Pangea

Minden, ami földtudomány

A perm végi kihalás 60.000 év alatt zajlott le!

2014. február 26. 09:46 - BendeA

A földtörténet távoli messzeségében, annak mindent elfedő homályában számos, mindeddig megoldatlan rejtély lakozik. Az ember a modern technika fejlődésével, és ismereteinek felhalmozásával az egykor megoldhatatlannak tetsző rejtélyeket is képes volt megfejteni. A rejtélyek kezdetben még sokkal "közelebb" voltak hozzánk. Ma már olyan távoli messzeségek rejtélyeit oldjuk meg, ahol ember még nem járt, vagy éppenséggel soha nem is fog járni. Ilyen rejtélyeket a galaxis távoli bugyraiban találunk magunknak, de sokszor elfelejtődik, hogy a saját házunk táján is vannak még megválaszolatlan kérdések. Ezek is épp olyan távol állnak tőlünk, mint a galaxis távoli bolygói. Csak éppen ezek megválaszolásánál nem a jövőbe kell előre tekintenünk, hanem vissza a földtörténeti múlt messzeségeibe. Múltunk ismerete elengedhetetlen a jelen, vagy a jövő problémáinak megválaszolásakor. Az ember minden idők legnagyobb kérdése magához a léthez, vagyis az élethez kapcsolódik. Van-e értelme az életnek? Ennek megválaszolása nem célja a cikknek, viszont a földi élet alapos megismerése segíthet majd az eljövendő tudósoknak, filozófusoknak a kérdés megválaszolásában. Az életet talán épp akkor lehet legjobban  megismerni, mikor szembesülünk annak törékenységével. A földtörténeti múltban számos alkalommal került az élet olyan helyzetekbe, mikor "csak egy hajszálon múlott" a teljes földi élet. Ezekhez az eseményekhez kötődik a földi élet nagy kihalási hullámai. Fajunk fennmaradása szempontjából nélkülözhetetlen a nagy kihalási események beható ismerete, így geológusok és paleontológusok sokasága kutatja ezeket a rendkívüli eseményeket. Ismerkedjünk meg e cikk erejéig a késő permi kihalás hátterében megbúvó események láncolatával és a legfrissebb kutatási eredményekkel.

dinogorgon_923_600x450.jpg A késő perm során kipusztult Dinogorgon hatalmas fogaival még ma is félelmetes ragadozó lehetne. Az egykor élt Therapsida faj hüllőkre és más, kisebb Therapsida fajokra vadászhatott a mai Afrika déli területén (forrás)

A Föld történetének legnagyobb tömeges kihalására a perm időszak végén, 252 millió évvel ezelőtt került sor. A tömeges kihalás során a tengeri fajok több, mint 96%-a, a szárazföldi fajoknak pedig a 70%-a tűnt el végleg a Föld felszínéről. A szárazföldi fajok közül például egy egykori félelmetes emlősszerű ragadozó, a Dinogorgon faj veszett a földtörténeti múlt homályába. Sok elképzelés próbálja megmagyarázni ezt a rendkívüli tömeges kihalással járó eseményt, amit legtöbben a késő perm kori kihalásként ismernek. Egyesek gyors tengerszint-ingadozásokra, vagy a rendkívül száraz belső területekkel rendelkező Pangea szuperkontinens kialakulásával magyarázzák. Kétségkívül a legnépszerűbb alternatívák között ott van egy feltételezett meteor becsapódás és egy rendkívül intenzív vulkáni kitörés is, melyek elegáns megoldást kínálnak a probléma feloldására. Viszont ahhoz, hogy felkutassuk a kihalási esemény okait és meg tudjuk érteni annak drámai végkimenetelét elengedhetetlen a tömeges kihalás lejátszódásához szükséges időkeret ismerete. Tehát a kulcskérdés az, hogy pontosan mennyi idő is kellett egy ilyen mértékű tömeges fajkihalás bekövetkeztéhez.

