Pangea

Minden, ami földtudomány

Végül kiszárad a Csád-tó is?

2015. január 04. 20:18 - Tranquillius

Mindenki az Aral-tóról beszél, miközben Afrika negyedik legnagyobb tava is az eltűnés szélére került. 

caravane-sur-les-rives-du-lac-tchad_2008.jpgItatás a Csád-tó partján. (forrás)

Afrika legnagyobb lefolyástalan területének legmélyebb pontján 1963-ban még 26000 négyzetkilométernyi területet foglalt el a Csád-tó. Azóta az aszályos évek és a tavat tápláló folyók lakossági és mezőgazdasági hasznosítása miatt 95%-kal csökkent a tó vízfelülete. A zsugorodó vízfelület komoly feszültségek forrása. Nem csupán a halászok, az állattenyésztők és a földművelésből élők vízfelhasználási érdekei ütköznek, a partmenti élővilág is egyre szűkebb területen kénytelen összezsúfolódni.  

site_58_pic_523.jpgDoro-Lelewa település egykor egy szigeten állt, ma már semmi szükség a csónakokra fotó; J. Baker Hill/UNEP 2002

Habár a tóval foglalkozó írások 1963-tól datálják a tó kiszáradását, a folyamat jóval hamarább megkezdődött. Már az utolsó eljegesedés idején. 

A Szahara kellős közepén talált pleisztocén végi - kora holocén barlangrajzok alapján a kutatók azt feltételezik, hogy akkoriban a szavanna-öv jóval északabbra helyezkedett el. Jóval több csapadék hullott, amely lehetővé tette egy mainál jóval kiterjedtebb folyóhálózat kialakulását. A Negyedidőszak kezdetétől (2,6 millió év) a jégkorszak végéig a Csád-tó is jóval nagyobb kiterjedésű volt. Ezt a vízfelületet a geológusok és klímakutatók Mega-Csád-tónak nevezik, legnagyobb kiterjedése a Kaszpi-tó jelenlegi méretével vetekedett, mélysége pedig elérte a 180 métert. Nem ez volt az egyetlen megató Észak-Afrikában, de a tunéziai sottok, a Fezzán és az Ahnot-Moyer-tó mellett ez volt a legnagyobb. Előfordult az is, hogy a lefolyástalan tó túlcsordult és vizei a Benué, majd a Niger folyón keresztül eljutottak az Atlanti-óceánba. 

20-40 ezer éve indult meg egy szárazodási periódus, melynek következtében az egységes tómedret északon homokdűnék kedték részekre tagolni. A sivatagban talált tavi színlők, üledékek valamint kagyló és halmaradványok szerint a tó kiterjedése négyszer változott jelentősen, az utolsó maximuma 2300 éve volt. Ekkor még mindig 350 ezer négyzetkilométert borított víz a Csád-medencében, amely szépen lassan a vízutánpótás elapadásával fokozatosan összezsugorodott. 

africa_with_megalakes.jpgJégkori megatavak Észak-Afrikában - összevetve az amerikai nagy tavakkal (forrás)

Nyelvészetileg simán bele lehet kötni a Csád-tó elnevezésbe, hiszen a helyiek nyelvén ez azt jelenti, hogy Nagy kiterjedésű víz-tó, vagy másképpen Tó-tó. 1963-ban még négy ország partjain hullámzott, úgymint Niger, Nigéria, Kamerun és Csád, mostanában csak az utóbbi kettőén. Érdemes tudni, hogy Csád állam kapta a nevét a tóról és nem fordítva. 

