Mottó: "Az etiópiai hátizsákos utazás megváltoztat. Kíméletlen tükröt tart a legbátrabbaknak, akik ha belenéznek, megpillanthatják igazi énjüket, a valódi arcukat"
Írta: Dr. Szilassi Péter
Etiópia. Egy ország valahol Afrika „szarván”. Éhínség, felpuffadt hasú gyerekek, szavanna, csontsovány szarvasmarhák, legelő kecskenyájak. Ilyen, és ehhez hasonló képek jutnak az eszünkbe az ország nevének hallatán. "Ott gyilkoltak meg magyar turistákat annál a furcsa nevű vulkánnál valahol a sivatagban!" - teszik hozzá azok, akik emlékeznek a 2012 januári, a magyar társadalmat sokkoló tragikus eseményekre.
Részese voltam ennek tragikus végű utazásnak. Útitársaim, barátaim voltak az áldozatok. Az Etiópia szó hallatán egyszerre nagyon sokféle érzés és emlék kavarog a fejemben Ez a szó semmihez sem fogható, különleges hangulatokat, élményeket idéz fel a bennem: a naplemente színeit a Simien-hegységben, a kopt szerzetesek tekintetét, a Harar sör ízét, a barátaim hangját, nevetését… és a hiányukat… az elvesztésük okozta mérhetetlen fájdalmat.
Három hét, több mint háromezer kilométer, hét világörökségi helyszín...földrajzi tanulmányutunk útvonala a "napégette arcúak" földjén.
Az etiópiai utazást nem lehet megúszni anélkül, hogy az ne legyen hatással az utazó személyiségére, ne változzon meg alapjaiban Afrikáról, és a Világról alkotott képe. Etiópia megigéz és elvarázsol, miközben nagyon mélyen elgondolkodtat. Ez a kaleidoszkópszerűen változatos, varázslatosan szép, végletekig szélsőséges ország engem is örökre rabul ejtett.
Az ókorban „napégette arcúak” földjének nevezett Etióp-magasföld tájait járva olyan, mintha egy másik Univerzumba csöppennénk: „Itt még az óra is másképp jár” - gondoltam magamban miután elolvastam egy addisz abebai múzeum nyitvatartási rendjét. Az etióp órák szerint ugyanis napkeltekor (reggel 6 órakor) van 0 óra, és mikor a legmagasabban jár a Nap, délben van 6 óra. Ez az időmérés az Axúmi Birodalom és az ókori Görögország közti kapcsolat bizonyítéka. Az etióp naptár sem hasonlítható a mienkhez. A 13 hónapból álló naptári év szeptember 11-én kezdődik, és jelenleg 2007-et írnak. Emellett az etióp (amhara) abc betűi is egyediek: sem a latin, sem más abc-hez nem hasonlítanak.
Milyen Etiópia kép él a magyar emberekben? A bulvárhírek csak a tragédia részleteit mutatták be, meg sem említve a háromhetes tanulmányutunk során megismert látnivalókat, Etiópia különleges természeti, és társadalmi viszonyait. Sokan szegezték nekem a kérdést: Miért mentetek oda? Miért is érdekes ez az ország a geográfusok számára?
Etiópia földrajzilag, és sok más tekintetben is egy csodás, sokszínű világ, egyben a végletek, az ellentétek földje. Az ország határain belül magasodnak 4000 méter fölötti hegyvidékek és a tengerszint alatti mélyföldek. A hazánkénál tízszer nagyobb Etiópiában a változatos domborzat miatt szinte bolygónk összes klímazónája megtalálható. Az országot járva néhány óra alatt eljuthatunk a kopár kietlen sivatagból az Etióp-magasföldre, melyet a magyarországi csapadékmennyiség háromszorosa öntöz, és tesz termékennyé.
Etiópia tetején.. A Simien-hegység négyezres csúcsait 1000-1500m mély kanyonok szabdalják (Fotó: Szilassi P.)