Blakey_260moll_jo.jpgA kontinensek elhelyezkedése 255 millió évvel ezelőtt, a perm időszak végén. Jól látható, hogy az egyenlítő környékén helyezkedett el a Pangea szuperkontinens. (forrás)

 Az első organizmusok 3,8 milliárd évvel ezelőtt jelentek meg planétánkon és azóta is szüntelenül, napról-napra folyik küzdelmük az életben maradásért. Az apró mikroszkópi méretű baktériumoktól kezdve a sokszor gigászi méreteket elérő állatokig minden élőlényben ott lakozik az életben maradáshoz való szűnni nem akaró ragaszkodás. Az evolúció számos alkalommal próbára tette az élet létjogosultságát ezen a bolygón, mivel az elmúlt 500 millió év során Földünk többször is átélt olyan horderejű katasztrófikus eseményeket, mely igencsak próbára tették az élőlények tűrő-, és alkalmazkodási képességeit. A fanerozoikum, azaz a "látható élet" több, mint 540 millió éve alatt öt tömeges kihalási esemény tizedelte a földi életet, köztük a legutóbbi, a 65 millió évvel ezelőtti tömeges kihalás "híre" többé-kevésbé eljutott minden emberhez. A 65 millió évvel ezelőtti kréta végi kihalás vetett véget a "Dinoszauruszok korának", mellyel kezdetét vehette az emlősök felemelkedése. Ez a tömeges kihalás a legismertebb, de korántsem a legnagyobb "áldozatokat" követelő esemény. A figyelem középpontjába azért kerülhetett, ez a "kisebb" volumenű esemény, mert nagytestű, sokszor gigantikus méretű dinoszauruszok eltűnését eredményezte, így a nagyközönség számára jóval érdekesebbnek tűnhet, mint a perm-végi kihalási esemény, mely inkább kisebb testű, tengeri fajokat érintett.

idoskala_1.jpg

Az ábrán a biológiai sokszínűség, vagy másképpen biodiverzitás változása követhető nyomon a Fanerozoikum ("látható élet") során. A bekarikázott számok (1-5) egy-egy tömeges kihalási eseményt mutatnak, melyek a következők: (1) Késő ordoviciumi, (2) Késő devon, (3) Perm végi, vagy Perm-Triász, (4) Triász-Jura, (5) Kréta végi, vagy Kréta-Tercier kihalás. Jól látható, hogy a biodiverzitás legdrasztikusabban a paleozoikum-mezozoikum határán csökkent le, körülbelül 250 millió éve (3) (forrás)

 A Great Dying, azaz Nagy Kihalás néven vált közismertté a 250 millió évvel ezelőtt bekövetkezett elképesztő méreteket öltött kihalási esemény. Valószínűleg a perm kori kihalási esemény során került legközelebb a földi élet a teljes kipusztuláshoz. A perm végén bekövetkezett katasztrófikus kihalás okait eddig nem sikerült még pontosan tisztázni, viszont a Massachusettsi Műszaki Egyetem (továbbiakban MIT, az angol elnevezésnek megfelelően) kutatócsoportjának sikerült megállapítani, hogy a kihalási esemény mennyi idő alatt ment végbe. Az MIT kutatói a kínai Szecsuán tartományban olyan perm végi üledékes kőzeteket vizsgáltak, melyek magukon hordozzák a kihalási esemény nyomait, azaz a nagy mennyiségben fellelhető ősmaradványokat. A geológusok szerencséje melléjük szegődött, ugyanis a kőzetek alapos vizsgálata során felfedezték, hogy a fosszíliákban gazdag rétegek vékony vulkáni porból és hamuból álló rétegekkel váltakoznak. A vulkáni hamut tartalmazó vékony laminák megléte lehetőséget nyitott egy modern, nagy pontosságú korolási módszer alkalmazására. A vulkáni képződményekben általánosan elterjedt cirkon egy rendkívül ellenálló ásvány, és gyakran jelentős mennyiségben tartalmaz radioaktívan bomló anyagokat. A gondos mintavételezés után ezeket az apró cirkon szemcséket elszeparálták a kőzet többi részétől, így az MIT kutatói már könnyen eltudták rajtuk végezni az analitikai méréseket. A mérések során a cirkon szemcsékből urán-ólom módszer segítségével képesek voltak a vulkanikus közbetelepülések abszolút korát megállapítani.

