Pangea

Minden, ami földtudomány

Oktatás a világ legelzártabb országában

2018. március 21. 20:00 - adamisbence

Avagy a bhutáni oktatási rendszer

Bhután nem az az ország, amely napi szinten szerepelne a magyar hírekben, szinte semmilyen információ nem jut el róla hozzánk. Ez a kis, ázsiai ország azonban nagyon sok érdekességet rejt magában. India és Kína közé zárva az egyik legelzártabb, a hivatalos mutatók alapján az egyik legfejletlenebb állam mégis a legboldogabb a világon. Hogyan lehetséges ez? A válasz egyik eleme a rohamosan fejlődő oktatása.

heping-271656-unsplash.jpgForrás: unsplash.com

Bhután a Himalája lábánál helyezkedik el, talán hegyeiről, kolostorairól a legismertebb. Kína és India közé zárva terül el, ami meghatározza létét és minden intézkedését. 

Bhutánban az oktatás és annak fejlődése is sok minden mással egyetemben szoros kapcsolatban áll az ország elhelyezkedésével és történelmével. Az ország volt a föld egyik legelzártabb állama, ahol a modernizációs folyamatok csak nagyon lassan mentek végbe, illetve tartanak még ma is. Erre jellemző adat, hogy Bhután volt az egyik utolsó ország, ahol bevezették a televíziózást 1999-ben. Az ország két nagyhatalom, India és Kína szorításában fekszik, földrajzi okokból főleg az előbbivel nagyon szoros a kapcsolata. 2007-ig India intézte a bhutáni külügyeket, és azóta is igen szoros együttműködési szerződés van a két állam között főleg a közös ügyek intézésében kooperálnak. Mindezek igen erősen hatottak az oktatási rendszerre is, amely így a régi helyi hagyományok és az indiai-brit módszerek adaptációjának az ötvözete.

bhutan_terkep.jpgBhután elhelyezkedése (forrás

Az ország története

Mint a bevezetőben is olvasható, Bhután történelmét két szempont határozta meg: egyrészt a földrajzi okokból történő elzártság, másrészt két nagyhatalom, India (1947 előtt a Brit Birodalom) és Kína közelsége.

Bhután a Himalája hegység déli hegylábánál fekszik. Ez alapvetően meghatározza, hogy miért Indiával szorosabb a kapcsolata, ugyanis az ország északi részén 7000 méter feletti hegycsúcsok magasodnak, amik elzárják a kapcsolatokat Kínával. A népesség nagy része az ország középső és déli részén él az alacsonyabb térszíneken. A földrajzi helyzet révén az országban megmaradhattak az ősi hagyományok, a buddhista hit ereje és a modernizáció csak viszonylag lassan érhette el.

Bhután államformája alkotmányos monarchia, hivatalos neve Bhutáni Királyság. A királyság intézménye viszonylag fiatal, az első uralkodót 1907-ben koronázták meg. Jelenleg Dzsigme Keszar Namgyal, az ötödik király uralkodik a Vangcsuk dinasztiából. Ő 2006-ban lépett trónra és a nevéhez fűződik az ország demokratizálódási folyamata. Különös fejlemény, hogy egy abszolút monarchiáról alkotmányos monarchiára átállás folyamatának vezetője maga az uralkodó, Bhutánban mégis ez történt, ugyanis a nép körében az uralkodócsalád nagyon népszerű, így nehezen nyugodtak bele abba, hogy csökkenjen a hatalma. Ebből a felülről szerveződő alkotmányos átalakulásból is látható, hogy a király szerepe mennyire fontos az országon belül. Ő és négy elődje óriási tiszteletnek örvend, képük és nevük az ország teljes területén megtalálható. Ebből következően az oktatási rendszer változásában is óriási szerep hárult az uralkodócsaládra.

