Pangea

Minden, ami földtudomány

Orbán Viktor földgömbje és a centenárium

2020. május 14. 21:58 - DSegyevy

A trianoni békeszerződés aláírásának 100. évfordulója előtt alig egy hónappal újra a figyelem középpontjába került a magyar miniszterelnök földgömbje. Jelen ügy apropója, hogy Orbán Viktor miniszterelnök egy olyan képpel kívánt sikeres történelem-érettségit a magyarországi érettségizőknek, amelyen a földgömb egy olyan részlete látható, amely nagyjából a történelmi Magyarországnak az eredeti földgömb keletkezésének idején fennálló határait ábrázolta. A fénykép kiváltotta előbb a román, majd a horvát és szlovén (miniszter)elnökök nemtetszését is. 

ov_1.jpg

Az említett bejegyzés Orbán Viktor közösségi oldalán (forrás)

Noha, ahogy egy korábbi bejegyzésünkben részletesen bemutattuk, a földgömbök politikai szerepe meglehetősen szerteágazó lehet, azonban a fényképet a politikusi reakciók egyértelműen a trianoni békeszerződéshez kötődő területi diskurzus keretén belül értelmezték, és jellemzően a centenáriumi időszak hasonló magyar "térképügyeinek" folytatásaként interpretálták.

Ezek az ügyek időrendben a következők voltak: 

1; Az About Hungary nevű magyar kormányzati Twitter-oldalon 2019. június 4-én közzétett Nagy-Magyarország térkép.

A magyar kormányzat Twitter-csatornáján megjelent térképre először a szlovénok reagáltak, majd a román és a horvát vezetés  is megszólalt a poszttal kapcsolatban (előbbi - tévesen - Osztrák-Magyar Monarchiaként interpretálva a térképen ábrázolt területeket): 

 

A térkép a trianoni békeszerződés nyomán az országtól elcsatolt területeket és az ott élő magyarok számát mutatja be. A térkép nem klasszikus térkép, hanem a korabeli propaganda-plakátokra emlékeztető módon a régi magyar országterületre kívülről benyúló kezekkel igyekszik érzelmileg is alátámasztani a történtek magyar szempontból szomorú voltát. Ellentmondásos ugyanakkor, hogy a térkép nagyjából a korabeli magyar népességadatokat tünteti fel, viszont nem egyértelműen a korabeli utódállamok területi felosztását, hanem részben és némileg következetlen módon (lásd Kárpátalját) egy későbbi felosztást vesz térképi alapnak. Továbbá nem egyértelmű, hogy mi alapján határozták meg a kezek számát és elhelyezését, és az sem egyértelmű, hogy az egyes kezek kiket szimbolizálnak. A felsorolt térképek közül ez az egyetlen, amely nem korabeli térkép, hanem modern ábrázolás, és a saját kontextusában is egyértelműen a Trianon-kérdéskörrel foglalkozva konkrét politikai állásfoglalást is tartalmaz. A botrány ellenére az ábrázolás különböző kontextusokban azóta is rendszeresen felbukkan, a legutóbbi példa éppen tegnapi.

2; Az index.hu által észrevett Perczel-földgömb a miniszterelnöki rezidencián 2019. november 14-én.

foldgomb1.jpg

A kép, amely alapján a földgömb bekerült a magyar közbeszédbe (forrás)

 

A földgömb 2019 őszén már kapott egyszer nagyobb figyelmet a magyar sajtó részéről, ekkor azonban még nem lépett ki a nemzetközi sajtóba, ugyanis akkor, bár megemlítették, a hangsúly még nem a történelmi Magyarország ábrázolására, hanem a földgömb méretére esett. Már az ekkor született interpretációk egy része is erőteljesen fókuszált a földgömb és a miniszterelnök lehetséges politikai ambícióinak összefüggéseire, azonban ez inkább általánosan, híres földgömb-ábrázolásokkal való párba állítás nyomán került elő. A földgömb, ahogy azt a Pangea és a Földabrosz blog is részletesen bemutatta, Perczel László 1862-re elkészült, 127,5 cm-es földgömbjének digitálisan felújított változata, és mint ilyen, az egyik legrészletesebb korabeli világtérkép-ábrázolás. A földgömb rekonstruálása az elmúlt évtizedek egyik legkomolyabb magyar térkép-történeti projektje volt.