 A rendkívül pontos, modern korolási eljárásnak köszönhetően kiderült, hogy körülbelül 60.000 év (+/- 48 ezer év) alatt játszódott le a Föld minden idők legnagyobb tömeges kipusztulása. Az eredmény megdöbbentő, ugyanis a kihalási esemény nagyon gyorsan, nagyjából 10-szer gyorsabb lefolyású volt, mint ahogy azt korábban feltételezték. A "röpke" 60.000 év körülbelül egy szempillantásnak felel meg földtani időtávlatokban gondolkodva. Az MIT kutatói továbbá az üledékes kőzetek vizsgálata során azt találták, hogy 10.000 évvel a tömeges kihalás előtt jelentős mennyiségű szén-dioxid (CO2) került a légkörbe. A megnövekedett légköri szén-dioxid (CO2) mennyiség kapcsolatba hozható az egykori óceán, a Panthalassa általános elsavasodásával és közel 10 Celsius fokos hőmérséklet emelkedésével. A tengervízben hirtelen bekövetkezett jelentős változások kétségkívül hozzájárultak a tengeri fajok kihalásához, ugyanis az ilyen gyors változások során a megváltozott életkörülményekhez rendkívül nehezen képesek alkalmazkodni az élőlények.

science-052812-002-617x416.jpgA tengerből szűrő módon táplálkozó, szesszilis (helyhez kötött) életmódot folytató állatok körében jelentős volt a kihalás, így a tengeri liliomok nagy része eltűnt a partközeli tengerekből. A sekély tengerek szárazfölddé válásával drasztikusan csökkent az életterük. A képen egy Crinoidea látható. (forrás)

A kutatócsoport további becsléseket végzett a szén-dioxid (CO2) légkörbe kerülésének üteme kapcsán, és arra a megállapításra jutottak, hogy a perm végén légkörbe jutó szén-dioxid (CO2) mennyisége kicsit kisebb vagy közel azonos méreteket öltött napjaink antropogén, főleg fosszilis tüzelőanyagok égetése során légkörbe kerülő CO2 átlagos növekedési ütemével. A perm időszak végén néhány tízezer év alatt fokozatosan növekvő atmoszférikus CO2 mennyiség következményeként globális felmelegedés játszódhatott le, mely a szárazföldi flórát és faunát egyaránt megtizedelhette. Az MIT kutatói a perm végi felmelegedéssel kapcsolatba hozták az üledékekben fellelhető szenesedett növényi maradványokat, véleményük szerint azok pusztító erdőtüzek során keletkeztek. Az erdőtüzek következtében egy erős talajerózió vehette kezdetét, ami hozzájárult a szárazföldi élőhelyek állapotának további romlásához, ami ugyancsak szárazföldi fajok életterének zsugorodásához, végső soron fajok pusztulásához vezet.