Bhután szoros kapcsolatban áll Indiával. Mivel az ország történelme viharos, és mint látható, a központi ellenőrzés csak 1907 óta van jelen, ezért külügyeit Nagy-Britannia, India függetlensége után pedig India intézte egészen 2007-ig. De a szoros viszonyt mutatja az is, hogy Bhután exportjának 95,7%-át, míg importjának 91,1%-át Indiával bonyolítja le (2016). Az indiai és brit kapcsolatoknak is nagy jelentősége lesz a későbbiekben, az oktatási rendszer bemutatásakor.

rktkn-224333-unsplash.jpgForrás: unsplash.com

A bhutáni közoktatási rendszer változásai 

A bhutáni oktatási rendszer modernizációjának kezdetét 1961-re tehetjük, ekkor lépett életbe az első, úgynevezett „Ötéves Terv”, aminek kiadása serkentette az oktatási rendszer fejlesztését. Ez egy általános modernizációs program volt, mely felismerte, hogy a globalizálódó világban az ország elzártsága már sokáig nem tartható fenn, így modernizációs tevékenységekkel (például infrastruktúrafejlesztéssel) próbált közeledni a korábban elzárt külvilághoz. Korábban a bhutáni oktatás csak egy nagyon szűk réteg kiváltsága volt és szinte kizárólag a buddhista kolostorokban folyt. A tibeti buddhizmus máig az ország államvallása és évszázados múltja van az oktatás terén.  A kolostori oktatás mellett 1907-től, tehát az első király trónra lépésétől alapítottak állami iskolákat, de ezek jelentősége 1961-ig eltörpült a monostorok iskolái mellett. 1961-ben az országban 11 iskola működött 400 tanulóval. Ebben az évben még csak 229 ezer lakosa volt a királyágnak (jelenleg 800 ezer), azaz 20 ezer fő jutott egy iskolára. 

A XX. századi bhutáni oktatás fejlődésében két szignifikáns időszakot különböztethetünk meg. A kezdeti időszakban, tehát az 1960-1970-es évek folyamán az újfajta oktatási rendszert Bhután a szomszédos Indiából importálta, akik jelentős anyagi eszközökkel is hozzájárultak az oktatás fejlesztéséhez. Ennek több oka volt: Bhutánban a korábbi elzártság miatt nem alakult ki olyan réteg, akik tisztában voltak a modern oktatás jellemzőivel, illetve anyagi forrás is kevés volt a kutatásokhoz.

A második időszak az önálló oktatási rendszer kialakulásának időszaka, amely az 1980-as évektől az 1990-es évek végéig tartott, de máig sem tekinthetjük befejezettnek a folyamatot. A korábbi trendekről való váltás oka, hogy ekkorra termelt ki az eddigi oktatási rendszer, illetve a külföldi egyetemek- ahol sok bhutáni tanult- egy olyan értelmiségi réteget, akik ki tudták dolgozni az önálló oktatási rendszerre való átállás programját. Az így megújult oktatási szisztémát pár kulcsfogalommal jellemezhetjük.

  • Az első a bhutanizáció, amelynek a jelentése talán a legkönnyebben értelmezhető. Mivel az ország az indiai oktatási rendszert importálta, ezért a diákok nagyon sok olyan ismeretet sajátítottak el, amelyek számukra érdektelenek voltak, míg olyan ismereteket viszont nem tanultak, amik a saját életükben különösen hasznosak lehetnek. Tehát a bhutanizáció a tanterv helyi sajátosságokat magában foglaló optimalizálását jelenti.
  • Másik fontos változás a nacionalizáció megjelenése, melynek központi eleme az iskolák vezetőségének lecserélése bhutániakra.  Korábban említettük, hogy az 1960-as években hiányoztak azok a szakemberek az országból, akik alkalmasak lettek volna az intézmények vezetésére, ezért ezt a feladatot sokszor nem bhutániak látták el. Az 1980-as évek végére tehető, hogy elég alkalmas ember élt az országban ahhoz, hogy ez a feladat megvalósítható legyen.
  • Létfontosságú volt még a decentralizáció folyamata. Megindulása már az 1990-es évek elejére tehető, ez a korábbi központosított rendszer lazulásának az eredménye, mely felismerte, hogy a decentralizált modell versenyképesebb. Ennek eredménye az iskolák privatizációjának a kezdete is. Az első ilyen privatizáció 1987-ben történt, mára az ország oktatási intézményeinek mintegy 4%-a tekinthető privát intézménynek.
  • Emellett fontos szlogenek voltak a gyermekközpontúság fejlesztése, a tanárközpontúság megjelenése. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a tanterv és a tananyagok létrehozásához bevonták a tanárokat is. Valamint az életközpontú oktatás fogalmát is integrálták a tantervekbe.

