Pangea

Minden, ami földtudomány

A világ legszebb földrajzkönyve

2015. augusztus 23. 20:22 - Tranquillius

Mi az ami a gyermekeknek számára mese-, svéd gyermekeknek és geográfusok számára a világ legszebb földrajzkönyve? Aki látta annak idején a rajzfilmet nem fogja egyből tudni, de aki olvasta már a könyvet tudja a választ erre a találós kérdésre. 

14098_nils-holgersson.jpg

Västra Vemmenhög 1907-ig csak egy átlagos faluja volt Svédország legdélebbi, morénadombokkal és köztük megbúvó kis tavakkal tarkított Skåne (szkóne) tartományának. Itt élt a könyv szerint Nils Holgersson, a vásott gyerek, akinek a kedvenc elfoglaltsága volt az állatkínzás és a semmittevés. A sztorit ismeri mindenki, miután elfogott egy törpét (akinek mellesleg a család a jó szerencséjét köszönhette), az bosszúból a maga méretére zsugorította. Nils Holgersson élhetett volna Stockholm vagy éppen Göteborg mellett is, de komoly oka volt annak is, hogy Selma Lagerlöf írónő éppen ide helyezte a kezdőpontot. Az írónőt az 1900-as évek elején kérték fel, hogy írjon egy iskolai földrajzkönyvet, erről maga is ír a mesében a vége felé: 

Itt most el kell mondanom valamit. Csodálatos véletlenek vannak a világon. Az is ilyen csodálatos véletlen volt, hogy éppen abban az évben valaki könyvet akart írni Svédországról, mégpedig az iskolásgyerekeknek, hogy megismerjék és még jobban megszeressék a hazájukat. Úgy akarta megírni, hogy szép is legyen, meg érdekes, és elsősorban igaz. Már karácsony óta törte a fejét, de nem tudott semmi okosat kieszelni. Végül is belefáradt és azt mondta magában: "Tégy le róla, ez nem neked való, te csak írj a nagyoknak, úgy, mint eddig meséket, történeteket, de ezt a könyvet majd megírja más, aki jobban ért hozzá..."

garden.jpgVästra Vemmenhög, Nils Holgerssongården

A  "Nils Holgerssons underbara resa genom Sverige" (Nils Holgersson csodálatos utazása Svédországon át) végül 1907-ben jelent meg, de az írónő azt szemérmesen elhallgatta a mesében, hogy éveket töltött azzal, hogy tanulmányozza a vadludak vándorlását, hogy összegyűjtsön minden tartományból legalább egy legendát (melyek mesék voltak a mesében), hogy feltérképezze az országrészek legfontosabb természeti, gazdasági és társadalomföldrajzi sajátosságait, és mindezt még történelmi keretbe is elhelyezze. Ha az írónő ennyivel beérte volna ma lenne egy remek földrajzkönyvünk Svédországról, mely megírása után kb. 10-20 év múlva már el is avult volna és néhány fanatikus svéd antikváriuson kívül nem is emlékezne rá senki. Kellett bele még egy kis varázslat, amely miatt hol feláll a szór az ember kezén, hol tátva marad a szája, hol pedig még felnőtt fejjel remegni kezd a könyv az ember kezében és elhomályosodik a tekintet. 

kullaberg.jpgKullaberg, Skåne

Visszatérve a mese kezdőpontjához, Skåne tartomány déli partjainál, azaz legdélibb Svédországban márciusban jelennek meg újra a vadludak, hogy tovább repülve elérjenek lappföldi fészkelőhelyükig. Ha valaki egész Svédországot be akarja mutatni egy házilúdra kapaszkodott törpével sehol máshol nem kezdhetné a történetet csakis Västra Vemmenhögben. Hogy innen a ludak ilyen irányban haladnak az írónő szándékára (azaz Szmöre róka mesterkedéseire) van bízva, de a délről északra, majd vissza északról délre irány mindvégig vezérfonál marad.  

karlskrona.jpgKarlskrona hadikikötője, Blekinge

A könyvben szerencsére nincsen részekre bontva a természet- és társadalomföldrajz, mint lesz ebben a blogbejegyzésben. Ha nem bontanánk szét akkor a könyvet egy az egyben be is lehetne ide másolni. 

