A Deepwater Horizon olajfúró platform 2010. április 20-i felrobbanása és elsüllyedése soha nem látott szennyezést okozott a Mexikói-öbölben. Az 1500 méteres mélységben nyolcvanhét napon keresztül kiömlő 780 000 köbméter nyersolaj egy Szíria nagyságú (180000 négyzetkilométer) területen terjedt szét a felszínen és a mélyebb vizekben egyaránt. Louisiana államtól egészen Floridáig 200 kilométeres partszakaszon tette tönkre az élővilágot. Az olaj nemcsak belekerült a táplálékláncba, de a legújabb kutatások szerint komoly geomorfológiai változásokat okozott a Mississippi delta partvonalában.
Tudósok az utóbbi években alapos kutatások során derítették fel a tengerbe került 4,8 millió hordó olaj élővilágra gyakorolt hatását. Kutatásaik eredménye "méltó" a világ legnagyobb olajszennyezéséhez. Rákkeltő anyagok az öböl vizében, kifejlett élőlények szervi elváltozásai, születési rendellenességek, például szem nélkül született garnélarákok, kifejletlen tüdővel születő palackorrú delfinek, elpusztult korallzátonyok, a tengerfenékre esőként hulló fekete olajcseppek, odalent mindent beborító olajmassza, és végül a partokon a hullámzás övében elpusztult élővilág vezet el minket a mai bejegyzésünk témájához.
1500 méteres mélységben ömlő olaj. A katasztrófa okairól.
A NASA és az USGS novemberben publikálta legújabb kutatásainak eredményét a Geophysical Research Letters folyóiratban, mely ezúttal nem egy biológiai vagy környezetvédelmi, hanem egy szokatlan geomorfológiai következményre hívta fel a figyelmet. A tanulmányban a kutatók az olajömlés előtti egy és az azt követő 2,5 év partvonal-változásait dokumentálták a delta középső részén található Barataria-öböl északi részén és meglepődve tapasztalták az olajszennyezések egyik eddig nem ismert következményét.
A nyílt vízi és a parti olajszennyezés kiterjedése
Öt, főként nyári időszakban készített légi felvételt használtak, ezek dátuma 2009. Június 17., 2010 Június 23., 2011. Június 29., 2012. Július 1. és október 26. volt. A Deepwater Horizon ömlés 2010 április 20-án kezdődött és május közepén érte el a Barataria-öböl északi részét.
A kutatás az olajömlés okozta parterózión kívül azt is figyelembe vette, hogy a partszakaszt az elmaradozó turisták helyett gyakran látogatják hurrikánok, melyek ugyancsak hatással vannak a partvonal változására. A hurrikánok ellenére a partvonal viszonylag stabil volt az olajkatasztrófa előtt. Az azt követő első évben jelentős erózió jelentkezett a szennyezés által leginkább érintett Barataria-öbölben. Az erózió mértéke a súlyosan és közepesen szennyezett partszakaszon volt a legnagyobb. Ott, ahol kevesebb olaj érte el a partot, a part pusztulása is kisebb mértékű volt.
A partpusztulás fázisai a Barataria-öbölben. (forrás)
2012 augusztus 28-án az Isaac hurrikán 130 km/h sebességgel csapott le a Barataria-öbölre. A szél által keltett hullámzás következtében a 2012 októberében készített felvételeken tapasztalták a legjelentősebb partpusztulást. Ez azonban csak néhány elszigetelt részen jelentkezett, azon a területen, ahol a vihar átvonult, míg az olajkatasztrófa következtében sokkal nagyobb területen, folyamatosan és "egyenletesen" jelentkezett a part pusztulása. Mielőtt rátérünk arra, hogyan okozhat az olajszennyezés partpusztulást nézzük meg milyen állapotban volt a delta a katasztrófa bekövetkezte előtt.
A Mississippi-deltában található partmenti vizenyős területek (wetlands) fragmentálódása komoly ökológiai veszélyt hordoz magában. Amióta az 1930-as évektől konkrét mérésekkel rendelkezünk Louisiana állam 4921 négyzetkilométer területet veszett, elsősorban meggondolatlan emberi beavatkozások miatt.