A mai oktatási rendszer struktúrája a következő: a tanuló hét évet tölt el a primary schoolban („általános iskola”), majd négy évet a lower and middle secondary schoolban („kis és közepes szintű középiskola”), ezután két évet a higher secondary schoolban („magas szintű középiskola”), ezután léphet be a felsőoktatásba.

Az 1980-as évek fejlesztéseinek sikere megmutatkoznak szinte minden oktatással kapcsolatos statisztikai adatban. Nőtt a tanulók, az iskolák száma, csökkent az írástudatlanság és nőtt az iskolában eltöltött idő is.

Összességében elmondható, hogy az 1961-es kezdetektől napjainkig látványos fejlődés ment végbe a bhutáni oktatási rendszerben, mind szellemiségében, mind a statisztikai adatok alapján. Azonban látható, hogy az átalakulási folyamat még messze nem ért véget, így további változtatások várhatóak az egyre inkább modernizálódó országban. A modernizáció komolyságát jelzi, hogy 2015-ben a bhutáni GDP 7,4%-t költötték oktatásra. Jelenleg 850 oktatási intézmény található az országban, 941 főre jut egy iskola, ami a népesség megnégyszereződése tekintetében igen nagyarányú fejlődés.

dmitry-romanovsky-572236-unsplash.jpgForrás: unsplash.com

A bhutáni felsőoktatás bemutatása

A bhutáni felsőoktatás története nem túl hosszú, ugyanis az első felsőoktatási intézményt, a Sherubtse College-t csak 1963-ban alapították a jezsuiták. Ez BA diplomát adott és szorosan együttműködött az indiai Delhi Egyetemmel. Emellett 1983 előtt és utána is jellemző volt, hogy a továbbtanulni vágyó bhutáni fiatalok külföldön jártak egyetemre, leginkább Indiában és az angolszász országokban (Nagy-Britannia, Kanada, USA, Ausztrália).

rubbhutan.jpgRoyal University of Bhutan. Forrás:http://nordicsouthasianet.eu/sasnet/sasnet-visit-royal-university-bhutan-rub-monday-28-november-2005

Az ország első egyetemét, a Royal University of Bhutan-t 2003-ban alapították és kilenc korábbi college-t vont össze. Központja a fővárosban, Timpuban található, de egyes karai az ország több településén találhatóak. A kancellár vagy vezető hivatalosan a király, de a tényleges gyakorlati vezető a helyettes kancellár, jelenleg Dasho Nidup Dorji. A college-k többsége két vagy hároméves képzést nyújt BA diplomával, illetve egy-egy szakon (például a Természeti erőforrások vagy a Természeti erőforrások managere szakokon) MA diplomát is lehet szerezni, de ez még nem jellemző általánosságban. A mesterszakos hallgatók döntő többsége külföldön végzi el a mesterszakot.

A RUB feladata még az oktatás mellett különböző kutatások megszervezése is. Ez szintén döntő fontosságú, ugyanis az országról még mindig viszonylag kevés statisztikai adat áll rendelkezésre.

Az időben második alapítású bhutáni egyetem a Khesar Gyalpo University of Medical Sciences of Bhutan, amit 2015-ben alapítottak Timpuban. Itt csak BA képzésen lehet részt venni egyelőre. Az egyetem vezetője Dr Kinzang P. Tshering.

