Pangea

Minden, ami földtudomány

Miért nem?

2014. október 15. 21:09 - Tranquillius

Tényleg, miért nem? A világban sokan tehették föl ezt a kérdést szeptember 19-én: hogyan fordulhat elő, hogy a rettenthetetlen skót nemzet nemet mond a függetlenségre?

A magyar lakosság még egy harmadosztályú vietnámi gyeplapdamérkőzésen is képes két egymással acsarkodó táborra oszlani és ez nem volt másként a skóciai függetlenségi népszavazással sem. Valószínűleg ha rajtunk, magyarokon múlt volna létezne már a független Skócia, éppen ezért sokak számára meglepetés volt a szavazás kimenetele. Érdekes lenne azt is megvizsgálni, hogy hazánkban milyen társadalmi háttér mentén voksoltunk volna a skótok helyében igennel vagy nemmel. De mivel a szavazást a skóciai lakhellyel rendelkezők döntötték el inkább az ottani megosztottságot vennénk górcső alá. 

ScotRes_lse.jpg1. ábra Skócia közigazgatási beosztása és a függetlenségi szavazás végeredménye (kép)

A skót népszavazás ürügyén betekinthetést nyerhetünk a tematikus térképezés boszorkánykonyhájába is. Mivel a tematikus térképezés nagy segítségünkre van a statisztikák képi megjelenítésében, gondolhatnánk, hogy ha a statisztikákat lehet manipulálni, ugyanez megtörténhet a tematikus térképekkel is - attól függően ki mit akar kifejezni, vagy éppen elhallgatni.

A skót függetlenségi népszavazás tematikus térképeinek alapját az ún. "Council Area" beosztás jelenti (34 ilyen terület létezik jelenleg), ennél részletesebb, településekre lebontott eredménysort nem találtam (aki ismer ilyet küldjön linket!). Ez a 34 megye (county v. shire) nem fedi az európai uniós NUTS3 szintű közigazgatási egységeit, utóbbiból 23 van jelenleg. A  2014. szeptember 18-i szavazás közigazgatási egységekre lebontott eredménye a következőképpen alakult:

 Scotland_2.jpg1. táblázat - A skót függetlenségi szavazás végeredménye

Tematikus térképet általában azért készít az ember, hogy a statisztikai adatokat térben is ábrázolni tudja. Az, hogy milyen térképi ábrázolási módot választ leginkább azon múlik, mit szeretne közölni és mit szeretne elhallgatni a célközönség elől. Ha én a Brit Birodalom egységéért aggódó térképészként azt szeretném láttatni a közönséggel, hogy egész Skócia az Unió fennmaradásra voksolt egészen biztosan a 2. ábrát használnám. 

x_skot_nepszavazas_eredmeny.jpg2. ábra A legegyszerűbb ábra: 1/0 - Igen/nem

Ezen a tematikus térképen két kategória van: az igen és a nem, azaz ahol a többség a maradásra voksolt vörös, ahol az elszakadásra ott kék színezést kapott. Így fordulhatott elő, hogy az ábrázolt terület kb 90% százaláka vörös színt kapott, holott csak 55,3 % szavazott a maradásra. A második ábra tehát teljesen torz képet alkot a szavazás eredményéről, annak ellenére, hogy teljes mértékben tükrözi a valóságot. 

A 2. ábrának valamelyest bonyolultabb változatát találni a függetlenségi szavazás wikipédia oldalán (3. ábra). Itt a nemek vöröse négy árnyalatot kapott, bár a szerző nem tüntette föl a színezés százalékos értékeit. Ráadásul az zöld igenek között sincs semmiféle differencia.

Scottish_independence_referendum_results_svg.png3. ábra Egy valamivel bonyolultabb ábrázolási mód. (forrás)

A térkép legnagyobb hiányossága a jelmagyarázat hiánya, valamint a közel azonos színárnyalatok használata. Utóbbi miatt nem sokban különbözik a 2. ábrától, bár annál valamivel informatívabb. Sajnos itt sem törekedtek arra, hogy a közel azonos szavazati arányokat (44,7 %-55,3 %) szemléltessék. 