A Csád-medence további négy országot foglal magába. Algériát és Líbiát jobbára csak a domborzati viszonyok miatt soroljuk a térséghez, míg Szudánból és a Közép-Afrikai Köztársaságból állandó vízfolyások is táplálják a tavat. Feltételezhetnénk, hogy a Csád-medence legmélyebb pontján helyezkedik el a tó, ez azonban nem igaz. A legmélyebb pont a tótól 550 kilométerre északkeletre elhelyezkedő Djourab-erg (homoksivatag) területén található. Ez régebben része volt a Mega-Csád-tónak, ma azonban egy tőle különálló lefolyástalan területet alkot (lásd alábbi ábra). Körülbelül 130 méterrel van mélyebben, mint a Csád-tó medencéje. 

chadbasin2.jpgA lefolyástalan Csád-medence vízhálózata (forrás)

Jelenleg a Csád-tó vízutánpótlásának 90%-át a Chari és a Logone folyók biztosítják. E két folyó vízhozama évszaktól függően erősen ingadozik, tavasszal körülbelül Vág-méretűre zsugorodik (150 m³/sec), míg az őszi esőzések Duna méretűre duzzasztják (2900 m³/sec). Legnagyobb árvizei idején ez felszökhet 5000 m³/sec értékre. A Csád-tó vízszintje hasonlóképpen követi ezt az évszakos ingadozást. A Chari és a Logone összefolyásánál épült Csád állam fővárosa N'Djamena. A folyóparti mezőgazdasági területeken a hetvenes évektől kezdtek öntözőcsatornákat építeni, hogy 700 km²-en biztosítsák az öntözővizet. A megfelelő berendezések nélkül kiépített hálózat révén a Chari vizét nagyrészt elnyelte a sivatag, mindössze 7 km²-en sikerült végül öntözni.

A Csád-tó második legfontosabb folyója a Yobe, melynek vízgyűjtőjén Niger és Nigéria osztozik. Ez egy időszakos vízfolyás, áprilisban és májusban kiszárad, az őszi hónapokban pedig 46 m³/sec maximális átlagos vízhozammal rendelkezik. A Yobe-folyó vize napjainkban már nem jut el a visszahúzódott tóba.

670_12_chari.jpgFürdőzés a Chari-folyóban (forrás)

N'guigmi település a Csád-tó nigeri partján feküdt, a Dilia Bosso időszakos folyó torkolatánál. Egykor a kanuri törzs virágzó halászfaluja volt, mely a Száhel-övezetet sújtó aszály miatt 85 kilométerre került a legközelebbi nyílt vízfelszíntől. A tó legnagyobb összefüggő tömegét adó víztest napjainkban 175 kilométeres távolságra került így a halászfalu a sivatag kellős közepén találta magát. 

A nyílt vízfelszín kiterjedését egyszerre fenyegeti a kiszáradás és a növényzet térhódítása. A sekély vízben megtelepedő lágyszárú növényzet akadályozza a halászatot. A Velencei-tó nádrengetegeihez hasonlító, invazív fajokból álló bozótosban a csónakok nem is tudnának mozogni bozótvágó kések nélkül. A tó sekélysége miatt is nagyon ki van téve a csapadék és párolgás változásainak. Legmélyebb pontja is csupán 11 méter mély, így akár egy méteres vízszint csökkenés több száz négyzetkilométeres tómedencét száríthat ki. A vízszint csökkenésével iszapzátonyok bukkantak elő, amelyek tovább tagolják a tómedencét nehezítve a hajózást. A tó vízszintingadozása 150 ezer tóparti halászt fenyeget. A tóban élő halfajok közül már több eltűnt és megjelentek újabbak, melyek jobban alkalmazkodnak a mocsári élethez. A kifogott halak exportját Csád nemrégiben megtiltotta, így próbálva elejét venni a túlhalászásnak. Ennek következtében a parti halászfalvak lassan kezdenek elnéptelenedni. 

0281-lakechad-en.jpgÍgy húzódott vissza a Csád tó az elmúlt fél évszázadban - kék: nyílt vízfelület, kék vonal: egykori part, zöld: növényzet (forrás)

Főként az ember felelős a sivatag terjeszkedéséért. A túllegeltetés, az erdők kiirtása a tüzifáért megváltoztatta a terület mikroklímáját. A Szahara déli határa egyre jobban terjeszkedik a szavanna rovására és éppen a Csád-tó térségében a leglátványosabb a változás. Ökológiai katasztrófa fenyeget, a hozzáférhető víz csökkenésével csökken az állatállomány, csökken a kifogható hal mennyisége és az öntözhető terület nagysága. Az erőforrások csökkenése ellenére az itt lakó népesség tovább növekszik és közben egyre inkább szegényedik. A tó nigériai partján egyes településeket, szántóföldeket már homokdűnék borítanak. 