140210161334-large.jpgEgy egészen látványosra sikeredett elképzelés arról, hogy 250 millió évvel ezelőtt milyenné változtathatta a hosszan tartó platóbazalt vulkanizmus Szibériát és tágabb környezetét (forrás)

 De vajon honnan származik a hirtelen nagy mennyiségben atmoszférába jutó CO2? Manapság széleskörben elterjedt az a nézet, hogy hosszantartó vulkáni működés eredménye okozhat ilyen mértékű CO2-koncentráció emelkedést. Ezt a geológusok és paleontológusok összefüggésbe hozzák a mai Oroszország szibériai területén található vulkáni képződményekkel, ugyanis ezek a perm korú bazaltok közel másfél millió km2-nyi területen, olykor akár néhány km vastagságban vannak jelen a területen. A földtörténet egyik legnagyobb ismert bazaltvulkanizmusaként számon tartott szibériai platóbazalt-vulkanizmus légkörre gyakorolt hatása rendkívül jelentős lehetett, ugyanis az egykori magma széntelepeken, karbonátos kőzeteken és kéntartalmú sókőzeteken, evaporitokon keresztül hatolt át, ami jelentősen növelhette a bazalt illóanyag-tartalmát, főként kéntartalmát. Így nagy mennyiségű szulfát-aeoroszol kerülhetett a légkörbe, mely erőteljes savas esőket idézhetett elő.

 Viszont a platóbazalt vulkanizmus elmélettel az a probléma, hogy vajon képes volt-e néhány tízezer év alatt akkora mennyiségben üvegház gázokat produkálni, amelyek ilyen mértékű környezetváltozáshoz, és kihaláshoz vezethettek volna. További bizonytalanságra ad okot az, hogy egyelőre nem sikerült még meghatározni, hogy pontosan mikor is vette kezdetét és mennyi ideig tartott a szibériai platóbazalt vulkanizmus. Szerény véleményem szerint csak a fentebb említett katasztrófák (meteor becsapódás, vulkanizmus, tengerszint-ingadozás, Pangea kialakulása) valamilyen kombinációja, együttese vezethetett egy ilyen mértékű kihaláshoz. A kérdés tehát még továbbra is nyitott, ellenben az MIT kutatói által végzett precíz munkának köszönhetően a geológusok és paleontológusok hozzá láthatnak olyan merőben új, vagy átdolgozott elméletek felállításához, melyekkel magyarázható a közel 60.000 év alatt lejátszódó tömeges kihalás.

Forrás: http://www.sciencedaily.com/releases/2014/02/140210161334.htm

Jó szerencsét!

Egy kattintás és nem maradsz le az új posztokról:

 

29 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://pangea.blog.hu/api/trackback/id/tr935821380

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

wmiki · http://kigondoltam.blog.hu/2014/07/20/stephen_hawking_538 2014.02.26. 21:56:54

bírom amikor a szent tudomány ilyen kitalált mesékkel traktálja a pórnépet...

azt nem tudják megmondani, hogy 2 perc múlva mi történik, de 60000 évre visszafele pontosak, mi?
hát persze... :x

Gazz 2014.02.26. 22:28:50

Gondolom ez az ostoba első hozzászóló sokkal tutibb bizonyítékokat tud a 6 nap alatt teremtett világra. :-D

Tranquillius 2014.02.26. 22:39:04

@wmiki: Ilyen az élet. Az emberek jobban tudják mi történt tegnap, mint azt, hogy mi fog történni holnap.

rejtett kamera · http://rejtett-kamera.eu 2014.02.26. 22:58:01

Jó kis cikk lett! Köszönjük!

A tudomány meg nem szent, pont az a lényege. Az állandó bizonyítás és érvelés...

Tranquillius 2014.02.26. 23:03:03

@wmiki: Majd elfelejtettem: a pláne az, hogy nem 60000 évre visszamenőleg pontosak, hanem - amint a cikkben is olvasható - 252 millió évre. :) Melleseg ha más elméleted van a perm-triász kihalások okára szívesen meghallgatunk. :)

privateer 2014.02.27. 00:04:39

@wmiki: Nem írnál ilyen ökörségeket, ha picit is tájékozottabb lennél. Hallottál a radiocarbon és egyéb izotópbomlás méréses kormeghatározás módszeréről? Nézz csak utána a googlen. Lesz pár érdekes tény, róla. Egy biztos, pontossági megbízhatósága nem túl magas. De közelítő becslést lehet kapni.