Megtette ezt a BBC ábrája, ahol már plusz információkat is elkezdtek csepegtetni. Messze van ugyan a tökéletestől, de legalább néhány közigazgatási egység nevet kapott, a színek elkezdtek megkülönböztethetővé válni (bár a színválasztás szerintem indokolhatatlan). A BBC ugyan nem használta ki a tematikus térképezésben rejlő összes lehetőséget, de hálátlanság lenne nem beszélni róla, hogy ezt a bejegyzést az ő térképsorozatuk ihlette. 

x_yes_no.gif4. ábra Nem rossz, de a jó nem ilyen (forrás: BBC)

Szerencsére még ennél is lehet jobb tematikus térképet készíteni!

Talán az egyik legszemléletesebb és legjobb térképet a brit The Economist készítette. Ezen szerepel minden adat, ami az olvasókat érdekelheti. Megnevezi a közigazgatási egységeket, ami kifejezetten fontos szempont, mert ha egy átlagember egymás mellé teszi a 2. ábrát és az 1. táblázatot semmit sem fog látni és semmit sem fog érteni. A 5. ábra olyan színskálát használ, melyet akár egy színtévesztő ember is áttekinthet. Ugyanez vonatkozik a feliratozásra, világos színen sötét betűk, sötét színen világos betűk olvashatók. Az egyes kategóriák élesen elkülönülnek, szerepel az ábrán a skála jelmagyarázata, sőt az 50%-tól való távolságot úgy is érzékelteti, hogy az igeneknél is szerepelnek azok a kategóriák, mely az ellenkező oldalon előfordultak (igen > +10%). Az érthetőséget két diagrammal is elősegítették, az egyik a részvételt, a másik a szavazatok megoszlását szemlélteti.

20140920_brm914.png5. ábra Eltérés az 50%-tól (forrás)

Ha tehát a skót választásról tárgyilagos cikket szeretnénk készíteni, mindenképpen a 1. vagy az 5. ábrát használjuk! 

Egy ilyen ábrán már a szavazási eredmények térbeli megoszlását is könnyebb elemezni.  

Az igenek mindössze négy közigazgatási területen kerültek többségbe. Ezek: Dundee és Glasgow városok (53,5%), West Dunbartonshire (54%) és North Lanarkshire (51,1%). Ebben a négy megyében koncentrálódik a szavazók körülbelül 20%-a, ezt a szavazó tömeget egyik térkép sem tudta jól megjeleníteni, hiszen a legkisebb területű egységekről van szó. Az elszakadás támogatói között Dundee városa végzett az élen 57,3%-al, ami korántsem meggyőző többség. 

A legszorosabb eredmény Inverclyde-ban született, itt szinte pontosan megfeleződtek a szavazatok, kis többséggel a nem javára (49,9% - 50,1%). Előzetesen az ember azt várta volna, hogy a skót öntudatot jobban őrző területek nem a Skót-alföldön (Scottish Lowlands), sokkal inkább a Felföldön (Scottish Highlands) koncentrálódnak. Ennek kissé ellentmond a határozottan brit-párti Orkney-szigetek a maga kétharmados "nem" szavazatával. Talán ezért sem véletlen, hogy skót részről a szavazást megelőző tárgyalásokon felmerült olyan szcenárió, hogy az Orkney- és a Shetland-szigetek kimaradnak a szavazásból és maradnának brit fennhatóság alatt. Kevésbé meglepő, de ugyancsak határozott nemet mondott az elszakadásra a skót-angol határvidék, a Déli-felföld vidéke. Az angol hatásoknak legjobban kitett déli területek is kétharmados arányban szavaztak a maradásra. A skót főváros Edinburgh sem szeretett volna egy független ország fővárosa lenni (61% nem). Talán a legváratlanabb eredmény a Highland területén született, ahol a gael nyelvet beszélők egy része is a maradásra szavazott.

Több tényező is befolyásolta, hogy az igenek és nemek eloszlása milyen földrajzi sajátosságokat mutat. Elsőként a BBC közölt egy rövid összeállítást, melyet a Pangea blog néhány más szemponttal egészített ki. 

1. Részvételi arányok 

x_reszvet.gif6. ábra Részvételi arányok a skót függetlenségi szavazáson, 2014. szeptember 18.

