Mary Anning neve a paleontológusokon és néhány tájékozottabb geológuson kívül kívül nem valószínű, hogy bárki számára ismerősen csengene. Ő volt az a kis fosszíliaárus lány, az autodidakta paleontológus, aki Anglia déli részén, a Jurassic Coast-nak nevezett omlásos partvidéken átírta a korabeli tudományos gondolkodást. 

Sárkányok márpedig nincsenek

- mondják a realista emberek, akik nem tudják még, hogy minden legenda egy alapvető igazságra épül. Vajon mit gondoltunk volna egy neolit ember helyében, amikor a kezdetleges eszközeivel kibontott a bányából egy embermagasságú dinoszauruszcsontot? Vagy egy állkapcsot hatalmas fogakkal? Valamiképpen meg kellett magyarázni, miféle lénynek volt ekkora lába, vagy éppen szája. Feltehetően a kínai Szecsuán tartományból - mely különösen bővelkedett az ehhez hasonló csontokban - származhat a sárkányok és óriások legendája. 

Fosszíliákban gazdag területek azonban közelebb is vannak. Anglia déli partja Lyme Regis környékén, ahol Mary Anning gyermekkorát és egy rövid londoni kirándulást leszámítva egész életét leélte, ugyancsak gazdag Felső-triász (Tr3 - ezen belül rhaeti emelet) és Alsó-Jura (régiesen Liász, ezen belül Hettnangi kor) fosszíliákban. Aki ezen a 153 kilométeres világörökségi tengerparton sétálgat (célszerű apálykor) nagy valószínűséggel legalább egy ammoniteszbe bele fog botlani. Ha nagyobb szerencséje van, a 12 éves Maryhez hasonlóan talál egy 5,2 méteres tengeri őshüllő csontvázat. 

Mary Anning élete egy képben összefoglalva 

kutyáját munka közben egy partomlás ölte meg (forrás:wikipédia)

A kis fosszíliaárus lány

Egyszer volt, hol nem volt, élt egyszer egy szegény asztalos Lyme Regis városában Dorset grófságban, Dél-Angliában. Ennek az asztalosnak tíz gyermeke volt, akik közül csupán kettő érte meg a felnőttkort. Sajnos hamar árván és pénz nélkül hagyta gyermekeit és feleségét.

Történetünk kezdetén Lyme Regis kezdett felkapott üdülővárossá válni, mivel a brit középosztály elvi és politikai okokból nem volt hajlandó Franciaországba utazni. Ehelyett a hazai turizmust részesítették előnyben, főként Napóleon kontinentális blokádja miatt. Lyme Regisbe is tódultak a turisták, akik már akkoriban is szívesen vittek haza ezt-azt emlékbe. Mivel akkoriban a hűtőmágnes még nem volt divatban más helyi jellegzetességre volt szükség. Ez pedig nem volt más, mint a fosszília, melyet a helyi szegényebb családok keresetkiegészítés-képpen gyűjtögettek szabadidejükben. Főként ammoniteszek (lábasfejű élőlények) és belemniteszek (tintahalhoz hasonló lények) álltak nagy mennyiségben rendelkezésre, érthető okok miatt ezeket a teljes maradványokat könnyebb volt elpasszolni, mint egy fél dinoszauruszfejet, ami méretei és hiányosságai miatt sem a gyűjtőket, sem pedig a vásárlókat nem érdekelték annyira. 

Plesiosaurus (forrás)

Történetünk főszereplője, a 11 éves Mary túlélt egy villámcsapást, amelybe ugyanekkor három másik társa belehalt. A legenda szerint az addig beteges és nem különösebben okos kislány élete gyökeresen megváltozott. Édesapja halála után méginkább rá volt szorulva a fosszíliák gyűjtésére, hiszen írni és olvasni is éppencsak tudott, de szakmát ekkor még nem tanult. Édesanyjával és öccsével járták a Lyme Regis környéki meredek partfalakat, különösen télen, amikor a vihardagályok miatt komoly partomlások keletkeztek. Ilyenkor hamar ki kellett menni, hiszen a hullámzás összetörte és elmosta volna a leleteket és ne feledkezzünk meg a konkurenciáról sem... Nem volt egy veszélytelen munka, édesapja is megsérült és kutyáját is halálra zúzta egy ilyen omlás. 

Nemcsak Mary, hanem családjának összes tagja talált már jelentősebb leleteket, de a hírnevüket az 1811-ben megtalált hatalmas koponya maradvány, majd hónapokkal később a hozzá tartozó 5,2 méter hosszú őslény lenyomata alapozta meg. Az összeillesztett tengeri lény nem hasonlított egyetlen ma élő állathoz, sem pedig ismert fosszíliához. Egy árverésen értékesítették 23 fontért, majd a British Museumhoz került 45 fontért. Ekkor a lényt még megkövült krokodilként adták-vették, de a múzeumban már az Ichtyosaurus nevet kapta a keresztségben.

