kassai Kerülethez tartozott ekkor Zemplén, Sáros és Szepes vármegye is. Ez az állapot mindössze 5 évig, II. József haláláig tartott, 1790-ben helyreállították Torna vármegyét. A következő kísérlet már tovább tartott; 1850. szeptember 13-án egy császári belügyminisztériumi rendelettel az újonnan létrehozott Kassai Kerületbe osztották be, ugyancsak Abaúj vármegye részeként. 1850-ben nem csak Torna vármegyét számolták fel, hanem a "kicsik" közül Ugocsa Bereghez, Esztergom pedig Komárom vármegyéhez került. 1860-ban az Októberi Diploma helyreállította a korábbi alkotmányos állapotot, így Torna vármegye másodszor is visszakapta az önállóságát.
Torna vármegye két járása (Készítette: peyerk CC BY-SA 3.0 wikiépdia)
Torna vármegyével a magyar közigazgatási reform sem tudott mit kezdeni. 1873-ban a Szapáry-féle (a Parlament által elutasított) javaslat újfent az Abaúj vármegyével való egyesítéssel számolt, ami ellen a helyi törvényhatósági tisztségviselők felirattal éltek, amiben még a pánszláv agitáció elleni küzdelem is érvként merült fel. Az 1876-os megyerendezés érintetlenül hagyta a vármegye önállóságát, de például nem állapítottak meg fizetést a főispánnak arra számítva, hogy a háziadó kivetése miatt Torna úgyis önként csatlakozik majd Abaújhoz (Abaúj viszont éppen azért tiltakozott az átcsatolás ellen, mert így az ottaniak adóterhei növekedtek volna). Torna vármegye az országgyűlésbe 2 képviselőt küldött, ezt a jogát 1881 után is megtarthatta, miután az 1881. évi LXIV. törvénycikk végleg egyesítette Abaúj vármegyével. A vármegye neve tovább élt, hiszen az újonnan létrehozott vármegye immár Abaúj-Torna néven szerepelt. Ez az aktus volt az utolsó a "64 vármegye" kialakulásához vezető úton, miután 1880-ban Krassó és Szörény vármegye is egyesült.
Torna vármegye felosztása 1881. (Készítette: peyerk CC BY-SA 3.0 wikipédia)
A kettévágott vármegye
Eredetileg ez lett volna a bejegyzés címe ugyanis Torna vármegyét számtalan szempont szerint lehetett volna két részre osztani. Ezt a felosztást végül a "történelem" valósította meg, és leginkább a közigazgatást érintette. Torna vármegye eredetileg két járásra oszlott; az Alsó- (szinai) valamint a Felső- (tornai) járásra. Ez a két járás egyenlően osztozott a vármegye területén és népességén is. Határuk nem teljesen követte a földrajzi viszonyokat, de a nagyjából a későbbi trianoni határok mentén futott. Az 1881-es egyesítéssel Torna vármegye területét nem egy az egyben kapta meg Abaúj; hét település — követve a földrajzi és vízrajzi realitásokat — Gömör és Kis-Hont vármegyéhez került. Öt település a hétből északon a Csermosnya-patak mentén, míg kettő az Aggteleki-karszt nyugati részén feküdt. Az Abaújhoz került tornai területek egy járást alkottak, kiegészítve kilenc abaúji településsel délkeleten. 1884-ben a tornai járás tizedikként megkapta Borsod vármegye legészakabbi települését, Tornaszentjakabot is. Ez az állapot 1920-ig állt fenn, amikor a trianoni határ kettévágta az egykori, gyakorlatilag színmagyar vármegyét. 42 településéből 21 került át Csehszlovákiába és 21 maradt Magyarországon.