Az emberi beavatkozáson kívűl részben a globális éghajlatváltozás is felelőssé tehető a Száhel-övezetben lejátszódó folyamatokért, de kár azon vitatkozni, melyik esik nagyobb súllyal latba. A Száhel és a Szahara határvonalának vándorlása a jégkorszak glaciális és interglaciális periódusaiban is kimutatható, majd az utolsó jégkorszak végével periódusosan terjeszkedett egyre jobban dél felé (a Földközi-tenger térségében pedig észak felé). A Csád-tó és környezete éppen egy ilyen "front-területen" helyezkedik el. 

lake_chad_elevation.jpgVízszint-ingadozás a Csád-tavon az elmúlt 150 évben (forrás)

706px-sahel_rainfall_timeseries_en_svg.pngNedves (+) és száraz (-) periódusok a Száhel-övezetben Készítette: Benedikt.Seidl

A fenyegetettséget érzékelve a négy tóparti ország, valamint a tó vízutánpótlásához nagyban hozzájáruló Közép-Afrikai Köztársaság megalapította a Csád-tó Medence Bizottságát (LCBC). Feladatuk sürgető, 22 millió tóparti és vízgyűjtő területen élő lakos problémáját kell kezelniük. Lévén ezek a világ legszegényebb országai, a feladatuk nem egyszerű. Ha lenne elegendő pénzük talán össze tudnák kötni a Kongó vízgyűjtőt a Csád-tóval, így szerezve elegendő friss vizet. Erre már megvannak a tervek, de a kivitelezésre nincsen túl sok esély. Klímakonferenciákon is próbálják felhívni a figyelmet a térség gondjaira. Eredményeik között lehet megemlíteni, hogy a kameruni vizes élőhelyeket Ramsari-területté nyilvánították, melynek védelmére fokozottabb gondot kell majd fordítani. Folyamatos egyeztetések zajlanak a négy ország között, hogy az egész tómedencére terjesszék ki ezt a védelmet, bár ez előreláthatólag gazdasági érdekeket is sérthet. 

lake_chad_1963.jpgA Csád-tó legnagyobb kiterjedése - 1963

Végül egy fontos kérdést nem árt tisztázni. Felmerülhet a kérdés: na és mi van akkor, ha kiszárad ez az ismert világ határain túli tó? Miben lesz más az életünk? Tavaly Európa határait kétszázhét ezer ember ostromolta, akik kénytelenek voltak a szülőföldjüket ilyen-olyan okból elhagyni. Ha a Csád-tó medencéjéből csak minden századik ember fog elmenekülni, máris megvan ez a szám. Jobb tehát ezt a problémát a helyszínen megoldani. 

lakechad_2012.jpgA tó kiterjedése az esős évszak idején (forrás)

A tó zsugorodása nem egyenletes, néha előfordulnak jobb évek is, mint például 2001, amikor rövid időre ismét elérte a vízfelszín a 19000 négyzetkilométeres kiterjedést és 2007, amikor a tómedence nyugati, nigériai felében újra megjelent egy nagyobb összefüggő vízfelület. A tudosók azonban nem túl optimisták, véleményük szerint ha nem változik meg drasztikusan a térség fenntarthatatlan vízfelhasználása a tó még a XXI. században eltűnhet. 

 

Egy kattintás és nem maradsz le az új posztokról:

 

54 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://pangea.blog.hu/api/trackback/id/tr787039797

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Last Glacial Maximum (törölt) 2015.01.05. 15:31:59

a paleoklimatológia kapcsán nem vmi olyan van, hogy globális lehűlés = szárazság, globális felmelegedés = csapadékos időszak?

itt vmi olyat állítanak, hogy 18 ezer évvel ezelőtt sokkal nagyobb és sokkal szárazabb volt a Szahara mint ma

en.wikipedia.org/wiki/Sahara_pump_theory#Last_Glacial_Maximum

még térképek is vannak erről
www.esd.ornl.gov/projects/qen/afr(22-.gif

a csapadékos időszak meg éppen a felmelegedés idejére esett

en.wikipedia.org/wiki/Neolithic_Subpluvial

akkoriban egyébként melegebb volt mint ma
en.wikipedia.org/wiki/Holocene_climatic_optimum

Last Glacial Maximum (törölt) 2015.01.05. 15:39:08

egy kis populáris ismeretterjesztés annak jegyében, hogy a jelenlegi éghajlatváltozás tekintetében nem feltétlenül az emberi tényező a legfontosabb...

A nagy globális felmelegedés átverés
www.youtube.com/watch?v=fK8qYIaFXYc

Last Glacial Maximum (törölt) 2015.01.05. 15:52:41

a környezetrombolás általában ott válik általánossá ahol nincs valódi tulajdonos

en.wikipedia.org/wiki/Free-market_environmentalism

Last Glacial Maximum (törölt) 2015.01.05. 16:34:31

Mintha nem lenne konszenzus a tó recens története kapcsán sem

„This arid episode, which was most extreme during the 1820s and 1830s, was accompanied by extremely low lake levels. As the two researchers describe it……..Lake Chad was desiccated”

2fwww.climatewiki.org/index.php?title=Precipitation_variability#Africa

„Other observation suggests water level of the Lake Chad in the 19th century varied significantly, decreasing up to 50% in depth and extent (Servant and Servant, 1983). They concluded that in the early 20th century, there was a continued decline of the Lake Chad water level until eventually turned into marshland”

maxwellsci.com/print/rjees/v4-1002-1010.pdf

Tranquillius 2015.01.05. 17:03:14

@Last Glacial Maximum: Köszönöm a kiegészítést, szándékosan nem mentem bele ilyen mélységben ezekbe a sokszor bizonytalan és vitatott dolgokba, mert abból könyv lett volna. Egészen biztos, hogy a történelmi idők előtt is kiszáradhatott a tó, ezt az üledékek vizsgálatával egyértelműen meg lehet állapítani.

na4 2015.01.05. 19:00:42

Újabb ékes bizonyítéka annak, hogy a túlnépesedés micsoda iszonyatos károkat tud, és fog okozni. Afrikában nagyot fognak szívni.

Last Glacial Maximum (törölt) 2015.01.05. 19:31:10

@Tranquillius:

elsősorban amiatt ragadtam klaviatúrát mert nekem vmi olyan jött le a posztodból, hogy a jégkorszak alatt csapadékosabb volt a Szahara, mint ma

ez azonban abban az esetben ha a "jégkorszakot" az interglaciális (eljegesedési fázis) szinonimájaként használjuk nem helytálló

az eljegesedési fázisok idején a Szahara sokkal szárazabb és sokkal nagyobb volt mint ma

a csapadékos periódusok az eljegesedési fázisokat megszakító viszonylag rövid, ámde felettébb meleg jégkorszakközök (interglaciálisok) alatt következtek be

szerintem ezt jobban ki kéne hangsúlyozni

és talán azt sem ártani tudatosítani a "laikusokkal", hogy geológiai értelemben jelenleg is jégkorszakban élünk, a jelenkor csak egy jégkorszakköz

"The Holocene warming is an interglacial period and there is no reason to believe that it represents a permanent end to the current ice age"

en.wikipedia.org/wiki/Holocene#Climate

Tranquillius 2015.01.05. 19:46:09

@Last Glacial Maximum: Én úgy tudtam, hogy a Szahara nem lett "nagyobb" az eljegesedések idején, csupán a mérsékelt öv délre tolódásával együtt közelebb került az Egyenlítőhöz, és ekkoriban a Földközi-tenger déli partja egyáltalán nem volt olyan sivatagos mint ma.
Az pedig, hogy geológiai értelemben egy interglaciálisban élünk nagyban függ attól, hogy bekövetkezik-e a jövőben egy újabb eljegesedés. Ha nem akkor a geológusoknak nincs igaza, de mi ezt már nem fogjuk megélni.

