170 méterrel az ország legészakibb pontjával is büszkélkedő Füzér község felett, egy minden évszakban igen látványos bérc tetején áll az ország egyik legszebb vára, melynek a Zempléni-hegység magasabb vonulatai adnak egyedülállóan szép keretet. A Magyarország jelentős részéről - némileg jogtalanul - túlzottan távolinak, kiesőnek tekintett, de mind a természeti, mint a történelmi látványosságok iránt érdeklődőknek egyedülálló csemegét jelentő Zempléni-hegység "koronáját" 2008-ban beválasztották Magyarország hét természeti csodája közé.

De mit is takar az elismerés? Valójában a  Magyar Televízió és az akkori Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium egy közönségszavazásának eredményét. A szavazás során a nézőknek egy harmincas listából kellett hét "csodát" kiválasztani, és a Hévízi-tó, a kardoskúti Fehértó, Ipolytarnóc, az Őrség valamint a kerecsensólyom és a parlagi sas mellett a Füzéri vár is bekerült a győztes hetesbe. (Természetesen a hét csodán belül nincs sorrend, így a bejegyzés címe némileg megtévesztő.)

A füzéri vár délről - (forrás)

Mivel is érdemelte ki a várhegy ezt az elismerést? Ha esetleg a nyitókép nem bizonyult volna elég meggyőzőnek, a tágabb földtani, földrajzi és történelmi keretbe helyezés talán megteheti ezt. A meredek dácitkúpon épült várnak északi irányból a Zempléni-hegység legmagasabb része, a 893 méteres magasságig emelkedő Nagy-Milic csoport ad lenyűgöző hátteret, dél felé pedig a Hegyköz látványos dombvidékén át vulkáni eredetű hegyek lenyűgöző összevisszaságára tekinthetünk. De hogy került erre a ma oly békés tájra ez a roppant méretű vulkáni tömeg?

A Hegyköz a Kis-Milic kilátójából (891 m), hogy érezhetőek legyenek a méretek - középen a füzéri vár, mögötte a Hegyköz, amögött pedig a Zempléni-hegység java

Természetesen kezdhetnénk a történetet a környéken fellelt legősibb kőzetek száraz és némileg érdektelen leírásával, azonban ettől most megkíméljük az olvasót - még ha hazánk legősibb felszíni kőzete, a 900 millió éves vilyvitányi pala csak néhány kilométerre bukkan  is elő Füzértől. Ennek azonban nem sok köze van a táj mai képét alapvetően meghatározó vulkánossághoz - mely a Kárpát-medence meglehetősen mozgalmas keletkezéstörténetének része, amit a következőkben nagyon vázlatosan át is tekintünk. A viszonylag nagy területű medence és az azt övező szép hegykoszorú kialakulására az alpi hegységképződés részeként (avagy melléktermékeként) került sor a földtörténeti újidőben, nagyjából 40-15 millió évvel ezelőtt. (Mivel hosszantartó, dinamikus folyamatokról van szó, nehéz pontos kezdetet és végpontot megjelölni. Az alpi hegységképződés pedig nem volt más, mint az Eurázsiai kontinens és a déli kontinens, a lassan  több részre "szakadó" Gondwana  (vagyis annak afrikai része) ütközése a köztük hullámzó Tethys óceán bezárulásával. Az évtízmilliókig tartó lassú folyamat során - az Észak-Amerikánál már ismertetett módon - számos kisebb nagyobb lemezdarab hasadt le a "nagyokról", hogy jelentős mértékben befolyásolja a tektonikai folyamatok fő irányait. Történetünk főszereplője is két ilyen "lemezszilánk": az afrikai eredetű "ALCAPA" (ez nem egy szőrös állat, a rövidítés az Alpok-Kárpátok-Pannónia elnevezésből ered), és az eurázsiai eredetű Tisza-Dácia.  Mintegy 40 millió évvel ezelőtt a két szárazföldi közetlemezdarab a rájuk ható erők hatására megkezdte benyomulását a Tethys egyik nyúlványába, a mai Kárpát-medence helyén hullámzó Magura-óceánba. Az óceánon ebben az esetben akár nagyobb szárazulatokkal, szigetekkel rendelkező óceáni kőzetlemezt kell értenünk, melynek egyik legmarkánsabb tulajdonsága, hogy vékonyabb, mint a szárazföldi kőzetlemez, ezért ha utóbbival (esetünkben az ALCAPA-val és a Tisza-Dáciával) találkozik, jellemzően szubdukcióba kezd, alábukik. Máshogy megfogalmazva: a vastagabb lemezdarab maga alá gyűri a vékonyabbat, de egy idő után a lefelé tartó lemezdarab súlya húzni kezdi a még "fentlévő" részt, így gyorsul az óceáni rész eltűnése.

