Pangea

Minden, ami földtudomány

Kárpáti lápok rejtélye

2014. március 30. 19:37 - Tranquillius

Néha előfordul, hogy a geográfusok az előre várt eredmények helyett valami egészen másra bukkannak egy terepgyakorlaton. Kiásnak valamit, aminek semmi keresnivalója nem lenne azon a helyen. Egy olyan tárgyat, amely több kérdést vet föl, mint amennyit megválaszol. Pontosan ez esett meg az ELTE 2013 őszi, máramarosi terepgyakorlatán, ahol kiásták ezt a valamit.  

IMG_1097_resize.JPG

 

A rejtélyes lelet lelőhelye a Máramarosi-havasok Várkő nevű hegytömbje. A Máramarosi-havasok részét képező hegytömb az ukrán-román határtól délre terül el, magyar neve a román Farcău-hegységből származik. A hegytömb legmagasabb csúcsa 1956 méter és a hegység nevét viseli. A hegység legmagasabb régióiban havasi legelők kialakítása miatt jelentős erdőirtás zajlott. 

A TéT román-magyar bilaterális programban magyar részről az ELTE Természetföldrajzi Tanszék és a MTA CSFK Földtani és Geokémiai Intézet vesz részt, céljuk a magashegységi lápokban konzervált fatörzsek dendrokronológiai vizsgálata. A kutatás Árvai Mátyás PhD doktori munkájának témáját képezi. Már régóta zajlanak ezek a kutatások, 2006 nyarán a Kelemen-havasokban vettünk mintákat akkor még csak kidőlt fatörzsekből.

maramaros3.jpg

A 2013 őszi terepgyakorlat munkálatai helyszínéül egy hegyi lápot szemeltek ki, melynek nyugati peremét egy hátravágódó völgyfő megcsapolt. Tengerszint feletti magassága 1530 méter koordinátái: 47 fok 54 perc 11.06 másodperc Észak, 24 fok 26 perc 36.87 másodperc Kelet. Sokkal korábban egy apró tengerszem lehetett, jegenyefenyő erdővel a partján, melyet fokozatosan töltött fel a környező területekről bemosódó hordalék, valamint a vízbe dőlő fák. Jelenleg a terület egy nedves rét, melyben csak néhol csillan meg víz a felszínen, a mélyben azonban remekül konzerválódtak az évezredes fatörzsek.

DSCN4133_resize.JPG

A kutatók feladata a lápban több ezer éve konzerválódott fatörzsek kihantolása volt évgyűrű-mintavétel céljából.

A mára teljesen leirtott (évszázadok óta legelőnek használt) hegyi övezet egykori klímájáról-környezetéről és ennek változásairól a lápok konzerváló közegében megmaradt anyagok árulkodhatnak (pl. a virágporszemek, a termésmaradványok, a fatörzsek). A fosszilizálódó, a láp belsejében kiválóan megőrződött fák évgyűrűi akár több ezer éves változássorozat adatait is rejthetik, így igen hosszú időtáv környezeti átalakulásáról is információt adhatnak.

Az egykor erdőborította terep hegyi tómedencéiben meglepően sok bedőlt fatörzs gyűlt össze, minták tucatjait szedték már ki a tőzegből és az egykori tó fenéküledékéből.

Hetven centiméteres mélységben - ebből 40 cm tőzeg és 30 cm tavi üledék - más fatörzsek alatt egy különös szerkezetbe ütközött az ásó.

DSCN4061_resize_resize.JPG

 

DSCN4102_resize_resize.JPG

 

DSCN4107_resize.JPG

 

DSCN4119kicsi_resize.jpg

Ezt a két jegenyefenyő törzset emberkéz illesztett össze! Oxigénmentes környezetben, jó állapotban konzerválódott a lelet, végein megmunkálás nyomai látszódnak, két kötőfa csapolja össze őket.

Kora egyelőre ismeretlen, de a két törzs (és az ezen kívül még fellelt, ugyanilyen jellegű darabok) évgyűrűi nem illeszthetők össze, vagyis jelentősen eltérő korúak, maga a fa (és megmunkálása) akár több ezer éves is lehet, a láp felszínén, ill. a tőzegből 1000 éves famaradványok is előkerültek, e kérdéses szerkezet azonban lényegesen mélyebben helyezkedett el.

IMG_1110_resize.JPG

A mennyi idős? kérdésre hamarosan választ kaphatunk radiokarbon kormeghatározással, viszont a vajon mi lehetett ez? kérdés megválaszolása már jóval nehezebb feladat. Egy tutaj, faház fala, karám oldala? Valószínűleg régészeti analógiákra lesz szükség a beazonosításhoz. 

Persze akinek van ötlete, vagy már ásott ki hasonló dolgot hegyi lápból alább kommentben is segítheti a kutatók munkáját!

A fényképekért és a beszámolóért köszönet dr. Nagy Balázsnak!

 

Frissítés: A Hazajáró c. sorozat készítői belebotlottak a Várkőre igyekvő ELTE hallgatóknak szervezett terepgyakorlatba, így a film második felében 13:20-tól Nagy Balázs élőben is bemutatja a tájat és a lápban zajló kutatást.

