Pangea

Minden, ami földtudomány

Süllyedő Maldív-szigetek

2015. október 25. 20:36 - bendecs

A városok a világ számos pontján folytatnak folyamatos küzdelmet a klímaváltozás ellen. Velencét, Londont és Rotterdam kikötőjét gátak védik a vihardagályok és az emelkedő tengerszint ellen. A Sandy utáni New York zöld gyűrűt tervez Manhattan sziget köré az árhullámok megfékezésére. S hasonló beruházásokra került sor a Maldív-szigetek fővárosa, Malé körül is. De e mérnöki beavatkozások csak ideig-óráig jelentenek megoldást a problémára. A múló infrastrukturális beruházások helyett a városok alapvető működési rendszerét kellene átgondolni és megváltoztatni. A Maldív-szigetek fővárosa, Malé kitűnő reprezentációja annak, hogy egy város milyen hatással van környezetére, csak itt ebben az esetben éppen a földrajzi határvonalak markánsan kirajzolódnak.

 
stunning_gorgeous_male_aerial.jpgEz a látvány fogadja a Maldív-szigetekre utazókat (Forrás)

A nagyjából 1100 szigetet számláló Maldív-szigetek legmagasabb pontja 24 méterrel magasodik a tenger szintje fölé, de az átlagos tengerszint feletti magassága alig haladja meg a 1,5 métert, s ezzel a világ legalacsonyabban fekvő országa címet vívta ki magának. A kétes titulus révén a tengerek és óceánok vizeinek emelkedése által egyik legjobban érintett helyévé vált a Földnek. S a jelenlegi tendenciák alapján hasonló jövőképpel rendelkezik, mint több, eltűnés által fenyegetett csendes-óceáni társa.

A lakott szigetek közül a Malé, a főváros számlálja a legnagyobb népességet. A szigetcsoport teljes lakossága hajszálhíján 400 ezer fő, s e népesség kétharmada él a fővárosban. A főváros közigazgatási területe 5,8 km2, s négy nagyobb szigetet foglal magába. Ebből a névadó Malé sziget a tömöríti a város népességének zömét. Ettől keletre található Hulhumalé, egy mesterséges kikötő sziget, amely szárazföldi kapcsolattal rendelkezik a Hulhule nevezetű reptér szigettel, amely szintén mesterségesen lett kialakítva. Ezek népessége minimális. A Malé-sziget nyugati oldalán pedig a parányi, de szintén sűrű beépítésű és magas népsűrűségű Vilimalé-sziget található.

szigetek.pngŰrfelvétel Maléról és "agglomerációjáról" (Saját szerk. Google Earth alapján)

E néhány sziget tekinthető a főváros agglomerációjának. Keleti oldalon az ipar, a szolgáltatások, és a nagy alapterületű létesítmények szuburbiája található. E szuburbán területen keresztül tartja fenn Malé a kapcsolatot a világ más városaival. Ezen keresztül áramolnak be az importcikkek, az információ, a szolgáltatások és a szigetek számára a legnagyobb bevételi forrást jelentő turisták. Fordított irányba pedig a szigetek fő export cikkei, a néhány trópusi gyümölcs és a feldolgozott vagy feldolgozatlan tengeri halak szállítmányai, s a nyaralásukat befejező turisták távoznak. Nyugati irányba pedig a népesség szuburbanizációjának nyomai lelhetők fel. E folyamat egyetlen képviselője egyelőre a Vilimalé-sziget, azonban már megkezdődtek a Gulhi Falhu atoll feltöltési tervének előkészületei, s a befektetők, már most, mint a Maldív-szigetek „szeme” (gyöngyszeme?) emlegetik a beruházást.

 maldives_11.jpgA tervezett új szuburbia, vagy lakópark? Gulhi Falhu (Forrás)

Láthatjuk, hogy földrajzilag ugyanolyan jól tagolható Malé és környéke, mint a budapesti, londoni vagy bármely más nagyváros / főváros agglomerációja. Ebből következőleg a tágabb környezetére gyakorolt hatásai is hasonlóak.

Ugyan a szigetcsoport, s legfőképp a sűrűn lakott Malé rettentően ki van téve a klímaváltozás hatásainak, a város és környezet viszonyában itt sem történt jelentős szemléletváltás. A világ egyik legérzékenyebb településeként nevezte nemrégiben a The Guardian egyik klímaváltozsát taglaló cikke, de az valahogy elkerülte a cikkírók figyelmét, hogy Malé az egyik legkevésbé fenntartható települése a glóbusznak. E tekintetben közelebb áll az Emirátusok valamennyi városához, mint bármely más hazai, hasonló méretű városunkhoz. S Malé nem csak a klímaváltozás szenvedője, hanem annak okozója is.