Legendás természetföldrajz. 

Vajon milyen fantázia kellett az előző századfordulón ahhoz, hogy elképzelhessük a tájat odafentről? Egy olyan korban, amikor léghajók már voltak, de repülés még egyáltalán nem. Ebbe a modern ember bele sem tud már gondolni a polgári repülés, a műholdak, légifotók és a webes térképek korában. Szerencsére térképek már akkor is voltak, de azok sem tudták olyan szépen leírni Skåne kockás terítőjét, ahol a szántók váltakoztak erdőkkel tavakkal és falvakkal.

A természetföldrajzi részen belül kiemelt szerepet kap a biogeográfia, azon belül is az állatvilág, hiszen Nils törpévé változva megértette az állatok nyelvét. Fél éves útja során gyakorlatilag minden svéd állatfajjal személyesen találkozik, vadludakkal, háziállatokkal, patkányokkal, a kullabegi állatsereglettel, a vadon állataival, melyeknek külön történetet szentel, mint pl. Gorgó a sas, a jávorszarvasok és a medve, melyet igencsak bosszant az erdejébe épített vasgyár. A könyv legérdekesebb története a földrajzi övezetességet meséli el, amikor a Nap az állatok és növények seregét vezeti északnak a Nagy Dermesztő ellen. Az élőlényeknek fokozatosan száll inukba a bátorsága, ahogy haladnak északnak fokozatosan elmaradnak, először a tölgyek, aztán az alma, a zab és mások is. Van aki nem hagyja el Smålandot, van aki Stockholmig is elmegy, de alig néhányan jutnak el egészen Lappföldig és csak Nils maradt utolsónak a Nagy Dermesztő barlangjánál. 

skansen.jpgSkansen a szabadtéri múzeumok névadója, Stockholm

A tájföldrajzi leírások jelentős része legenda formájában került be a könyvbe, például hogyan teremtette meg Smålandot Szent Péter, aki az Úristen dolgába avatkozott ezért lett olyan amilyen, miért lett pont Stockholm az ország fővárosa, vagy hogyan szántotta fel három testvér Värmland tartományt. A sort persze a végtelenségig lehet folytatni... Sok helyütt szóba kerül az ember tájra gyakorlolt hatása, néha már-már kikacsintva a természetvédelem felé. Sokszor kerül szóba a vadászat, a tavak, mocsarak lecsapolása, az erdőirtások és a bányászat természetre gyakorolt hatása, kiemelvén a lappok életformáját, akik szinte még ebben a korban is együtt élnek a természettel, állandó mozgásban, melyet a rénszarvasok vándorlása határoz meg.

Selma Lagerlöf regényében a tektonikai mozgásokat nem az asztenoszféra áramlásai, hanem óriások mozgatják, akik ha lazacra vágynak teledobálják sziklával a Keleti-tengert Blekinge partjainál, melyből aztán a jég által simára koptatott szigettenger, a skär-ek keletkeztek. De például óriások fiúi örökségrésze a Falun melletti hatalmas rézérckincs és Thor isten szerény hajléka is szóba kerül Jämtland bemutatásakor. A szegény Uppland tartomány pedig koldus képében kéregeti össze a szomszédoktól a nekik nem kellő rögöket, folyócskát, erdőket, hogy azokat ügyesen elrendezve egy egész korrekt kis tartományt hozzon létre. Nils Holgersson bebarangolja egész Svédországot déltől északra, síkságoktól a hegyvidékig, sőt Lappföldön meg is mássza a 2102 méter magas Kebnekaisét, az ország legmagasabb hegycsúcsát. 