Last Glacial Maximum (törölt) 2015.01.05. 19:49:13

@Tranquillius:

emellett a "vezessük a Kongó folyót a Csád tóba" megalomán projekt is megragadta a tekintetemet

ez elég ijesztőnek hangzik, gondolom elszórnak majd minimum 20-30 milliárd dollárt (természetesen nemzetközi segélyből és hitelből), kirabolják a helyi lakosságot és eszméletlen környezeti károkat okoznak

Last Glacial Maximum (törölt) 2015.01.05. 19:57:08

@Tranquillius:

minél alacsonyabb a hőmérséklet és minél nagyobb területet borítanak jégmezők annál kisebb a párolgás ergo annál szárazabb az éghajlat

tiszta sor ez

Last Glacial Maximum (törölt) 2015.01.05. 19:59:54

@Tranquillius:

itt a "last glacial aridity maximum"-nak becézett időszak kapcsán mérsékelt övi sivatagot tüntetnek fel Észak-Afrikában

www.esd.ornl.gov/projects/qen/afr18k.gif

www.esd.ornl.gov/projects/qen/new_africa.html

Last Glacial Maximum (törölt) 2015.01.05. 20:05:31

@na4:

az un. fejlődő világban nagyon gyorsan csökken a gyermekvállalási hajlandóság, mellesleg 100 éve még nálunk is hasonlóan "termékeny" volt a lakosság mint mostanság Fekete-Afrikában

néhány évtized múlva pedig már "vidáman" egykézett a többség

Last Glacial Maximum (törölt) 2015.01.05. 20:16:31

@Tranquillius:

elég cudar hely volt a legutolsó glaciális idején a Föld

afféle jégmező, sivatag, félsivatag rulez érvényesült...

Ice World 1-6
www.youtube.com/watch?v=LmjeBqpgsoA

az ember számára paradox módon azonban ez hozta meg az áttörést, egyáltalán nem véletlen az, hogy az emberi evolúció a pleisztocén (vagy kvaterner) jégkorszak alatt ment végbe

Tranquillius 2015.01.05. 21:04:47

@Last Glacial Maximum: Még a driászban is visszajött ez a száraz hideg éghajlat. Mindenképpen érdekes lenne a Csád-tó üledékeit összevetni ezekkel az ingadozásokkal.
A Kongó-projektből pedig nem nagyon lesz semmi, pedig már állítólag a pénzt is összeszedték rá. Mindig csodálkozom, hogyan képzelik, hogy egy ember által okozott természeti kárt egy másik természeti károkozással fognak tudni orvosolni. www.un.org/africarenewal/magazine/april-2012/africa%E2%80%99s-vanishing-lake-chad

Last Glacial Maximum (törölt) 2015.01.06. 09:42:40

@Tranquillius:

ez nagyon érdekes:

Africa during the last 150,000 years
www.esd.ornl.gov/projects/qen/nercAFRICA.html

persze még biztos lehet finomítani ezen

Last Glacial Maximum (törölt) 2015.01.06. 09:45:29

@Tranquillius:

"örökzöld" projekt ez...

Chad: Nigeria, Three Others Earmark U.S.$14.5 Billion for Water Projects in Lake Chad
allafrica.com/stories/201401280124.html

Last Glacial Maximum (törölt) 2015.01.06. 10:14:27

@Tranquillius:

hát ez nagyon érdekes...

Report of the Donors’ Conference of the LCBC
www.cblt.org/en/report-donors-conference-lcbc

mi a fenét keres Romano Prodi ebben a buliban?

kalbász 2015.07.03. 21:08:43

És ha forrásokat nem kímélve "megoldjuk" ezt a problémát, mi lesz?

Segítek:

Az ott élők tovább szaporodnak és a világ forrása se lesz elég, még nagyobbat fog szólni az összeomlás.

David Bowman 2015.07.05. 13:09:31

@Last Glacial Maximum (törölt): ...és ott a legkisebb, ahol egyáltalán nincs.

David Bowman 2015.07.05. 13:28:00

Afrikába csak fogamzásgátlót, vagy herélőkést. Ingyen adnám a kaját, de csak fogamzásgátlósat. Aki kéri, eheti. Amúgy itt is. A kongós project amúgy nem hülyeség. Kérdés, a Kongó vizének mekkora részét kéne erre fordítani?.

pitcairn2 2018.02.28. 19:09:01

@David Bowman:

ebből inkább EU-Afrika szabadkereskedelmi övezet és új Marshall segély lesz

Marshall plan with Africa (proposal)

www.bmz.de/en/publications/type_of_publication/information_flyer/information_brochures/Materialie270_africa_marshallplan.pdf

ami egyébként kb. visszatérés az európai integráció kezdeteihez...

Eurafrica

en.wikipedia.org/wiki/Eurafrica

anno már Kalergi gróf is erről fantáziált:)

David Bowman 2018.03.01. 12:02:17

@Last Glacial Maximum (törölt): Hát a környezeti károkban nem vagyok biztos.

David Bowman 2018.03.01. 12:04:21

@pitcairn2: Rosszul vagyok a gondolattól is. Egyenlően csak a nyomort lehet elosztani.

pitcairn2 2018.03.01. 13:31:35

@David Bowman:

az 1970-es évek elején az akkor romokban heverő Kína felfuttatása is reménytelennek tűnt, oszt érdekes fejlemények voltak azóta:)

(ha felütsz néhány 1960-as években írt könyvet, akkor azzal szembesülsz, hogy akkoriban Afrika kapcsán vártak nagy fejlődést és Ázsia kapcsán stagnálást, aztán egy kissé másképp alakultak a dolgok)

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2018.03.01. 22:42:36

Sivatagosodás illetve annak megfordítása témában a napokban botlottam egy érdekes előadásba. Az előadó szerint a kulcs az ellenőrzött "méretezett" legeltetés.

www.ted.com/talks/allan_savory_how_to_green_the_world_s_deserts_and_reverse_climate_change?language=hu#t-4031

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2018.03.02. 18:53:30

@gigabursch: :-) Ismerem a videót. Láttam már. :-) Amennyire tudom megtörtént eseményen alapul. A való életben, ha jól emlékszem a tölgyfa magoncokat ültető francia tanárembernek meggyűlt a baja az erdészeti hatósággal (meg mintha gyümölcs fákat is magoncról nevelt volna? Rég olvastam). :-(

Nem vitatva a magoncról történő fásítás természetesebb voltát, azt azért megjegyzem, ha a legeltetett állatok oldják meg a "talaj képzést" és "talaj művelést", majd a záródó gyeptakarót végül a fás szárúak megtelepedését az kevesebb emberi munkával jár. Jó, jó, igazad van, azért terelgetni kell a nyáját, .... :-)

Ha már magonc. Ezek a bokrok is magoncról kelhettek, amiket körben látsz.

soo.gd/3Sow

Több mint 24o m -el van magasabban a csúcs mint a talajvíz (karsztvíz lesz az, de mindegy a neve, a felülről számolt első vízadó), a növénykék köszönik szépen de élnek, éldegélnek. :-)

https://www.google.hu/maps/@45.8565111,18.4080222,14z/data=!5m1!1e4

David Bowman 2018.03.02. 21:10:30

@rdos: A marhák mindig kitapossák a facsemetéket, így biztosítva legelőt maguknak.

gigabursch 2018.03.03. 11:54:25

@rdos:
Szakmabeliként jártam ott.
Valóság.

gigabursch 2018.03.03. 12:07:41

@David Bowman:
Az elefántok is.
Erről még Atenboroughnak is volt felvétele.

gigabursch 2018.03.03. 12:07:52

@David Bowman:
Az elefántok is.
Erről még Atenboroughnak is volt felvétele.

pitcairn2 2018.03.03. 12:28:41

@David Bowman:

nem hiszek ezekben a felmérésekben

ellenben az tény, hogy anno a fehérek megfelelő menedzsment mellett hatalmas eredményeket értek el pl. Rhodesiában vagy Dél Afrikában

szóval a példa adott

minden további nélkül fel lehet futtatni az afrikai kontinenset

akár külföldi szakértőkkal, akár helyi menedzsmenttel

a kettő különben nem zárja ki egymást

pl. Angola már tele van portugálokkal (újra)

Portuguese migration continues to Angola

nai.uu.se/news/articles/2017/04/11/105609/index.xml

pitcairn2 2018.03.03. 12:30:49

@David Bowman:

ez különben érdekes dolgokhoz vezethet, pl. jelentős fehér kivándorláshoz Afrika felé

egyedül Angolába már több mint 100 ezer - jól képzett - portugál érkezett

pitcairn2 2018.03.03. 12:32:44

@David Bowman:

"There are conflicts between the two groups, but the Portuguese and Angolan elites stick together. Political and economic interests unite them”"

nai.uu.se/news/articles/2017/04/11/105609/index.xml

David Bowman 2018.03.03. 13:14:13

@pitcairn2: Rodézia és Dél Afrika is le van gyakva. A majmokra maradt a majomház. Csak akkor képzelhető el változás, ha a négerek saját alkalmatlanságukat belátva fehéreket vagy kínaiakat importálnak vezetőnek. A'la Arábia.

Untermensch4 2018.03.03. 18:02:11

@David Bowman: A kínaiaknak elég ha olcsón tudnak nyersanyagot venni. A majomház általános jóléte mint szempont, számukra értelmezhetetlen.

pitcairn2 2018.03.03. 19:23:11

@David Bowman:

ha rájuk maradt volna akkor nem lenne még ma is érintetlen a gyarmati struktúra és nem lenne minden "független" (kackac...) "államban" európai nyelven folyó adminisztráció, "oktatás", meg hasonlók...

pitcairn2 2018.03.03. 19:26:22

@Untermensch4:

több mint 1 milliárd potenciális fogyasztóról és hitelfelvevőről van szó...

kb. Afrika az utolsó hely ahol egy ménkű nagy hitelbuborékot lehet fújna a semmiből teremtett hitelpénzzel:)

és ami a lényeg: hatalmas termékeny és ásványkincsekben gazdag földterületek vannak arrafelé...

pitcairn2 2018.03.03. 19:30:03

@Untermensch4:

a "független" "államok" vezetői pedig aprópénzért készek eladni a függetelneségüknek még a látszatát is...

2018-02-13 "Historic pact" on pan-African free trade area to be signed in March: AU chairperson

www.xinhuanet.com/english/2018-02/13/c_136972951.htm

Untermensch4 2018.03.04. 20:27:39

@pitcairn2: Pont az általad felsoroltak közül az eladás miatt kína érdeke az hogy legyen akkora káosz és lepusztultság ahol egy konténernyi kínai AK-ért lehet venni egy bányát.
És mivel a kínaiak ilyen nem kapkodó de módszeresen szorgoskodó és a másolástól sem idegenkedő népek, sztem látják hogy a legtutibb az ha az őslakosok lecserélődnek újabbakra. Mennyivel könnyebb lenne afrikában egymilliárd potenciális hitelfelvevőt és fogyasztót kiszolgálni aki kínai... :)

pitcairn2 2018.03.04. 23:36:10

@Untermensch4:

az anglofon, frankofon, luzofon afrikai elitet elnézve remek munkát végeztek a gyarmatosítók

nem hinném, hogy Kína komoly veszélyt jelentene a művükre

max csak beszállhat ebbe a buliba

David Bowman 2018.03.05. 11:09:17

@Untermensch4: Nem azt mondtam, hogy hívják meg Kínát, hanem, hogy importáljanak kínaiakat vezetőknek. Mint Szingapúrban.@pitcairn2:
@pit
Rodézia egy katasztrófa, Dél-Afrika meg indul utána.

