Pangea

Minden, ami földtudomány

Az ausztrál Miami

2015. április 19. 22:27 - lezlidzsi84

Egy kicsit Dubaj, egy kicsit Miami, reptere időnként két különböző időzónában van, és a déli féltekén fekszik - hol járunk? Ausztrália hatodik legnépesebb városában, mely néhány évtizede még csak kis tengerparti fürdőhely volt.

goldcoastskyline.png

Gold Coast központjának (Surfers Paradise) látképe a strandról (forrás

Gold Coast neve Magyarországon kevéssé ismert más ausztrál nagyvárosok mellett, holott 591 ezer fős lakosságszámával komoly kihívója a kontinensnyi ország öt milliós metropoliszának. Ennek egyik oka, hogy a város ausztrál mértékkel is rendkívül gyorsan vált igazán naggyá: az akkor  67 ezer fős nyaralótelepülésen 1970-ben adták át az első, igazán magasnak számító, közel 20 emeletes szállodaépületet, ezt követően viszont Dubajhoz hasonlítható sebességgel nőttek ki a földből a szinte közvetlenül a tengerpartra épített felhőkarcolók, melyek egyike, a Q1 a déli félteke legmagasabb épülete címével büszkélkedhet.

goldcoast70-es.pngUgyanez a terület 1970-ben - a bal oldalon látható, frissen átadott épület volt a város első, ottani standardok szerinti magasépülete (forrás

dscn2890_fileminimizer.JPGSurfers Paradise a Q1 épületéből. Az előző kép magasháza középen lent látható, felállványozva

A mások ok, hogy Ausztráliában kissé nehéz definiálni a város fogalmát: amit mi Sydney, Melbourne vagy Brisbane "városaként" ismerünk, az igazából számos önálló névvel, önkormányzattal és irányítószámmal rendelkező települést jelent, ilyen értelemben Sydney hivatalosan csak a szűk belvárost jelenti. (Emiatt volt tapasztalható az a régi lexikonokban, hogy Sydney lakosságszáma 53 ezer fő, elővárosokkal 3 millió fő...) Ugyanakkor a nagyvárosok esetében ezt a településhalmazt igazgatási szempontból igyekeznek összefogni, de ennek szövetségi államonként eltérő a módja. Új-Dél-Wales-ben például a közszolgáltatások jelentős része a szövetségi állam illetve az előbb említett települések önkormányzatainak kezében van, így például Sydney nagyváros a gyakorlatban alig több, mint egy statisztikai egység. A 20 magyarországnyi Queenslandben, melynek délkeleti csücskét alkotja Gold Coast, megint más a rendszer, itt több település rendelkezik egy "városi" tanáccsal, és ez intézi a közszolgáltatások javát. Vagyis az önkormányzat gyakorlatilag egy "megyére" terjed ki, azonban ez a terület viszonylag jól lefedi a szövetségi állam nagyobb városainak (Brisbane, Gold Coast) szűkebb agglomerációját. Mivel a Gold Coast-i városi tanácsot  csak 1959-ben hozták létre több kisebb, történelmileg sem jelentős nevű település igazgatására, neve nem ment át annyira a nemzetközi köztudatba, mint "idősebb" testvéreié.

Ebből következik, hogy Gold Coast nevű település nincs Ausztráliában, oda nem tudunk levelet írni, csak részeibe: Surfers Paradise-ba, Helensvale-be, Coomera-ba stb. A sokat ígérő Gold Coast (Aranypart) elnevezés egy 1358 négyzetkilométeres, közös tanáccsal rendelkező városi térséget jelöl a Csendes-óceán partja és a környező dombokon, hegyeken terpeszkedő őserdő között. (591 ezer fős lakosságszáma és a fent említett területszervezési sajátosságok miatt Gold Coast Brisbane után hivatalosan a második legnépesebb ausztrál önkormányzat.)