A szigetcsoport, mint a legtöbb korallsziget, meglehetősen korlátozott számú mezőgazdaságilag művelhető területtel rendelkezik. Ha akad is művelhető terület, a talaj minősége nem megfelelő. Ebből adódóan nyílván nem a nagyüzemi táblás mezőgazdaság jellemzi. A mezőgazdaság e szigetek esetében inkább néhány trópusi gyümölcs termesztését, kisléptékű állattenyésztést és halászatot takar. Azonban ezek csak egy premodern társadalmat lennének képesek fenntartani, stabil populáció mellett.

male-city-tour-maldives.jpgTermék kínálat az egyik helyi piacon (Forrás)

A szigetek mai, modern társadalma azonban ennék jóval többet igényel. A fogyasztási szokások globálissá válásával – ugyan személyes tapasztalat híján pontosan megmondani nem tudom – a maléi szupermarketek polcain is hasonló termékekkel találkozhatunk, mint a hazai, berlini, vagy new york-i szupermarketekben. E termékek mindegyikét a már említett kikötő szigetre, Hulhumaléra hajózzák be. Előfordulhat, hogy bizonyos alapanyagokat, nyersanyagokat maguk dolgoznak fel, de nem hinném, hogy az import gabonára épülő maléi malomiparnak lenne bármilyen esélye helyieket foglalkoztatni a folyamatosan bővülő és nagy munkaerő igényű turizmussal szemben.

port_male_maldives.jpgHotelek sorakoznak a parton (Forrás)

A korallszigeteknek több más problémával is szembesülniük kell. A mészkőből álló szigeteken igen korlátozottan van jelen iható víz. A tengerszint emelkedése pedig folyamatos nyomást gyakorol a talajvíz készletekre is, s a partoknál a felszín alatt beszivárgó tengervíz a talajvizet sóssá teszi. A vízkészlet korlátozottsága a mezőgazdasági termelés ellen hat, hiszen a helyi készletek mezőgazdasági öntözésre, állatok itatására történő felhasználása helyett inkább az emberi igények kielégítésére használják, s döntenek az élelmiszerek importja mellett.

Hely hiányában a szigetlakók és a turisták ezrei által termelt hulladék elhelyezése is nehézkes. A szigetek földrajzi adottságai miatt a megfelelő lerakóhely megtalálása problémás lehet, az elöntés vagy a talajvízbe való beszivárgás egészségügyi és szennyezési kockázatot jelent a sziget és lakói számára. Továbbá a főként turizmusra alapozott helyi gazdaság nem engedheti meg magának, hogy szeméttelepet üzemeltessen egy olyan helyen, amit akár turisztikai célokra is fel lehetne használni. A szemét elégetése is negatívan hathat vissza a turizmusra, az újrahasznosítás pedig hely és idő igényes folyamat, s nem minden hulladék hasznosítható újra, ergo a szemetet tengeri úton el kell szállítani máshova.

Helyi energiahordozó hiányában az energia előállítás is az importra támaszkodik, ugyan a megújuló energiahordozók hasznosítása lehetővé tenne valamilyen fokú önellátást, s a fűtési szezon sem olyan hosszú, mint nálunk. Az energiahordozók mellett a modern világ, és a szigetek közötti hajózás, szállítás egyik elengedhetetlen alapanyaga az olaj, s ennek különböző feldolgozott változatai. Természetesen a szigetek ebből is importra szorulnak. Ráadásul a szárazföldi közlekedéssel szemben a hajózás kevésbé hatékonyan használja fel az üzemanyagot. Persze ezt valamilyen szinten kompenzálhatja az, hogy a szigetek kisméretükből fakadóan akár gyalog, vagy biciklivel körbejárhatóak. De ne higgyük azt, hogy mindenki biciklivel jár Maléban dolgozni.  