Az ország társadalmi, gazdasági képe is nagyon ellentmondásosan alakul. Találkozhattunk itt a több ezer éves Akszúmi birodalom monumentális obeliszkjeivel, modern felhőkarcolókkal, korszerű lakóparkokkal, és az európai látogató számára elképzelhetetlen szegénység és nyomor torokszorító látványával.
Tanúi voltunk annak amint – úgy mint néhány évszázada Magyarországon – gépek híján az állatokkal tapostatják, cséplik a gabonát…mindezt a modern szélerőmű parkok tövében. Bár Etiópia Földünk 20 legszegényebb országa közé tartozik, meg sem érezte a világgazdaság válságát.Gazdasága 10% fölötti éves GDP növekedésével a világ 10 leggyorsabban fejlődő országa közé sorolható.
Etiópia az ellentétek földje…szélturbinák, felhőkarcolók és gabona cséplése állatok taposásával (Fotó: Szilassi P.)
A terepjáróból nézelődve, vagy a hegyek között barangolva három hétig ismerkedtünk e kaleidoszkópszerűen sokszínű ország különleges tájaival. Saját szervezésű, és saját finanszírozású utazásunkat több hónapig szerveztük, elolvasva a magyar és idegen nyelvű szakirodalmat, napra és kilométerre megtervezve utazásunk minden részletét.
Esténként a szállásunkra érve mindannyian más formában dolgoztuk fel az átélt élményeket. A 3500 km-es, Etiópia nyolc világörökségi helyszínéből hetet érintő tanulmányút tapasztalatait Tamás (Fábián Tamás geográfus tanszéki kollégám, a tragédia egyik áldozata) és Gruber Laci barátom (a bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium földrajztanára) minden este részletes naplóban rögzítette. Csaba (Dr. Vizler Csaba biológus), pedig esténként fejlámpáját bekapcsolva határozókönyve alapján elkésztette a megfigyelt madárfajok listáját.
Csaba etiópiai utazásunk alkalmával készült "Őrjáraton" című fotója bekerült "Az Év Természetfotója 2014" pályázat döntőjébe, és a legjobb fotókat bemutató albumba. (Fotó: Dr. Vizler Cs.)
Míg ők estéről estére órákon át jegyzetelték aznapi tapasztalataikat, nekem akkor mindehhez nem volt erőm, csupán "fejben" összegeztem a látottakat. Két és fél évvel a hazaérkezésünk után azonban úgy éreztem, egy könyvben kell számot adnom utazásunkról, bemutatva Etiópiát úgy amilyennek én láttam, egyben választ adva az utunk célját firtató kérdésre. Az „Ami a bulvárhírekből kimaradt... Etiópia geográfus szemmel” című kötet megírásának azonban van még egy szomorú mementója: a tisztelgés barátaim, Tamás (Fábián Tamás geográfus) és Gábor (Dr. Szabad Gábor kutatóorvos) emléke előtt.
Az „Ami a bulvárhírekből kimaradt…Etiópia geográfus szemmel” című kötet borítója
Mivel geográfus vagyok, fontosnak tartottam, hogy a kötetben könnyed, ismeretterjesztő stílusban áttekintést adjak Etiópia természet és, társadalomföldrajzi képéről úgy, hogy az ne csak a szakmabeli közönségnek legyen érdekes. Az volt a célom, hogy olvasó egy kicsit jobban „mögé lásson” ennek az országnak, hiszen a mi utazásunk is több volt egyszerű társas utazásnál. Az átlag turista általában csak rácsodálkozik a természet szépségére, mi földrajzosként alapos előtanulmányok után, szakmai szemmel néztünk szét, és értékeltük, elemeztük azt amit láttunk. A könyv lapjain megelevenednek úti élményeink, melyek között nem kevés humoros történet is akad. Az olvasó megtudhatja például, hogy milyen érzés az, ha egy hiéna liheg az ember fülébe, vagy hogyan kalauzolt végig Harar városán minket egy süketnéma idegenvezető!