3; Fénykép egy "Nagy-Magyarország-térképről" a Fidesz székházában Orbán Viktor magyar miniszterelnök facebook-oldalán 2019. december 16-án.

Az Orbán Viktor miniszterelnök Facebook-oldalán megjelent "Nagy-Magyarország"-térkép (forrás)

 

A bejegyzésre a horvát miniszterelnök, Andrej Plenkovic reagált. A dolog apropóját az adta, hogy a horvát miniszterelnök és a sajtó a térképet "Nagy-Magyarország" térképként interpretálta, és nem látszott a térkép keletkezése idején társkirályságként működő Magyar- és Horvát-Szlavónországok közötti határvonal. A Pangea blog járt utána, hogy a térkép valójában nem "Nagy-Magyarország"-térkép, hanem valószínűleg egy eredetileg nagyobb területet ábrázoló német nyelvű, bécsi kiadású 1914-es monarchia-térképből, vagy annak egy átszerkesztéséből vághatták ki. A térképen egyébként ábrázolták a horvát-magyar határt, csak emellett a felbontás mellett és a térkép ábrázolási ellentmondásai miatt a kép alapján ez nem volt egyértelműen megállapítható.

 

+1; A nagyváradi, román rendezésű szabadtéri centenáriumi kiállításon szereplő, román területi igényeket bemutató korabeli térkép 2018. szeptember 23-án.

varad1_1.jpg

A 2018-as nagyváradi centenáriumi kiállításon szereplő "Románia"-térkép  (A szerző saját felvétele)

A fentebb felsorolt magyar vonatkozású ügyeket azonban csaknem egy évvel megelőzte egy romániai eset. A 2018-as nagyváradi román centenáriumi kiállításon szerepelt a fenti, román érdekeltségű területeket bemutató, A. D. Atanasiu által 1919-ben szerkesztett térkép. A térképen ábrázolt határok ebben a formában nem léteztek, az a korabeli román területi aspirációk támogatására készült háttéranyag volt, végül azonban nem a térképen ábrázoltak szerint húzták meg a határokat. A térképre az erdélyi magyar médiában hívták fel a figyelmet mint olyan történelmileg érzékeny ábrázolásra, amely a mai Magyarországhoz tartozó területek románként való feltüntetése okán nemzetközi botrányt okozhat. A történet, noha annak idején magyar részéről kormányzati szintű reakciót nem vont maga után, publicitást kapott a magyarországi sajtó egy részében is, így sok szempontból a fenti magyar példák román "előjelű" tükörképének tekinthető.