De hogy tudott ilyen robbanásszerűen fejlődni Gold Coast? Máshogy feltéve a kérdést: miért pont ez a város nőtt ilyen nagyra Ausztrália számos nagyvároskörnyéki fürdőhelye közül?

goldcastmap4.pngBrisbane és Gold Coast környékének domborzati viszonyai (forrás: Google Maps)

Először érdemes megvizsgálnunk a tágabb környék természetföldrajzi jellemzőit: Gold Coast néhány 100 kilométeres körzetének képét a Nagy-Vízválasztó-hegység és a Csendes-óceán kettőse formálta. Ugyan a hegyvonulat régi röghegység, de épp a város tágabb hátországában jelentős vulkánosság zajlott le mintegy 20-25 millió évvel ezelőtt, melynek eredményeképpen a környékbeli hegyek viszonylag "hirtelen" emelkednek 1000 méter körüli (helyenként feletti) magasságba. A viszonylag rövid, de az év jelentős részében bővízű hegyi folyók jelentős hordalékmennyiséget juttatnak az óceánba, melyet az uralkodó partmenti áramlatok parti homokzátonyrendszerbe rendeznek. Ennek legnagyobb példája a Gold Coast és Brisbane között húzódó két Stradbroke sziget.  A parti homokzátonyok védelmében Gold Coast esetében  az egy ideig az óceánparttal párhuzamosan kanyargó Nerang folyó pár kilométer széles lagúnarendszert tudott felépíteni, ugyanakkor a parti zátonyok Gold Coastnál csak pár 100 méter szélesek, így kiváló lehetőséget teremtenek a strandolásra, a pár kilométerre lévő hegyek pedig az esőerdei túrákra. A kisebb - vulkáni anyagból álló dombokkal megszakított lagúnás síkság észak felé kiszélesedik - ide, a Brisbane folyó torkolattól mintegy 10 kilométerre települt a szövetségi állam fővárosa Brisbane. A főváros előtti kiterjedt lagúnarendszer viszont nem teszi lehetővé a helyiek óceánhoz való közvetlen hozzáférését.

1045.jpgA Nerang folyó kanyarulatai - a háttérben a városközpont (Surfers Paradise) (forrás

A térképre pillantva szembetűnő, hogy Gold Coasttól délre a tengerparti síkság eltűnik, a tengerpart tagolttá válik, a vulkáni vonulatok szinte a tengerből emelkednek ki. Brisbane-től északra (a Sunshine Coast nevű nyaralóterületen) hasonló a helyzet, igaz itt nem tűnik el teljesen a partmenti síkság és a hegyek is alacsonyabbak. 

Ennél fogva a strandolni vágyó brisbane-i lakosoknak a legjobb választás a mintegy 70 kilométerre délre fekvő Gold Coast-i tengerpart igénybevétele, ahol a tengerpart közeli lagúnás síkság az ingatlanfejlesztőknek is jó terepet biztosított.  De ez önmagában még nem magyarázza a város gyors növekedését, hiszen Ausztrália nem szegény a szép tengerparti területekben, rögtön Brisbane-től északra is komoly vetélytárs a  már említett Sunshine Coast.

Közelebb járunk az igazsághoz, ha a terület megközelthetőségét vizsgáljuk, igaz, itt felemás a helyzet. A területet (Southport városát) eredetileg egy, a magyar vicinálisok sebességét és technikai színvonalát idéző vasútvonal szolgálta ki Brisbane felől az 1960-as évekig, melyet a rossznyelvek csak Ausztrália élő vasúti múzeumának neveztek. A nagyváros felé vezető főút is sokáig csak kétsávos volt, és bővítése ma sem igazán tud lépést tartani Gold Coast fejlődésével, általában mindig egy sávval kevesebb van a szükségesnél. Azonban az amerikai hadsereg az 1940-es években a mai város déli peremén, Coolangattában ellátórepülőteret hozott létre, melynek közelében pihenőtábort létesített katonáinak. Mindez olyan infrastrukturális bázist jelentett, melyre később lehetett építeni: a város fejlődése akkor vett lendületet, amikor 1970-re korszerű reptérré bővítették a korábbi kis légikikötőt, majd a 80-as évek elejére szélestörzsű gépek fogadására is alkalmassá tették, így Ausztrália és Ázsia jelentős részéről is jól elérhetővé vált a nyaralóhely. (Sunshine Coast-on a repülőtér fejlesztésére 10-15 éves lemaradással került sor, forgalma ma is csekély.) Ehhez hozzájárul, hogy a 90-es években Brisbane felől kiépülő gyorsvasút  másik végállomása "véletlenül" a brisbane-i nemzetközi repülőtér lett, így ebből az irányból is jól (bár némileg tökéletlenül) megközelíthető Gold Coast.