zdanee 2014.02.27. 00:44:32

És most az 1000 forintos kérdés: napjainkban a biodiverzitás csökkenése vajon megjelenik-e ezen a grafikonon és ha igen, mekkora mértéket ölt?

röhögő 2014.02.27. 04:31:37

@wmiki: Miki! te annyira hülye vagy! Megszáradnak a ruháid 20 fokon, vagy neked forralni kell őket? :-))

röhögő 2014.02.27. 04:33:10

@privateer: Figyú! Ez wmiki:

"wmiki

Csatlakozott: 2010.08.18. 20:58
Hozzászólások: 153

Hozzászólás Miért párolog el a víz? #7780
Azt már megállapították itt a fórumon, hogy a tudomány sosem téved.
És nyilván mindent tud a világról.

Engem most az érdekelne, hogy egy 20 C fokos szobában (vagy az 1-2 Co szabadban) miért párolog el a víz? a szent könyvek szerint az csak 100 Co felett lesz légnemű.
akkor hova tűnik?"

forum.szkeptikus.hu/viewtopic.php?p=7811

Egyéb kérdés?

vizsla_barat 2014.02.27. 05:20:52

Ha melegebb a viz kevesebb az oldott CO2. Tehat a savasodas a SO2-tol jott? Az a resz kicsit zagyva.

bölcsbagoly 2014.02.27. 05:45:25

Majdnem, majdnem, csak éppen azutána bizonyos kritikus 60.000 év után mégis fennmaradtak a virusoktól kezdve a hüllőkkel és a magasabb rendű növényekkel bezárólag minden élőlénytípus képviselői és vígan szaporodtak tovább!
A tengerben - s ott is a kevésbé mozgó állatok - még elfogadható ez az elmélet, de a szárazföldön már csak azért sem az, mivel ott az elpusztult állatok töredéke fosszilizálódik és annak is csak a töredéke maradt fenn és megtalálható! No ebből a töredékből spekulálnak az elmélet hivei. Fene egy szelektiv kihalás, amely Nóé bárkájához hasonlóan minden élőlénybtípusból meghagy élve, hogy fennmaradhasson. mert ha kihalnának, akkor honnan jelennének meg újra?

bölcsbagoly 2014.02.27. 05:59:07

A 65 évvel ezelőtti Dinoszaurusz kihalás sem éppen a leírtak alapján történt. először is, a kréta végét már igen kevés dinó faj élte meg - igaz , amelyik igen,az elég nagy példányszámban élt - de műár ismernek lelteket amelyek akár 5 millió évvel is fiatalabbak mint a feltételezett kihalás ideje. Másrészt, ez a kihalás is fene szelektiv volt, mivel a dinókon, repülő sárkánygyíkokon, halgyíkokon és rokonaikon kivül a szárazföldi állatok valamennyi felső-krétai típusa fennmaradt és tovább élt a harmadkorban is. S közülük csak a madarak tudtak repülés révén gyorsan elhúzódni a természeti katasztrófák elől, de a szintén jól repülő Pterosauruszok viszont kihaltak. Ez is mutatja, hogy a kihalásuknak más oka volt s nem is hirtelen s egyszerre történt meg. DE mennyire érdekesebb - s bulvárosabb - ilyen globális hatású katasztrófákat kiagyalni, mint prózaibb okokkal magyarázni a kihalást.

bölcsbagoly 2014.02.27. 05:59:50

@bölcsbagoly: bocsi 65 millió évvel ezelőtti...

