Pangea

Minden, ami földtudomány

Lángoló Ausztrália

2020. április 19. 16:20 - lezlidzsi84

A decemberi, januári hírek tele voltak az ausztrál bozóttüzekről szóló tudósításokkal, melyeket csak a megérkező esőzés és a koronavírus megjelenése tudta valamelyest háttérbe szorítani. Az események kapcsán temérdek félinformáció, rémhír, illetve egymásnak ellentmondó értelmezés is napvilágot látott arról, hogy mi is okozta e katasztrófát és az mennyire számít rendkívülinek.

A sajtóban több alkalommal is „fantasztikus” űrfotók jelentek meg, melyeken Ausztrália nagyjából tizede – ezen belül a délkeleti partvidék összefüggő sávja – izzott és lángolt, ami természetesen nem felelt meg a valóságnak. A lángok martalékává vált egy-két magyarországnyi terület ugyanis korántsem egyszerre égett, összefüggő (az űrből ennyire jól kivehető) lángtengerek pedig még most is csak viszonylag ritkán alakultak ki.

1_kep.pngMűholdkép a bozóttüzek füstjéről 2019. december 7-én - (forrás)

A leégett terület nagyságára vonatkozóan is ellentmondó adatok láttak napvilágot: egyes források szerint 180 ezer négyzetkilométeren pusztítottak a lángok, mások 100–110 ezer négyzetkilométert említenek. A különbség oka, hogy a kisebb szám az ország keleti, délkeleti részére vonatkozik, mintegy 70 ezer négyzetkilométer északon égett, ahol ez az érték nem igazán tér el az éves átlagtól: ez jellemzően a hatalmas kiterjedésű füves pusztaság sok kis, rövid ideig tartó tüzéből áll össze. Ugyanakkor abszolút értelemben még a két magyarországnyi leégett terület sem mondható elrettentően kiemelkedőnek: az 1974/75-ös bozóttűzszezonban több mint 1 millió négyzetkilométeren (!) pusztítottak a lángok.

2_kep_3.jpgHegyvidéki erdőtűz – ezek az erdők nagyon ritkán kapnak lángra  - (forrás)

A mostani események különlegességét és katasztrófajellegét az adja, hogy pontosan hol és milyen vegetációban pusztítottak ezek a tüzek. Negyvenöt évvel ezelőtt ugyan óriási területet érintett az égés, de ennek több mint 90 százaléka a kontinens belsejének lakatlan, füves pusztasága volt, ahol egyrészt viszonylag kevés éghető növényzet akadt, másrészt aránylag kevés kárt tudtak tenni a tüzek (legnagyobb részüket észre sem vették „élőben”, csak a műholdképeken tűntek fel az „elszenesedett régiók”). Most viszont az ország sűrűn lakott részeinek közelében pusztítottak óriási, legalább 30–50 éve nem látott mértékben. Olyan hegyvidéki erdők is lángra lobbantak, melyek nagyon gazdag éghető növényianyag-tartalékkal rendelkeznek, ám ezidáig nem voltak „fogékonyak” kiterjedtebb tüzekre. Ha így nézzük, rettentően sok a Délkelet-Ausztráliában leégett mintegy 100 ezer négyzetkilométer.

3_kep_3.jpgA mindennapokba betörő klímaváltozás: füst Sydney belvárosában - (forrás)

A ludas a magasnyomású övezet

Önmagában – láthattuk – az Európában elképzelhetetlen méretű területek hamuvá válása nem rendkívüli a vörös kontinensen, de a 2019–20-as katasztrófa különleges és megdöbbentő esemény volt. Ám hogy miért, annak megértéséhez mélyebben meg kell vizsgálnunk a kiváltó okokat. A nagy bozóttüzek alapvetően két okra vezethetők vissza: a kontinens különleges klímájára és még különlegesebb növényzetére.

4_kep.pngA téli csapadékeloszlás - (forrás)

Ausztrália éghajlatának sajátos vonása, hogy óriási területen nagyon száraz és forró, illetve, hogy a csapadék eloszlása nagyon szélsőséges évszakos különbségeket mutat területének csaknem egészén. Ennek fő felelőse a földi légkörzés által a Baktérítő környékén kialakított  magasnyomású övezet, mely az ausztrál kontinens középső és nyugati részén erősen korlátozza a magasabb és az alacsonyabb szélességekről jövő, potenciálisan csapadékot hozó légtömegek betörését. A magas légnyomású övezet elhelyezkedése évszakos változást mutat: a déli félteke nyarán a déli területek nagyobb arányú felmelegedése miatt délebbre vándorol, északon utat ad a passzátszelek által hozott nedvesebb légtömegeknek, ezért hullik ekkor Észak-Ausztráliában viszonylag jelentősebb mennyiségű csapadék, míg délen különösebb mennyiségű csapadék nélküli kánikula uralkodik. A magas légnyomású zóna ekkor blokkolja a délen és különösen délkeleten egyébként csapadékot hozó nyugati szeleket, az óceán felől elvétve érkező légtömegek pedig jellemzően csak a Nagy-Vízválasztó-hegység lejtőit öntözik. Télen ugyanakkor a zóna észak felé mozog, északon szárazság uralkodik, míg a déli és főleg a délkeleti részt elérik a csapadékot hozó nyugati szelek.

5_kep.pngA csapadék nyári eloszlása: délkeleten csak hegyvidéket öntözik bőségesebb esők- (forrás)

Dipólus és oszcillációs index

A kontinens belsejének extrém szárazságához nagyban hozzájárul a földrész tagolatlansága, a tekintélyesebb hegyvonulatok hiánya, valamint a nyugati partok előtti hidegáramlás is (az alacsonyabb vízhőmérséklet kevésbé kedvez a csapadékképződésnek). Szintén kedvezőtlen a Nagy-Vízválasztó-hegység partközeli elhelyezkedése: egyrészt felfogja a páradúsabb légtömegeket, másrészt a hegyvidék bővízű vízfolyásai nagyrészt igen hamar az óceánba torkolnak, így csak kis területet „öntöz” vizük. Eszerint egy átlagos időjárású év mintegy felében meglehetősen nagy terület marad szárazon: az amúgy viszonylag dús vegetációjú délkeleti területeken pedig a száraz évszak egyben a forró évszak is, mely a hegyvidékek kivételével eszményi terepet kínál nagy kiterjedésű tüzekhez.

6_kep.pngA déli oszcillációs index ingadozása: -7 alatti értékek esetében beszélhetünk El Ninoról, +7 felett La Nináról - (forrás)

Mindezt csak fokozza a vegetáció különlegessége, mely széles körben elterjedt neveivel – bush, scrub – ellentétben keleten, délkeleten és még sokhelyütt északon is gyakran egyáltalán nem bozót, hanem inkább viszonylag sűrűbb aljnövényzetű erdő, ritkásabb részein fás szavanna, melyben igen nagy részt tesznek ki az eukaliptuszfélék, s ezek önmagukban is jól égnek, hát még akkor, ha alattuk kiszáradnak az aljnövényzetet alkotó fűfélék. (A hegyvidékeken viszont gyakoribbak az eső- vagy páraerdőhöz közelebb álló, nedvesebb növénytársulások). Ilyenformán Ausztráliában még egy átlagos év nyári időszakában is nagy területeken keletkezhetnek erdőtüzek, ugyanakkor a hegyvidékek magasabb részein viszonylag ritkább ez a jelenség. Nem így a mostani nyáron.