A földgömbbel kapcsolatos mostani érdeklődés abban különbözik a korábbitól, hogy az egyértelműen kilépett a nemzetközi média-térbe. Ez annak köszönhető, hogy az Orbán Viktor Facebook-oldalán szereplő kép fókuszában a történelmi Magyarország van, így a reakciók a térképet "Nagy-Magyarország"-ábrázolásként interpretálták. A földgömbön ez a körülmény önmagában nagyobb politikai hangsúlyt eredetileg nem kapott, hiszen az az egész Földet ábrázolja a korabeli közigazgatási beosztás szerint (habár az ábrázolás nem volt pontos). A régi térképek, legyenek azok románok vagy magyarok, eredeti kontextusukban történelmi kordokumentumoknak tekinthetők, így nem feltétlenül tűnik elsődleges interpretálási keretnek az aktuálpolitikai/jelenkori kontextus, azonban a több ügy hasonló mintázatai mentén a régió országaiban mostanra megerősödött egy olyan értelmezési keret, amely ezeket a térképeket aktuálpolitikai kontextusban értelmezi. Ez pedig azt is magával hozta, hogy az ilyen ábrázolások politikai felhasználásának következményei, "menetrendje" egyre jobban előre kalkulálható, így az ábrázolások felhasználása az elmúlt években egyre tudatosabbá válhathatott, tehát egyre nehezebb lesz megkerülni a szándékosság felelősségének a kérdését. Megfigyelhetjük azt is, hogy az idő előrehaladtával, és a trianoni évfordulóhoz egyre közelebb kerülve eredeti kontextusukat tekintve egyre semlegesebb térképek is kiválthatnak politikai reakciókat: míg az első példák még direkt a Trianon-kérdéskörre reflektáló propaganda-térképek voltak, addig a mostani eset már egy eredetileg tudományos munkának számító világtérkép-ábrázoláshoz kötődik. Ezzel párhuzamosan azt is megfigyelhetjük, hogy az egyes esetekre egyre erősebb politikai reakciók születnek: míg a 2018-as román példára magyar kormányzati szintű reakció még nem érkezett, addig az About Hungary oldalon megjelent térképre már külügyminisztériumi szintű, a "Nagy-Magyarország"-térképre pedig miniszterelnöki szintű reakció érkezett, míg a mostani földgömb-ügy már három szomszédos ország állam/kormányfőinek megszólalását is maga után vonta. Mindehhez érdemes hozzátenni, hogy a fókusztól és a léptéktől függetlenül a különböző reakciók, mint például a horvát miniszterelnöknek a "Nagy-Magyarország"-térképre adott kritikája, olykor akár a diskurzust módosító tárgyi tévedésekkel is terheltek lehetnek.

A jelen ügyet a romániai sajtó elsősorban Klaus Iohannis román elnök nem sokkal korábbi, a romániai magyar kisebbség autonómia-törekvéseit elítélő, a magyar és a nemzetközi sajtó egy részében is erősen kritizált beszédére, és az annak nyomán a romániai politikai közbeszéd egy részében aggasztóan megerősödött magyarellenes, vagy a magyar közösséget sértő tendenciákra (RMDSZ betiltásának javaslata, autonómia-jellegű beadványok tiltása, vagy legutóbb június 4-e emléknappá nyilvánítása) adott reakcióként értelmezi. A magyar miniszterelnök először kifejezetten visszafogottan reagált Iohannis beszédére, ettől függetlenül a két ügy a magyar sajtóban is összeért.

A Székely Nemzeti Tanács által kidolgozott, tavaly decemberben a román parlament elé újra benyújtott autonómia-tervezet a határidő lejártával hallgatólagosan átment a kétkamarás román parlament PSD-többségű "alsóházán", amelyet a PNL-kötődésű elnök a Székelyföldet érintő autonómia-tervezet, és - némi területi és logikai ugrást követően - egész Erdély elszakítását támogató politikai magatartásként értékelt a PSD részéről. Azóta számos egyéb, a magyar kisebbséget segítő törvényjavaslatot is leszavaztak. Noha az itt bemutatott román és magyar történések leginkább a párhuzamos nemzettörténetek és versengő nacionalizmusok keretrendszerében értelmezhetőek, és nem igazán segítik a múltfeldolgozást és a történelmi továbblépést, sokszor a rövid távú politikai cél valójában egy-egy rivális párt támogatottságának csökkentése, vagy éppen az egyéb politikai kérdésekről való figyelemelterelés.

Összességében úgy tűnik, hogy az etnikai feszültségek (jelen keretek között és mértékben történő) alakulása belpolitikai okokból sem Bukarestnek, sem Budapestnek nincs ellenére, kérdés azonban, hogy - noha az elmúlt években számos kérdésben jobbára különböző megállapodások révén sikerült engedményeket elérniük - hosszabb távon ezek a tendenciák a kisebbségi magyar érdekképviselet lehetőségeire és stratégiájára milyen hatással lesznek Romániában. A történések hátteréhez érdemes megnézni az alábbi, magyar és román szakemberek bevonásával készült, magyar és román nyelven is követhető, a romániai magyar közösség elmúlt 30 évét bemutató alábbi dokumentum-filmet:

 

16 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://pangea.blog.hu/api/trackback/id/tr715675760

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Gery87 2020.05.16. 10:39:38

A környező országok NEM akarják hogy boldoguljon, prosperáljon...egyáltalán LÉTEZZEN...magyar kisebbség! Ezt fel kéne fogni.....az idő pedig nekik dolgozik....