bölcsbagoly 2014.02.27. 06:09:45

Ttalán nem kellene használni azt a "nem tudtak alkalmazkodni" kifejezést, ahogy a "tudtak"-otsem, hanem a képesek voltak/nem voltak, sikerfült/nem sikerült kifejezésekkel helyettesiteni. Ugyanis, az élőlényeknek vagy képesek ( s akkor akár sikerülhet is) vagy nem beilleszkedni a megváltozott életkörülmények közé, de ez nem akarat, szándék kérdése, hanem a lehetőségé, amelyet a saját szervezetük képességei határolnak be! Az alkalmazkodni akarás/tudás, már céltudatosságot tételez fel, ami viszont nem létezik az evolúcióban. Már ha a kifejezést használó egyáltalán elfogadja-e ezt a folyamatot.

wmiki · http://kigondoltam.blog.hu/2014/07/20/stephen_hawking_538 2014.02.27. 06:54:34

@privateer: bocsánat...
persze hogy hallottam, meg azt is sokszor hallottam már, hogy a tudomány sosem téved, mert bizonyítékokon alapszik, és csak a hülyék kételkednek benne

elnézést is kérek, hogy eretnek gondolataimmal megzavartam az eklézsiát, további kellemes áhítatot kívánok

bölcsbagoly 2014.02.27. 07:17:19

@wmiki: a fenét, a tudomány művelői is tévednek/hetnek, ha nem veszik figyelembe a tényeket vagy félreértelmezik azokat. De ettől még a tények azok maradnak amik.

Kinai cuccok blog · http://kinaicuccok.blog.hu 2014.02.27. 08:31:43

Szerencse hogy az elmebetegséget sem ismerni, sem érteni nem kell ahhoz hogy élvezd :)

A cikket pedig köszönjük!

Magna cum laudeTigeri másztesz digrii 2014.02.27. 08:51:15

@röhögő: Jézusisten!Eddig is tudtam,hogy egy barom ökör de ez nagyon durva!:))

tjunior 2014.02.27. 11:23:16

wmikinél ez az apostolimagyarkirályság.hu ez komoly vagy poén? :) bocs nem akarom szétoffolni a dolgokat

mrbloodbunny · http://mrbloodbunny.blog.hu/ 2014.02.27. 12:12:37

ezt nem tudtam, hogy 60.000 évbe tellett ez a folyamat. elég dúrva. erről a kihalásról már sokat olvastam, viszont az újra "benépesedésről" kevesebb szó esik, tán az is megérne egy posztot :)

BendeA 2014.02.27. 16:46:53

@mrbloodbunny: Igen, 60.000 év volt szükséges egy ilyen mértékű kihaláshoz. Ez elképesztően rövid idő ha bele gondolunk, hogy földtani "léptékben" millió évek is szempillantásnak tűnnek. Jól mondod, a "benépesedés" is megérne egy posztot :) Ha van rá igény, akkor minden további nélkül... :)

bölcsbagoly 2014.02.27. 18:29:57

@mrbloodbunny: a 60.000 év relativ hossza élőlénytípusonként változik, mindig a generációváltástól füü. Egysejtüeknél vagy prokariótáknál akár naponta többször is, mig egy perm végi őshüllőknél már több év is lehet. Így a 60 .000 év alatt egyiknél sok milliónyi generáció jön létre, a másiknál viszont akár csak 10-20.000 generációra kerülhet sor. Összehasonlitásként, a modern ember (Homo sapiens) 200.000-nyi ismert múltjába 15-20 éves kori ivarérettséggel számolva 10-13.000 generációja fér bele. Mig a Homo genusba (1,5 millió évet számolva) 100.000 generáció.
Még érdekesebb a fajöltő hosszának ingadozása. DE ezt mindig a környezet változása provokálja ki s persze, szükséges hozzá a megfelelő genetikai változás megjelenése is (amely a megváltozott környezetnek megfelelő új jellegeket kódolja).
Szárazföldi környezetben -s pláne a Pangea akkori jellegeit tekintve (elhelyezkedése, formája, éghajlata, betelepültsége növényzetel) - kötve giszem hogy fajöltőre elég lett volna a magasabbrendű gerincesek esetében. benépesedni más fajokkal, de hasonló típusokkal viszont csak onnan lehet ahol vannak ilyen példányok. Ezek viszont nem halhattak ki a katasztrófa nyomán. A mivel gyakorlatilag minden gerinces típus (de gerincrtelen is)valamint növénytipus amely a permből ismert megjelenik a triászban is, ergo nem történhetett globális kihalás. Uff, uff....szóltam!-:))