8_kep_2.jpgBozóterdő Queenslandben

Ennek oka, hogy az ausztrál időjárást még nagymértékben módosíthatja néhány természetes és ciklikus esemény. Ezek közül kettő tulajdonképpen ugyanannak a jelenségnek az eltérő területen való megjelenése: az indiai-óceáni dipólusról és a déli oszcillációs index változásáról van szó. Talán utóbbi az ismertebb jelenség: az index negatív anomáliával jellemezhető eseményeit nevezik ugyanis El-Niñónak. Az indexet a Tahitin és Darwinban tapasztalható légnyomás áltagértéktől való eltérésének (standardizált) különbségeként határozzák meg: a negatív értékek (El-Niño) esetén Tahitin a melegebb óceán miatt tartósan alacsonyabb a légnyomás a megszokottnál, ami kedvez a feláramló légmozgásoknak és a csapadékmozgásoknak, míg Darwinban tartósan magasabb a légnyomás, ami szárazsággal jár együtt. Ellenkező esetben La Niñáról beszélünk, ilyenkor a tengeráramlások megszokott rendszerében bekövetkező változások miatt Észak-Ausztrália partvidékén magasabb az óceán hőmérséklete és alacsonyabb a légnyomás, ami csapadékosabb években ölt testet. Az Indiai-óceánon ugyanezt a jelenséget lehet megfigyelni, többé-kevésbé a csendes-óceáni eseménysorozattal párhuzamosan: ha az óceán hőmérséklete alacsonyabb Ausztrália partjainál, a magasabb légnyomású zóna kiterjedése növekszik, a megszokottnál tovább fedi Ausztráliát, így csökken a lehulló csapadék mennyisége. A dipólus 60–80 éve most a legerősebb, a 2019-es évben pedig a csendes óceáni párja is enyhe negatív eltérést (azaz El Niñót) mutatott.

Szintén komolyan befolyásolja az ausztrál időjárást az antarktiszi vagy déli oszcilláció (Southern Annual Mode), mely az előbb ismertetett jelenségektől nem teljesen függetlenül a nyugati szelek övezetének délre tolódásával jár a pozitív anomáliával jellemezhető években. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a csapadékot hozó légáramlatok a téli időszakban a megszokottnál jóval kisebb arányban érik el a kontinens délkeleti részét, a csapadék az óceánt, illetve Tasmániát „öntözi”.

Ritka egybeesések

A három, egyébként természetes és periodikus folyamat az elmúlt években ritka egybeesést mutatott. Emiatt Ausztrália jelentős részén 2017 óta aszály pusztít, mivel a megszokottnál tartósabb magas légnyomású környezetben a hőhullámok gyakorisága is megnőtt, ebben a helyzetben pedig a hegyvidéki erdők egy része is kiszáradt 2019 tavaszára (azaz augusztus-szeptemberre). A helyzetet súlyosbítja, hogy a belső területek öntözését jelentős részben a hegyvidékről eredő folyók és víztározórendszerek biztosítják, ahogy azt a Snowy-tervet bemutató írásban részleteztem. A híressé vált, az ausztrál klímaváltozást tárgyaló (a bozóttüzek gyakoribbá válását félelmetes pontossággal megjósoló) 2008-as tanulmány szerint a hegyvidéki csapadék egységnyi csökkenése két-háromszoros lefolyási veszteséggel jár, tehát a hegyvidékek belső peremén még súlyosabb aszályhelyzet alakult ki. Ugyanakkor az itteni művelt területeken valamivel kisebb volt a pusztítás, a legsúlyosabb károkat a korábban nedves hegyvidéki erdők szenvedték el, épp az ország legmagasabb pontja, a Mount Kosciuszko körüli régióban.

