Pangea

Minden, ami földtudomány

Települések, ahol nem gond a vasárnapi boltbezárás

2015. június 14. 23:50 - Tranquillius

Rögtön az elején pontosítanék, a bejegyzés címe kissé cinikusra sikerült. Talán szerencsésebb lenne azt írni: Települések, ahol nem a vasárnapi boltbezárás a legnagyobb gond. Amíg az ország jóllakottabb része elmélyül a vasárnapi boltbezárás keltette vitában, addig a "másik" Magyarország számára ez csupán "first world problem" marad. Mai bejegyzésünkben a magyarországi kiskereskedelem térben egyre táguló fekete lyukát vesszük górcső alá. 

kisecset.jpgMozgóbolt Kisecseten (forrás: index.hu)

Az ország kiskereskedelmi egységeiről a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) vezet nyilvántartást különböző kategóriákban. A legfrissebb adatok 2013-ból származnak, mi ezeket vettük figyelembe, némi módosítással. Csak és kizárólag az önálló közigazgatási egységeket vettünk figyelembe, településrészekkel, tanyákkal, nyaralótelepekkel nem foglalkoztunk. Első gondolat az volt, hogy az olyan településeket vizsgáljuk meg, ahol az "Élelmiszer vegyesüzletek és áruházak" KSH kategória nem volt jelen. Ilyen településből 2013-ban 235 volt.

Ez a szám nem tűnhet olyan soknak, az összes, 3154 magyar település település mindössze 7,45%-a. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy 10 éve 2003-ban ez az arány még 2% alatt volt, a helyzetet akár elkeserítőnek is mondhatjuk.

bolttalan.jpg Élelmiszer vegyesüzletek és áruházak nélküli települések számának alakulása 2000-2013 (forrás: KSH)

Mivel ezek között olyan települések is szerepeltek, ahol az azt megelőző évben még két bolt is volt (pl.: Fertőszéplak), jobb ötletnek tűnt kibővíteni a kategóriákat az alábbiakkal:

  • Kiskereskedelmi üzletek
  • Használtcikk szaküzletek
  • Vegyesiparcikk-üzletek
  • Egyéb élelmiszer szaküzletek

Leszűkítés után megkaptuk azokat a településeket, ahol gyakorlatilag helyhez kötött legális kiskereskedelmi tevékenység egyáltalán nem folyik. Közülük néhányban van némi szolgáltatás, de ezek jobbára vendégházakhoz kapcsolódnak. Azon települések száma, ahol ebből az öt bolt-kategóriából egy sem volt megtalálható 2013-ban 179 volt, az összes település 5,7%-a. Ha esetleg 20-30 ilyen falu lenne talán érdemes lenne felsorolni őket, de ennyit semmiképpen sem fogunk. Főleg azért sem, mert a kistelepüléseken a boltok nem hosszú életűek. Az egyik településen bezár egy, a másikon nyílik, csődbe mennek, elköltöznek. Ami a települések számát illeti sokkal fontosabb a tendencia, miszerint egyre több olyan település lesz, ahol nem lesz bolt. Hogy megvizsgálhassuk, mutat-e elhelyezkedésük földrajzi szabályszerűséget lássuk az alábbi térképet:

bolt1.jpgKiskereskedelem nélküli települések 2013-ban Magyarországon (forrás: KSH) 

A bolt nélküli települések jelentős része a Dunántúlon helyezkedik el, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén megye csereháti részén. Csupán öt olyan megye van, ahol nem találunk ilyen jellegű falvakat, úgymint Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom, Békés és Csongrád. Az összes többi megyében legalább egy ilyen település található. Közülük öt emelkedik ki, ahol a bolt nélküli települések aránya meghaladja az öt százalékot. 

  1. Zala 46 település, az összes 17,8%-a
  2. Baranya 40; 13,3%
  3. Borsod-Abaúj-Zemplén 34; 9,5%
  4. Vas 20; 9,3%
  5. Veszprém 12; 5,5%

A legnagyobb összefüggő terület a Cserehátban található, ahol tíz kilométereket autózhatunk tucatnyi településen keresztül anélkül, hogy egyetlen boltba botlanánk. Kissé mozaikosabb a helyzet Dél-Zalában, Vas megye zsákfaluiban, vagy éppen az Ormánságban.

 aprofalu.gifAprófalvak (<500 fő) Magyarországon (forrás:váti)