Összességében elmondható, hogy a felsőoktatás szerveződése Bhutánban lényegében csak az ezredforduló után indult el, azóta azonban látványos a fejlődése. Két egyetemet alapítottak, köztük a Royal University of Bhutant kilenc college-dzsal. Emellett továbbra is jellemző a bhutáni fiatalok külföldi továbbtanulása BA és MA képzésen is, utóbbira Bhutánban nem is igazán van még lehetőség. A jövőben további fejlesztések várhatóak, többek között tervezik még több MA képzés és PhD képzés beindítását is. Ugyanakkor az oktatás mellett jelentős tudományos szerepe is van az egyetemeknek.

Gross National Happiness mutató és kapcsolata az oktatással

 „Hiszem, hogy a Bruttó Nemzeti Boldogság mutató ma az összekötő kapocs a hagyományos értékek, mint a jóság, az egyenjogúság, az emberségesség és a gazdasági fejlődésre való szükséges törekvés között.” (Dzsigme Keszar Namgyal Vangcsuk, Bhután királya)

A következő fejezetben a Gross National Happiness (Nemzeti Bruttó Boldogság, röviden GNH) mutatóról lesz szó, amely, mint a bhutáni uralkodótól származó idézetből is látható, az ország egyik legfontosabb mutatója, a világon máshol azonban nem használják. A GNH és az oktatás kapcsolata is nagyon szoros, hiszen több almutató is az oktatás fejlődésével egyenes arányban nő.

A XX. század végén egyre világosabbá vált, hogy a GDP értéke és az országban élők elégedettsége között nem mindig van egyenes arányosság, ezért új mutatók létrehozásával próbálkoztak, mint például a Human Development Index (HDI). A GNH is beleilleszthető a rendszerbe, ugyanis gazdasági fejlettség helyett a boldogság mértékét adja meg. Ezt a kissé homályos értéket nagyon részletesen, almutatókkal és konkrét mérési modellekkel dolgozták ki Bhutánban. A GNH kigondolása a negyedik bhutáni uralkodó, Jigme Singye Wangchuck nevéhez fűződik az 1970-es évek elejéről. Ő vélte úgy, hogy ez egy valós mutató lehet a bhutáni fejlettségről és a későbbiekben tényleg részletesen kidolgozták, hogy mit és hogyan mérjen.

A GNH négy pillérből tevődik össze: Jó Kormányzat, Fenntartható Szocio-ökonómiai fejlődés, A Kultúra Védelme és Támogatása, Környezetvédelem.

A Környezetvédelem talán a legfontosabb és egyben a legmodernebb mutató. Bhutánban különösen fontos a természet és a természeti energiák megóvása, amit mutat, hogy egy törvény szerint az ország 60%-t mindig erdőnek kell borítania. Emellett az ország negyed része természetvédelem alatt áll. Bhután legnagyobb vonzereje a természeti környezete, védelmének fontosságát már, mint látható, az 1970-es évek elején felismerték és azóta is a GNH kritikus pontja.

A GNH négy pillérje mellett kidolgoztak kilenc domain-t is, amelyek a konkrétabb, mérhetőbb indexei a mutatónak. A kilenc domain között találunk anyagi és nem anyagi javakat is, és ezek egyensúlya adja a GNH értékét. (A GNH-t nem csak ezen domainek alapján számolják, az erre szakosodott GNH Intézet kifejlesztett még  38 al-indexet, 72 indikátort és 151 változót, amelyek segítségével számolják a mutatót.) Az ország fejlődését mutatja, hogy a GNH indexe 2010-es 0,743-ról 2015-re 0,756-ra nőtt (a GNH legmagasabb értéke a HDI-hez hasonlóan az 1).
gnh.png

A GNH mutató kilenc domain-ja: Oktatás, Egészségügy, Környezetvédelem, A közösség ereje, Az idő hasznos eltöltése, Pszichológiai jóllét, Jó kormányzat, A kultúra megmaradása és támogatása, Életszínvonal Forrás: http://www.gnhcentrebhutan.org/what-is-gnh/the-9-domains-of-gnh/