1920-tól kezdődően a tornai járás Csehszlovákiához került részét nagymegyében (župa) egyesítették Sáros és Zemplén vármegyével. A Zemplénnel való egyesülés Magyarországon is felmerült, ugyanis csonka Abaúj-Torna vármegyében nemhogy nagyobb település, de még kórház sem maradt. Az új megyeszékhely Szikszó lett, miközben a csonka tornai járás központja Bódvaszilasra került. A belügyminisztérium később elvetette a vármegye egyesítését Zemplénnel, bízván abban, hogy ez az állapot nem lehet örökkévaló. 18 év elteltével, az első bécsi döntés kihirdetésével "helyreállhatott" a teljes Torna vármegye, ugyanis nem csak az abaúji, de a gömöri részeket is visszakapta Magyarország, az egyetlen szlovák többségű Ájfalucskával együtt, mivel ennek a zsákfalunak csak dél felé volt kapcsolata. A vesztes háború következtében 1945-től visszaállt a korábbi csehszlovák határ, de a magyar oldalon ebben az évben úgy döntöttek, hogy az egyszerűség kedvéért a megyét már "csak" Abaújnak fogják nevezni. Így hullott ki közel 700 év után egy történelmi vármegye neve a közös földrajzi, történelmi emlékezetből.
Dél-Torna vármegye területe jelenleg az edelényi ill. putnoki járás között oszlik meg Borsod-Abaúj-Zemplén megyén belül. A Szlovákiai Észak-Torna ugyancsak két külön közigazgatási egységhez tartozik a Kassai Körzeten belül; keleten a Kassa-környéki járáshoz (Okres Košice-okolie), nyugaton pedig a Rozsnyói járáshoz (Okres Rožňava).
A kettévágott vármegye 1920-1938, 1945- (Készítette: peyerk CC BY-SA 3.0)
Többnyire magyar...
1910-ben Torna vármegye lakossága túlnyomóan magyar volt (~98%), mindössze két faluban alkottak más nemzetiségek többséget, de jellemzően a korabeli népszámlálás nem tudott velük mit kezdeni. Ájfalucska lakóit különféle források egyaránt nevezik orosznak, tótnak ill. ruténnek. Egy biztos, a teljes népesség görög katolikus volt, és az ma is. A másik nemzetiségi település az 1943-ban lerombolt Derenk volt, ahová az Esterházy-család telepített be katolikus lengyeleket, akiket ugyancsak gyakran neveztek tótnak. Jellemzően a Torna vármegyei települések 100%-ban magyar lakosságúak voltak. Ez a magyar lakosság megoszlott a református és a római katolikus vallás között. 1870-ben 50,4%-kal éppenhogy elértét az abszolút többséget a katolikusok, miközben a reformátusok 40%-át alkották a Torna vármegyei lakosságnak. Élt még itt 4,6% görög katolikus és 4% zsidó vallású népesség is. Míg a vármegye alsó járása és annak is a délnyugati csücske református volt, addig északkelet felé a katolikusok száma és aránya gyarapodott. Torna városáról jegyezték fel, hogy a török kiűzése után a földesúr a reformátusokat is kiűzte, akik a közeli településeken telepedhettek le újra.
Torna vármegye felekezeti megoszlása az utólagosan berajzolt vármegyehatárral (mapire.eu)
Utószó - Mi maradt Torna vármegyéből ?
Már 1920 előtt is egyfajta belső periféria volt Torna vármegye, ill. a Tornai járás, ezt a periféria-helyzetet erősítette tovább az itt keresztülhúzott nemzetközi határ, mely sokkal hátrányosabban érintette a magyar oldalt. Az általános hanyatlás első jelei már korábban is jelentkeztek, 1881 után feljegyezték, hogy a tornai vásárok lehanyatlottak. A helyzeten nem sokat segített a "Boldvavölgyi HÉV" megépítése sem, amely a Bódva völgyén keresztül kötötte össze Miskolcot Kassával. Manapság a hanyatlás leginkább a népességszám csökkenésében mutatkozik meg.