Emellett komoly fegyvertény volt az egységes városi tanács már említett 1959-es megalakulása, ami - riválisaival ellentétben - egységes fejlesztéseket tett lehetővé, illetve megkezdődhetett a Gold Coast imázs felépítése is. A kedvező természetföldrajzi adottságok, a repülőtér és az egységes vezetés együtt már nyerő kombinációt alkottak: a 80-as években idevonzott japán tőkével óriási fejlesztések kezdődtek.

surfers_paradise_skyline_at_night_0.jpg

A tőkebefektetés eredménye: szállodáknak és lakásoknak helyet adó magasépületek (forrás

A beáramló tőkéből egyrészt a tengerparti szállodák és apartmanházak építése történt, ami gyorsan metropoliszi külsőt kölcsönzött a partvonalnak az egyre több felhőkarcoló révén. Másrészt komoly befektetések történtek a különböző nagy területű vidám- és szórakoztató parkok létesítésére is. Közülök az első az 1972-es Sea World volt, mely (a sydney-i bezárása után) Ausztrália egyetlen egysínű vasútjával büszkélkedhet. (Igen, ezzel lehet a parkon belül közlekedni.) Ezen kívül  egy vidámpark (Dreamworld), egy filmes élménypark (Warner Bros Movie World), két aquapark és két (szabadtéri megoldású) állatkert is létesült. A felsoroltak mellett az ausztrál filmipar jelentékeny része is a városba települt.

A felsorolt nagyléptékű fejlesztések egy máig ható, öngerjesztő folyamattá váló gazdasági fellendülést indítottak be, melynek köszönhetően Gold Coast Ausztrália leggyorsabban növekvő városa lett, és mindezt a gazdaság fejlesztés is követte. A fejlesztések elsőként az építőiparban majd az idegenforgalom területén gerjesztettek nagy (több tízezres majd százezres) munkaerőigényt, mely az óriási ausztrál távolságok miatt csak bevándorlással volt fedezhető, főként, hogy a közeli Brisbane is igen nagy fellendülést élt meg az 1980-as években a bányászati cégek és a szolgáltatási szektor fejlődése révén. A bevándorlóknak pedig házakra és egyéb infrastruktúrára volt szükségük, mely tovább növelte a munkaerőigényt. A munkaerőhiány miatt a bérek magasra szöktek, ami további bevándorlást generált.

dscn2914_fileminimizer.JPGA városnak helyet adó lagúnás síkság a Q1-ből dél-délnyugat felé nézve, szinte átmenet nélkül kezdődő tipikus ausztrál kertvárosokkal, háttérben az óceánparthoz közelítő hegyvonulattal

A letelepülők ausztrál szokás szerint a kertvárosi környezetet favorizálták, így a tengerparti központi rész kivételével a város kertvárosok és lakóparkok halmaza, melyek az építés ideje és ebből következően a házak jellege (és gyakran értéke) alapján "kagylóhéjszerűen" töltötte ki a tengerpart és a hegyek közötti részt. A tengerparti, szállodáknak és és méregdrága lakásoknak otthont adó felhőkarcolókkal és sétányokkal jellemezhető, meglehetősen keskeny (gyakorlatilag pár utca szélességű) részt a Nerang folyó kanyarulataiban kialakított csatornákhoz épített értékes apartmanházak övezik, ezekhez a tulajdonos a saját hajójával is be tud állni. (Ezt az elrendezést a megfelelő domborzati és vízrajzi viszonyokkal rendelkező, újabb északi külvárosokban is követik.) Az ezt övező, némileg magasabban lévő térszínen vannak a régi (értsd 30-40 éves) lakóövezetek. A hegyek irányába, illetve délre, és különösen északra haladva jellemzően egyre fiatalabbak a településrészek.

A város különlegessége, hogy a még be nem épített területek rendkívül gyorsan váltanak át a vadonba, a domborzati viszonyok miatt az elővárosok északra, északkeletre terjeszkednek, így hamisítatlan "vidéki" hangulatra bukkanhatunk a fő észak-déli autópályától akár 300 méterre is.  

dscn2783_fileminimizer.JPGGold Coast északi részén, 300 méterre az autópályától meglehetősen vidékies kép fogad

Ezen kívül a településegyüttestől egy-két órányi autózásra az 1000 m magasan található hegységi esőerdőket mintaszerűen bemutató nemzeti parkok találhatóak (Lamington Nemzeti Park, Springbrook Nemzeti park), de Gold Coast területén belül is van egy nemzeti park, a Burleigh Heads karakterisztikus sziklája, a rajta meghagyott vadonnal, mely egyben a Gold Coast-i strand déli végpontja is.

dscn2992_fileminimizer.JPGA Springbrook Nemzeti Park dzsungele Gold Coast déli szomszédságában