Még a brit közvélemény is meglepődött azon a hatalmas részvételi hajlandóságon, mellyel a választópolgárok elözönlötték a szavazófülkéket (6. ábra). A részvételi adatokat azonban a (Magyarországon elmeszelt) regisztráció miatt magyarázni kell. Az összes szavazópolgár 96,5%-a regisztrált a választásra, Közülük 84,6% jelent meg és adta le a voksát, ami rekord a brit választások történetében. Ez még akkor is nagyon magas adat, ha a részvételt az összes szavazópolgárra vetítjük, ami: 81,67%. Az általános választójog bevezetése óta nem mértek még ekkora részvételt választásokon a Brit-szigeteken.

Érdekes módon a két legalacsonyabb részvételt éppen azokban a körzetekben mérték, ahol az igenek diadalmaskodtak, azaz Glasgow-ban (75%) és Dundee-ben (78,8%). A legnagyobb részvétel pedig ugyancsak a Skót-alföldön született, East Dunbartonshire körzetben, ahol a szavazók 91%-a jelent meg az urnáknál. 90% felett teljesített még Stirling és East Renfrewshire is. Érdekes paradoxon, hogy a függetlenség eléréséhez minél alacsonyabb részvétel lett volna szükséges, ami a függetlenség legitimitását gyengíthette volna. 

2. Függetlenség és anyanyelv

Scots_speakers_in_the_2011_census.png7. ábra Scots anyanyelvűek aránya Skócia településein

Az anyanyelvi szempontok szinte alig játszottak szerepet abban ki szavazott igennel, vagy nemmel. Szerencsésebb lett volna, ha a skót függetlenségi népszavazások települési adatsorait is ismerhetnénk, így könnyebb lenne összevetni az értékeket. Skócia három hivatalos nyelve közül a scots nyelven beszélők eloszlása nem mutat semmilyen összefüggést a függetlenségpárti szavazókkal. Elsősorban Aberdeenshire, Moray körzetekben valamint a Shetland-szigeteken beszélik sokan a scots nyelvet, amely az angol egyik igen közeli rokona. Ezeken a területeken a nem szavazatok voltak többségben (57-67%). De mi a helyzet a skót kultúra egyik pillérének tekintett gael nyelvvel?

Scots_Gaelic_speakers.png8. ábra Gael anyanyelvűek aránya Skóciában

A gael nyelv esetében már mutatkozik némi összefüggés, hiszen a Felföldön sokkal jobban szerepeltek az igen szavazatok Észak-Skócia más területeihez képest, bár itt is a "nem"-ek győztek. Mivel a gael-t még a Külső-Hebridákon sem beszéli a többség, feltehetően volt ennél fontosabb ok a függetlenség elutasítására. De mi lehettett ez?

3. Pártszimpátia

x_part.gif9. ábra A 2014-es EP választások eredménye Skóciában (kék: konzervatívok, piros: Munkáspárt, narancs: liberális demokraták, sárga: Skót Nemzeti Párt)

Valamivel komolyabb összefüggést mutat a 2014-es Európa Parlament választási eredménye. East Renfrewshire, a skót határvidék valamint Dumfries és Galloway konzervatív szavazói masszívan nem-pártiként szavaztak. Az északi szigetek, Shetland és Orkney liberálisai is a maradásra szavaztak. Érdekes fordulat, hogy a Skót Nemzeti Párt szavazói sokkal kisebb arányban szavaztak az elszakadásra, mint a munkáspárti többségű területek. A négy elszakadás-párti council area közül három Labour, egy - Dundee - pedig SNP párti terület volt. Charlie Jeffrey edinburgh-i politikatudomány professzor szerint a pártszimpátiák nem játszottak olyan fontos szerepet, mint például a munkanélküliek térbeli elhelyezkedése. 

4. Munkanélküliség

x_mn.gif10. ábra Munkanélküliek aránya Skóciában (átlag 7,7%)

A munkanélküliek az egykori iparvidékeken vannak jelen a skót átlag fölötti mértékben. A munkanélküliséget Skóciában sokan a Londonból irányított brit politika következményének tartják. A skótok emlékezetében mind a mai napig él Margaret Thatcher "munkássága", melynek révén szanálták a hagyományos bányavidékeket és nehézipari körzeteket (kohászat, hajógyártás, stb.). Mind a négy függetlenségpárti council area átlagon felüli munkanélküliségi mutatókkal rendelkezik (Dundee 11,3%). Azonban nem minden átlag fölötti terület szavazott az elszakadásra. Ilyen terület például North Ayrshire Glasgow-tól nyugatra, ahol egész Skóciában legmagasabb a munkanélküliség (13,5%). Itt szűk többséggel, de a nemek nyertek. Kissé szarkasztikusan kijelentve Glasgow környékén kifejezetten sok munkáspárti munkanélküli szavazott a függetlenségre. Északkelet-Skócia (3,3%), valamint a szigetek (3,2%) alacsony munkanélkülisége is nyomós érv lehetett a maradásra szavazók számára. 