Sanko13 2014.03.16. 18:08:02

@röhögő: OFF: hű b@zz... Ez merénylet volt... :-DDD
Beleolvastam a hozzászólásaiba... Nem tudtam eldönteni, hogy sírjak, vagy nevessek. Ezért inkább csak röhögtem. Külön "élvezem" amikor valaki úgy kezd el vitatkozni egy természettudományos témáról, hogy az alapmennyiségek fogalmával sincs tisztában...
ON: Érdekes cikk volt, köszi

mrbloodbunny · http://mrbloodbunny.blog.hu/ 2014.03.21. 13:58:33

@bölcsbagoly: az rendben van, hogy földtörténeti szempontból 60.000 év nem sok, de ha pl a bazaltár-elméletet vesszük, akkor az azt jelentené, hogy 60.000 éven keresztül zajlott, ami azért már elég soknak tűnik nekem, de én csak érdeklődő vagyok, nem szaki, szal lehet ez tényleg pite :)

bölcsbagoly 2014.03.21. 14:22:44

A problémám a kihalási elméletekkel az, hogy a tengeri gerinctelenek kihalását egy-az egyben átteszik a szárazföldi élőlényekre, miközben totálisan mások a tafonómiai körülmények! mig a tengerben minden természetes úton vagy más okból elpusztult csiga, kagyló, tengeri sün, fejlábú, stb. külső váza lesülyed és belekerül rétegesen az üledékbe s ott fosszilizálódik, addig a száraszföldön a csontvázak elenyésző töredéke fosszilizálódik és marad fenn!
Ráadásul a természeti katasztrófák mindig is lokálisak voltak sohasem érintették az egész szárazföldet, kivéve ha szigetekről van szó.
S ha nem érinteték,a kkor az elpusztitott vidékre újra behatoltak a környékben élve maradt fajok és újra benépesiteték azt. Mivel nem biztos, hogy pont azop a fajok jönnek mint amilyenek kipusztultak, tényleg úgy tűnhet, hogy a kihalás totális volt, vagy igen nagy mértékű. Viszont tudni kell, hogy nem létezik tisztán szelektiv pusztitás (ld. a dinó k, pteroszauruszok s társaik kipusztulása, mikőzben számtalan élőlénytípus
túlélte ugyanazokat a körülményeket).
Szárazföldi körülménynek közt a klima és környezetváltozások folyamatosan fenntartották az evolúciót s csak azok az ágak száradtak ki, amelyek számára nem volt lehetőség nbeilleszkedni az új feltételek közé. De olyan sohasem volt, hogy az szárazfölsdi élővilág 70-90%-a valami miatt kipusztult volna. Bárki, bármit is állit!

BendeA 2014.03.23. 08:43:16

Nem is olyan sokára már olvashatjátok mi történt a nagy kihalás után az alsó triász tengereiben. Megtudhatjátok hogyan állt helyre a tengeri ökoszisztéma és hogy kik voltak a korabeli tengerek csúcsragadozói :)

Macropus Rufus 2015.04.07. 14:22:55

@privateer: azért az is tudni kell, hogy a szénizotópos meghatározás nem kimondottan pontos.

Asidotus 2016.06.23. 23:47:23

egy időben elég sok műsort láttam ebben a témában
Az egyikben tudósok azt modellezték, hogy egy combosabb becsapódás okozhatta-e a szibériai bazaltömlést, és ők úgy találták, hogy igen.
Egy becsapódás, az ismert hatásokkal, aztán lávaömlés, hajjaj
süti beállítások módosítása