A GNH egyik domainje az oktatás, amelyen belül több indexet mér a mutató: írástudók aránya, iskolázottság, tudás, érték. Az első két index fejlődése a statisztikai adatok alapján látható. Az írástudók aránya 2000 és 2017 között 42-ről 63 %-ra nőtt és a tanulók száma is meghaladja már a 120 ezret, ami az 1960-as 400-hoz képest szintén óriási fejlődés. A tudás mérését több részre osztják. Mérnek történelmi, kulturális, állampolgári, ökológiai és egészségügyi ismereteket. Ezeket 2-5 kérdés megválaszolása alapján értékelik (például mi a neve az öt királynak, milyen bhutáni fesztiválok, milyen politikai pártok, milyen tradicionális bhutáni növények vannak, illetve mit jelent az AIDS). A válaszokat öt kategóriába osztják, melyek: nagyon gyenge, gyenge, átlagos, jó, nagyon jó és ezek aránya adja ki a mutatót. Az érték pedig kézműves ismereteket jelöl. Itt tizenhárom anyagról kérdezik meg, hogy a válaszadó mennyire ismeri (nem ismeri, egy kicsit ismeri, nagyon ismeri), aminek aránya adja a kézműves ismeretek mutatóját.

A fent bemutatott példák is alátámasztják, hogy a GNH mennyire összetett mutatókból épül fel, nagyon sok és bonyolult indexet vizsgál, amiből végül megadja a mutató értékét. Emellett megfigyelhető, hogy az oktatás is fontos szerepet játszik benne és szorosan összekapcsolódik a GNH-val. Egyrészt az egyik domain, így az oktatás fejlődése hozzájárul a GNH értékének emelkedéséhez, másrészt a GNH megismertetése és a GNH alapú élet támogatásához is elengedhetetlen az oktatás szerepe. Az oktatási rendszerben, a tantervekben központi szerepe van a GNH oktatásának. Célja a mutató megismertetése mellet az, hogy a GNH által közvetített életérzés a társadalom alapja legyen. A módszer az eddigi kísérletek alapján sikeres, így érdekes felvetés, hogy a GNH értékei hogyan jelenhetnének meg más országok oktatási rendszerében is.

 

Felhasznált irodalmak:

 

Egy kattintás és nem maradsz le az új posztokról:

35 komment
Címkék: oktatás Bhután

A bejegyzés trackback címe:

https://pangea.blog.hu/api/trackback/id/tr8013735722

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gigabursch 2018.03.21. 21:23:47

Tök jó írás. Érdekes volt. Köszi.

Kiváncsi lennék a hazai és az EUs GNH-ra.

adamisbence 2018.03.21. 21:42:51

@gigabursch: Köszönöm!

Engem is érdekel, vannak kutatások, amik azzal foglalkoznak, hogy más országokban hogyan hatna a GNH az oktatásra, ezeknek tervezek utána nézni a későbbiekben.

pitcairn2 2018.03.21. 22:10:25

@adamisbence:

Bhutánról nekem leginkább 2 dolog ugrik be:

1. etnikai tisztogatás és az emberi jogok lábbal tiprása (nepáliak elűzése...)
2. fenntarthatatlan gazdasági rendszer (a bhutáni költségvetés java az indiai államkincstárból érkezik... nélkülük néhány héten belül csődbe menne az ország...)

pitcairn2 2018.03.21. 22:19:00

@adamisbence:

ők is boldogok?

Bhutan's Attempts To Clear Itself Of Nepalese Will Shock You
www.youtube.com/watch?v=6tSrz7gb9kU

Bhutanese refugees
en.wikipedia.org/wiki/Bhutanese_refugees

a lakosság 20%-át rabolták ki majd rúgták ki...

hááát....

hogy is mondjam...

mi lenne ebben a fasiszta rendszerben a "példaértékű"?!