Persze a város rohamléptékű fejlődésének vannak árnyoldalai is.  A váratlan gyorsaságú növekedés azzal járt, hogy a szükséges kiszolgáló infrastruktúra megépítése korántsem lett tökéletes. Az autópályát sem a terepviszonyok (vagyis a Nerang folyó kanyarulatai) miatt sem és a gyorsan növekvő külvárosok miatt sem lehetett közel vezetni a  központhoz, így jobb híján a partra merőleges "csápokkal" próbálták megoldani a gyorsabb közlekedést. (Ezek persze rendszeresen bedugulnak, mivel a város belső főközlekedési útjainak szerepét is betöltik.)  Szintén nagy gondot jelentett az autópálya dél felé való továbbvezetése: a gyakorlatilag a tengerpartig nyúló, meredeken kiemelkedő dombvonulaton csak 2008-ban sikerült átvezetni a gyorsforgalmi utat, addig az ottani szerpentin még a kifejezetten vad vezetési kultúrával jellemezhető Ausztrálián belül is halálútnak számított.

 gold-coast-attractions-map.jpgA turistaattrakciókat is jelölő prospektuson követhető, hogy a szaggatott vonallal jelölt vasútvonal az autópályához hasonlóan kikerüli a belső részeket (forrás)

Még cifrább lett a gyorsvasút vonalvezetése. Gold Coast gyors növekedésével a 80-as évek végére kézenfekvőnek tűnt, hogy a várost bekapcsolják Brisbane egyébként igen terebélyes (ma már közel 700 km-es) elővárosi vasúthálózatába, ugyanakkor hely már nem maradt arra, hogy a vonalat a "belterület" közelébe vezessék. Emiatt az összesen közel 100 km hosszúságú vasútvonal szép ívben kikerüli a város belső részeit, így a külvárosokból sokkal jobban el lehet érni Brisbane-t, mint a vasúttól helyi buszokkal megközelíthető központból. Mivel a csaknem 70 kilométer hosszan elterülő Gold Coast buszközlekedése a külvárosokban inkább jelzésértékű, a belvárosban pedig a torlódások miatt megbízhatatlan, a városvezetés egy villamosvonal megvalósítását határozta el, célszerű módon a strand hosszában, észak-déli irányban, azzal a céllal, hogy egyrészt megkönnyítik a "belvárosi" közlekedést, másrészt a vasútvonalhoz csatlakozó vonallal a távolsági közlekedés is sokat javulna. A 2014-ben átadott első ütem valóban kiszámíthatóbbá tette a belváros közlekedését, de egyelőre még nem érte el az elővárosi vasút egyik állomását sem. Mivel a villamosvonal építése meglehetősen drágának bizonyult, a bővítés sokáig bizonytalan volt, azonban időközben Gold Coast elnyerte a 2018-as Nemzetközösségi Játékok rendezési jogát, így a teljesértékű vonal kiépítését már ez is indokolja.

coolangatta.png

A város gyors terjeszkedése még egy (közlekedés)földrajzi különlegességgel szolgál: az agglomeráció ugyanis túlnőtt a nem túl szofisztikált módon módon meghúzott államhatáron: bizonyos kertvárosok már Új-Dél-Wales-ben vannak, sőt, az államhatár coolangatta-i reptér kifutópályáját is átszeli. Ez különösen azért kellemetlen, mert a Gold Coastot magban foglaló Queensland nem alkalmaz nyári időszámítást, Új-Dél-Wales viszont igen, vagyis van olyan félév, amikor a repülőtér elvileg két időzónához tartozik. Szerencsére a terminál Queenslandhez tartozik (igaz autópályán Új-Dél-Wales felől közelíthető meg), így az ottani időszámítást alkalmazzák. Persze az új-dél walesi utasoknak néha nem árt odafigyelni, mikorra is mennek ki a reptérre... Ami még érdekesebb, hogy az államhatár egyes helyeken az utca közepén húzódik, ami azon kívül, hogy más törvények érvényesek a "szembe szomszédra" vonatkozóan, azzal is jár, hogy a Griffith Streeten járó helyi autóbusz menetrendje időnként nehezen értelmezhető: ami az egyik oldalon  a fél hatos busz, az az utca másik oldalán  gyakorlatilag a fél ötös... Az említett utcában egyébként az úttest átszelésével az újév is kétszer ünnepelhető, amit a nyár közepi idegenforgalmi csúcsban nem is mulasztanak el kihagyni a nyaralók...

 

Egy kattintás és nem maradsz le az új posztokról:

  

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://pangea.blog.hu/api/trackback/id/tr447365516

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.