4031182.jpgUtcai forgalom  (Forrás)

A turizmus a sziget gazdaságának veleje. Azonban a turisták kénytelenek repülővel, vagy hajóval megközelíteni az édeni szigeteket, s utazásuk során jelentős mennyiségű üvegházgáz jut a légkörbe. Ennek eredményeként, talán tudtukon kívül olyan hatással van a szigetekre, amely éppen az általuk felkeresett természeti csodák, pálmafás tengerpartok eltűnését eredményezik. A Maléban, vagy más a szigetcsoporthoz tartozó szigeten eltöltött nyaralásuk vagy nászútjuk alatt pedig már jelenlétükkel többlet terhet rónak a szigetekre. Csupán igényeik kielégítésével hozzájárulnak az import növekedéséhez, s az ínyenceknek felszolgált kaviár, francia pezsgő vagy éppen csak a reggeli kávé több ezer, ha nem tízezer kilométert utazik azért, hogy a Maldív-szigetekre érkező turista éppen ott fogyassza el.

capital-16.jpgAzúrkék tengervíz, pálmafák, fehér homokos strand. És persze a luxus minden kivitelben. (Forrás)  

Végezetül pedig fontos arról beszélni, hogy hogyan is lehetne változtatni e nagyvonalakban felvázolt helyzetképen. A szigeteknek mindenképpen csökkentenie kellene az importfüggőségét, amely a mezőgazdasági termékektől az ipari termékeken át a szolgáltatásokig terjed. Ugyan nagy valószínűséggel a szigetek soha sem fognak tudni teljesen önellátóvá válni még a legalapvetőbb élelmiszerek esetében sem, mégis egy jó kiindulópont volna, ha támogatnák a helyi kertészkedést, megpróbálnák a helyiek fogyasztási szokását formálni, és a közlekedésben is az alternatív megoldásokat részesítenék előnyben. Legfőképp a turizmusban kellene elérni változásokat, amely persze már nem csupán a maldívok felelőssége, hanem az odautazó turistáké is.

18 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://pangea.blog.hu/api/trackback/id/tr627990821

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Attamatta 2015.10.26. 11:21:58

A szigetek az Indiai-óceánban fekszik, így a cikkben szerencsésebb volna ilyen sziget-társairól beszélni.
Természetesen a Csendesen is vannak hasonló gondokkal küzdő szigetek, de azok max. távoli rokonai ennek a szigetvilágnak.

Irbisz 2015.10.26. 15:04:25

Ha a felmelegedes miatti tengeszintnövekedes nem all le, akkor a szigetlakok sok mindent nem csinalhatnak, aminek van is erdemi eredmenye.
Ugyanis ha a turizmust a nulla körüli szintre szoritanak is vissza, a felmelegedesre, es igy a tengerszintre ennek nulla körüli hatasa lenne, de legalabb jövedelmük sem lenne szegenyeknek ...
Ezen tul ketlem hogy lenne hajlandosaguk valamilyen vissza a termeszetbe, idealizalt eletmodhoz.
Szoval a velemenyem az, a sorsuk alapvetöen nem a sajat kezükbe van.

Tranquillius 2015.10.26. 16:24:12

@Irbisz: Gyakorlatilag egy kommentben sikerült összefoglalnod a(z egész Földre érvényes) probléma lényegét. :)

lezlidzsi84 2015.10.28. 10:48:57

A szigetországok és úgy általában a túlnépesedett, kis területű országok önellátása mindig is problémás volt és lesz, jellemzően bizonyos dolgokat mindig kívülről fognak beszerezni, és erre manapság minden korábbinál hatékonyabb módszerek állnak rendelkezésükre. Az más kérdés, hogy nagy a gazdasági kitettségük, de vsz. turizmus nélkül is az lenne, csak más szinten.

Persze, ahogy az utolsó bekezdésben is áll, lehetne új mederbe terelni a turizmust, és úgy általában az erőforrásaikkal való gazdálkodást, illetve törődni kellene a szigetek természeti erőforrásainak védelmével is, csak ehhez sok esetben több pénz kell - az meg a turizmusból lesz...

Irbisz 2015.10.29. 14:54:54

@Tranquillius:
Ilyen nagyivü szandekom nem volt, de a viccet felreteve, többnyire nem müszaki/technologiai, hanem penzügyi es/vagy hozzaallasbeli okok miatt nem hozzak meg, vagy hajtjak vegre a szükseges intezkedeseket (ahogy a MAldiv-szigeteknel is).

Tenyleg, azt azert meg lehetett volna emliteni, hogy valahol termeszetes a szigetvilag területenek csökkenese a vizszint növekedesevel parhuzamosan, az utolso jegkor vege ota folyamatosan ez megy. Akkoriban a szigetcsoport kiterjedese tizezer km2-ekben volt merhetö- mivel a vizszint kb. 100-120 meterrel volt alacsonyabb. Most hosszabb stagnalas utan ujra emelkedik a vizszint, csak folytatodik a korabbi trend.

bendecs 2015.10.31. 18:33:56

@lezlidzsi84: szerintem kis léptékű beavatkozásokkal is sokat el lehetne érni, nem feltétlenül kellenek óriási összegek ahhoz, hogy vmi elinduljon egy jobb irányba. Bár sajnos erre itthon is kevés példa, de mégis csak akad.

pitcairn2 2015.11.30. 22:44:26

@bendecs:

évi 3 milliméterrel emelkedik a tengervízszint...

ez egy nagy büdös semmi...

érdemesebb lenne inkább azzal 40-80 millió emberrel foglalkozni aki vízerőművek miatt veszítette el az otthonát

pl. egyedül a Jangcén összegründolt "Three gorges dam" kapcsán vmi 1,3 millió embert rúgtak ki az otthonából,

ez a valódi probléma, nem pedig a "man made global warming" című fasság...

bendecs 2015.12.01. 20:25:05

@pitcairn2:
nem egészen így van, mert mondjuk lehet kevésnek tűnik az a 3 mm évente, de mivel hosszabb trendekről van szó, ezért valamennyi part közeli település érintett lesz, beleértve a világ legnagyobb gazdasági központjait.
Amúgy valóban problémát jelent a kényszerített kitelepítés, de az előbbi egy mindenkit érintő folyamat, a másik pedig egy igazságtalan, de inkább lokális probléma.

pitcairn2 2015.12.02. 09:34:47

@bendecs:

pl. Budapest városközpontjában is volt vmi 60-70 cm feltöltés az utóbbi 200 évben (kubikosokkal és talicskákkal)

a Rókus kápolna környékén még ma is látható a XIX. századi utcaszint

az IPCC által vizionált 30-40 cm-es 100 év alatt bekövetkező tengervízszint-emelkedés meglehetősen könnyen kezelhető...

pitcairn2 2015.12.02. 09:37:18

@bendecs:

a nagy tengerparti városok egyébként ma is a tenger felé terjeszkednek...

Land reclamation - Land amounts added
en.wikipedia.org/wiki/Land_reclamation#Land_amounts_added

pitcairn2 2015.12.02. 09:38:53

@bendecs:
ihol lenne erről egy tanulságos térkép is:)

Land reclamation in Singapore
na.unep.net/geas/articleimages/Mar-14-box-2-figure-1.png

pitcairn2 2015.12.02. 09:55:08

@bendecs:

néhány grafi a tengerszintváltozáshoz

1870-2015 tengerszintváltozás (bő 20 centiméter, forrás IPCC)
www.ipcc.ch/publications_and_data/ar4/wg1/en/fig/figure-5-13-l.png

holocén tengerszintváltozás (cirka 50 méter)
geology.uprm.edu/Morelock/3_image/holcrv.gif

poszt-glaciális tengerszintváltozás (cirka 120 méter)
upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/1/1d/Post-Glacial_Sea_Level.png

pleisztocén tengerszintváltozás (cirka 270 méteres intervallum)
www.donsmaps.com/images/iceagetempsealevel.gif

summa summarum

meglehetősen nyugodtan mennek manapság a dolgok...

bendecs 2015.12.02. 12:58:04

akkor sem értek azzal egyet, hogy el lehetne menni emellett a probléma mellett. Az egy dolog, hogy a jobban teljesítő Szingapúr és más városok meg tudják maguknak engedni a feltöltést, de a maldív-szigetek egyrészt nem annyira ütős gazdasági erejű ország, hogy ezt bevállalja, másrészt viszont közel s távol nincs olyan sziget ahonnan annyi homokot kőzetet vihetnének a feltöltés helyszínére. Hacsaknem Indiából, ami néhány száz/ezer km, nem tudom mennyi. Az ilyen jellegű hozzáállás csak azt üzeni, hogy jó van probléma, de mi kontrolláljuk, meg tudjuk oldani, és sz.runk arra, hogy egyébként hosszú távon mi lesz. Ha most 40cm-et rádobunk Malére, akkor csak odaázzuk a dolgot, az egész cikk erről szólt. A nem megfelelő gondoskodásról.

pitcairn2 2015.12.02. 16:23:31

@bendecs:

Egyelőre még semmilyen probléma sincsen, elvégre évi 3 milliméter tengerszintváltozást csak erős túlzással lehet annak nevezni

persze közvetlenül tengerpartra építkezni mindig is necces volt...