Laci hiénát etet Hararban (Fotó: Abdullah)
Az alábbiakban tanulmányutunk - e kötet lapjain is bemutatott - földrajzi tanulságai közül kettőt említenék meg, melyek döntően befolyásolhatják Etiópia jövőjét.
Etiópia megújuló energiaforrásai – környezetvédelmi kérdőjelekkel
A természet bőkezűen ellátta értékekkel, lenyűgöző látnivalókkal ezt az országot. Nekünk földrajzosoknak talán a legkülönlegesebb, legjobban várt úti célunk a Kelet-afrikai-árokrendszer és környéke volt. Itt szinte a szemünk láttára hasad ketté (illetve az Afar - háromszögben háromfelé) Afrika néhány centiméter/éves sebességgel.
A Kelet-afrikai-árok etiópiai szakasza (Corti G. 2009 alapján)
Az egymástól távolodó kőzetlemezek mentén vulkánok sorakoznak füzérszerűen. Az utóvulkáni működést több helyszínen is megfigyelhettük, egy alkalommal meg is mártózhattunk a kellemesen forró vízben. Azonban helyi lakosok is megtalálták a termálvíz hasznosításának formáit. Az Abyjata-Shala Nemzeti Parkban például ottjártunkkor egy idős bácsi lubickolt önfeledten a meleg vizű természetes medencék egyikében.
Természetes termálfürdő a Kelet-afrikai-árok mentén (Fotó: Szilassi P.)
A kép láttán megfogalmazódott bennem a kérdés: vajon meddig marad meg ilyen ez az idilli tájkép? Tartok tőle, hogy nem sokáig. Az árokrendszer alatt a paksi atomerőmű energiatermelését többszörösen meghaladó geotermikus energiapotenciál rejtőzik. Ki tudja? Talán néhány év és geotermikus erőművet, vagy wellness szállodát építenek az árokrendszer sós tavainak partjára…
De a megújuló energiaforrások közül nem csak geotermikus energiában gazdag Etiópia földje. Néhány nappal később alkalmunk volt felkeresni a Kék-Nílus csodás vízesését, ahol sokáig fotóztuk, próbáltuk megőrizni és „magunkkal vinni” a természet formálta fantasztikus tájképet.
A Kék-Nílus vízesése ottjártunkkor a száraz évszakban, és az esős évszakban egy etióp bankjegyen. (Fotó: Szilassi P.)
A Kék-Nílus látványos vízesése jól illusztrálja, hogy Etiópia folyói nagy esésűek, zuhatagosak. Az ország földrajzi, domborzati adottságai kiválóak a vízenergia hasznosításához. Ráadásul ez az energianyerési lehetőséget környezetbarát, megújuló energiaforrás, amely nem szennyezi a levegőt. Tény, hogy Etiópia dinamikusan fejlődő gazdasága nagyon igényli az energiát, és az ipar és a lakosság egyre növekvő energiaéhsége mellett a jövőben építendő vízerőművek „jótéteményei” közé tartozik még az öntözés, a folyami hajózás fejlesztése és az árvízveszély csökkentése is. Sok érv szól tehát amellett, hogy a jövőben minél jobban kihasználják az ország bőséges vízenergia potenciálját.
Az éremnek azonban két oldala van….Az utazásunk előtti évben Etiópia belekezdett egy gigászi terv végrehajtásába: megkezdődtek a „Nagy Újjászületés Gátja” névre keresztelt erőmű munkálatai a Kék-Nílus alsóbb folyása mentén. Az alapkőletétel nagyon felborzolta a kedélyeket a Nílus-menti országokban. Főként Egyiptom tiltakozott egy ilyen grandiózus, az asszuáni Nagy Gát teljesítményénél háromszor nagyobb (6 gigawattos) vízerőmű megépítése ellen.
A "Nagy Újjászületés Gátja" így alakítja majd át az etióp táj képét... (Forrás)
Az egyiptomi vezetés a háborús fenyegetésektől sem riadt vissza az eset kapcsán. De miért is háborodott fel ennyire az arab ország kormánya? Mi köze Egyiptomnak ahhoz, hogy Etiópia hol és milyen gátat, milyen erőművet épít a határain belül?