A világ első teljes Ichthyoszaurusz csontváza, melyet Mary 12 évesen talált (forrás)

1820-ban volt egy év, amikor gyakorlatilag semmit nem találtak és már a bútoraikait kezdték eladogatni, amikor a legjelentősebb vásárlójuk látva a nyomorult helyzetüket szervezett egy aukciót, melyen a saját, tőlük vásárolt fosszíliákat bocsátotta áruba. Az összegyűjtött 400 font nemcsak az Anning család anyagi helyzetét hozta egyenesbe, de a tudományos világ is elkezdett érdeklődni munkásságuk iránt. Egész Európából érkeztek már vásárlóik. Miközben Mary autodidakta módon mélyült el az anatómia és a geológia rejtelmeiben újabb szenzációs leleteket talált. A még teljesebb Ichtyosaurus csontvázokon kívül talált egy hosszúnyakú vízi élőlény fosszíliát, mely a Plesiosaurus nevet kapta, utána a repülő sárkányként ismert Pterodactyluszt, majd egy cápa és rája közti hiányzó láncszemet, a Squaloraját. Mary Anning leletei híres őslénytanos könyvek oldalait illusztrálták. A kor neves geológusaival tartotta a kapcsolatot, gyakran keresték fel tanácsért - életrajzában gyakran hozzáteszik: annak ellenére, hogy nő volt. 47 éves korában mellrákban hunyt el szülővárosában, melyet egyetlen egyszer hagyott el csupán. Haláláról a brit Geológiai Társaság is megemlékezett, ami nagy szó, hiszen ez a szervezet 1904-ig nem vett fel női tagokat. 

Szobrot Mary Anningnek!

Mary Anning egy olyan korban élt, amikor a közvélekedést és a geológiát is erősen meghatározták a Bibliában foglaltak. Komolyan hittek abban, hogy a kőbe zárt fosszíliák valahol élnek még az óceán mélyén, hiszen a teremtett világ képébe nem illettek bele a kihalási fázisok. Mary Anning jelentősége abban állt, hogy leleteivel kiterjesztette a geológia és az őslénytan révén a közvélemény látóhatárát. A leletek értelmezése során ő fedezte fel a koprolitok jelentőségét, mely talán elsőre nem hangzik túl jól (megkövült fekália). Munkássága során egyszerű gyűjtőből, aki ammoniteszeket árult turistáknak a kor egyik ünnepelt tudósa vált, mindezt saját erejéből érvén el. Nem csupán fosszíliákra vadászott, de a kor híres geológusaival együttműködve részt vett a rendszerezésükben is. Társadalmi helyzete, vallása és nő mivolta révén háromszorosan is hátrányos helyzetből indult, de mindenkor sikerült felülemelkedni a nehézségein. A vallási problémát például úgy sikerült áthidalnia, hogy áttért az anglikán hitre.

A Durdle Door abráziós kapuja West Lulworth mellett

Jurassic Part

Dorset grófság déli partvidéke a Világörökség része. A tengerre meredeken leszakadó, többnyire omlásos, vagy szálban álló triász-jura kőzetek az őslénytanosok kedvelt helyszíne. Legmagasabb pontja a Golden Cap, 191 méteres magassággal. Az abráziónak köszönhetően a tengerpart viszonylag tagolatlan, az áramlások a megbontott part anyagát keleti irányban hordják el, egy tankönyvi ábrának is beillő tombolot képezve Portland-szigetre. A partvidék 155 kilométer hosszú, Exmouth-tól Swanage-ig húzódik. 

A triászban ez a vidék a Pangea nevű mega kontinens száraz sivatagos vidéke volt, melyet a fokozatos transzgresszió elárasztott. A jurában már tengert találunk ezen a helyen, melyben a Mary Anning által felfedezett tengeri herkentyűk éltek. A parti sziklák anyagát főként a híres Kék Liász rétegek képezik, melyek a triász-jura fordulóján 195-200 millió éve rakódtak le (lásd alábbi képet). Rétegtanilag a kék liász három tagozatra oszlik: a Wilmcote mészkőre, a Salford palára, valamint a Rugby mészkőre. Ezek egy, a Karib-tengerhez hasonló környezetben ülepedtek le.

A terület a jura végére fokozatosan kiemelkedett a tengerből, ekkoriban a környék egy trópusi mocsaras élőhely volt.   

Ahol a part szakad

A Jurassic Coast egészen a jégkorszak végéig egy belföldi dombsági táj képét mutatta, melyet az emelkedő tengerszint által keltett abrázió kezdett fokozatosan megbontani. Éppen ezek azok az omlások, melyek után a fosszília vadászok ellepik a környéket. A Jurassic Parton sok félbevágott dombot látni, melyek nagy részét már elhordta a tenger. Ma is gyakoriak itt a hegyomlások, csuszamlások, melynek révén Nagy-Britannia évről évre zsugorodik. Hogyan is képzeljük el a fogyó Angliát? Valahogy így: 

She sells seashells by the seashore.
The shells she sells are surely seashells.
So if she sells shells on the seashore,
I'm sure she sells seashore shells.

 Jurassic Part honlap rengeteg nagyszerű adattal, információval, interaktív bemutatóval: http://jurassiccoast.org/

Egy kattintás és nem maradsz le az új posztokról: