Pangea

Minden, ami földtudomány

Közép-Európa legnagyobb bazaltfennsíkja

2020. augusztus 01. 19:18 - lezlidzsi84

Salgótarján környékén járva feltűnhet, hogy a város északi oldalán emelkedő hegyvidék (a Karancs tömbje és a Medves-fennsík valamint a Salgó és a környező csúcsok) mennyivel magasabbak, mint a Mátra és az Érchegység vonulata közötti viszonylag szelíd domb- és hegyvidék, és mennyire eltérőek jellegükben. Ez nem véletlen: a különleges hangulatú, természeti szépségekben gazdag kistájakon a környezetüket nagyrészt létrehozó vulkáni jelenségektől némileg eltérő belső erők munkálkodtak. Ezek eredménye például a határon átnyúló, de nagyrészt Magyarországhoz tartozó Medves-fennsík, mely Közép-Európa legnagyobb bazaltfennsíkja. 

dscn5356.JPGA Medves a Salgóról - magasan fekvő erdők, mezők világa

De mit is jelent a terület "nagy" magassága? A szóban forgó terület természetesen sem a Mátra, sem az Érchegység tömbjeinek magasságát nem éri el, ugyanakkor szűkebb környezetéhez képest feltűnően és hirtelen emelkedik ki: nyugaton, délnyugaton a Cserhát legmagasabb hegyei épp csak meghaladják az 570 méteres magasságot, a vidék legnagyobb része viszont legfeljebb 3-400 méteres "csúcsokkal" és 200 méteres tengerszint feletti magsság körüli völgytalpakkal rendelkezik - ugyanez a helyzet a szlovákiai oldalon, bár északkelet fele azért inkább már 4-500 méteres hegyekről és némileg magasabb völgytalpakról (is) beszélhetünk mind a Heves-Borsodi-dombságban, mind a határ túloldalán.

dscn5399.JPGKilátás a Karancsról délnyugat felé - ez tényleg a környék teteje

A Karancs ellenben 727 méter magas, a palóc Olümposz ráadásul meglehetősen meredeken emelkedik ki a környező völgyekből: Somoskőújfalu felé mintegy 400 méteres, Salgótarján irányában valamivel nagyobb szintkülönbséggel. Némileg "szelídebb" a táj a Tarján-patak völgyének keleti oldalán: itt a fokozatosan emelkedő terep fölé magasodnak a Salgó (627 méter), a Boszorkány- kő (571 méter) és a Somos-kő (526 méter) látványos kúpjai. Kelet felé egy patakvölgy mögött pedig egy látványosan a táj fölé emelkedő szelíd fennsík kezdődik, a jellemzően 520-550 méter magas Medves, mely fokozatosan emelkedve éri el 671 méter magas legmagasabb pontját. A 13 négyzetkilométeres, kétharmad részben Magyarországon fekvő kistáj magassága a Mátrában sem "lenne rossz", az egyébként környezetéből magasra emelkedő Somos-kőre például konkrétan lenézünk róla. A hegycsoportot az északról  a Somoskőújfalu és Somoskő fölé emelkedő 600 méternél magasabb Sátor-hegy zárja le. A vízválasztó Somoskőújfalun át fut, a viszonylag nagy szintkülönbségek eredményezték, hogy a Salgótarján-Somoskőújfalu szakasz hazánk legmeredekebb vasútvonala.

dscn5388.JPGA Medvesről lenézünk Somoskő várára

De hogy alakult ki ez a különleges kistájcsoport? Alapvetően a Zempléni-hegység, a Mátra és a Börzsöny esetében korábbi posztjainkban bemutatott folyamat révén, ugyanakkor jelen esetben volt némi időzítésbeli és "működésbeli" különbség is, mely komolyan hozzájárult a terület egyediségéhez. 

A Kárpát-medencét a hivatkozott bejegyzéseinkben részletezett módon két lemezszilánk, az "ALCAPA" (Alpok-Kárpátok-Pannónia) és a Tisza-Dácia a területre való "beforgása" hozta létre, mely szubdukcióra (alábukásra) kényszerítette az egykori Tethys-óceán errefelé leledző óceáni kőzetlemezdarabjait - a lemezdarabok ütközése pedig a Kárpátok hegyláncainak felgyűrését eredményezte. Az alábukó lemezdarabok lendülete ugyanekkor magára húzta a felső (a térségbe behatoló) két lemezszilánkot, a húzásos erőkkel jellemezhető környezet, pedig az ütközési front mögött a kéreg elvékonyodását, következésképpen medencesüllyedést okozott. Eközben az alábukó kőzetlemez (valamint a megbolygatott földköpeny) megolvadó és felfelé haladó anyaga az elvékonyodott kérgen át komoly vulkánosságot eredményezett. A főleg a megolvadó kéregenyagból táplálkozó, magasabb szilícium-dioxid tartalmú közetekkel (riolittal és andezittel) jellemezhető  vulkánosság a süllyedő medencében sekélytengeri környezetben játszódott le, az Északi-középhegység területén mintegy 18-10 millió évvel ezelőtt, létrehozva a Börzsöny, a Cserhát,  a Mátra, és a Zempléni-hegység korábbi üledékekre települő fő vulkáni tömegét, de az Alföld alatt több kilométeres üledékréteg által eltemetett vulkánok is ekkor keletkeztek. Szintén ekkor (mintegy 12 millió éve) keletkezhetett a Karancs hatalmas andezitlakkolitja. A vulkánosság a lemezszilánkok északkelet-kelet felé való mozgása miatt ebben az irányban fiatalodott. Ugyanakkor a Medves-vidék és  környezetének egy része jóval fiatalabb 5,2-2 millió évvel ezelőtt jött létre, anyaga pedig a földköpeny anyagából származó bazalt - hasonlóképpen a hasonló korú dunántúli vulkáni tanúhegyekéhez, illetve a jóval fiatalabb erdélyi bazaltvulkánosság termékeihez.

Mi az a lakkolit?

A lakkolit szubvulkáni test, mely úgy jön létre, hogy felszín felé egy kürtőn, vagy teléren keresztül törő magma viszonylag kis mélységben megreked, mivel a felette elhelyezkedő kőzetrétegeket nem képes átolvasztani, csak deformálni. Jellemzően kis méretű, néhány kilométer átmérőjű, "gomba formájú" test, mely többnyire svanyú (magas szilícium-dioxid tartalmú) kőzetekből, például riolitból és andezitből áll. Mélységi megfelelője a batolit, ami jellemzően nagyobb méretű vulkáni képződmény. A Karancs esetében is tapasztalható jelenség, hogy idővel az erózió megszabadítja a mélyben megrekedt vulkáni kőzettömeget a felette található, többnyire kevésbé ellenálló kőzetrétegektől, ugyanakkor az ellenállóbb vulkáni kőzettömeg ezután már jóval kisebb ütemben erodálódik. Jelen esetben az intenzív eróziót elősegítette az Északi-középhegység emelkedése is az elmúlt pár millió évben, és mivel a Karancs lakkolitja kevésbé ellenálló üledékes kőzettömegek között jött létre,ezek lekopása miatt lett annyira meredek a hegy.

260px-laccolith_svg.png

A lakkolit sematikusan - (forrás)

Bazaltos vulkánosságra akkor kerülhet sor, ha a mélyről (60-100 km-ről) származó olvadt köpenyanyag képes "gyorsan" elérni a felszínt, ezt pedig rendszerint egy forró "köpenycsóva" (lásd pl. forró pontos vulkanizmus), a földkéreg elvékonyodása vagy a földköpeny hőmérsékletének általános emelkedése és anyagának olvadása okozhatja. Ezek rendszerint nem választhatóak el egymástól, a kéreg vékonyodása például csökkenti a köpenyre nehezedő nyomást, ezáltal a kőzetek olvadáspontját is. A formálódó Kárpát-medencében tulajdonképpen mindhárom jelenség adott volt: a "köpenycsóva" kialakulását az alábukó lemezdarabok segítették elő, de ez kezdetben nem volt elég a bazaltos vulkanizmus nagyobb mérvű kialakulásához. Szintén adott volt a medencesüllyedés révén a kéreg elvékonyodása, ugyanakkor ennek hajtóereje a húzásos erőhatások mellett egyre inkább a kéreg és köpenyanyag hűléséből eredő süllyedés volt (ami részben a vulkáni folyamatok ellen dolgozhat - ez is magyarázza miért is nem lett annyira kiterjedt a bazaltos vulkanizmus). Emellett Európa alatt a köpenyanyag viszonylag nagy területen (a Kanári-szigetektől legalább a Kárpát-medencéig) "melegebb" az átlagosnál - ez pedig a vékonyabb kéregdarabok illetve a törésvonalak mentén elősegítheti a mélyebb rétegekből származó olvadt kőzetenyag feláramlását.