A kérdés nagyon összetett, és a politikai felhangok mellett sok földrajzi és környezetvédelmi vonatkozása is van. Az etióp-egyiptomi viszony – főként a vallási különbségek miatt – soha nem volt felhőtlen a történelem folyamán. A középkorban a muzulmán csapatok előretörését a keresztény Etióp császárságnak sokszor csak véres harcok árán sikerült feltartóztatnia. Ám a Nílus vize (és hordaléka) valahol össze is kötötte a folyó mentén élő népeket, így az etiópiai amharákat és az egyiptomi arabokat.
A terület földrajzi viszonyai miatt egészen sajátos egymásra utaltság alakult ki az itt élő népcsoportok között, ugyanis az éltető víz, és a földjeiket termékennyé tevő hordalék is innen, a Tana-tavat övező magasföldről érkezik a Nílus alsó folyásához, Egyiptomba. Tudták ezt már az ókori egyiptomiak, de jól tudták a középkorban az egyiptomi és szudáni arab törzsek is. Sőt! Túlzásba is estek, mivel a középkorban egyenesen azt gondolták, hogy az etiópoknak módjukban áll befolyásolni, esetenként akár elapasztani a Nílus vizét, visszatartani hordalékát. (Természetesen ehhez akkoriban még egyáltalán nem voltak meg a megfelelő technikai feltételek.) Annyira fontos volt számukra ez a kérdés, hogy a középkorban nem nagyon mertek bemerészkedni a hegyek közé, nehogy magukra haragítsák az etiópokat.
A Nílus és mellékfolyóinak vízhozama, és hordalékmennyisége a torkoltnál mért értékek százalékában. (Foucault A., Stanley D. J. 1989 alapján)
A Nílus összes vízmennyiségének 56%-a, hordalékmennyiségének viszont mintegy 72%-a a Kék-Nílusból származik. Hihetetlen szám: évente 140 millió tonna hordalékot szállít ez a folyam. Ez annyit tesz, hogyha egyenként 10 m-hosszú tehervagonokba raknánk ezt az anyagot, akkor az így összeállított szerelvény hossza meghaladná Földünk egyenlítői kerületét. Mi lesz, ha ennek az óriási hordaléktömeg jelentős része felhalmozódik majd az új gát mögött? Valóra válhat tehát a középkori arab törzsek félelme: Etiópia a gát révén leállítja (vagy legalábbis a töredékére csökkenti) a Kék-Nílus hordalékszállítását, az öntözés, és a párolgás okozta vízveszteség révén pedig drasztikusan csökkenhet a Kék-Nílus vízmennyisége is! A két ország közötti háború egyelőre csak nyilatkozatháború…Egyelőre!
Aggasztó demográfiai, etnikai helyzet…
Etiópia jövőbeni gazdasági fejlődését alapvetően meghatározó másik nagy kérdés, hogy milyen módon sikerül megoldani a születésszabályozást. A XX. század elején még csak kb. Magyarországnyi lakosú ország népességszáma az évszázad végére a nyolcszorosára duzzadt.
Etiópia korfája 2010-ben, és népességének növekedése az utóbbi száz évben. (CIA Factbook. 2013. adatai alapján)
Elgondolkodtató adat, hogy naponta több mit 8000, évente kb. 3 millió etióp gyermek születik, a lakosságszám pedig kb. évi 2 millió fővel nő. A folyamat fő oka az, hogy a születésszabályozás még nagyon gyerekcipőben jár. A felmérések szerint a 19 éves etióp lányok fele adott már életet legalább egy gyermeknek.