Bhutan's ethnic cleansing

www.hrw.org/news/2008/02/01/bhutans-ethnic-cleansing

pitcairn2 2018.03.21. 22:27:35

@adamisbence:

a szoros indiai-bhutáni kapcsolatokhoz kívánkozik még az is, hogy Bhután igen rendesen el van adósodva India felé (88%-os a GDP arányos államadósság és ennek 77%-át az indiai állam nyújtotta, ezenkívül az indai segélyek még 2015-ben is a költségvetés közel 25%-át tették ki)

en.wikipedia.org/wiki/Economy_of_Bhutan

pitcairn2 2018.03.21. 22:39:39

@adamisbence:

a bhutáni oktatási rendszer kapcsán pedig leginkább az asszimiláció szó ugrik be

dzongkha nyelven beszélő ngalop-ok mindössze talán a lakosság 30%-át képviselik, ehhez képest mindenkire rá akarják erőszakolni a nyelvüket és a kultúrájukat...

en.wikipedia.org/wiki/Ethnic_groups_in_Bhutan

en.wikipedia.org/wiki/Languages_of_Bhutan

pitcairn2 2018.03.21. 23:38:14

@adamisbence:

lehet, hogy sokat mondtam azzal a 30%-al, inkább a lakosság 20%-a erőszakolja rá nyelvét és a kultúráját a maradék 80%-ra

youtu.be/6tSrz7gb9kU?t=696

és menet közben egy kolosszális (és meglehetősen diktatórikus...) skanzent/nemzeti parkot csinálnak az államból...

közép dunántúli régió 2018.03.22. 18:15:18

Ez a GNH elég propagandaszagú dolog, szerintem elsősorban azért találták ki, mert a 70-es években Bhutánban egyszerűen semmi nem volt, amire büszkék lehettek volna. Akkoriban még valóban a világ egyik legelmaradottabb országa volt. Mára felemelkedtek a középmezőny alsó részébe, ami tényleg szép teljesítmény. Jóval magasabb például az életszínvonal a pitcairn2 által borzasztóan sajnált Nepálnál, ami a mai napig egy förtelmes, káoszos putri. Lehet, hogy Bhutánban mégis jobban csinálnak valamit?
A nepáli "menekültek" kiebrudalásával pedig részemről egyetértek. Létszámban már szinte az összlakosság felét tették ki. Talán a saját országukban kellett volna megpróbálni rendet tenniük a disszidálás helyett.

csakférfi 2018.03.22. 18:24:52

@adamisbence:
Jó írás.
:)
Frei Tamásnak láttuk a nejemmel a Bhutánról szóló "Dosszié" c filmjét.
Azóta is örömmel olvasok vagy hallok róla.
Más a mentalitása a "népnek".
Pl. felháborodtak azon hogy közlekedési lámpák irányítják a forgalmat forgalomirányító rendőr helyett.
Ilyenek miatt nagyon tetszett.
:)

pitcairn2 2018.03.22. 19:50:22

@közép dunántúli régió:

már bocs de én arról írtam, hogy Bhutánban kb. a lakosság 20% kirabolták és elűzték szimplán azért mert nepáliak voltak...

pitcairn2 2018.03.22. 19:51:55

@csakférfi:

ha a olyan "jó" az a hely, akkor miért nem lehet szabadon utazgatni ott?!

a "kötelező idegenvezető" játék Észak-Koreára emlékeztet...

exterminador 2018.03.23. 09:53:19

@pitcairn2: Isten velük.
Neked valami nagyon beakadt. Higgadj le.

exterminador 2018.03.23. 10:00:21

Meglepetésemre már magyar útikönyv is létezik Bhutánról.
bhutanbook.strikingly.com/

pitcairn2 2018.03.23. 10:53:55

@exterminador:

csak a narratívát látom nevetségesnek...

ilyen alapon Észak-Koreát is éltethetnétek, ott is nagyon "boldogok" az emberek:)

és az uralkodócsalád ott is hatalmas tekintélynek örvend:)

North Koreans Celebrate Kim Jong Il's Birthday, Unaware Of Assassination Intrigue | TIME

www.youtube.com/watch?v=0XSTnW1JZTM

pitcairn2 2018.03.23. 10:55:07

@exterminador:

no de minek?

hivatalos "idegenvezető" nélkül egy lépést sem tehetsz az országban...

Bhután ebben is Észak Koreára emlékeztet...

exterminador 2018.03.23. 11:07:22

@pitcairn2: ami pedig azt illeti, az Economist democracy indexe alapján Bhután ugyanazon a szinten áll, mint Nepál. Lehet összehasonlítgatni.