Minden a folyószabályozással kezdődött. A folyót még a deltában is töltések kísérik, az 1928-as Flood Control Act következtében meginduló árvízvédelmi munkálatok után. Ezek a töltések a folyó fő ágában tartják a szállított hordalékot és elvágják a hordalék-utánpótlástól a vizes élőhelyek nagy részét. Miért probléma ez? Azért, mert a delta folyamatosan süllyed a saját súlya alatt, ahogy az üledékek kompaktálódnak és lassacskán kőzetté alakulnak a mélyben. Ez egy természetes folyamat, minden folyódeltában létezik a jelenség. Azonban ha nem érkezik üledék, a terület süllyed tovább, mígnem a száraz földek a tenger alá nem kerülnek. A növényzet hordalék hiányában képtelen lépést tartani a süllyedéssel, vagy újabb területeket birtokba venni a gyökérzetükkel megkötött hordalékszemcsék útján. Az előrenyomuló tenger hullámaival megbontja a partot és az áramlásai elmossák a szabaddá váló üledékszecséket. A hurrikánok alaposan felgyorsíthatják ezeket a folyamatokat. Még a BP-katasztrófa előtt 2005-ben a Katrina és a Rita hurrikánok által okozott áradás és pusztítás következtében sérültek és tűntek el vizes élőhelyek. Öt évvel később a Deepwater Horizon katasztrófája során kiömlő olaj már egy súlyosan degradált élőhelyre zúdult rá.
Olajszennyeződés a Barataria-öbölben. június 8, 2010. Kép: AP / Charlie Riedel
A delta süllyedését az emberi tevékenység is elősegíti. Louisiana állam déli része az USA egyik legfontosabb olaj és gáz lelőhelye. A termelés főként a tengeren történik a deltától délre. Mivel a kiszivattyúzott nyersanyagok helyére nem szivattyúznak vissza más anyagot, a süllyedés gyorsul, ahogy az üledékek fentről próbálják betölteni a keletkezett hézagot. A kitermeléshez kapcsolódó munkálatok, úgymint a hajózó csatornák építése, mederkotrások, csővezeték fektetések 30-60%-ban felelősek a parti mocsarak eltűnéséért. A most publikált kutatási eredmények azonban azt mutatják, hogy a kőolajtermelés ezeken kívül más veszélyeket is rejt magában.
Dél-Louisianában a globális éghajlatváltozás miatt is jelentkezik a tengerszint emelkedés, amely felerősíti a delta süllyedéséből adódó transzgressziót. Mindezen tényezők együttes fennállása következtében óránként egy focipályányi wetland terület tűnik el a tenger alatt a Mississippi-deltában.
Minderre rátett még egy lapáttal a Deepwater Horizon platform katasztrófája. A fúróvezeték törése következtében partra kerülő olaj több száz mérföldes partvonalon borította be a Mexikói-öböl partvidékét. Homokos strandokat, mocsarakat, erdőket, vizes élőhelyeket. Az olajborítás elpusztította a parti növényzet, mely addig gyökérzetével megkötötte a laza üledékeket, a talajlakó biomassza jelentős részét, valamint károsította a talaj szerkezetét. A mentesített partok sem jártak sokkal jobban, itt a gépjárművek kerekei, az önkéntesek tízezrei által összejárkált és kitaposott növényzet még rá is erősített az olajkatasztrófa partromboló hatására.
Partra került olajfoltok eltávolítása Belle Terre közelében, 2010. június 9. Kép: AP / Eric Gay
Mivel a kiömlött kőolaj még évtizedekig szennyezi a delta élővilágát várhatóan az itt megtalálható 12000 négyzetkilométernyi vizes élőhely tovább fog csökkenni.
Ajánlott és felhasznált irodalom:
- http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1002/2016GL070624/full
- https://microbewiki.kenyon.edu/index.php/Microbial_Response_to_Deepwater_Horizon_Oil_Spill
- http://blogs.sacbee.com/photos/2010/06/more-images-from-the-oil-spill.html
- https://en.wikipedia.org/wiki/Deepwater_Horizon_oil_spill
- https://www.youtube.com/watch?v=Dtfew6xyQ8g