David Bowman 2018.03.05. 11:13:15

@Untermensch4: Én még utaztam az Uganda Vasúton. Semmi sem változott azóta, hogy az angolok elmentek. Ez nem igaz. A mozdonyok újabbak. A vonat, a menü, de még a szakács tornacipője is ugyanaz. A pályaudvaron a lakat is 150 éves. A csájnízok most építettek a helyére gyorsvasutat.

David Bowman 2018.03.05. 11:21:47

@Untermensch4: Én még utaztam az Uganda Vasúton. Semmi sem változott azóta, hogy az angolok elmentek. Ez nem igaz. A mozdonyok újabbak. A vonat, a menü, de még a szakács tornacipője is ugyanaz. A pályaudvaron a lakat is 150 éves. A csájnízok most építettek a helyére gyorsvasutat.

David Bowman 2018.03.05. 11:23:36

@pitcairn2: Hát ez az. Működtetni meg nem tudják. Fokváros most hal szomjan.

pitcairn2 2018.03.05. 19:04:38

@David Bowman:

és az afrikai lakosság ezekben az "államnak" csúfolt "független" gyarmati reliktumokban szép lassan végképp feladja a nyelvét és a kulturális identitását

pl. a dél-afrikai elit sem a helyi lakosság nemzeti ébredéséért dolgozik, hanem az angolnál egyébként sokkal afrikaibb afrikaans ellen küzd

nem csoda hogy nem akarnak ilyet mivel ezen a ponton kb szétesne ez a multietnikus gyarmati reliktum

pitcairn2 2018.03.05. 19:08:11

@gigabursch:

a kínai termékenységi arányszám tükrében ezt erősen kétlem

en.wikipedia.org/wiki/List_of_sovereign_states_and_dependencies_by_total_fertility_rate

a kínaiak inkább a kő-olcsó afrikai munkaerőt akarják robotoltatni az ipari üzemeikben...

China Is Turning Ethiopia Into a Giant Fast-Fashion Factory

www.bloomberg.com/news/features/2018-03-02/china-is-turning-ethiopia-into-a-giant-fast-fashion-factory

Untermensch4 2018.03.05. 21:45:03

@David Bowman: Bármely afrikai gittegylet/majomház és kína
(vagy akár egy kínai befektető-soportocska, háttérben kína...) közötti gazdasági erőviszony aszimetrikus lesz, kína felé lejtő pályával... szingapúrban vmennyire "őshonosak" a kínaiak de kb mindenhol ahol van belőlük sok, kezdik a gazdasági terjeszkedést.

Untermensch4 2018.03.05. 21:48:06

@pitcairn2: A gyarmatosítók a saját tudományos, gazdasági és ipari-technikai fölényük tekintetében is jó munkát végeztek, kína csak beszállhatott ebbe a buliba... ööö... top500 egyetemek közé bejutás, "a világ műhelye", usa államkötvények és egyéb nyalánkságok..? :)

pitcairn2 2018.03.05. 23:04:50

@Untermensch4:

a jelek szerint bemennek a "dzsungelbe":)

Hawassa Industrial Park providing more than 100,000 jobs to people in Ethiopia

www.youtube.com/watch?v=D9cNbQ6uNhA

gigabursch 2018.03.11. 17:05:16

@kalbász:
Pontosan az ami idehaza polkorrektség nélkül látszik a vadgazdálkodásban.

Vadföldek, szórók, etetők => a vad rászaporodik.
Következmény: Túlnövi a populációs megtartó kereteit => kárt okoz.
(A hazai nagyvad állomány alsó hangon egy nullával több, mint amennyit a természet valójában elbír)

Ugyanúgy rászaporodik minden a külső túltáplálásra.
Aki analógiát lát az elhibázott szociális segélyek és a legszegényebb hazai etnikum (gyk. cigányok) között, az nem jár rossz nyomon.
süti beállítások módosítása