kiruna.jpgKiruna, Lappland

Korabeli gazdaságföldrajz

Svédországban a gyerekek már általános iskolában megtanulták mi is az a Bessemer-acél, ki alapította Karlskrona hadikikötőjét, milyen telepítő tényezőknek köszönhetően lett Stockholm a főváros, honnan származik az energia, mellyel a gyárak működnek, és honnan származik az érc, amelyet feldolgoznak. Délről észak felé haladva szóba kerül a mezőgazdaság jelentőssége, hogyan változnak a termények, a körülmények, hogyan zajlik a faúsztatás, a bányászat. Selma Lagerlöf könyvének földrajzi névanyaga hihetetlenül gazdag, de ekkoriban a magyar kisiskolásoknak is illett ABC sorrendben fújni az összes vármegyét székhellyel együtt. Említésre kerül az összes jelentősebb város, azok ipara a gyufagyártástól kezdve az egyetemeken át a kereskedelemig. Bár a leírtak zömét meghaladta az idő és Skåne tartományról is inkább a Scania kamionok jutnak az eszünkbe mégis komoly kultúrtörténeti emlék ez a könyv, mely természetesen kitér a Svédország népeinek leírására. Bemutatja az összes társadalmi osztályt királytól, aki libériás inassal küldi el a helytörténeti kiadványt a skanzen egyszerű hegedűsének, az egyszerű szegény diákig, a koldusgyermekektől az iskola-alapító tanárig, akinek halálos óráján énekelnek a hálás diákok. Szóba kerül a fogyatkozó népesség is, mely ekkoriban különösen sújtotta az országot, hiszen rengetegen költöztek át ekkoriban az óceán túlsó partjára. A könyv talán legszívbemarkolóbb részei ezek, amikor Nils kapcsolatba kerül ezekkel az emberekkel, akár úgy, hogy meghallgatja őket, netán segít rajtuk, vagy csak a szemüket csukja le haláluk után. 

lappfold.jpgLappföldi táj

Régen nem volt kérdés, hogy az iskola csak tanítson-e, vagy neveljen is, együtt járt a kettő. Mostanában az utóbbit egyre inkább elvitatják az iskoláktól. Selma Lagerlöf könyve ha csak tanítana ott porosodna a svéd antikváriumok legalsó polcán. Szerencsére nevel is. A vásott, rosszcsont Nilsből fél év alatt egy szorgalmas segítőkész, empatikus legény lesz, miközben a teljes svéd földrajzi névanyag is belevésődik a fejébe. Nils jellemfejlődése teszi halhatatlanná ezt a művet, teszi hozzá azt a csipetnyi varázslatot, melyért Lagerlöf asszony később megkapta a Nobel-díjat. 

trollhattan.jpgTrollhättan vízesések, Västergötland

Amikor ott állunk újra a tengerparton Nils Holgersonnal, aki már nem érti mit gágognak neki a libák és együtt intünk búcsút a vadludaknak többet tanultunk emberségből és földrajzból mintha az egész évben egy iskolában hallgattuk volna a földrajz (vagy éppen etika) tanárt. Talán ezért is lett ez a világ legnépszerűbb földrajzkönyve. Ha valaki a mesét nézi ez az egész nem jön át, érdemes a könyvet (akár felnőtt fejjel) levenni a polcról. 

sweden_20_kronor_back.jpg20 koronás svéd bankjegy

Svédországban Nils Holgerssonból nemzeti jelkép lett, szerepel a 20 koronás bankjegyen, bélyegen, hajót neveztek el róla, szobrai megtalálhatók országszerte. A legnagyobb mind közül a Malmö-Ystad út mentén Skivarpnál látható, közel ahhoz a helyhez, ahonnan Nils útnak indult Lappföldre és egyben világhódító útjára.

4 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://pangea.blog.hu/api/trackback/id/tr947726532

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Péter Karádi 2015.08.24. 21:21:01

Köszönöm! Jólesett..

Réka ‎ · http://blog.rekafoto.com/ 2015.08.25. 13:06:45

Egyik legszomorúbb emlékem fűződik ehhez a könyvhöz. A család régi antikvár kiadását gyerekkorom óta ereklyeként őriztem, egyik kedvenc könyvem volt már akkor, amikor még senki nem tudta, hogy Svédországban fogok élni. Aztán egy nap kölcsönadtam a könyvet egy "barátnőnek"... azt hittem, könyvimádóként vigyázni fog rá. Hónapokig könyörögtem, hogy adja vissza, majd végül kinyögte, hogy hát náluk renoválás volt, ki tudja hol a könyv, az is lehet, hogy a testvérei beadták antikváriumba... nagyon kemény lecke volt ez, több tantárgyból is :(
A könyv ettől függetlenül remek :)

pocaklakó minimanó 2015.08.25. 13:21:10

Sebők Zsigmond Maczkó-történeteit ajánlanám szíves figyelmetekbe.