A bolt nélküli települések földrajzi elhelyezkedése leginkább a lakosságszámukkal van összefüggésben. A 179 vizsgált település lakossága a legutóbbi népszámlálás szerint 25300 fő volt. Közülük mindössze négy haladta meg az 500 fős határt. 86 olyan település volt, ahol 100 ember sem élt. És nincsen bolt az ország legkisebb falujában, a Zala megyei Iborfián, ahol valószínűleg 8 fő kedvéért nincs az az ember aki boltot nyitna. De hasonló a helyzet az Észak-Cserehátban (Gagyapáti 10 fő, Tornabarakony 14 fő, Tornakápolna 14 fő, Debréte 17 fő). Egészen döbbenetes ezeket a számokat összehasonlítani a száz évvel ezelőttiekkel. Ekkor ugyanezen a 179 településen még 69 ezer ember élt, az átlagos lakosságszám két és félszerese volt a mainak. A pusztulás azóta egészen elkeserítő méreteket öltött, a Somogy megyei Libickozmán az 1910-es lakosságszám 2,95% maradt meg: 914 ember helyett már csak 27-en laktak a faluban. Íme néhány más dobogós:

  1. Libickozma 914 fő (1910.) 27 fő (2011.) csökkenés 97,05%
  2. Lendvajakabfa 363; 18; 95,04%
  3. Tornabarakony 266; 14; 94,74%
  4. Kány 797; 45; 94,35%
  5. Iborfia 127; 8; 93,7%

Összesen 5 olyan település volt a 179-ből, ahol az elmúlt 100 év alatt nőtt a lakosság száma.

hht_bolt_gif.jpg

Mivel a hátrányos helyzetű települések egyik jellemzője a fogyatkozó népesség, így a boltok elhelyezkedése ezzel is mutat némi hasonlóságot. Lásd a fenti ábrát, melyen pirossal a bolt nélküli falvakat, kékkel pedig két tényezőt, a társadalmi gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, valamint az országos átlagot legalább 1,75-szörösen meghaladó munkanélküliségű településeket ábrázoltuk. Szembetűnő, hogy rengeteg hátrányos helyzetű településen van bolt, és van sok olyan bolt nélküli falu, amelyik nem hátrányos helyzetű. Utóbbiakban egyértelműen a lakosságszám határozza meg, hogy van-e kiskereskedelmi egység. Különösen igaz ez Vas megyére. 

Azokon a településeken, ahol nincsenek boltok a helybéliek többnyire a szomszédos faluban vásárolnak be, de népszerűek a mozgóárusok is. Volt arra is példa, hogy a mozgóárusok konkurenciája miatt kellett bezárni boltokat. Ezek a mikrobuszok ugyanis frissebb árukészlettel dolgoztak, mint a kisboltok.

Piacgazdasági szempontból a boltnyitást meghatározza a vásárlóerő nagysága. A bejegyzésben vizsgált 179 település többsége a legalsó jövedelmi kategóriába esik az éves nettó jövedelem alapján. Ez fejenként évi 200-400 ezer forintot jelent. Keletről nyugat felé a helyzet valamelyest javul, köszönhetően az ausztriai vendégmunkának. Hogy teljesebb legyen a kép bolt nélküli gazdag települések is vannak Magyarországon. Fejér megye egyetlen bolttalan településén, Bakonykútiban az elnéptelenedő falut gazdagabb fehérváriak és környékbeliek vásárolták fel, de a meglévő vásárlóerő sem generált boltnyitást, hiszen legtöbben csak nyaralni járnak ide. Mindenesetre a vásárlóerő nagysága egyenes arányban van egy térség hátrányos helyzetével, azaz minél alacsonyabb a vásárlóerő, annál valószínűbb, hogy az adott térség hátrányos helyzetű. 

telepulesi_vasarloero_2012.pngTelepülési vásárlóerő 2012-ben Magyarországon (kép forrása: geox.hu)

Az eltűnő és már nem létező kisboltok csupán a jéghegy csúcsát jelentik ma Magyarországon. Szomorú, hogy Budapesten és az agglomerációban a vasárnapi boltbezárás miatt háborodnak fel az emberek, és nem például amiatt, ami Magyarország peremvidékein zajlik. Mert ezek a folyamatok egyre jobban közelítenek mindnyájunkhoz.

Hogy teljesebb legyen a kapott kép, megkérdeztem a témában Bereczky Örsöt, az ormánsági Kovácshida egykori református lelkészét, aki alá 9 falu tartozott.