5. Korszerkezet

x_idos.gif11. ábra 65 évnél idősebbek aránya Skóciában (átlag: 16,8%)

x_u18.gif12. ábra Fiatalkorú (1996-1998 között születtek) szavazók száma Skóciában

A skót függetlenség-pártiak számára kedvező jelenség, hogy a legfiatalabb korosztály a leginkább fogékony a függetlenség eszménye iránt. Rossz hír viszont, hogy ezek a szavazók felnőve már másképp gondolkodnak. A 16-17 éves korosztály között 71% szavazott az önálló Skóciára (igen, Skóciában 16 év volt a választók alsó korhatára). Ha ezt a korosztályt kibővítjük 24 éves korig akkor ez az arány drasztikusan 51%-ra esik vissza. Vessük össze ezt az információt a 11. ábrán látható idősek térbeli elhelyezkedésével és tisztán látszik, hogy inkább az idősebb korosztály számított "maradinak", azaz nem-szavazónak. 

6. Gyüttmentek vs. helyiek

Born_In_England_2011_Census_Scotland.png13. ábra Angliában születettek aránya Skóciában (2011., forrás: wikipédia)

Egészen véletlenül bukkantam erre a tematikus térképre, amely az Angliában születettek térbeli eloszlását ábrázolja. Skóciában az ő arányuk 9% körüli, eloszlásuk nagy egyenlőtlenségeket mutat. Az Angliában született polgárok eloszlása elsősorban ott jelentkeznek kiugró értékekkel, ahol nagyon alacsony a népsűrűség és a települések lélekszáma is kicsi, így nem véletlen a szembeszökő különbség. Ilyen terület a Felföld és az angol határ vidéke. Glasgow környékén elleben nagyon kicsi az arányuk. Nem véletlen tehát, hogy az itt élő "őshonos" (munkanélküliek, fiatalok, munkáspártiak) skótok az elszakadás pártján álltak. 

Hogy a címben feltett kérdést is megválaszoljuk Skóciában az angolokkal közös történelem, a végigharcolt háborúk, a kultúra és a nyelv keveredése, a régi sebek begyógyulása mind-mind a függetlenség elutasítása melletti érvként értelmezhetők. Ha hihetünk a brit politikusok fogadkozásának; ha Skócia valaha független ország lesz, mi azt már nem érjük meg. 

Ajánlott és felhasznált irodalom:

6 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://pangea.blog.hu/api/trackback/id/tr136711543

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

maxval a bircaman · http://maxval.co.nr 2014.10.16. 08:37:56

Miért nem?

A fő ok az identitás. Skócia lakosai nagy részének nincs skót identitása. Az ok tehát ugyanaz, amiért közel 100 éve az északír megyék Írország függetlensége ellen szavaztak.

A kisebbik ok pedig a gazdasági kérdés. Sokan féltek az átmenettől.

David Bowman 2015.07.09. 20:40:16

Skócia volt Európa utolsó őskori berendezkedésű állama. A klán rendszer Az idők hajnalától (a jégkorszak végétől) az angol hódításig fenn állt.

Tranquillius 2015.07.12. 12:05:18

@David Bowman: Szerintem ez inkább Albánia volt.

David Bowman 2015.07.13. 10:50:23

@Tranquillius: Már miért? Legkésőbb a Római Birodalom felszámolta ott az őskort.

Tranquillius 2015.07.14. 22:42:39

@David Bowman: A rómaiak elmentek, az őskor visszajött, a klánokkal, vérbosszúval, meg a hasonló nyalánkságokkal.

David Bowman 2015.07.16. 13:29:18

A vérbosszú nem őskori jelenség. Klánokról meg nem tudok. Különben is: könnyű az akváriumból hallevest csinálni, de visszafelé már nem megy. Pl a kelta művészet sem született újjá.
süti beállítások módosítása