Hadd írjak le itt egy szívszorító történetet az etiópiai gyerekek helyzetéről: Egy alkalommal épp egy kis falu szélén álltunk meg fotózni a helyieket, akik szívesen álltak fényképezőgépünk elé. Egyszer csak látom, amint Laci letérdel, és a digitális kamerája kijelzőjén mutatja a gyerkőcöknek az imént készített felvételeit. A kissrácok körbeveszik, majd nagy kacagás közepette felismerik a képeken…egymást, majd társaik segítségével magukat. Ekkor jövünk rá a szomorú valóságra: „Péter! Ezek a gyerekek még nem látták magukat a tükörben!” – szól Laci, és én is csak konstatálni tudom, hogy így igaz. A tükör luxuscikknek számít errefelé, vízből meg egyszerűen nincs annyi egyszerre, hogy a felszínén a tükörképüket meglássák benne. „Döbbenetes!” - mondom Lacinak, és valóban.
Az etióp gyerekek életükben először látják meg saját arcukat a fényképezőgép kijelzőjén. (Fotó: Szilassi P.)
Gondoljunk bele: ezek a gyerekek úgy nőnek fel, hogy még a saját arcmásukat sem láthatják! Európában megszoktuk, ha szomjasak vagyunk, csak kimegyünk a konyhába kinyitjuk a csapot és máris hozzájuthatunk az ivóvízhez. Mosakszunk és fürdünk az egészséges ivóvízben, sőt a WC öblítéséhez is ivóvíz minőségű vizet használunk. Míg mi bármikor teletölthetjük fürdőkádunkat ivóvíz minőségű vízzel, addig Etiópiában több Magyarországnyi lakos él vezetékes víz nélküli, nálunk még garázsnak sem beillő kalyibákban…
Etiópia jövőjének meghatározó tényezője a népességszám drámai növekedésén kívül a lakosság tarka etnikai és vallási megoszlása is. Etiópia sok nép hazája. Az ország 83 népcsoportja 83 egymástól teljesen eltérő nyelvet beszél. Bár a legnagyobb létszámú törzs (a teljes népesség 34%-a) az oromo, míg az amharák az ország lakosságának 27%-át adják, az ország hivatalos nyelve mégis az amhara. A mi bérelt terepjárónkat is amhara sofőr vezette. Bizony nemegyszer előfordult az a helyzet, hogy sofőrünk az ország hivatalos nyelvén beszélve nem értett szót a helyi oromo, tigrinya, vagy afar lakosokkal.
Etiópia népsűrűsége és főbb etnikumainak aránya az ország teljes népességéből. (University of Columbia Center of National Health Development of Ethiopia, és a Central Statistical Agency of Ethiopia adatai alapján)
Aggodalomra ad okot, hogy Etiópia 83 nemzetisége közül a tigrék ugyan csak az ország lakosságának 6%-át adják, mégis igen erősen felülreprezentáltak a hatalmi struktúrában. Bár jelenleg Etiópia egyike a térség legstabilabb országainak félő, hogy a jövőben könnyen kialakulhatnak még emiatt etnikai jellegű feszültségek az országon belül.
Hogy milyen lesz Etiópia jövője? Nem tudhatjuk, de három hetes tanulmányutunk összegzése egy könyvben hozzásegíthet ahhoz, hogy az olvasónak ne az etióp viccek minden alapot nélkülöző szetereotípiái jussanak az eszébe erről a sok nehézséggel küzdő, de rendkívül dinamikusan fejlődő afrikai országról.
Irodalom:
Abdalla A. A., Vanaker V., Usama H. I., Al-Weshah R., 2008. Overview of Sediment Problems in Nile Basin CIA 2013 Worls Factbook: Ethiopia (https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/et.html)
Corti G. 2009. Continental rift evolution: From rift initiation to incipient break-up in the Main Ethiopian Rift, East Africa in.: Earth-Science Reviews 96. I1–2, 1–53. pp.
Foucault, A., Stanley, D.J. 1989. Late Quaternary palaeoclimatic oscillations in East Africa recorded by heavy minerals in the Nile Delta. Nature 339, 44-46
Omenda P.A. 2008. The Geothermal Acivity of the East-African Rift. Presented at Short Course III on Exploration for Geothermal Resources, organized by UNU-GTP and KenGen, at Lake Naivasha, Kenya, October 24 - November 17, 2008. (Manuscript) 12.p.