Pangea: Az Ormánságban hány olyan településről tudsz név szerint, ahol sem bolt, sem kocsma, sem iskola nem volt, amikor még ott szolgáltál?
Bereczky Örs: Az Ormánság 44 településből áll, ebből 1 város, a 3.000 fős Sellye, a többi falu. Én 9 falut ismerek jól. Ilyen falu talán kettő volt. De több helyen is ötletszerűen, időről-időre beindultak-leálltak a bolt-kocsmák. Merthogy a két fogalom azonos, a kettő egy házon belül szokott működni, tán két külön térrel. Iskola egy faluban volt a 9-ből. Az is veszélyben. A kisboltok-kocsmák a normál boltok árainak duplájával operálnak, azoknak, akik nem tudnak beautózni a szupermarketekbe. A falubuszok is szerveznek bevásárlásokat ezért. A kocsmákban viszont lehet cigizni, ide nem ér el a törvény, hál' Istennek. A boltokban a legsilányabb tesco-minőség van, de dupla áron. A legszegényebbek vásárolnak itt. Akik nem koncentráltak arra, hogy legutóbbi központba menésükkor vásárolni kellett volna. 
 
P.: Volt olyan település, ahol volt bolt, de időközben megszűnt? Milyen okai lehettek a megszűnésnek?
BÖ.: A boltok így is ráfizetésesek, sűrűn változik a szerencsét próbáló vállalkozók személye. A kocsma jobb, biztosabb, nagy tételben lehet venni buherált bort, legalja sört, és van rá fix vevőréteg. Ennek ellenére 4 faluban nem volt kocsma. 
 
P.: Mennyire fedezik a helybéliek az élelmiszerszükségleteiket a saját maguk által megtermelt élelmiszerekből?
BÖ.: A régi parasztok leszármazottai valamennyire. Ezek talán 10%-ot tesznek ki. A régi cselédek nyomokban, ez 20%. Az öregek próbálnak, de nehéz, ez is 20%. A többiek tehetetlen szegények, sokszor költöznek, válnak, stb. Egy napot sem tudnak rendesen leélni, már kiviselték magukat valahonnan - hát hogy is tudnának paradicsomot kötözni? Egy sárga csekk befizetése is gond. Újabban nem tudják használni a tömegközlekedést, nem mernek felülni rá. Tehát 50% semennyire, és ez csak rosszabbodni fog. 
 
P.: Milyen folyamatokat, összefüggéseket figyeltél meg az iskoláját, boltját, lakosságát elvesztő ormánsági falvakban, hogyan zajlik a helyi közösségek felbomlása?
BÖ.: A bolt elmaradása önmagában semmit nem jelent. Az egész aprófalvas magyar világ (1.200.000 ember), és az egész szegény Magyarország (3.000.000) nem középosztályi létet él. Egy papírvékony réteg projekt-elitként megél belőle, és a hasznavehetetlen fejlesztési pénzekből - tisztességgel, közreműködői díjakért vagy tisztességtelenül, lopkodva - vidéki vezetőként középosztályt jelent. A többiek egyre mélyülő spirálban szegényednek-csúsznak. A bolt részletkérdés. 
Lakosságot nem veszt az Ormánság, a szegénység a csökkenő támogatások közül az egyetlen biztos családi pótlékra alapoz (havi 12-14-16 ezer per gyerek). Kovácshidán a 250 lakosból 55 gyerek volt, ezzel sulit lehet indítani. Csak nem szabad. Ki tanítana? Képtelenség.
Az Ormánság és sok más magyar térség gettó. Falai nincsenek, de idővel lesznek. 
A térségeket csak komplex módon szabad fejleszteni, de jelenleg otrombán a legnagyobb pénzeket a süllyedő vidékek nyelik el, teljesen értelmetlenül. Egy-egy katasztrófa megjavítása mit sem ér. Pl. nincs tömegközlekedés, iskola, óvoda, tanoda, biztos kezdet házak, egyházak, nincsenek szabad földek de nincs is munkaképes ember, stb, stb.
A közösségek felbomlása már lezajlott, ez egy másik fázis. A közösség elemeit díszként őrzik a falvak (természeti és kulturális örökség), de úgy élnek, mint egy vad, posztszocialista munkanélküli lakótelep emberei. A legjobb tapasztalatok, amik segíthetik a fejlődést, azok amelyek működnek az amerikai néger-negyedekben, Bronxban például. Ezeket a példákat kell alkalmazni.
A sok eszetlen természetvédőt, romantikust és sóhajtozó értelmiségit pedig el kellene hajtani a környékről. Az utolsó utáni kérdések közé tartozik, hogy mi lesz a Drávával, a holtágakkal, a fokokkal, az ártéri erdőkkel és a régi templomokkal. A nyomor elsöpri ezeket az apróságokat. Olyan közösségben élünk (Magyarország), amely jelenleg 3 millió emberrel nem tud elszámolni. Ők nem élnek velünk. Nem tudjuk őket felemelni. Ez nagy dráma. 
 