A Kárpát-medencét kialakító lemezmozgások - forrás: Less György: Magyarország földtana

Ez itt sem történt másként, a folyamat igazi érdekességét két agresszorunk mozgása adja. Egyrészt nemcsak különböző irányból támadtak, de ezek az  irányok némileg eltérnek attól, amit eredetük ismeretében várnánk. Az afrikai eredetű ALCAPA ugyanis délnyugat felől érkezett, míg az eurázsiai eredetű Tisza-Dácia délről, délnyugatról - így az afrikai lemezdarab került északabbra. A két irányból érkező lemezdarabok széttartó mozgással "súrlódtak", az ALCAPA az óramutató járásával ellenkező irányba, a Tisza-Dácia azzal megegyező irányba mozogva - ennek köszönhetően maguk előtt széles körívben felgyűrve a kőzetanyagot létrehozták a Kárpátok hegységrendszerét. (Természetesen 20-40 millió évre visszamenőleg nem annyira egyszerű megállapítani az egykori mozgási irányokat, illetve a lemezszilánkok pontos pozícióját.)

A két lemezdarab találkozása egy óriási törészónát képzett, ezt a kb. Zágrábtól Szatmárnémetiig tartó tektonikus vonalat Közép-magyarországi zónának hívjuk, és mit ad Isten pont ezen fekszik Paks is. A két kőzetlemez már ismertetett "széttartó" mozgása miatt más törésvonalak is keletkeztek, egy hosszabb épp a mai Zempléni-hegység alatt. Ez a törésvonalrendszer pedig kiváló terepéül szolgált az alábukó óceáni kőzetlemez nyomán kialakuló köpenyáramlások által életre hívott vulkánosságnak, mely a kőzetlemezek mozgásának előrehaladtával mintegy 20 millió éve létrehozta a Visegrádi-hegységet, a Börzsönyt, a Cserhátat, a Mátrát, a Bükkalját és végül 10-15 millió éve a Zempléni-hegységet. Valamint az Alföld vulkánjait. Igen, valahol Szolnok és Debrecen vonalában egy hasonló nagyságú vulkanikus hegység található - több kilométernyi tavi és tengeri üledék alatt. A már említett köpenyáramlások (illetve egy köpenydiapír) mintegy 10-12 millió éve megkezdte az Alföld alatti kéreg elvékonyítását, aminek következtében a terület megsüllyedt, és hosszú időre tengeri majd tavi elöntés alá került, ennek minden üledékes következményével együtt. (Ezt a süllyedést nagyjából úgy kell elképzelnünk, mintha egy a a vízen úszó hajó aljából leoperálnánk egy méternyit, miközben a rakománya állandó marad. A felépítmény természetszerűen mélyebbre fog süllyedni.)

Andezit sziklatorony a Zempléni-hegység belsejében (Sólyom-bérc),háttérben a regéci várral - ez már nem a vulkanikus szigettenger, hanem a külső erők által alakított, közepesen szelíd formakincs

De térjünk vissza a Zempléni-hegységre, melyet születésekor egy sekélytengeri környezetben lévő vulkáni szigetcsoportnak kell elképzelnünk. Mivel az alábukó és "beolvadó" kőzetlemezből származó magmaanyag a vastag szárazföldi kőzetlemezen is áthatolt az előbb tárgyalt repedésrendszer révén, az olvadt kőzetek szilícium-dioxid tartalma megnőtt. Mivel a zempléni vulkánosságra az ütközési-alábukási folyamat későbbi szakaszában került sor, a magma a már jelentősen megvastagodott szárazföldi lemezen át talált utat, így itt magas szilícium-dioxid tartalmú kőzeteket eredményező riolitos-andezites vulkánosságról beszélhetünk. 

A viszonylag sűrűn folyó (kevéssé szétterülő) riolit alapértelmezésben is változatos vulkáni formák megjelenésével járt, a helyzetet azonban még érdekesebbé tette a tengervíz jelenléte, mely egyrészt masszív robbanásos kitöréseket eredményezett, másrészt különleges vulkáni kőzetek kialakulását is elősegítette: a Zempléni-hegységben nagy mennyiségben található a robbanásos kitörések mellékterméke: az ősember által igen kedvelt obszidián valamint a szigetelőanyagként használt, Pálházán nagy mennyiségben bányászott perlit.

A vulkánosság bányászható melléktermékei - perlitbánya Pálházán

Szintén komoly jelentősége volt a vulkáni utóműködés során a repedésrendszereket (a későbbi teléreket) átjáró forróvizes oldatoknak, melyek jelentős nemesfémérc készletekkel látták el a hegységet, amit később Telkibánya aranybányászata aknázott ki. Ugyanakkor az elmúlt 10-15 évben a külső erők igen jelentős munkát végeztek a Zempléni-hegységben is: amit ma látunk az korántsem az egykori vulkánok felszíne, a kráterek pereme. (Igaz a sátor hegyekre ránézve eléggé ez lehet a benyomásunk...) A mai csúcsok - és különösen a meredek bércek - java része az évmilliók alatt kipreparálódott, egykori felszínközeli kőzettest. Nincs ez másként a Füzéri várheggyel - a dácitból álló óriási "szikla" vélhetően az erőteljes (gyakran robbanásos) kitörések során a felszín közelében egy vulkán kürtőjében mintegy 13 millió éve megrekedt kőzettest maradványa, mely körül puhább kőzetek helyezkedtek el egykor. A bérc anyagát a kihűléskor függőleges repedések járták át, melyek oszlopos elválású kőzettömböket hoztak létre - ennek köszönhető a hegyoldal meredeksége. A hegyen és a törmelékanyagból álló "szoknyáján" pedig különleges állat és növényvilágú, mára már védett szilikát sziklagyep jött létre.