dscn5379.JPGBalra a Salgó, jobbra a Karancs elefántalakú vonulata a Medvesről

Persze adódik a kérdés, hogy ha a Kárpát-medencében ilyen jó feltételek voltak a bazaltos vulkanizmushoz, miért nincs minden falu mellett egy szőlőművelésre kiválóan alkalmas tanúhegy, vagy miért nem egy kiterjedt bazaltplatón élünk? Egyrészt nagyon mélyen lejátszódó folyamatokról van szó, melyek csak igen kedvező körülmények esetén hathatnak a "kívánt" irányba, és a Kárpát-medence esetében azért volt pár ellenható tényező is: a húzásos és a "lehűlésből" adódó süllyedés több millió évvel az andezites vulkánosságot követően elősegíthette az egyéb említett feltételek mellett a bazaltos vulkánosságot, azonban a kéreg és köpenyanyag hűlése viszonylag nagy területen ez ellen hathatott. A süllyedés egyben nagy területen járt óriási tengeri-tavi üledékfelhalmozódással, ami épp a kéreg vastagodása irányában hatott, az óceáni lemezdarabok "elfogyása" pedig egy idő után már megszüntette a húzásos környezetet, inkább a térrövidülés lett a jellemző - végül ez emelte ki lepusztulóban lévő vulkáni és egyéb hegységeink tömbjeit nagyjából a bazaltos vulkánosság időszakában. Látható, hogy erőhatások szempontjából nem volt ez egyszerű közeg, a létrejövő komoly törésvonalak viszont lehetővé tehették a mélyben helyenként megolvadó kőzetenyag felszínre törését - ennek eredménye a foltszerű bazaltos vulkáni működés a Dunántúlon és Salgótarján környékén. Komolyabb bazaltplatókhoz viszont természetesen komolyabb hasadékrendszer kellett volna, amely itt nem állt rendelkezésre.

A Medves-vidék és szűkebb környékének bazaltos vulkanizmusa mintegy 5,3 millió évvel ezelőtt kezdődött, az első két millió évben jellemzően a pontszerűen, a korábban lerakódott vastag üledékeket áttörő kürtők, illetve a Salgó és a Boszorkány-kő (Kis-Salgó) esetében hasadékok mentén, a mai Medves-fennsíktól nyugatra és délre található kitörési centrumok mentén. A legtöbb esetben kisebb vulkáni kúpok jöttek létre, kezdetben (a korábbi víztartalmú vulkáni kőzetrétegeken áthatoló magma miatt) robbanásos kitöréssel, a szórt anyagból álló kráterfalak közét és a kürtőt pedig kitöltötte a feltörő hígan folyó bazaltláva. A megszilárdulás/lehűlés gyorsasága és egyéb (pl. lepusztulási) sajátosságai pedig meghatározták, hogy  milyen "formakinccsel" (bazaltoszlopok, bazaltzuhatag, pados elválás, "kukoricacsöves bazalt") jelenjenek meg ezek a kitöltések a későbbi lepusztulási folyamatokat követően - a Medves-vidéken meglepően gazdag az ezirányú formakincs. Mintegy 2,5-2,2 millió évvel ezelőtt került sor a fennsík keletkezésére: itt több kitörési központ működhetett (köztük az épphogy Szlovákiában található 671 méteres Medves-magasa), kezdetben robbanásos kitöréssel, majd két lávaömlés (egy oszlopos és egy pados elválású) hozta létre a közel 13 négyzetkilométeres fennsíkot, melyet ma 10-100 méteres vastagságban fed a bazalt, korábbi vulkanikus kőzetekre és tengeri üledékekre települve.

Különleges bazaltformák

Az egyik leglátványosabb bazaltforma az oszlopos elvállású (hatszöges) bazalt, mely legszebb formájában bazaltorgonát vagy, mint a Somos-kő oldalában, "bazaltzuhatogot" képez: akkor jön létre, ha a felszín felé törő bazalt lehűlése viszonylga lassabb - gyakori jelenség ez a felszínközeli kürtőkitöltések esetében. 

kamenn_vodopad_slovakia.jpg

Bazaltzuhatag a Somos-kő oldalában - (forrás)

A pados elválású bazalt némileg szabálytalanabb megjelenésű inkább vízszintes rétegzettséget lehet felismerni, itt a lehűlési sebesség eltérő.

_mg_0604.jpgA Boszorkány-kő pados elválású bazalt kürtőkitöltése (a háttérben Salgótarján) - (forrás)

Különleges megjelenési forma a mélytengeri párnaláva - vízzel érintkezve ugyanis igen gyorsan kihűl és megszlárdul a láva. A boszorkány-kőnél és kisebb mértékben a Salgónál is megfigyelhető az úgynevezett "kukoricacsöves" bazalt, mely az aprózódás terméke: a lehűlés során gömb alakú kristályosodási magok alakultak ki, melyek később az aprózódás során lepattogzódtak - a magok nélküli kukoricacsőre emlékeztető formát létrehozva.