2016:
Bhután: 4,93
Nepál: 4,86

2017:
Bhután: 5,08
Nepál: 5,18

Észak-Korea ugyanezen a listán 1,08-on áll.
De tudod mit? Igazad van. Bhután olyan, mint Észak-Korea. Te tudod, te rendkívüli módon értesz hozzá.

pitcairn2 2018.03.23. 11:13:01

@exterminador:

így átfutva a posztot, a blogger max az ország peremére tudott bejutni, aminek köze nincsen a valódi Bhutánhoz...

különben már az is sokatmondó, hogy erre a "boldog" helyre csak "kontrollált" körülmények között (állandó megfigyelés mellett... hivatalosan kiajánlt turisztikai csomagot megvásárolva... ) lehet méregdrágán beutazni...

a kötelező kísérő látványa pedig állandóan figyelmezteti az alattvalókat arra, hogy viselkedjenek, legyenek "boldogok és elégedettek" ha turistával találkoznak...

ellenkező esetben pl. rövid úton kirabolják, majd kirúgják őket ebből a "boldog" országból...

a zizisebb helyekre gondolom nem is mehet turista... még kontrollált formában sem...

PS.: semmi kifogásom sincsen azzal kapcsolatban, hogy ilyen rendszert építenek, de miért kell ezt valami követendő példaként prezentálni nekünk?!

pitcairn2 2018.03.23. 11:13:51

@exterminador:

ez index is olyan "jó" mint a boldogság-index?:)

exterminador 2018.03.23. 11:16:08

@pitcairn2: te valami troll vagy, úgy látom. A vitát befejeztem.

exterminador 2018.03.23. 11:22:27

Timpu (és az ország egyéb vidékei) egyébként bejárhatóak a Google Maps-en. A képeken jól megfigyelhetőek az észak-koreai viszonyok. :D
https://www.google.hu/maps/@27.4799972,89.6354331,3a,75y,204.87h,77.19t/data=!3m6!1e1!3m4!1sNIb8asMj2UF3RwFeJYw8Pw!2e0!7i13312!8i6656

pitcairn2 2018.03.23. 12:04:07

@exterminador:

meg sem próbáltál érdemben vitatkozni...

pitcairn2 2018.03.23. 12:07:30

@pitcairn2:

az államadósság kapcsán egyébként találtam aktuálisabb adatot is

Bhutan growth soars amid hydropower building boom

Rising debt to India could make country the Greece of South Asia, critics say

asia.nikkei.com/Politics-Economy/Economy/Bhutan-growth-soars-amid-hydropower-building-boom

mondjuk legalább termelő-beruházásba fektetik a pénzt...

de azért az nem semmi, hogy már ez Ázsia második leginkább eladósodott állama...

és az újfent kihangsúlyoznám, hogy nem ab ovo a bhutáni rendszerrel van problémám (joguk van ehhez), hanem a hamis tálalással...

pitcairn2 2018.03.23. 12:13:12

@exterminador:

hivatalos kísérő nélkül azonban sehová sem mehetsz...

www.tourism.gov.bt/plan/travel-requirements

és innentől kezdve hozhatsz nekem bármilyen "demokrácia" vagy "boldogság-indexet"...

Tranquillius 2018.03.23. 13:36:32

@pitcairn2: Mindez amit írtál természetesen árnyalja a képet az országról, valamint részben a GNH indexről, de árnyalod-e a képet a cikk eredeti témájáról, Bhután oktatási rendszerének átalakulásáról?

pitcairn2 2018.03.23. 14:00:08

@Tranquillius:

mint fentebb írtam igen, mivel a bhutáni oktatási politika fő profilban a nemzeti kisebbségek asszimilálásról szól...

a lakosság 20% próbálja asszimilálni a fennmaradó 80%-ot... (igen ambiciózus próbálkozás...)

egyébként roppant cifra történet ez...