Most már nagyjából érthetjük miért is ide építették Füzér várát és mit is akartak vele védelmezni, azonban Magyarország történelmében betöltött különleges szerepe talán kevéssé ismert. A ma Zempléni-hegységnek nevezett vidék obszidiánja ugyan már a kőkorban is Európa szerte keresett volt, de igazi jelentőségét az "aranygombos" Telkibánya körzetében a 13. században megkezdett arany és ezüstbányászat adta. Nem meglepő, hogy ezen a tájon a királyi erdőispánságok (illetve a központi hatalom 13. századi gyengülésével kialakított nemesi birtokok) központjaiban már a tatárjárást megelőzően  megkezdődött az erősségek építése az erre kiválóan alkalmas kipreparálódott vulkáni bércekre. Az egyik első kővár épp Füzér vára lett, melyet  valószínűleg az Aba nemzetség tagjai emeltek a 13. század elején. A vidék ekkor a kezdetben Abaújvár majd Gönc illetve Kassa központú Abaúj vármegye keleti szegélyén állt, és a tatárjárás után emelt egyéb várakkal (Regéc, Boldogkővár) együtt szerepe volt mind a nemesfémlelőhelyek, mind az ország legfőbb északkeleti kereskedelmi (és hadi) útvonalának védelmében. 

Perényi Péter koronaőr, aki országos jelentőséget adott Füzérnek - (forrás)

A vár ugyanakkor nagyobb szerepre csak hosszú fennállásának vége felé, a 16. században tett szert, akárcsak tágabb vidéke, Tokaj-Hegyalja. A 15. századtól itt birtokos Perényi család egyik sarja, Péter ugyanis koronaőri címet szerzett, de épp egy olyan időszakban, amikor ez egyáltalán nem volt kényelmes udvari pozíció. 1526-ot írunk, és a Perényi család fejének menekítenie kellett a koronát az udvarból, ugyanakkor hamarosan két jelentkező is akadt a királyi ékszerre. A nagy kereslet természetesen felhajtja az árakat, így Péter kiváló alkalmat látott felcsillanni, a koronát elrejtette Füzér várában, csapataival megszállta a a Hegyalja mezővárosait, tovább növelve alkupozícióját és mindkét félnek felajánlotta a koronát. A gyakran oldalt váltó Perényi Péter számítása bejött - ő lett a környék domináns földesura, aki ezt követően nyugalmasabb tevékenységbe is foghatott: megalapította például a (sáros)pataki kollégiumot, mellyel akarva-akaratlanul is hosszú időre az ország egyik szellemi központjává tette a vidéket, mely hamarosan igen nagy gazdasági és politikai jelentőségre tett szert. A királyi Magyarország, Erdély és a hódoltság találkozásánál fekvő vidék földesurainak megnyerése fontos volt az érdekelt hatalmaknak, így jól manőverezve komoly birtokokra tehettek szert, ráadásul egy, az akkori idők egyik fő exportcikkét (nevezetesen a bort) előállító, nemesfémbányákkal, hutákkal rendelkező, egyben szellemi központként működő vidéken.

Persze ez a gazdasági és politikai jelentőség az adott közegben a környék 20-30-évenként végigdúlását hozta magával, de a kissé kieső, Báthory majd Nádasdy birtok füzéri vár elég nagyrészt sértetlenül vészelte át a viszontagságokat, egészen 1676-ig, amikor az épp esedékes háborús helyzetben a császári katonaság lerombolta a Wesselényi-féle összeesküvés nyomán lefoglalt vár védműveit, alapvetően azért, hogy a lassan terjedő kuruc mozgalom nehogy hasznát vehesse.

A helyreállított vár 2016-ban

A vár ezt követően romlásnak indult, köveit a falu lakosai kezdték felhasznál, mígnem 1977-ben megkezdődött a vár régészeti feltárása. A munkálatok csak 1992-ben kaptak nagyobb lendületet, a korhű helyreállításra pedig az elmúlt években került sor, hogy 2016-ra a csodálatos természeti környezetben található, nagy múltú Füzéri vár az ország talán legszebb várává váljon.

Felhasznált források:

http://foldtanibarangolasok.blogspot.hu/p/heti-foldtan.html

http://www.geomania.hu/lelohely.php?lelohely=587

http://monstone.hu/Kirandulas/Kepek/Zemplen/zemplen.html

Less György: Magyarország földtana