7_kep_1.jpgAz elmúlt évtizedek Ausztrália jelentős részén szárazodást hoztak - (forrás)

Ám ha a mostani ausztráliai katasztrófahelyzet kialakulásában alapvetően természetes jelenségek szerencsétlen egybeesésének volt döntő szerepe, miért beszélnek olyan sokan a globális klímaváltozás (felmelegedés) szerepéről? Egyrészt mert a klímaváltozás hat a három „természetes” tényezőnkre is: hogy pontosan milyen irányba és mennyire, arról a vélemények megoszlanak, ugyanakkor egyre bizonyosabb, hogy a szélsőséges éghajlati ingadozások gyakorisága megnőtt. Másrészt az ausztrál adatok első ránézésre a globális átlagértéknél erősebb és egyértelműbb felmelegedést mutatnak: 1910 óta 1 Celsius-fokkal nőtt a kontinens átlaghőmérséklete, az extrém meleg és száraz időszakok nagyrészt az elmúlt 30–40 évben fordultak elő, az erdőtüzek gyakoriságát jelző index értéke pedig folyamatosan nőtt ebben az időszakban.

Gyakoribb El Niñók várhatók

Némileg vigyázni kell azonban az „Ausztráliát különösen erőteljesen érinti a klímaváltozás” interpretációval, ugyanis vélhetően itt is az emberi és természetes tényezők kölcsönhatásáról lehet inkább szó: a kontinens időjárását mindig is a szélsőségek jellemezték, így azok erősödése különösen „látványos” és katasztrofális benyomást kelthet. Noha az elmúlt 30–40 év erős felmelegedése és szárazodása tagadhatatlan, ez épp egy olyan időszak volt, amikor az El-Niño-jelenséggel jellemezhető évek sűrűsége az átlagosnál nagyobb volt, ami önmagában nem feltétlenül szokatlan jelenség és részben természetes folyamatokra is utalhat. (Persze a régió átlaghőmérsékletének emelkedésével már csak a számítás módja miatt is gyakoribbá válhatnak az El-Niñóval jellemezhető évek, de ez - a mozgóátlag alkalmazása miatt - csak kisebb részben magyarázza a jelenség "sűrűsödését".) Abban a legtöbb előrejelzés viszont megegyezik, hogy a melegedés-szárazodás nem fog megállni, a légköri szén-dioxid-tartalom növekedésével tovább fog romlani a helyzet, elsősorban a szélsőséges időjárású évszakok számának növekedése révén tovább nőhet a nagy kiterjedési erdőtüzek kialakulásának veszélye. Ugyanakkor az előrejelzésekbe nagy bizonytalanságot hoz a már említett három periodikus időjárási jelenség is.

9_kep.JPGBozóttűz a magasból (2013 augusztusában)

Láthatjuk, hogy ez esetben mind a klímaváltozás ellen fellépni kívánók, mind a klímaváltozással kapcsolatban szkeptikusok kezében vannak vitára alkalmas érvek, ugyanakkor az ezzel kapcsolatos értelmes tudományos vagy akár politikai vitát nehezítik az érdekeltek politikai, gazdasági és ideológiai szempontjai, valamint időnként generációs ellentétek is.  A kormányzó jobbközép Liberális Párt politikusainak jelentős része inkább mondható szkeptikusnak a klímaváltozással kapcsolatban, és továbbra is a természeti erőforrások intenzív használatával járó ausztrál gazdasági modell fenntartásában érdekelt, amiért bőven kap támadásokat a tőle balra álló erőktől és a zöldektől. Természetesen az erdőtüzek csak tovább fűtötték a „politikai klímát”, a felek nem igazán kímélték egymást, a küzdelembe bedobott álhírek jelentős részét pedig a külföldi sajtó erre fogékony része is átvette. Terjedni kezdett, hogy a tüzek jó részét gyújtogatók okozták (hiszen nehéz elhinni, hogy a természet így „összeesküdött” az ország ellen), mások egyenesen a zöldeket vádolták meg ezzel, illetve azzal, hogy meggátolták az erdők aljnövényzetének megtisztítását, emiatt lettek sokkal kiterjedtebbek a tüzek. Hogy pontosan hogyan is lehetne megtisztítani a több százezer négyzetkilométeres bozótot az elszáradt aljnövényzettől, az jó kérdés, ugyanakkor tény az is, hogy a WWF a lehető legszerencsétlenebb időpontban, 2019 decemberében indította a koalák élőhelyvédelmi programját célzó programját, ami valóban tartalmazott ilyen szándékot (természetesen csak néhány védett területen), de ennek a mostani tüzek keletkezésében nem lehetett szerepe. Szintén álhírnek bizonyult, hogy a tagállami kormányzatok csökkentették a tűzoltóságok költségvetését, ennek mindössze annyi alapja van, hogy a katasztrófa következtében alapvetően át kell gondolni az ország eddig főként tagállami hatáskörbe tartozó tűzoltási rendszerét, valamint a vidéki térségek védelmének megszervezését és ennek finanszírozását.

Azonban más is átgondolásra szorul Ausztráliában: az erdőtüzek valószínűségének növekedésével az erdőterületek közé mozaikosan beépített kertvárosok koncepciója egyre kevésbé lesz tartható, ahogy az idősebb generációk által megszokott kiterjedt területhasználat és a természeti erőforrások nagyon intenzív használata sem. Szokatlan ez egy olyan országban, ahol szinte mindenki ahhoz szokott, hogy rengeteg hely és erőforrás van, de a 2019-20-as erdőtűzszezon nagyon erős figyelmeztetést küldött a helyieknek. A következő években megláthatjuk, mennyire fogadják ezt meg.

 Az írás eredetileg az ÉLET ÉS TUDOMÁNY 2020/11-es számában jelent meg

Felhasznált források:

https://webarchive.nla.gov.au/awa/20190509080516/http://www.garnautreview.org.au/pdf/Garnaut_Chapter5.pdf

https://index.hu/kulfold/2020/01/22/ausztralia_tuzvesz_bozottuz_aszaly_klimavaltozas_scott_morrison_szenbanyaszat/

https://index.hu/techtud/2020/01/10/az_ausztral_kormany_mar_11_eve_tudja_hogy_az_erotuzszezon_2020-ra_durvul_be_igazan/

https://index.hu/techtud/2020/01/14/ausztraliat_a_bozottuzekre_talaltak_ki/

https://index.hu/techtud/2020/01/07/az_ausztral_bozottuzek_kiterjedese_az_urbol_is_felfoghatatlan/

https://index.hu/techtud/2020/01/03/ausztralia_bozottuz_klimavaltozas_felmelegedes_idojaras_magyarazat/

https://en.wikipedia.org/wiki/2019%E2%80%9320_Australian_bushfire_season

https://myfirewatch.landgate.wa.gov.au/

https://knowledge.aidr.org.au/resources/bushfire-new-south-wales-1974/

https://www.livescience.com/40583-australia-wildfires-eucalyptus-trees-bushfires.html

nzherald.co.nz/world/news/article.cfm?c_id=2&objectid=12298682

http://www.bom.gov.au/

20 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://pangea.blog.hu/api/trackback/id/tr9915602798

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Gery87 2020.04.20. 13:27:04

"Ám ha a mostani ausztráliai katasztrófahelyzet kialakulásában alapvetően természetes jelenségek szerencsétlen egybeesésének volt döntő szerepe, miért beszélnek olyan sokan a globális klímaváltozás (felmelegedés) szerepéről? Egyrészt mert a klímaváltozás hat a három „természetes” tényezőnkre is: hogy pontosan milyen irányba és mennyire, arról a vélemények megoszlanak, ugyanakkor egyre bizonyosabb, hogy a szélsőséges éghajlati ingadozások gyakorisága megnőtt"

Vagy nem....ilyeneket én is tudok mondani a helyükben hogy "hát igen a klíma...de nem tudjuk hogyan, merre, de izé...."

Hisztériázni,pánikot kelteni, médiákként ebből élni hetekig persze könnyű...ahogy azt tették is.
Az a baj ez a klímaváltozás dolog ha van/ha nincs már dogma lett, nincsenek észérvek, nincs tudomány, ez egy dogma....HINNI KELL benne, vagy hiszel vagy nem hiszel...pont.

Apropó! Ha "mindmeghaukholnap hanemállunkgrétamögémind" féle klímapánik most hol van? Vagy vírusos lett a globálfelmelegedés és most lábadozik?
Ha olyan nagy a baj akkor most 1-2 hónapja miért nincs róla hír?
Szánalmas....

lezlidzsi84 2020.04.22. 16:41:15

@Gery87: Általában ezért szoktak az ezzel foglalkozó kutatók óvatosan fogalmazni - viszonylag rövid távon kellene valamit mondaniuk egy soktényezős jelenségcsoport változásáról, aminek a mutatóit nem is olyan nehéz félreértelmezni. Ezért persze kárhoztatják is őket klímaügyben, de épp az ausztrál erdőtüzeknél sikerült pont telibetrafálniuk a klíma ("természetes", vagy "ember általi") változásának esetleges következményeit. (A belinkelt jelentésben)

Gery87 2020.04.24. 01:42:11

@lezlidzsi84:

"viszonylag rövid távon kellene valamit mondaniuk egy soktényezős jelenségcsoport változásáról"

Na igen, pl az időjárást 1 héttel előre nem tudják megjósolni, nem hiába van minden nap "heti előrejelzés":)

"Ezért persze kárhoztatják is őket klímaügyben"

Kik? A maréknyi szkeptikus maximum (akik ugyanúgy tenyérjóslás alapon mondanak akármit) El van már fogadva hogy emberáltalokozottklímaválságtömeghalálkihalásapokalipszis van és bármi szélsőséges jelenség van az "őket igazolja"..csak emiatt van....ha meleg van azért, ha hideg akkor azért...

Rövidre fogva: a rendszer (fogyasztói társadalom, növekedés orientált piacgazdaság) generált egy problémát (klímaváltozás, környezetszennyezés), amit szerintük (média, politika) ugyanezzel a rendszerrel meg is lehet oldani, mondják azok akiknek lételeme hogy hazudnak.
Csak most ilyen olaj alapú csetreszek helyett ilyen napfény csillámpóni csetreszeket kell gyártani, persze minden évben többet és mindig nagyobb haszonnal....
nem hitelesek.
Aki meg nem ebben gondolkodik azok meg odáig jutottak el hogy együnk bogyókat....

Hogy valójában mennyire veszik ezeket komolyan azt jól mutatja hogy a vírus miatt leállították a gazdaságot.....pusztán a klímaapokalipszis és Gréta erre nem voltak képesek!
Hm...
És most arról beszélnek hogy mennyire "fel kell majd pörgetni a gazdaságot"..(erre találtak bizonyos helyeken 5400 milliárd zöldhasút!!!!...), a klímát erről nem kérdezték meg.....annyira tehát nem lehet baj/fontos....

Untermensch4 2020.04.26. 00:21:43

@Gery87: Néhai atyám mondta hogy ha azt tudjuk hogy évmilliárdok óta változik a klíma ide-oda akkor nem a lehetetlent kell öntelt módon megpróbálni ("megállítani" a klímaváltozást... de pontosan hova állítsuk meg/be, ugye az eddigi verziók közül) hanem azt ami működik, az alkalmazkodást.

A sötétződek azért csendesebbek mert több kattintást hoz most a koronázás :) meg egy részük tud csendben örülni annak hogy a saját narratívája szerint most földanyácska jól megritkítja az emberiséget mert megérdemlik a mocsokrohadékok....

gigabursch 2020.04.26. 15:00:40

Többedszerre olvasom el ezt a cikket.
Ami nekem megdöbbentő: a hozzá nem értő szakértők permanens hisztikeltése.
Viszont ezek állandó teret kapnak a médiában, mert nekik jár...

lezlidzsi84 2020.04.26. 19:34:50

@gigabursch: Többek között ezért is gondoltam, hogy írok erről, sajnos nagyon sok hülyeség jelent meg a témában - igaz azért volt pár korrekt összefoglaló is. Na meg menetközben most is egyre érdekesebb lett a téma, hamarosan lesz szó bővebben is az ősi ausztrál erdőmaradványokról és az ősföldrajzi hátterükről.

gigabursch 2020.04.27. 20:08:34

@lezlidzsi84:
Kivárom őket, jó téma. Főleg, hogy Ausztrália úszta meg időben a legjobban az ember tájformáló hatását.

Gery87 2020.04.27. 22:04:19

@Untermensch4:

Igen, csak sajnos ráfogni az autókra meg a cégekre hogy ők a hibásak és álmegoldásokkal araszolunk választásról-választásra...egyszerűbb mint esetleg elfogadni és az embereknek őszintén elmondani hogy a mi életünk is megváltozhat és ez ellen nem lehet mit tenni....
Ha lesz valamikor újra jégkorszak egy sor északi ország, nép lakóhelye, hazája szó szerint eltűnik és épített örökségéből nem marad semmi csak a gyalult fagyott föld....na ezzel mit kezd majd a megúszásra maszatolásra játszó politika? Érdekes lesz...

pitcairn2 2020.05.03. 21:39:35

@Gery87:

ha eltekintesz az éppen aktuális retorikától akkor a "klímaizé" ezerrel halad előre

egész pontosan az a projekt (bármi is legyen a célja...) többet haladt előre néhány hét alatt mint korábban több évtized alatt...

pitcairn2 2020.05.03. 21:46:17

@lezlidzsi84:

a klímaizé és tágabban a fenntartható izébizé egyenes úton vezet a nyersanyagárak összeomlása...

pbs.twimg.com/media/EWKIZbrWkAQX3F5.png

www.marketoracle.co.uk/images/2020/Apr/crb-quater-new.png

en.wikipedia.org/wiki/Thomson_Reuters/CoreCommodity_CRB_Index

és ezáltal az árinfláció kordában tartása felé

ami a jelenlegi elvadult monetáris inflációt (pénznyomtatást) tekintetbe véve nem kis teljesítmény

ELLENBEN

a nyersanyagárak összeomlása igen kemény problémát jelent azoknak akik elsősorban nyersanyag kitermelésből próbálnak megélni

és itt komplett államokról van szó

ergo

ennek sztorinak nagyon komoly geopolitikai következményei lehetnek...

lezlidzsi84 2020.05.03. 22:18:41

@pitcairn2: Itt volt róluk szó: pangea.blog.hu/2019/03/20/ut_a_voros_kontinens_kozepebe

Ugyanakkor ez a most lángrakapó "nedves erdőket" kevésbé érintette. Általában nehéz volt őket nagyobb mértékben leégetni, és ez még a szárazabb erdőkben sem volt cél (néha azért nyilván sikerült).

pitcairn2 2020.05.03. 23:35:54

@lezlidzsi84:

biztos vagy ebben?:)

"A fiery debate

Fire has been used in the Wet Tropics by Indigenous Traditional Owners for many thousands of years. It is a vital part of the landscape yet the role of fire in rainforest management is oft a point of heated debate amongst researchers and land managers"

www.wettropics.gov.au/fire-in-the-forest.html

lezlidzsi84 2020.05.04. 00:16:38

@pitcairn2: Biztos. Viszonylag kisebb területek felégetéséről van szó a "nedvesebb" erdőkben, a linkelt cikk pont arról szól, hogy nagyobb szárazság (illetve a klímaváltozás) esetén viszont ebből a szokásból nagy szopás lehet, mert olyan erdőrészek is lángra kaphatnak, amikre nem is számítanak.

Egyébként Ausztrália legcsapadékosabb részei innen vagy 2000 kilométerre vannak, a Mount Bellenden Ker környékén. Victoriában nem azért "szárazak" az erdők mert nincs sok csapadék, hanem, mert a magasabb hegyvidéki régiók kivételével a tűznek nagyon kitett eukaliptuszerdők vannak főleg (ez persze nem teljesen független az őslakosok és a telepesek átalakító tevékenységétől), és a csapadékeloszlás időben nagyon egyenlőtlen - így az eukaliptuszerdő aljnövényzete nyáron kiszárad. Emiatt nagyon gyakoriak a tüzek délkeleten, ugyanakkor a magasabb hegyi régiókban valamint északkeleten egész évben van csapadék, az aljnövényzet pedig kevésbé szárad ki - ezért ezeken a területeken jóval ritkább a tűz. Ezért is volt nagy meglepetés az idei szezon: most ezek egy része is lángra kapott délkeleten.

Irbisz 2020.05.04. 10:39:21

@Gery87:
"Igen, csak sajnos ráfogni az autókra meg a cégekre hogy ők a hibásak és álmegoldásokkal araszolunk választásról-választásra..."
sajna mivel a többség egyszerű mint a faék, és term.tudományosan tök hülye, sajnos az üzeneteket is az ő szintükhöz kell szabni, mert ahogy olvasom te sem vagy képes kezelni azokat ha szofisztikáltan fogalmazzák meg őket. lehet nem jó módszer, de azt felfogják a tömegek ha egyszerű, számukra is érthető üzenetek vannak megfogalmazva. hogy túloznak? ja, ez igaz. de másképp meg el sem jut az üzenet. mellesleg az ellenoldal is ezt csinálja. meg a politikusok is minden témában. igy aztán neked csak az fáj ha épp a klimavédelmi oldal teszi ezt? kissé röhejes hozzáállás :)

"egyszerűbb mint esetleg elfogadni és az embereknek őszintén elmondani hogy a mi életünk is megváltozhat és ez ellen nem lehet mit tenni...."
miről beszélsz ember? a hatásait lehet csökkenteni, el lehet kerülni a legrosszabb forgatókönyveket, és igen, százmilliók élete lesz qrva szar akkor is a jelenlegihez képest, ha odaállna az intézkedések mögé a politika és pénzvilág is. De ha nem tesznek semmit, akkor meg milliárdoké.
persze ilyen defetista, 4 éves ciklulsokban gondolkodó (esetleg érdekcsoportok által támogatott/lefizetett:)) politikusokhoz illő ne tegyünk semmit mert nem lehet hozzáállással tényleg nem is lehet elérni semmit.

"Ha lesz valamikor újra jégkorszak egy sor északi ország, nép lakóhelye, hazája szó szerint eltűnik és épített örökségéből nem marad semmi csak a gyalult fagyott föld....na ezzel mit kezd majd a megúszásra maszatolásra játszó politika? Érdekes lesz..."
bakker, a Föld meg fog főni némi túlzással, de legalábbis egész régiók lesznek kvázi élhtetlenek a felmnelegedés miatt, akkor te a jégkorszakkal riogatsz? hát errre még bolsano meg az usa egész fosszlis-energia lobbija csettintene, ez igen, ez nem jutott az eszünkbe :). ha nem lenne tragikus ez a gondolatmeneted, jókat lehetne ezen derülni akkora nonszensz, abszurd drámába illik.

Irbisz 2020.05.04. 10:41:15

@lezlidzsi84:
ezek a nagyon gyakori bozóttüzek oly régóta részei Ausztráliának, hogy sok növényfaj már evolúciósan alkalmazkodott hozzájuk.

Irbisz 2020.05.04. 10:46:38

@pitcairn2:

"...
ELLENBEN

a nyersanyagárak összeomlása igen kemény problémát jelent azoknak akik elsősorban nyersanyag kitermelésből próbálnak megélni

és itt komplett államokról van szó

ergo

ennek sztorinak nagyon komoly geopolitikai következményei lehetnek..."

mindenképp komoly következmények lesznek, akkor is ha a "klimaizé" felerősödik, de akkor is ha teljesen kifullad.
csak a különböző kimeneteleket tekintve nem ugyanazok lesznek a vesztesek (és nyertesek), és a kimenetekkel.