Bármilyen pangó állapot, vagy pillanatnyi gesztus csak porhintés.....de a nacionalista retorika is csak politikai gumicsont....valójában a "nemzetállami" alapok és az idő teszik a dolgukat ezek nélkül is...ha semmi nem változik (márpedig nem úgy néz ki) a 200-dik Trianon évfordulóra az etnikai határ beéri az államit....

Az autonómia ügy eleve elvetélt próbálkozás volt.
Külső kényszer (Sztálin) nélkül sem volt....és belső (IRA, ETA....jujuj mik vannak) nélkül sem lesz semmi ilyesmi!

(ahogy moldáv-román egyesülés sem lesz)

Ahhoz vérnek kéne folynia, de ezt senki nem hajlandó bevállalni!
Akkor viszont ez van....letolt gatyával állni a Hargitán és várni a székely "nemzethalált"....

Untermensch4 2020.05.17. 22:53:21

@Gery87: Ha lesz román trianon-emléknap akkor nálunk is meg lehetne próbálni egy újat, "a román aranytartalék napja". Egyszerre lehet vele trollkodni a románokat és az oroszokat. :)

Gery87 2020.05.18. 08:55:10

@Untermensch4:

:)
Pont ez a baj hogy ez az egész csak gyerekes trollkodás, politikai cicaharc....mindegyik fél részéről.

Untermensch4 2020.05.19. 23:02:09

@Gery87: Addig jó amíg meg tud maradni ezen a szinten, ezért kell a humor. Ezt a bölcsességet nem életkoromból adódóan érleltem ki, bár öregebb vagyok mint szlovákia... :)

gigabursch 2020.05.25. 07:10:35

Vektorunk szerintem jól tette.
A románokkal, szlivénekkel szemben nekünk nem kell történelmet gyártanunk.
Tanulságos, hogy sem a tótól, sem a rácok nem hőbörögtek.

A szász senki meg senkit ne izgasson.
Ő csak egy selejt a történelem szemétdombjáról.
A szászok Erdélyben n+1-szer elárulták hazájukat végül eladták magukat kilóra Csaunak.
Nekem a szászok a nemzetiségek legalja.

pitcairn2 2020.05.25. 10:09:54

@gigabursch:

még Kossuth atyánk is félig szász (Kaltenstein/Hidegkövy felmenők), másik oldalról meg leginkább szlovák (a Turócszentmártoni Kossuth atyafiak komoly szerepet játszottak a Matica Slovenska) létrehozásában) volt:)

pitcairn2 2020.05.25. 10:13:27

@gigabursch:

egyebek iránt van abban jó, ha több társaság gyárt történelmet, így több szemszögből néznek ugyanarra, én pl. szívesen átugrok a magyar wikipedia szócikkekről az alternatív verziókra, a gugli fordítónak köszönhetően már egészen jól lehet "angolosítani" őket:)

néha jókat derülök rajtuk, néha meg nagyon érdekes dolgok kerülnek elő

Gery87 2020.05.25. 22:17:15

@gigabursch:

óh, megint a sovén fasságaid....
A szászok a saját érdekeiket nézték mindig, az erdélyi fejedelmekkel vagy a magyar állammal szemben, nincs ebben semmi meglepő....mit vársz? Hogy hajbókoló magyar szolganép legyenek? mire fel? ők szászok, mi magyarok vagyunk....ilyen alapon akkor nekünk Habsburg hűnek kellett volna lennünk mindig?
Aztán persze rossz lóra tettek, ha a román az új úr Erdélyben akkor a román állammal kell egyezkedni....ennyi.
de hát 45 után németnek lenni nem volt jó pont errefelé....