116682849_1572307772970950_914635370365530988_n.jpg

A Salgó bazaltoszlopai

A későbbiekben a terület emelkedése folytatódott, az ezzel erősödő erózió a fennsíkot kevésbé érintette, de a hátravágódó patakvölgyek  kisebb-nagyobb völgyeket hoztak létre a Karancs lakkolitja, a kipreparálódó vilkáni kúpmaradványok (Salgó-Somoskő) valamint a Medves-fennsík között. A völgyek egyben a fennsík peremeit is meglehetősen meredekké formálták.

dscn5357.JPGA Medves-fennsík és jól elkülönülő pereme a Salgóról (Salgóbánya irányába nézve)

A táj vonzóságát részben a látványosan kipreparálódott bazaltformák, a kiváló kilátást adó csúcsok, a viszonylag nagy szintkülönbségek, valamint nem utolsósorban a Medves szelíd, de mégis különleges környezete adja.  A legfőbb nevezetességeket a három "kő" kínálja: a Salgó, a Boszorkány-kő (Kis-Salgó) valamint a már jórészt Szlovákiában fekvő Somos-kő kínálja. Mindhárom képződmény egykori vulkáni kúp (vagy kúpszerűség maradványa, bár az eredeti formából kevés maradt meg, a látványos bazaltképződmények pedig jellemzően a kürtőkitöltések maradványai . kipreparálódásuk különösen az ujjszerűen az égbe mutató Salgó esetében látványos. A három kúp a földtani ismerteink szempontjából is viszonylag fontos szerepet tölt be: a mélyből viszonylag nagy sebességgel feláramló bazalt ugyanis viszonylag sok, a földköpeny felső rétegéből származó ásványt ragadt magával, ezáltal igen fontos információkkal szolgálhat a földköpeny (vulkánosság korabeli) összetételével kapcsolatban. A földtudósokon kívül mindenki más számára is nagyon látványosak ezek a helyszínek: a Salgó és a Somos-kő a vár(rom)ok miatt, és mindkét helyszínen nagyon jól tanulmányozhatóak a bazaltoszlopok, a Somos-kő oldalában nagyon szép ívelt "bazaltzuhatag formájában", a Boszorkány-kő pedig látványos pados elválású bazaltképződmény 360 fokos panorámával.

dscn5372.JPGA Medves mezői

Bár ehhez képest a Medves-fennsík "csak" hangulatos erdőket és réteket kínál, különleges hangulatához hozzájárul az is, hogy érezhetően a környék tetején sétálunk. A Medves-magasa nagyon szelíden emelkedik ki a környezetéből, a többi irányba viszont lefelé nézünk: a Salgó és alig emelkedik a mezők pereme fölé, a Karancs látványos tömbjével is inkább egy szintben érezzük magunkat, a peremek felé közeledve, pedig lenézhetünk a Somoskői várra, vagy Salgótarjánra.

dscn5393.JPGTuristaút az alagútban

Emellett a környék számos kőfejtője és ipari műemléke is tartogat látvényosságokat: Somoskő mellett Kő-parkot (geológiai bemutatóhelyet) találhatunk, Salgóbányán és Eresztvényen a Geopark látogatóközpontjai fogadják a kíváncsiakat, az Eresztvényről Somoskőújfalu felé az egykori fogaskerekű nyomvonalán haladó piros turistajelzés pedig egy közel 200 méter hosszú alagúton kel át... Ha ez nem lenne elég a közelben találjuk az ipolytarnóci "Miocén-parkot" valamint a kazári "badlandet" is. 

Felhasznált források:

Magyarország földje - https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/pannon-pannon-enciklopedia-1/magyarorszag-foldje-1D58/magyarorszag-tajai-2807/a-cserhat-a-medvesvidek-es-a-gomorhevesi-dombsag-horvath-gergely-2C03/ 

Dömötör Nikolett: A Nógrád-Gömöri bazaltvidék vulkánosságának áttekintése (szakdolgozat) - 2012 -http://volcanology.elte.hu/szakdolgozatok/domotor.pdf

Székely András: Vulkánmorfológia

http://karancs-medves.blogspot.com/-

https://www.osmaradvanyok.hu/hu/latnivalo/boszorkany-ko-salgo-kis-salgo

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://pangea.blog.hu/api/trackback/id/tr716076940

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gigabursch 2020.08.05. 16:50:59

Gyönyörű hely, szupi leírás.