62021797.jpg
Düledező gazdasági épületek. Vejti, Ormánság (fotó: Biczó Dezső)
     
A boltok léte vagy nemléte azonban csak sokadrangú probléma ezeken a vidékeken. Az elvándorlás, az elöregedés, a munkanélküliség, az iskolák, intézmények, infrastruktúra hiánya, az összedőlő elhagyott épületek, a közösségek felbomlása sokkal látványosabb. Elmenni sem nagyon lehet már ilyen helyekről, hiszen a busz is csak naponta egyszer jár ezeken a településeken. Ebből a lefelé tartó spirálból egyelőre nem látszik kiút. Ha ez így megy tovább nem a hátrányos helyzetű területekről kell majd írni, hanem arról, hogyan lehet majd rekultiválni a kihalt falvainkat.
 

Ajánlott és felhasznált irodalom, valamint további olvasnivalók a témában:

10 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://pangea.blog.hu/api/trackback/id/tr117533344

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

micsoda? 2015.06.15. 14:05:47

Köszönjük rendszerváltók! Persze törvényszerű volt a szocialista rendszer bukása, csak ők hozzásegítettek.
Ha az aktív lakosság nem külföldön keresi a boldogulást, akkor a fővárosban. Lassan ott is kialakul a bádogváros.

aleb19 2015.06.15. 14:37:14

nincs olyan,hogy first world problem mert nincs first world es second world sincs csak third, de ezt csak azt tudja es erti aki tanult tortenelmet...volt ugye a nyugat es a szovjet tabor es mindenki mas, akiket 3. vilagbeli orszagoknak neveztek

csak olvass tobbet,tobbet ,tobbet

Kopi3.14 2015.06.15. 15:02:00

@micsoda?: Ennek a problémának egész pontosan mi köze van a rendszerváltáshoz? Mikor már az átkosban is csak kevés helyen lehetett munkát találni, így rengeteg ember utazott, pl. Békés megye csücskeiből Budapestre? Aki tudott költözött is, nem csak ingázott, hogy a munkásszállón legyen hosszú heteken keresztül, a család eltartása érdekében?

aleb19 2015.06.15. 15:10:43

@Kopi3.14: "Ennek a problémának egész pontosan mi köze van a rendszerváltáshoz? "

mert 1988-hoz kepest kb 25-30%-al kevesebb embernek van munkaja otthon mint manapsag

es a realatlagbertomeg is csokkent ami azt jelenti, hogy a ruszkik kevesbe raboltak le Agyarorszagot anno mint az eurokratak most

micsoda? 2015.06.15. 21:50:26

Remélem nem komolyan mondod, hogy az átkosban csak kevés helyen lehetett munkát találni:)Igen aki többet akart keresni az utazott Budapestre, igen Békésmegyéből főleg. Az ott is lakott munkásszáláson. Igaz, sokan költöztek is, tudtak lakás venni.

Voltak ipari, és mezőgazdasági szövetkezetek mindenféle településen, volt munkalehetőség. Mi van ma? Elnéptelenedett falvak, községek, munka csak a fővárosban, és a nagyvárosokban, és vannak aktiv korú kivándorlók. Az adozók pénzéből, enyémből is, csábitják haza, nevetséges, minden épesszű elgondolást felülír.

pitcairn (törölt) 2015.06.17. 10:17:40

@micsoda?:

azért ne sztároljuk az átkost:)

FALU A HATÁRSZÉLEN
www.youtube.com/watch?v=_0H6VT8osIA

többek között a kiskereskedelmi ellátás is hagyott maga után némi kívánnivalót:)

micsoda? 2015.06.17. 13:56:33

@pitcairn: Nem sztárolom, csak rájöttem, hogyha mérleget készitenénk, akkor a mérleg, az átkos javára billene. /miközben 25 év telt el/
Akkor azt hittem én is, hogy rossz nekem, ezért mentem külföldre dolgozni, de azóta tudom, hogy van rosszabb:)

Albu 2015.06.18. 00:08:32

Olvasva Örs szavait, csoda, hogy fotógéppel a nyakunkban mertünk itt gyalogolni a megszűnt vasúton. Igaz, kb. 8 éve volt, azóta egyre természetesebb, hogy nincs magántulajdon és közbiztonság.

(Érdekes, hogy ez utóbbi kettő terén Csehszlovákiának és Romániának nevezett területeken jobb a helyzet. Ótvar személyvonat kalauza nem hitte el nekem, hogy a fővárosban ellopják nappal a strangot a belvárosban, és másfél napig nincs víz. Luník IX-en sem féltem annyira, mint itthon, talán ott jobb a sajtó.)
süti beállítások módosítása