évi 3 milliméter tengerszintváltozásra pedig még a Maldív szigeteken is tudnak reagálni

reagálnak is pl. Male területének cirka a fele tengertől elhódított terület, Hulhumalet is megemlítetted a posztodban

pitcairn2 2015.12.02. 16:29:28

@bendecs:

+ az állítólagos probléma körül is vannak kérdőjelek

Last 450 thousand years – temperature versus CO2 concentration
wattsupwiththat.files.wordpress.com/2012/04/400000yearslarge1.gif

Does CO2 correlate with temperature history? – A look at multiple timescales in the context of the Shakun et al. paper
wattsupwiththat.com/2012/04/11/does-co2-correlate-with-temperature-history-a-look-at-multiple-timescales-in-the-context-of-the-shakun-et-al-paper/

David Bowman 2015.12.08. 16:06:51

@Tranquillius: Ez jó.

Ráadásul bigott muzulmánok. Ide nem jöhetnek, Pakisztánba meg csak akkor mennének, ha már az állukig ér a víz.

David Bowman 2015.12.08. 16:13:56

@pitcairn2: Szerintem is túl van ez spilázva. Legfeljebb majd Szegedre járunk majd a tengerpartra.
Málunk is egy csomó ember (meg a miskolci Teszkó)a víz alá akar építkezni. A biztosító meg köt velük biztosítást. Ha meg nem, néhány felvétel a hiradóban, és "állam bácsi" rohan, hogy az én adómból segítse ki a hülyéket.
A Vezúvra a háború óta nem adtak ki építési engedélyt, oszt mégis be van építve. Aki élvezte az előnyeit, viselje a hátrányait is.

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2017.11.02. 12:09:58

Első novemberi ebédszünetemet naposabb helyre terveztem, itt megtaláltam. :-) Szép poszt, jó téma. Tetszett. :-) Pár apró kiegészítést teszek.

Ha jól értem nem a szigetek süllyednek, hanem a tengerszint - világóceán szintje - emelkedik (emelkedget). Ettől lehetne - szép magyar szóval izosztatikus - földkéreg emelkedés vagy süllyedés is és lehet hogy van is, vélelmezem az a kisebb sebességű mint a tengerszinté, ha egyszer meg sem lett említve.

Vízszint emelkedés meg a bocsika hogy CO2 kibocsika! @pitcairn2: kollega linkelte, túl van ez lihegve. Mostanában címlapos a tudományos web-es újságokban (bors, meg origo?) hogy 3 százezer éve - 3 millió éve nem volt olyan magas a légközi CO2 szint mint tavaly (400 ppm felett kicsit). Egyszerű kérdésem akár csak háromszázezer évvel ezelőtt is mekkora volt az emberiség (meg az akkor még létezett egyéb hominidák) nettó CO2 kibocsija? Köszönöm a választ. Semmi. Ugyanis csak fát égettek ha egyáltalán.

Ez az új vallás, szégyelljük magunkat mert tönkre tesszük a környezetünket. Ez igaz, kemikáliák E-k, növényvédőszerek, gyógyszerek (mellékhatást tompító mellék gyógyszerrel), miazmás. De a CO2 mint méreg? 1 mrd-600 millió évvel ezelőtt több volt a CO2 a légkörben mint az O2! Akkor amikor a fotoszintézis terjedő félben volt, az O2 volt a méreg! Nehogy már az élővilág ennyi idő alatt ne lenne képes az O2 - CO2 arányában beállt bármilyen változást "kezelni"!

Vízellátás. Játszhatna még a csapadék víz felfogása is, de ahogy pár utcaképet próbáltam nem játszik. :-( Sacc tíz-tizenöt km2 tetőfelületről az egész sziget vízellátása megoldható lenne. 300 km2-en lehet hogy nincs is ennyi tetőfelület, de mindegy is, mert ahogy mi is, ők is elengedik a tengerbe vezetik a csapadékukat. :-( A csapadékvíz arra is jó lenne, hogy a tengervíz sótalanítók vizével keverve jobb (kevésbé sós) édesvizet kaphatnának.