 

 

Egy kattintás és nem maradsz le az új posztokról:

32 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://pangea.blog.hu/api/trackback/id/tr465870280

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Zsolt vagyok 2014.03.31. 06:54:10

Talán egy olyan híd darabja, amelyet egy kisebb, süppedős, mocsaras rész fölé építettek. A kötőfák akadályozhatták meg a rönkök szétcsúszását.

BigPi 2014.03.31. 07:13:14

@Zsolt vagyok: Tettszik a te ötleted, bár én magam is inkább a karám, vagy ház falra tippelnék.

Egy híd esetén nem ellentétesen kellett volna ékelni?

rámenős 2014.03.31. 07:20:08

Hát csak a gyerekkoromat tudom feleleveníteni.
A Hárosi öbölben sokat fürödtünk és tutajoztunk a falemezgyár rönkjeivel. Az egyes rönkök felborultak, ezért kettőt kötöztünk össze, hogy stabilabb legyen. Valamikor nagyobb lehetett a tó?

nyikk 2014.03.31. 07:55:30

@BigPi: Mihez képest ellentétesen?

maszat71 2014.03.31. 08:15:41

Érdekes, színvonalas cikk, de egy tévedésre szeretném felhívni a szerző figyelmét: "magyar neve a román Farcău-hegységből származik". Románul sem a "Far" sem a "cău" nem jelent semmit, együtt még annyit sem. Erdélyben gyakori, hogy a magyar, jelentéssel bíró helyneveket hangzás alapján "fordítják" még arra sem törekedve, hogy valami jelentést találjanak neki. Így lett pl. a Tarkő-ből is Tarcău és meg vagyok győződve, hogy a Várkő az eredeti elnevezés és abból lett a semmit sem jelentő Farcău.

nikmarcell 2014.03.31. 08:31:02

Természetesen Noé bárkája. Amúgy csak holywoodi összeesküvés, csak az új filmet promózzák.

Rogerius 2014.03.31. 08:56:28

@maszat71: valójában lehet magyar szó román fordítása mint ahogyan a "farcau" származhat egy helyi román nyelvjárásbol vagy esetleg egy ukrán-ruszin szó átalakított formája.

Ne felejtsuk hogy a Kovászna vagy Hargita nevek szláv eredetüek.

PamutMamut 2014.03.31. 08:56:41

@BigPi: Mit szóltok a facsúsztatóhoz?
Kép a wikin.

papugaja 2014.03.31. 09:11:37

Talán valami támfal része lehetett. Mondjuk egy itató kialakításához a biztonságos, nem süppedős, meredekebb részen, hogy egy kis gáttal megfogják a vizet. Aztán a feltöltődés mélyre temette.
Még akár az is lehet, hogy a láp (vagy legalább egy része, a felső terület) nem teljesen mesterséges eredetű, hanem a hajdani, alacsony gáttal létrehozott itató töltődött fel és láposodott el.

Teriyaki soup 2014.03.31. 09:19:40

Zalában láttam hasonlót egy mocsaras résznél. Szerintem ez egy régi "járda", amit csak ledobálnak a süppedős földre. A szerkezete könnyen összerakható, már akkoriban sem szerettek sárban mászkálni az emberek :)

Astalavista 2014.03.31. 09:35:46

"magyar neve a román Farcău-hegységből származik."

Háááát... nem lehetne az ilyen marhaságokat csak úgy simán kihagyni?

Maretz 2014.03.31. 09:51:06

@Rogerius:

Szláv nevekkel gyakrabban fordul ez elő, hiszen a szlávok nyilvánvalóan már a Honfoglalás előtt jelen voltak a területen. Viszont a román nevek döntő többsége a magyarból (vagy a magyaron keresztül a szlávból) lett románosítva.

A hibára én is felfigyeltem. Nehéz elképzelni, hogy a Farcau-ból jött volna a Várkő és nem fordítva...

BigPi 2014.03.31. 09:56:28

@nyikk: A két ék ellentétes irányultságára céloztam.
A képeken az látszik, hogy a két éket egy irányból rögzítették. Gyalog hídnál nekem az lenne a természetes, ha az ékek iránya egymással szembe lenne.

Tranquillius 2014.03.31. 10:03:43

@maszat71: @Astalavista: @Maretz: A Pallas nagylexikonba mellékelt Máramaros vármegye térképe (1897) Farchen névvel említi a hegységet, a Révai lexikon pedig Farchaulként említi a Máramarosi havasok szócikkben.

A Várkő szócikk egyikben sem létezik, ahogyan a Teleki-csúcs, és a Horthy Miklós csúcs sem.