1780-ban még csak 14262 lakost találtak Torna vármegyében. A népszámlálások szerint a terület az 1830-as években érte el a lakosságszám-csúcsot 29083 fővel, ami ezután fokozatosan csökkent. 1850-ben 28654 fő, 1870-ben 22176 fő, 1910-ben pedig már csak 21365 fő élt a vármegye egykori területén. 2019-re ez a szám 16581 főre csökkent és ez a trend a közeljövőben is folytatódni fog. Torna vármegye jellemzően aprófalvas vidék volt, de főleg az utóbbi években vált igazán azzá. 42 településéből 41 volt falu, mindössze egyetlen mezővárossal, Tornával. 1910-ben Torna településen kevesebb mint 1700 fő élt, a legkisebb népességű település Dobódél volt 115 lakossal. Míg 1910-ben átlagos lélekszám egy faluban 509 fő volt, ez az érték 2019-re 414 főre csökkent. A népességcsökkenés nem egyformán érintette a magyar és a szlovák oldalt. Északon 1910-2019 között mindössze 9%-al (11871 főről 10758 főre) csökkent a lakosság száma, addig a magyar oldalon ez a csökkentés meghaladta a 38%-ot (9494 főről 5823 főre). Azaz a déli részen 1910-ben élő száz emberre napjainkban már csak 61 jut.
Szlovákiában az egykor színmagyar településeken évről-évre egyre többen vallják magukat szlováknak, miközben a határ mindkét oldalán jelentősen megnövekedett a cigány lakosság számaránya is. A Bódva völgyében néhány település már cigány többséggel bír. Derenk az ismert okok miatt (Horthy vadasparkja) 1943-ban elnéptelenedett, de több más községre is ez a sors várhat, elsősorban a határ déli oldalán. A KSH szerint 2019 január 1-én Tornabarakonyban 10-en éltek (1910-ben 266-an), Tornakápolnán 16-an (141), Teresztenyén 31-en (169), Becskeházán 41-en (228) és Varbócon 48-an (285). 1910 óta Torna vármegye 42 települése közül mindössze hétben emelkedett a lakosság száma, 34 településen csökkent, egy pedig elnéptelenedett.
Torna vármegye székháza 2013. (forrás)
Az egykori megyeszékhely Torna városa (Turňa nad Bodvou) az egyetlen jelentősebb népességnövekedést mutató település. Jelenleg 3511 fő lakja, ami az 1910-es adat duplája. A magyar ajkú népesség száma viszont megegyezik a 100 évvel ezelőttivel, így Torna ma már szlovák többségű város. Az egykori vármegyeháza szörnyű állapota jól jellemzi az évszázados hanyatlást. De hasonló sorsra jutott az egykori főispáni lakhely, a Dréher Antal által is birtokolt Keglevich-kastély is. A költséghatékonyság okán megszüntetett Torna vármegye gyakorlatilag az ebek harmincadjára jutott.
Ajánlott és felhasznált irodalom:
- http://acta.bibl.u-szeged.hu/6157/1/iuvenum_juridica_et_politica_sn_001_111-150.pdf
- https://net.jogtar.hu/ezer-ev-torveny?docid=88100064.TV&searchUrl=/ezer-ev-torvenyei%3Fpagenum%3D31
- https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Borovszky-borovszky-samu-magyarorszag-varmegyei-es-varosai-1/abauj-torna-varmegye-es-kassa-2/abauj-torna-varmegye-tortenete-1241/
- https://hu.wikipedia.org/wiki/Torna_v%C3%A1rmegye
- http://lexikon.katolikus.hu/T/Torna%20v%C3%A1rmegye.html
- https://maps.hungaricana.hu/hu/MegyeiTerkepek/4373/view/?bbox=1041%2C-2719%2C3756%2C-1516
- https://maps.hungaricana.hu/hu/OSZKTerkeptar/1085/view/?bbox=275%2C-4972%2C7954%2C-1569
- https://maps.hungaricana.hu/hu/HTITerkeptar/926/view/?bbox=1377%2C-5348%2C6806%2C-2942
- https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_BAZE_Sk_2002_Torna/?pg=0&layout=s
- https://library.hungaricana.hu/hu/view/BAZM_Lf_33_1702/?pg=0&layout=s
- https://mapire.eu/hu/map/magyarorszag_1910-felekezeti/?layers=125&bbox=2257651.94630089%2C6183074.551918286%2C2403111.61112758%2C6228936.768889391
- http://mek.oszk.hu/13700/13705/13705.pdf