Gery87 2020.05.25. 22:22:35

@pitcairn2:

Kossuth magyar volt, mert annak tartotta magát. Pont.
A családjában valóban voltak olyanok akik meg szlováknak...és akkor mi van?
Ez alapján megítélni őt, pláne a politikáját elég ergya ostobaság!
Látom te is a régi jó öreg származás alapú ("faji alapú") hülyeséggel jössz..szomorú.

ilyen alapon akkor ha a te egyik ősöd sváb volt akkor sváb vagy?
pfffffffff......

Gery87 2020.05.25. 22:26:26

A román elnök is hiába erdélyi szász származású, ő már román...tetszik vagy sem. Ennek bizonyságot is adott ugye elég meggyőzően.
De emiatt a szászságot megítélni ostobaság! Személyének és tetteinek semmi köze a szászokhoz....mivel nem az.

gigabursch 2020.05.26. 19:49:35

@Gery87:
Kibírom ha egyszer végre eldugulsz.

pitcairn2 2020.05.26. 23:31:23

@Gery87:

A "Kossuth előtti" időkben a multietnikus magyar nemesség magyar identitása nem feltétlenül jelentett mai értelemben vett magyarságtudatot.

A történelmi magyar állammal azonosuló Hungarus tudat - amely elsősorban a multietnikus társadalmi elit körében volt jelen - bizonyos tekintetben sokkal többet jelentett ennél.

Számomra rendkívül érdekes, hogy az un. "magyarkodás" annak a multietnikus magyar nemességnek volt a projektje, amely sok esetben még maga sem tudott (legalábbis jól) magyarul.

Még az aradi vértanúk között is rendkívül nagy számban voltak "nemzetiségi" elemek, különösen svábok és szászok.

Az 1848-as hadsereg jelentős része is nemzetiségi "elemekből" állt, a szlovákok például messze a számarányuk fölött voltak jelen a magyar honvédségben - ez még akkor is felettébb érdekes ha jelentős részük nem teljesen önszántából került oda a hadkötelezettség miatt.

Summa summarum:

az XIX. század elején a latin államnyelv szerepe tarthatatlanná vált és az államépítés, államnyelv választás tekintetében mindössze két reális opció volt:

a magyar és a német

az utóbbi választás lényegében a magyar állameszme feladását jelentette volna

ergo

ez a multietnikus magyar nemesség javának, amelyhez Kossuth is tartozott, elfogadhatatlan volt

ebből a szemszögből nézve szerintem sokkal érdekesebbé válik a reformkor és Kossuth politikai pályafutása is

és az is pikáns vhol, hogy a birodalom germanizálásának az aláaknázása nyitotta meg a többi nemzetiség számára a lokális identitásépítés lehetőségét

a magyar nemesség ellenállása nélkül lehet, hogy ma vmi közép-európai német szuperállam német állampolgáraként éldegélnénk:)

pitcairn2 2020.05.26. 23:35:39

@Gery87:

Én rendkívül büszke vagyok a szász és a sváb felmenőimre és gyanítom, hogy ruszin és szlovák vonal is van a családban:) (azzal sincs semmi problémám)

pitcairn2 2020.05.26. 23:51:32

@Gery87:

1945 után - közép európai viszonylatban - Romániában érte a legkevesebb retorzió a németséget.

Az 1947 végéig még félig meddig politikai tényezőnek számító román királyi családot tekintetbe véve ez különösebben nem meglepő.

Hohenzollern-Sigmaringen Mihály elég nehezen írt volna alá vmi ab ovo németellenes törvényt, hiszen az bumerángként gyütt volna vissza hozzá egyenesen a német neoreneszánsz kárpáti mesekastélyába:)))

Peles Castle
www.youtube.com/watch?v=QV_xPOC2mV8

A románok körében akkora tiszteletnek örvend ez a német család, hogy 1989 után még a vagyonuk jelentős részét is visszakapták

A king’s inheritance: The properties of the Romanian royal family
www.romania-insider.com/properties-romanian-royal-family