2014.03.31. 10:24:15

Szerintem is az alienek hagyták itt. Egyértelmű a nem földi eredet, ha a kialakítását és az anyaghasználatot nézzük. Magasan fejlett technikai civilizáció hozhat csak létre ilyet. Én arra tippelek, hogy antigravitációs emelőberendezés része lehetett. De úgyis el fogják titkolni a leletet.

sundokaan 2014.03.31. 10:58:03

@maszat71: na ez nekem is egyből szemet szúrt. A szerző bizonyára attól tartott, hogy valami hatalmas diplomáciai vitát kavar, ha pont fordítva írja. Legjobb lett volna kihagyni a cikkből egy ilyen politikai vonatkozást. :( Egyébként érdekes a cikk. Egy ilyen vizenyős területen építménynek nem látom értelmét. Esetleg valamilyen palló, átkeléshez, vagy duzzasztáshoz?

Tranquillius 2014.03.31. 10:59:56

@sundokaan: A Pallas nagylexikonba mellékelt Máramaros vármegye térképe (1897) Farchen névvel említi a hegységet, a Révai lexikon pedig Farchaulként említi a Máramarosi havasok szócikkben.

A Várkő szócikk egyikben sem létezik, ahogyan a Teleki-csúcs, és a Horthy Miklós csúcs sem.

sundokaan 2014.03.31. 11:07:24

@Tranquillius: osztrák lexikonba osztrák forrásból, nyilván németül kerül be. De lehet, hogy Máramaros a germán őshaza. :) A Teleki- és Horthy-csúcs nevek egyértelműen XX. századiak, azoknak semmi közük a Várkő dologhoz.

gigabursch 2014.03.31. 11:08:46

"magyar neve a román Farcău-hegységből származik"

JA, PERSZE....

Továbbá mibnden szavunk szláv eredetű.

Erre a célra ez ELTÉT kár fenntartani.

Tranquillius 2014.03.31. 11:44:38

@sundokaan: Látom kezded érteni, honnan származik a Várkő elnevezés.

nál 2014.03.31. 12:58:13

@sundokaan:
Nem is tudtam, hogy a Révai osztrák lexikon.

mulcsi 2014.03.31. 14:14:06

@maszat71: A 'v', s az 'f' váltóhangok, tehát, több, mint valószínű, hogy a Várkő az eredeti.

Zlevi 2014.03.31. 22:32:41

Én szakmám szerint régész vagyok...így kapásból nem tudnék analógiát mondani rá, főleg a feltételezett kora miatt. Viszont érdekes, hogy a csapolások "túllógnak" a törzseken...ez számomra valami olyasmit sugall, hogy onnan vagy egy harmadik rönk "hiányzik", vagy ez a szerkezet függőlegesen állt, s vmi nagyobb szerkezethez kapcsolódhatott...nagyon érdekes lelet!

sundokaan 2014.04.01. 10:21:01

@nál: Attól még, hogy Révai nyugodtan hivatkozhat osztrák forrásra. De ha neked jobban tetszik, akkor legyen Farchaul a máramarosi-germán őshaza elméletnek megfelelően. :)

nál 2014.04.01. 10:27:34

@sundokaan:
Az egyik Farchennek, a másik Farchaulnak hívja. De ha neked jobban tetszik, hidd azt, hogy minden földrajzi név magyar eredetű.

Tranquillius 2014.04.01. 14:34:23

@sundokaan: Szétnéztem az itthoni térképeim között és az 1940-es Kárpátalja térképen találkoztam először a Várkő elnevezéssel. Ugyanakkor nevezhették át, amikor a Hoverlából Hóvár, a Ciblesből Széples, a Pop Ivan-ból Iván pap havasa lett, azaz 1940-ben.
A környéken nincs és nem is volt jelen magyar népesség csak román és ruszin, akik nem valószínű, hogy a hasukra csaptak és magyarul neveztek volna el egy hegyet. Ráadásul a Várkőn sosem állt semmiféle vár.

sundokaan 2014.04.03. 09:22:58

@Tranquillius: akkor már leginkább a ruszin név eredet a legvalószínűbb (mivel az volt a többség), de semmiképp nem a német, vagy román

szpal 2014.11.11. 14:03:45

@Tranquillius: Azonban ne feledd, hogy ezek az átnevezések elrománosodott/szlávosodott korábbi magyar nevek visszamagyarosítása az esetek egy részében. 1000 év után nehéz megmondani, hogy a honfoglalás után volt-e itt magyar gyepűvédelem, akik esetleg az első névadók lehettek. A Farcău név nem romános, nem szlávos hangzású.

szpal 2014.11.11. 14:17:59

@Rogerius: 1000 éve még nem voltak ukrán-ruszinok, és abban sem vagyok biztos, hogy a helybeli mai ruszin lakosság egy az egyben az 1000 évvel korábbi szlávság folytatása-e. Ezek a peremvidékek tényleg meglehetősen lakatlanok voltak, és pár tucat magyar gyepűőr is kerülhetett olyan helyzetbe, hogy ők lettek az első névadók. A wikipédia szerint Máramaros igazából csak a 14. században kezdett el benépesedni.

Irbisz 2015.07.27. 20:35:22

Kiderült azota, milyen regiek a fatörzsek?

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2017.10.11. 12:01:00

@Teriyaki soup: A fa Járda lehet a megoldás. :-) Korukról tudni már valamit?
süti beállítások módosítása