The Enigma of Bhutan

Two decades ago, nearly one-sixth of the population was forcibly expelled. How did King Wangchuck escape any real censure?
www.thenation.com/article/enigma-bhutan/

pitcairn2 2018.03.23. 14:05:52

@Tranquillius:

a sztori különben annyira "átlátható", hogy még az országgal kapcsolatos demográfiai adatok is a legendák világában vannak...

en.wikipedia.org/wiki/Demographics_of_Bhutan#Bhutan%27s_bimodal_population_estimates

"Ever since Bhutan started its five-year-plan with assistance from the government of India in 1961, the ruling elites have been playing sudoku with the population figures. The second five-year-plan quotes country’s population of 800,000, and the fifth five-year-plan as 1.165 million. Until 1990, the official figure quoted in United Nations was 1.4 million. Following the pro-democracy movement, the government has declared population to be only 600,000. The seventh and eighth five-year-plans (1997-2007) quote country’s population as 600,000, while the eleventh five-year-plan (2008-2013) plan comes with 633,607"

Bhutan’s tricky population and UN Mission Thimphu
www.bhutannewsservice.org/bhutans-tricky-population-and-un-mission-thimphu/

pitcairn2 2018.03.23. 14:12:09

@Tranquillius:

az oktatási politika lényege:

“One Nation, One People.”

"On January 6, 1989, the 33-year-old king proclaimed a policy of “One Nation, One People.” Henceforth, it seemed that by virtue of a royal edict all Bhutanese would have to dress and speak like Drukpas. The teaching of Nepali to Lhotshampa schoolchildren was banned. They would have to learn Dzongkha. All citizens would also have to wear Drukpa attire, the gho coat for men and the kira for women. "

www.thenation.com/article/enigma-bhutan/

Tranquillius 2018.03.23. 15:45:36

@pitcairn2: Ezek beférnek a bhutanizáció és a nacionalizáció pontok alá.
Nyilván könyvet lehetne írni a témáról, de ez blogposzt egy konkrét témáról.
És nagyon nem örülnék neki, ha elijesztenéd az elsőposztos újonc szerzőinket. :)
Egyszer írhatnál valamit te is, amit végre mi cincálhatnánk cafatokra. :D

pitcairn2 2018.03.24. 00:40:04

@Tranquillius:

Nem volt ilyen szándékom, különben volt idő amikor én is készpénznek vettem a bhutáni PR-t, hisz első pillantásra lenyűgöző ez a történet

ami pedig a "szétcincálást" illeti, a kommentjeimet nyugodtan szét lehet cincálni:)

valzol 2018.05.31. 05:41:24

Köszönet az érdekes cikkért. Évente két hónapot töltök Bhutánban és jó szívvel ajánlom a könyvemet azoknak, akik részletesen szeretnék megismerni ezt az izgalmas kis országot: www.bhutankonyv.hu

valzol 2018.05.31. 05:48:36

Ha lehet választani - és szerencsére még lehet - akkor én még mindig Bhutánt választanám Észak Korea helyett. Az ország minden hibájával együtt. És jó, hogy szabályozzák a turizmust, mert hamar tönkretenné a tömegturizmus őket. Az oktatási rendszer sokat elért, de elavult, meg kell reformálni. A másik gond a diplomás munkanélküli fiatalok helyzete a fővárosban...

Untermensch4 2018.05.31. 13:50:34

@valzol: " Mindezt tovább fűszerezi, hogy a mindenütt szabadon növő tudatmódosító kendert a közelmúltig csak az étvágytalan disznók etetésére használták, és a gonosz szellemeket házakra festett embernagyságú falloszokkal tartják távol."
Fasza egy hely lehet... :D XD

lezlidzsi84 2018.06.01. 09:36:04

@Untermensch4: Megnéznék egy bhutáni mintára szervezett disznóölést, ahol minden érintett fogyaszt valamilyen formában a cuccból :D

Untermensch4 2018.06.01. 12:17:03

@lezlidzsi84: Ha jól tudom a mókás hatóanyag zsírban oldódik. Már sejtem a nyugodt, derűs, vidám buddhista mezőgazdaság és állattenyésztés mikéntjét... :D
süti beállítások módosítása